Fezejet

 1       1|          hát mit gondol: mi lehet ennek oka?~– Nagyságos uram –
 2       2|          nem is lett aztán; hanem ennek a számára tűrt, kuporgatott
 3       6|           az ország határán, mint ennek félholdjai.~Azon helységek
 4       6|    visszakiáltva rá:~– Nem széles ennek a lónak az árok, fiam!~Másszor
 5       9|         másutt. Ötszázat mondtam? Ennek ára, uram, hatszáz arany.~
 6      16|         hogy mit vágjon a fejéhez ennek az embernek. Sajnálta, hogy
 7      19|          nem látom a Boszporuszt. Ennek az asszonynak meg kell halni.
 8      21|        kit most látott először, s ennek piros, amannak halvány arcát
 9      24|      további beszédhez, s mielőtt ennek alkalma volna a tárgy érdemleges
10      24|              Csauszok!~– Láncokat ennek a veszett kutyának! – rikácsolá
11      25|          igen jó orvosságát tudom ennek a bajnak, s ha akarod, kigyógyítlak
12      25|        mégis hinnie kellett, hogy ennek ő fogja megadni az árát.~–
13      29| háromszázezeret elhajta rabságba…~Ennek írt Teleki a magyaroknak
14      30|         égett.~– És most elszórom ennek hamvait a semmibe, hogy
15      31|         válhatni, mint Thököly; – ennek mindig a porta lesz kénytelen