Fezejet

 1       7| halmozza el kegyelt vendégeit.~Páter Gergely és páter Magyari
 2       7|    vendégeit.~Páter Gergely és páter Magyari a két legegymáshozillőbb
 3       7|    Kérdést sem szenved – monda Páter Gergely –, akárki lenne
 4       7|     két tisztelendő úr felé.~A páter nyájasan felállt előttük,
 5       7|       leányát védve ellenük. A páter megrántá köntösét, odasúgva:~–
 6       7|         Az sem titok előttünk, páter Gergely, hogy kegyelmed
 7       7|    tedd el – gondolá magában a páter, jól tudva, hogy ott ugyan
 8       7|        hadd adja elő a pénzt a páter, könnyű lesz majd azután
 9       7|   emberek vagytok ti – monda a páter –, fogjátok ezt a két fáklyát,
10       7|        le a pincegádorig; a jó páter szörnyű alázattal húzta
11       7|         én édes fiam – szólt a páter, megcirógatva kezével jámbor
12       7| őrizének meg e veszedelemtől.~(Páter Gergely mindezen szereket
13       7|   seregeknek urához, mely után páter Gergely felmenvén a szószékbe,
14       8|      megszökött.~Másnap reggel Páter Gergely, észrevéve foglyai