Fezejet

 1       1|  egészen tiszta, felhőtelen ég olykor fel-felvillámlik?~– Vagy
 2       3|  melynek danái kihallatszottak olykor a férfizajongásból.~Ahmed
 3      12|   túlcsapott halavány orcáján, olykor megreszkettek tagjai: –
 4      13|   segély sehonnan sem érkezék, olykor belekondult a zajba egy-egy
 5      14|  azelőtt oly életvidor arcára. Olykor a szenvedés is édes.~A szentgotthárdi
 6      16| reszketegségig mélyed alá; bár olykor észrevéve magát, iparkodik
 7      17|     örömsugárzó arccal tekinte olykor reá, mintha mondaná: látod,
 8      18| mindenki olvasni? Ő is hallott olykor rejtélyes hangokat, de kiáltó
 9      18|    aludtak mind a ketten, s ha olykor nyöszörgött a kisded, Mária
10      22|       kezdtek gomolygani, s ha olykor elhajtá a láng a füstöt,
11      25|    szertelenül kicsiny fejével olykor mosolyogva tekinte vissza
12      27|       vén Körtövély, szemeivel olykor búsan felpillantva urára.
13      34|   minden embert, minden lovat. Olykor hosszú sziklagerinceken
14      34|      gyülekezett két ellenhad. Olykor a székelyek csapnak ki az