Fezejet

  1       1|              vizsgálva a csillagokat; mert amióta Erdélyben a múlt
  2       1|               kérdezem, miért van az, mert tudom jól, hogy aki a világokat
  3       1|              szüksége sem volt is rá, mert különben kikiáltották kevélynek.~
  4       1|            jövő vasárnap nem tehetem, mert akkor esőért kell folyamodnom,
  5       1|               hogy megint beteg lesz, mert az éjszaka is olyan csoda
  6       1|        kertészek is állítják.~– Igen, mert bizonyosan szigonnyal vadászták
  7       1|              ne jöjjön velem valahol, mert…~Az asszony elsompolygott,
  8       1|         szerelméért ne menjek tovább, mert veszve vagyok. Én el nem
  9       1|     mindezekről ne szóljunk senkinek, mert különben a halottak rajtunk
 10       1|               akkor unitárius voltál, mert pénzt gyűjtögettél a szamosújvári
 11       1|               öltözzetek zsákruhákba, mert a jajgatás egyik hegytől
 12       1|           orrukat ütni a lakásaikból, mert én magam odaállok egy fustéllyal,
 13       2|               jó házasságot csinálni, mert azt a család tekintélye
 14       2|       majorescót, amiért az ruhájához mert érni az utcán, brevi manu
 15       2|               elcsapogatta egyenként, mert hintóban jártak, s nyusztot
 16       2|           Bosznya hercegnek nem adom, mert az nekem kicsiny. Adom csak
 17       3|         felesége mellé kell teríteni, mert együtt szoktak ülni; nem,
 18       3|               festett keményfa lócát, mert más letörik alatta, s egy
 19       3|            kell közéjük mást ültetni, mert szégyenleni fognak enni!
 20       3|             másoknak a tartósabbakat, mert a falhoz szokták vágni.
 21       3|      vőlegénynek azt a legkarcsúbbat, mert neki mindenkivel kell koccintani,
 22       3|       menyasszony elé járult, ki alig mert egy pillantást lopva vetni
 23       3|            lehete és kelle bocsátani, mert hisz ő azokat oly szeretetreméltó
 24       3|            mondják neki, hogy várjon, mert a gróf a templomban van.~
 25       3|         párbaj lenni – monda Feriz –, mert hárman leszünk hozzá.~Azzal
 26       4|          férfi~Thököly legénye el sem mert aludni, hogy hajnalra kelvén,
 27       4|         merítsétek tele forrásvízzel, mert Feriz bég nem issza a bort,
 28       4|           Erre vigyáznod kell nagyon, mert e vágás csaknem védhetetlen:
 29       4|            tíz ember ellen harcolnál, mert emiatt sok erőt elvesztegetsz,
 30       5|              mondhatta kegyelmednek – mert én nem tudom, hogy mit mondott –,
 31       5|               múlva elhagyja Erdélyt, mert különben én vitetem ki,
 32       5|          szidni mindenért, amit tesz, mert különben megcsal, elárul, –
 33       5|        történt dolgait még nem tudom, mert ha tudnám, korbáccsal veretném
 34       5|             könyörgő hangon Teleki.~– Mert ha szeretne bennünket, megkímélné
 35       6|            úton várják az ellenséget, mert oly felfordult világban,
 36       6| ellenségeskedés, sőt néha kétannyiba; mert ha Szatmárott megtudják,
 37       6|             nem mernek üldözői jönni, mert ott már a temesvári basa
 38       6|         mindnyájan fegyvert fogjanak, mert alig volt egy, kit meg ne
 39       6|            róla venni a szemeit, alig mert pillantani, attul tartva,
 40       6|         hánytak.~– Elmenj, ha mondom; mert ha széles nem volna az árok,
 41       6|              a magisztert, ki fel sem mert rá tekinteni, s mikor elvégezte
 42       6|              ne kendet küldje hozzám, mert az ilyen ábrázatnak, mint
 43       6|               tízannyian volnának is, mert mindegyik nyeregkápámban
 44       6|               ha kerékbe törnének is, mert a futóhomok azonnal befúja.
