Fezejet

 1       2|           rászaporodó pénzzel, végre csakugyan akadt egy jó gondolatja. –
 2       4|         csatlós végre azt hivé, hogy csakugyan lesz ideje elolvasni a sürgős
 3       8|              valószínűtlen, s miután csakugyan megtörtént, hogy egy elfogott
 4       8|              A zavart kiáltozásokból csakugyan ki lehetett egyes fenyegetőzéseket
 5       9|         lássa meg lelkemet, uram. Ha csakugyan akaratod elvinni e leányt,
 6      12|              Majmun átlátta, hogy ez csakugyan nem tréfa, s lerakva öltönyét
 7      18| számtalanszor megtapogatva, ha vajon csakugyan ott van-e még.~Ekképp elbocsátá
 8      19|        meggyőződött felőle, hogy azt csakugyan valamely főúrnak kellett
 9      21|       hozzájuk, megtudandó, ha vajon csakugyan rázárta-e a lakatot kezeikre,
10      24|         magányos száműzött embertől, csakugyan nagy bolondság volna, de
11      25|             a rabló szpáhikat valaki csakugyan megölte, azt pedig bölcsen
12      25|               hogy az aga követelése csakugyan komoly, levezeté őt katonáihoz,