Fezejet

 1       1|   sarkantyút.~– Nekem-e?~– Hát, biz ezt Apor István uram számára
 2       1|         régóta nem beteg.~– Nem biz az a jámbor, de csak félünk,
 3       2|      csupán az ivásban virtuóz? Biz annak kiadta Mihály úr az
 4       5|   mondatot bevégezhetni.)~– Tán biz azt, hogy mivel én most
 5       6|      német úr értetlenül.~– Hát biz az isten adta – folytatá,
 6       6|   nagyon sokra fog menni.~– Hát biz azt nem olyan könnyű megmondani.
 7      21|       láthatólag megdöbbenve.~– Biz alighanem a moldvai hercegasszonyt.~–
 8      21| kíséretével…~– Fermán? Barátom; biz az én kezemben egy csepp
 9      29|       ember, hogy imádkozzék.~– Biz azt pedig ki nem kerüljük,
10      31|      maga is kezdte hinni, hogy biz az jeles állapot volna,