Fezejet

 1       4|   találkozott.~A herceg arca égett a dühtől.~– Nyomorult kölyök! –
 2       6|  Kökényesdivel, s Rákóczi is égett minél előbb áteshetni ez
 3       6|    egy óriási máglya gyanánt égett, melyről a támadó szél keresztülcsapta
 4      17| szemöldök alatt oly ifjú tűz égett e sötét szemekben.~– Te
 5      17|  szét, de mennyivel több tűz égett azokban most! – A nyári
 6      19|  arcán valami lázas pirosság égett, még mindig kezében tartá
 7      22|    meghagyá, a terem közepén égett a függőlámpa. Egy viasztekercset
 8      22|     sem voltak. Minden porig égett. Nem látszott egyéb, mint
 9      30|     a füst, a pergamen porrá égett.~– És most elszórom ennek
10      30|      szerteszét a légben; az égett papírrongyok, mint fekete