Fezejet

 1       1|   kalapjával Magyari uram felé mutatva, s jól kimondott, kerek
 2       1|     reszketeg tíz ujjával felé mutatva, kísértetes hangon kiálta
 3       6|    szüntelen előkerülő Topayra mutatva, s miután sehogy sem bírja
 4       7| csendesen ott maradtok, nem is mutatva magatokat az országúton;
 5       7|       cselekedjetek, sehol sem mutatva magatokat az országúton.~
 6      11|       Nézd, uram – szólt, felé mutatva Hasszánnak –, a többiek
 7      17|     kívül álló rabszolgákat, s mutatva néma jelekkel, hogy ő most
 8      18|      szólt Mária, kezével égre mutatva. – Te nem szoktál imádkozni
 9      20|       az odaliszk egy lovászra mutatva –, ki, hallva hét világra
10      23| reszkető kezébe nyomták, ujjal mutatva neki a papíron, hová írja
11      24|        pénzhalomra, majd rájuk mutatva, s mind a tíz ujjával magyarázva
12      24|       forgó szemekkel, Béldire mutatva, ki nyugodt, elszánt arccal
13      30|       a mufti, a kitárt iratra mutatva –, melyről én a reá tett