Fezejet

 1       1|           fogva a két tisztelendő úrnak nem lévén módjában az újabbkori
 2       1| jöttek-mentek előttük, s a két jó úrnak különös mulatságul szolgált
 3       1|    messziről szemébe nézett a két úrnak, s még mikor túlhaladt rajtuk,
 4       1|         és Edomnak népe! Eljön az Úrnak rettenetes napja, és elvesznek
 5       2|          Ez adta az eszmét Mihály úrnak. Föltevé magában, hogy elküld
 6       3|      húsvét utáni hetekre.~Mihály úrnak mind ez idő alatt nem volt
 7       6|      gondja volt a bölcs tanácsos úrnak, hogy ha netalán báró Koppnak
 8       9|      egyenként mondani, hogy a jó úrnak valóban nagy határozottsággal
 9      15| Ebesfalván szoká, ha valami török úrnak ment udvarolni, ezüstös
10      27|     legyen.~Mint már tudjuk, a jó úrnak különös szenvedélye volt
11      29|  méltóságos asszonyom; de e jő az Úrnak ítélete reátok, megöl az