Fezejet

 1       4|        levelet eldugá keblébe éppen szíve fölé, s mélázva tekinte
 2       4|            bele, s visszatéve ismét szíve fölé, arca kigyulladt, keble
 3       6| végtelenjének veszi az utat, akinek szíve vissza ne döbbenjen, ha
 4      10| időközönként megújultak, s a kalmár szíve úgy szorongott, azokat hallva.~
 5      10|         fájdalma erősebb volt, mint szíve, s élete erősebb, mint fájdalma:
 6      14|    szótlanul nézett férjére, lelke, szíve megállt az ijedelmes hírnél,
 7      15|            felhős volt. A fejedelem szíve nemcsak magáért érez. Ahol
 8      17|             leány elsápadt e szóra; szíve egy percre elállt, s azután
 9      19|             őt szabadítani?~Azraële szíve minden szónál lázasabban
10      24|             a Jedikulába.~Béldi Pál szíve magasan vert ez egész beszéd
11      26|           ki nem veszett.~Feriz bég szíve ki akart szökellni az öröm
12      27|           általa, miszerint a jó úr szíve, midőn azokat maga előtt
13      28|         földi fény, hogy megremeg a szíve, akire néz.~Az ifjú nem
14      31|             Mihály hallgatott; hogy szíve mit beszélt, az a következésekben