Fezejet

 1       1|            I. Isten csodái~Szép derült nyári éjszaka volt, az újhold
 2       1| őfelségének úgy tetszik, hogy a derült ég villámokat lövelljen,
 3       1|    állapotában igen ragaszkodék derült kedélyű kollégája családi
 4       9|    szavakat, szokatlan mosolyra derült arca, két nagy tüzes szeme
 5      16| karjaival, s szemébe mosolyogva derült kék szemeivel, mint egy
 6      18|       tiszta, oly boldog mosoly derült végig arcán, szemeiben mondhatlan
 7      28|    tőlük, akkor lassú mosolygás derült szét a lyánka ábrázatán,
 8      28|       hasonló szemeit felveté a derült égre, egy hosszú fohász
 9      29|       nyári hajnalon virradóra, derült éjszaka után, egyszerre
10      31|        Körülnézett: – vidámság, derült mosoly ragyogott mindenfelől
11      34|      még hátra.~Ami fényes, ami derült volt történetünkben, azt