Fezejet

 1       6|  Ez a halál napja! – kiált kétségbeesve a szpáhik agája (Dicsértessék
 2       6|    a kapuban, addig harcol kétségbeesve, míg társai a városba menekülnek,
 3       6|   Úristennél! – kiált erre kétségbeesve Haly, kit ezen eseten elrémült
 4      13| meg sem mozdultak. Hasszán kétségbeesve látta a toronyból, hogy
 5      13|   dühösebb, a keresztyének kétségbeesve küzdenek már: a török tábor
 6      14| Azok ott üldözőink – nyögé kétségbeesve. – Itt nincs mit mást tenni,
 7      14|   pihenés nélkül, betegen, kétségbeesve. És ismét sietve kellett
 8      14|   mert akkor veszve van! – Kétségbeesve hajol ki hintaja ablakán,
 9      19| Minden vér eltűnt arcából. Kétségbeesve tekinte az ifjúra fel, s
10      34|  ragadta magával.~Heiszler kétségbeesve küzdött most saját emberei