Fezejet

 1       3|        vethesse a hátát, hanem büszkén tartsa magát; amoda Béldi
 2       4|   kettőtökkel – szólt a herceg büszkén.~– Kettő ellen én is – veté
 3       9|        országunk diadémja, kit büszkén, kit szeretve említ minden
 4      12|  érzékenyen könyörgő alak most büszkén, délcegen áll előtte, s
 5      14|      megrémülve, mire a herceg büszkén fölemelt homlokkal mosolyogva
 6      14|       Engem? – szólt a herceg, büszkén herkulesi mellére ütve.~
 7      16|       zsámolyára, s fejét nagy büszkén hátravetve, e szókat intézte
 8      19| léptekkel járt végig termében, büszkén hordozta arcát, melyről
 9      29|        amint Vajda László nagy büszkén oldalba taszítá könyökkel,
10      34|      országtól – szólt Thököly büszkén –, hogy hírét ne halljad.