Fezejet

1       6|    ijedtségtől félholtan maga mellé vetve a nyeregbe, az égő falu
2       6|            Kökényesdi egy boglyának vetve a hátát, nézte éles szemekkel
3       7|             vérszomjas tekinteteket vetve a rettenetes barátra, minőket
4       9| összpontosítása előtt.~Ott horgonyt vetve a Duna szélében, felcsicsomázá
5      12|          forró, szenvedélyes csókot vetve kezével azon táj fele, merre
6      14|     kirohant hintajából, s lábaihoz vetve magát, erőszakos hévvel
7      20|        egyenként a terembe, s arcra vetve magukat Hasszán előtt, azon
8      21|   jobbra-balra, nyargaló árnyékokat vetve a falakra.~– Mi ez? Hát
9      29|     panaszkodni, s ez időtől kezdve vetve volt minden természet elleni