Fezejet

 1       3|    jelen, az ajk öntudatlanul beszélt, s a herceg mindinkább elkomorodott,
 2       3|        A két férfi oly halkan beszélt, hogy az egész társaságból
 3       6|       az a sok kincs, amikről beszélt?~– Maga se látta ő azt soha,
 4      18|      két férfi idegen nyelven beszélt, s kétségbeestében Azraëlére
 5      18|       a kereveten, s csak úgy beszélt az urakkal, egyik lábát
 6      21|      könnyelmű legénykedéssel beszélt e merényről, mintha csak
 7      24|    tudva, hogy miután a vezér beszélt, másodszori szót nem enged
 8      24|    sietett azt megcsókolni, s beszélt hozzájuk valamit törökül,
 9      28|     rózsaerdeiben van, s ha ő beszélt a jövőről az ifjúnak, akkor
10      29|      gonosz híreket hallani – beszélt egy kolozsvári mézeskalácsos –,
11      29| egészen feléje fordult, amint beszélt.~– Mit gondol kegyelmed? –
12      29|     szüntelen, s oly dolgokat beszélt józan, éber képpel, minőket
13      31|    aranyhegyekkel álmodtunk – beszélt tovább Apafi joviális nyíltsággal. –
14      31|      tanácsúr két óra hosszat beszélt beléjük, elmondva: mennyi
15      31|    hallgatott; hogy szíve mit beszélt, az a következésekben van
16      32|       alá s fel. S fennhangon beszélt magában csoda dolgokat.