Fezejet

 1       1|         fel-felvillámlik?~– Vagy igenis.~– Nos, hát mit gondol:
 2       7|     valami kívánságtok, fiaim?~– Igenis hogy van. Ma sok népség
 3      16|        volt-e csak igazságos is? Igenis, míg kezünkben volt a kard,
 4      18|      megdöbbentő hangon monda:~– Igenis, hallgat rám Hasszán, s
 5      25|           Ti erre azt felelitek: igenis, mi vagyunk. Azután azt
 6      25|         megértettetek mindent?~– Igenis! Igenis! – ordítozák a gyújtogatók,
 7      25| megértettetek mindent?~– Igenis! Igenis! – ordítozák a gyújtogatók,
 8      25|         álhősöktől.~– Mi vagyunk igenis, szolgálatodra, győzhetetlen
 9      25|         tőlük újra.~– Mi voltunk igenis, szolgálatodra, győzhetetlen
10      25|         legnagyobb devócióval:~– Igenis, szolgálatodra, győzhetetlen
11      26|       itt Béldi Pál családját?~– Igenis uram. Ide hozták a szerencsétleneket.~–