Fezejet

1       1|            s megáll a pap előtt.~– Jaj, édes nagytiszteletű uram,
2       1|    szaggatott hangon megszólala:~– Jaj! Háromszor jaj néked, Asszurnak
3       1|       megszólala:~– Jaj! Háromszor jaj néked, Asszurnak és Edomnak
4       1| mutatóujját a megszólított felé.~– Jaj teneked, Ákhábnak főpapja,
5       8|          bakra felült:~– Mi baj?~– Jaj, hagyja el kegyelmed. A
6       8|          futtok, mi történt itt?~– Jaj uram – felelt a kérdezett
7       8|        bújtál el, szegény ember?~– Jaj, drágalátos uraim. Nem rablók
8       9|       egész ország búja, öröme az. Jaj volna annak, ki körüljárva
9      11|         mert örökké ifjú marad; de jaj annak, aki nem, mert ifjan