 45       6|               Ez pedig el nem árulja, mert ha más ül reá, egy tappot
 46       6|              olyan könnyű megmondani. Mert – hát – ha én azt a tizenhét
 47       6|               a kérdező.~– Azért nem, mert azt nem szabad addig megkezdeni,
 48       6|            mintha indulni készülne –, mert azért, hogy kegyelmednek
 49       6|                 De ne tréfáljon kend, mert a határidő itt van!~– Miféle
 50       6|          amint hasztalan célozgatott, mert mire felfútta a kanócot,
 51       6|       közelebb – kiálta rá a tatár –, mert rád se lőhetek.~– Vagy úgy! –
 52       6|             olyan közel azt a puskát, mert túllősz rajtam.~A csikósban
 53       6|           merik használni kanócaikat, mert akármerre céloznak, éppen
 54       7|          összegyűlt búcsújáró népség.~Mert volt e kolostor tövében
 55       7|             boldognak-boldogtalannak, mert amit ő egy esztendőben bevett,
 56       7|              mind enni-innivaló kell, mert éhen-szomjan csak a régi
 57       7|          rabló kései közé markolva. – Mert különben rád gyújtjuk a
 58       7|             döfni már nem volt ideje, mert a rettenetes barát megragadá
 59       7|             Ördög vagy te, nem barát, mert ha Isten embere volnál,
 60       7|            fogod cselekedhetni, fiam, mert egy jámbor fráter mindig
 61       7|       magyarázatot ne adj szavaidnak, mert higgyed el énnékem, hogy
 62       7|              a kolostorba betörjetek, mert tele van annak minden zege-zuga
 63       8|        leggyorsabban Gyulafehérvárra, mert a szatmári seregek tizenhét
 64       8|             ették benne Ebéni uramat, mert az meg nem fogja védeni.~
 65       8|          nekik itthon kell maradniok, mert Szatmár felől félnek a támadástól.~
 66       8|         kapott, mint amennyit kívánt; mert amíg ő csak annyit kért
 67       8|          sokat változtatott a dolgon, mert a furfangos kalandor még
 68       8|            kegyelmetek az üldözésben, mert ha a kegyelmetek német katonasága
 69       8|             hallottam, mit beszéltek, mert értek a nyelvükön, de úgy
 70       9|            mit tesz tégedet szeretni; mert voltam tőled távol. Nyugalomban
 71       9|              tekintsünk jobbra-balra, mert itt egész éven át dögletes
 72       9|  tiszteletlenségért, hogy legközelebb mert hozzá állni – bevezeté őt
 73       9|            szabad rózsa nélkül lenni, mert a rózsa legjobban illik
 74       9|             sem tartok, csupán azért, mert fogaikat bétellel narancssárgára
 75       9|           szerecsen leány azért szép, mert fekete, a görög azért szép,
 76       9|           fekete, a görög azért szép, mert barna, a lengyel azért,
 77       9|               barna, a lengyel azért, mert halavány, és az olasz azért,
 78       9|          halavány, és az olasz azért, mert piros; kedvesek a szőke
 79       9|                Értelmes dolgot mondj, mert ha hazudni találsz, árbocfádra
 80       9|          mondani: la illah, il Allah; mert e nő neve ördög-név, és
 81      10|             kacagnod, kegyelmes uram, mert nem kereskedel hölgyekkel,
 82      10|            éppen ez a réme a regének. Mert ha szerelemre fűzné a föld
 83      10|              hozzá legközelebb lenni, mert tudják, hogy minden fegyver
 84      10|            varázsoló sötét szemeitől, mert talizmán van azoknak csillagaiba
 85      10|               hogy hölgyét elrejtsed, mert nem tudod, mi következhetik
 86      10|             Ezt tartsd meg, óh, uram, mert ha egy óráig elfelejtkezel
 87      11|       családaitokra, hallgassatok el; mert soha oly közel nem jártok
 88      11|              aki e titkokat megfejté; mert örökké ifjú marad; de jaj
 89      11|                de jaj annak, aki nem, mert ifjan hal meg.~Minden gyönyört,
 90      11|               aki fennhangon mondaná, mert Hasszán titkolni akarja
 91      11|             boszorkányos bűbáj által; mert eunuch lovászod, ki utánad
 92      11|            öltöny nélkül futottál el, mert azt nem akarom elhinni felőled,
 93      11|               de az ő szemei rosszak! mert akkor bizonyos lett volna
 94      11|               varázslatot megcáfolni, mert akkor az erdélyi vészhír
 95      12|           félsz-e, hogy belefulladsz? Mert ekkor kétszeres bűnössé
 96      12|               mindketten odavesztünk, mert a vízbefúlók erőszakosak,
 97      12|            part? – kérdé a szolgától, mert ő hanyatt feküdt, s nem
 98      12|          leszünk. A Duna széles most, mert meg van áradva, alig látszanak
 99      12|               életem kezedbe adom!” – Mert soha török nő idegen kézbe
100      13|          jobbadán lovasságból álltak, mert gyalogságával árkokat temetett
101      13|               fel őket a derék ember, mert mikor összeszámoltak, hatszáz
102      13|              fogadta el az utasítást, mert Küprilitől jött, s ő is
103      13|           gazdája nem sietett eladni, mert még gyermek, nehéz kétélű
104      13|          harcot nem lehet halasztani, mert a lovak számára széna nem
105      13|        vezesse őket rögtön a csatába, mert ők nem akarnak egy percig
106      13|           népességről Erdély számára, mert ott emberre nem fogsz találni.
