Fezejet

 1       1|         Minden néma volt körül, szél sem ingatta a fákat, hegy
 2       6|         legelőm mellé odahajt a szél egy úszó lápot, s szépen
 3       6|  megnőtt, akkor megint elfúja a szél a túlsó partra: – ott is
 4       6|         aztán nekijön egy másik szél, s megint áthajtja hozzám
 5       6|         égett, melyről a támadó szél keresztülcsapta az árkon
 6      21|         csikorgatá az erős déli szél.~Alig lehete látni, pedig
 7      21|       űzte a másikat.~Az üvöltő szél kiszakítá egyik ablakát,
 8      21|       Semmi sem volt az, csak a szél feszült neki a függönynek,
 9      21|         azzal ismét lefeküdt. A szél újra nekifordult, s addig
10      21| ablakszárny csapódása üdvözlé a szél bömbölését.~Vannak néha
11      22|     futottak a széllel. Pedig a szél sem volt rest, úgy megindult,
12      22|     termete körül csavargatja a szél. A csónakos rebegve emlegeti
13      22|      tüzek, az éj sötét volt, a szél bömbölve tépte, szaggatta
14      22|       tegnap átszállíttattak.~A szél is jól segített a tűznek,