Fezejet

 1       1|     földet, és orrlikaikból égő tűz lövell énreám, az én lábaim
 2       6|        férfi egyedül lovagolt a tűz felé, mely azon percben,
 3       9|   fürtök, kedvesek a feketék, s tűz lakik a kék szemekben, valamint
 4      11| tündéreké, és szemekkel, mint a tűz! Aki hangjaikat hallja,
 5      11| hosszában sétál; szemei, mint a tűz, ragyognak felénk, termete
 6      13|        s egy pillanat alatt két tűz közé lett szorítva. A vértesek
 7      17|        szemöldök alatt oly ifjú tűz égett e sötét szemekben.~–
 8      17|         szét, de mennyivel több tűz égett azokban most! – A
 9      19|        szemei villogtak, mint a tűz.~Panajot nem bírta mire
10      28|      Nézd, milyen forró, mint a tűz; óh, csak addig meg ne halnék,
11      30|        édes – nem melegít sem a tűz, sem a napsugár – s ami