107      14|              férje miatt ne aggódjék, mert az él, és nemsokára honn
108      14|        levágatott, meg ne rémüljenek; mert férjeik megszabadultak mind,
109      14|    cselekednél.~– Mi végre, férjem?~– Mert – szólt Ghyka megakadozva –
110      14|               elmúlt. – Okát ne kérd, mert kinevetnél érte. Álmodj
111      14|               magát kimossa a bajból, mert a szultán nagyon haragszik,
112      14|            ügessenek vele oly nagyon, mert alig ül a nyeregben.~A főcsausz
113      14|           lehet, nem szabad elalélni, mert akkor veszve van! – Kétségbeesve
114      15|               azért nem tudjátok azt, mert a ti fejedelmeitek kapui
115      15|            majd lehúzták az udvarban, mert a bég nagy pártfogója volt
116      15|               el kérlek, amit akarsz, mert időm rövid, országos ügyeim
117      15|              másik felét már nem éri, mert meghal!~Olaj bég áhítatosan
118      15|  fiatalkorában tevehajcsár volt, s az mert így beszélni vele! Míg a
119      15|              komposszesszor, ha akkor mert volna vele Olaj bég uram
120      15|               összehívására idő kell, mert Béldi Bodolán lakik, Teleki
121      16|           egyúttal minket is okolván, mert nagyon helyesen következtetik,
122      16|          esetre se próbáljon bejönni, mert futása drágább lenne ránk
123      16|         szemeket, Teleki Mihály uram, mert lelkem elég sötét azok nélkül
124      16|          kegyelmed igen jól tudhatja, mert férjét török padisah avatta
125      16|          Isten sem könyörül rajtatok, mert ti magatok mondátok, hogy
126      16|              másikat! Írjatok szépen, mert különben mindnyájatokat
127      17|         jöjjön utána a Rába mentében, mert ki tudja, fogják-e valaha
128      17|              a dervisekkel imádkozni; mert nagy és terhes hivatal vár
129      17|           süttette halálra Hiasszárt? Mert a kegyvesztettnek semmije
130      17|              megmenteni, de nem tevé, mert haragudott rá; úgy gondolom,
131      17|          halni, hogy te megszelídülj, mert ha élve marad, minket vesztesz
132      17|                Feriz a jobb oldalról, mert külön voltak elzárva.~Midőn
133      17|               az áruló magad, nem én! Mert vezéri hivatalt mersz viselni,
134      17|             ezred vonul itt előttünk; mert meglehet, hogy én azt jobban
135      17|               lehetett ott imádkozni, mert késő estig fel nem kelt
136      17|         távozzék.~– Te ismersz engem, mert gyűlölsz – rebegé Azraële –,
137      17|         elevenen képzelt látni, s nem mert elaludni többé, hanem felöltözött,
138      17|        mondasz, az előttem nem titok, mert én a jövendőkben olvasok,
139      17|                  Megrémültem miattad, mert csak az imént kaptam levelet
140      17|               rögtön nem vihettem el, mert még aznap, midőn átadták,
141      18|          barátai felett, éppen azért, mert asszony vagyok! A férfi
142      18|    szemöldökkel nézve az asszonyra.~– Mert gyermekem nálam van.~– De
143      18|        vágyott, de melyet remélni nem mert soha, boldogság, melyre
144      18|           hölgynek csak mostohaatyja, mert számára nem tart túlvilágot;
145      18|              a vén dervis mecsetjébe, mert Hasszánról álmodott.~Nemsokára
146      18|               a vezér az imádkozásra, mert a csatavesztés óta senki
147      19|                hogy fel ne háborítsa, mert mikor azt hitték, hogy jó
148      19|            nem jó kimenetelre készül, mert ahogy őelőtte Feriz béget
149      19|         igyanak, ami ott üvegben áll, mert meggebednek tőle.~Kevés
150      19|           úrnőd parancsát teljesítem. Mert parancs az nekem, és teljesítve
151      19|              az, ami a lélekben szép, mert én elismerem, hogy a nőnek
152      20|          tudsz az elrejtett levélben, mert hívatál, mielőtt jelentettem
153      21|         rázárta-e a lakatot kezeikre, mert mire az ajtóhoz ért, már
154      21|               megtapogatta a falakat, mert úgy rémlett előtte, vagy
155      21|             megindulástól reszketett, mert amit mondott, érzé, hogy
