Fezejet

 1       5|        fejedelem, majd a török követ ront rá a maga ügyeivel.~
 2       6|        a csikós valami babonát követ el.~De az meg sem mozdult
 3      12|       fenekére viszesz, akárha követ kötöttél volna nyakadra,
 4      13|       szénája ott maradt.~Ez a követ még el sem ment, midőn a
 5      13|       az ellenvetést elmondá a követ, egészen magánkívül hozta
 6      14|      herceg lovászát, hogy egy követ hajítson a túlsó hegyoldalba,
 7      15|        szolga urával, hogy egy követ magához rendelje a fejedelmet,
 8      15| előtted, és seperjen el minden követ, hogy lábaid meg ne üssed
 9      16|     frank, az angol, a lengyel követ, s mondhatom, hogy saját
10      20|    előszobában tömérdek fényes követ, hírnök, aga és könyörgő
11      24|     szónok vállait, s mindenik követ szeme közé mosolygott, egynek-kettőnek
12      25|     szokott hallgatva lenni.~A követ azonban úgy vágta lábaihoz
13      25|   várudvaron rendbe állítva, a követ hallatára sorba kérdezé
14      25|  vissza Nagyváradra.~Az érkező követ éppen ott találta Feriz
15      29| lapidem” (a vízcsepp kivájja a követ). Bízzuk jelszavainkra magunkat.~
16      30| királyokat tűr meg a földön.~A követ egy kicsinyt furcsán nézett