Fezejet

 1       1|     völgy pihent csendesen, csak néha ütődött fel valami távol,
 2       1|         az udvari lelkész, kiket néha Bornemissza Anna maga is
 3       2|  háztartás gondjai bízattak reá. Néha a szomszéd faluból átjárt
 4       6|          az ellenségeskedés, sőt néha kétannyiba; mert ha Szatmárott
 5       6|    házait feltörjék; s kik közül néha egy-egy bátrabb és szerencsésebb
 6      12|     haját lebontá a hullám, mely néha túlcsapott halavány orcáján,
 7      13|     műveltek tömött soraik közt, néha egy-egy mameluk maga is
 8      16|        tompább, mint egyébkor, s néha a reszketegségig mélyed
 9      16|        idő olyan jó mester, hogy néha egy nap alatt többre tanítja
10      21|      valaki rugdalná kívülről, s néha egy-egy ablakszárny csapódása
11      21|          szél bömbölését.~Vannak néha rémeszméi az embernek, melyek
12      22|       mégis – gondolá magában, s néha suttogó hangokban mondá
13      25| szemeivel macska módra pillantva néha fel, s olykor-olykor ravaszul
14      29|       későbben jött fel az égre, néha fényes nappal is megjelent,
15      34|        amazokat az erdő széléig. Néha majd az egyik, majd a másik