156      21|          akkor jöhetsz utánam bátran, mert gyermekeddel együtt nem
157      21|               kellett e merénylethez, mert ha a gyermek fölébred, a
158      21|   felkapaszkodniok nem volt tanácsos, mert ott minden pillanatban találkozhattak
159      21|                Most már imádkozhatsz; mert meg vagy szabadítva.~*~A
160      21|            volt e tekintetben hagyva, mert a várkapuk Hasszán basa
161      21|           ifjú tiszta magyarsággal.~– Mert kicsuktak bennünket esti
162      21|                  Miért történik ez?~– Mert úgy mondják, hogy hajnalban
163      21|            iparkodol bejutni a várba, mert meglehet, hogy ünnep után
164      21|    elhalasztandja nőd kivégeztetését, mert előbb Sztambulba kell majd
165      21|                Nincs titkunk előtted, mert segélyedre van szükségünk.~–
166      21|      áldozatára vár, bárki legyen az, mert a kard, melyet a szultán
167      21|                ő elvesztette a fejét, mert Hasszánnak akarja ajándékozni.
168      21|           hiszem, nem messze van már, mert az éj régen beállt, addig
169      21|              meg kellett őt mentenie, mert annak ígérte meg…~Minden
170      21|            meghaltak nemesen, bátran, mert téged szerettek, meg szoktad
171      22|            szigeten: egészen egyedül, mert aznap mindenkit eltávolíta
172      22|             hogy valami él ott belül; mert amíg a test remeg, irtózat
173      22|         hagyta őket szabadulni innen.~Mert nem haragos, nem bosszúálló
174      22|      rejtélyes szavait, de teljesíté, mert jól tudva volt előtte, hogy
175      23|            észre, hogy mennyit ivott, mert a mellette álló vederből
176      23|               Bánfi Dénes szökött el, mert ez az ő helye; hova lett
177      23|            uram – szabódék a bohóc –, mert akkor magad leszesz a legnagyobb
178      23|              tanácsuraitól megváljon; mert én jó embernek ismerem őt,
179      23|                A harctól nem irtózom, mert ott látom az ellenséget,
180      23|            instánciákat nem szeretem, mert hamar kiveszik az ember
181      23|              saját vesztére kelt föl, mert vissza nem léphet többé.
182      23|               bírt volna ellenállani, mert a hadak a végvárakba voltak
183      24|           mint pártütők, hanem azért, mert meg akartuk azt menteni.
184      24|       nemzetnek és a nagyúrnak adott, mert esküt senki hiába nem teszen
185      25|              látogattok meg az éjjel, mert különben még egy szájat
186      25|                 Uram, de el ne árulj, mert a szpáhik lófarkra kötnek,
187      25|               hasznát a tudósításnak, mert a fejedelem neve napja volt,
188      25|               hogy magam menjek érte, mert azt meg nem köszönöd.”~Az
189      25|             fiam, Zülfikár, tréfálni, mert úgy találom hozzád vágni
190      25|             nem vágtad, kegyelmes úr, mert ha kikapom a handzsáromat,
191      25|              emberei el nem követték, mert csak azon estve tíz órakor
192      25|             tőlem a szpáhik megölőit, mert én bizonyára soha életemben
193      25|                kiáltozá valamennyi.~– Mert drága lesz az idén a kenyér,
194      26|              a legnagyobb sietséggel, mert az idő legnagyobb része
195      26|               ismét látni fogod őket. Mert vagy győzedelmeskedel te
196      28|         költői szeszély teremtményei, mert ha azok volnának, a boldogságot
197      28|              volnának, de nem sokkal, mert e födél – börtön. Csak egy
198      28|              setétség száll lelkemre, mert érzem, hogy el foglak hagyni.~–
199      28|              s elviszi innen magához, mert nem engedi, hogy soká szenvedjenek.~
200      28|            vissza, és számolj felőle, mert a fogoly nagyon beteg.~Béldiné
201      29|             gondviselés hozta vissza, mert ha tovább mehet, éppen akkor
202      29|           rettegni, a földindulástól, mert az elől még csak a templomba
203      29|               soká tartott ez örömük, mert a falu alatt volt egy kis
204      29|            készül ellenetek az Isten, mert ti is harcra készültök ellene.
205      29|            sem mer ellenetek szólani, mert mintha mennykő hullana szavatok
206      29|       gyalázatos névvel nevezik őket; mert akkor minden embernek a
207      29|       látszott, hogy észrevett a pap, mert egészen feléje fordult,
208      29|              agarakkal, nagy jó uram! Mert engem sem a gólya költött
209      29|        egyszer fattyú névvel nevezni, mert ha hazamegyek a kardomért,
210      29|              ne állj vitába, barátom, mert az a maga fejét mindig többre
211      29|         megtörténik nálunk nélkül is, mert az a sírás, ami elhatott
212      29|        vérükbe; s Feriz bég megőrült, mert szerette Béldi leányát,
213      30|            komoly határozatok tárgya. Mert amint Mahomed kimondá, hogy
214      30|         feleld azt neki: majd holnap, mert ma fogadásod tartja nem
215      30|              ne feleld: ma nem lehet, mert fogadásod tartja nem nyúlni
216      30|          holnap segítségére leendesz, mert ma fogadást tevél, nem húzni
217      30|           kötött magának Allah ellen; mert hiába szövetkeznek egymással
218      30|               teljesíti, amit kívánt; mert idegen szellem vagyon abban,
219      30|                adják vissza szívemet; mert anélkül nagyon beteg vagyok.
220      30|            nem lehet győzelmek harca, mert emberek szerezték azt, és
221      30|         harcot, amelyet most kezdesz, mert vezéreid tehetetlenek –
222      31|          éppen az teljesült be rajta.~Mert a sors leleményességéhez
223      31|         bűnévé fajult, s éppen azért, mert annyit áldozott érte, kellett
224      31|              sokat akar rólunk tudni, mert nem csatlakozott hozzánk;
225      31|               beszél velök kegyelmed; mert tartok tőle, hogy az éjjel
226      31|              a mi katonáink magyarul, mert ragadós a nyelvetek, mint
227      31|             maradt bizonytalanságban, mert alig ért a fejedelem sátorába,
228      31|         kezeit rátenni ne merészelje, mert fogadom annak a Szentháromság
229      31|              fejedelem sátora mellől, mert soha bizony több kenyeret
230      32|          melyet Kara Musztafa látott, mert feje levágatván, abba tétetett
231      32|             nem tudom neki kifizetni, mert egy fillérem sincs. Hát
232      33|         tudtára adva, hogy óvakodjék, mert nagy erővel jönnek ellene;
233      33|               hogy ne sokat mozogjon, mert Heiszler majd a háta mögé
234      33|           nekik, hogy vígan legyenek, mert egy óra múlva indulni fognak
235      33|               megfutamodni a harcból, mert csak azért járt lovon, hogy
236      33|               bég ismét kardot emelt, mert ez volt a jóslat vége: a
237      33|        ragaszkodással voltak hozzája; mert tudták, hogy ha elvesznek
238      33|     ellenfeleikre, mint azok őreájok, mert az ívben repülő nyíl sokkal
239      33|           tevék a tömött hadi rendet, mert sehova sem lehete menekülni
240      34|    megtanítjuk rá.~Meg is tanították, mert pár óra alatt elnyertek
241      34|         keresztülmegyek e hegyláncon, mert bár keresztülrepülni nincs
242      34|           bírta ugratni, ott veszett, mert visszafordulni nem lehetett.~
243      34|              ne menjek Havasalföldre, mert az ellenség megesz – mondá
244      34|         őrizkedjél nagyon Thökölytől, mert nagy haderővel van, és igen
245      34|       annyival inkább kell óvakodnod, mert három nap előtt Feriz béggel,
246      34|         fekete köntösbe volt öltözve, mert még mindig a fejedelmet
247      34|        tiranusságától megoltalmazzuk, mert különben ha nem forgódunk,