Fezejet

1      13|        hegyére, ijesztő jelképpen emelve azt fel a rémült törökök
2      13|   Allahnak! – kiálta, kezeit égre emelve. – A diadal miénk! Fut a
3      14|            szenvedő arcát férjére emelve.~Ghyka lelkén keresztülvillámlott
4      15|         Olaj bég, s szemeit égnek emelve.~– Férje elhagyta őt nyomorultan,
5      21|    asszonyt és gyermeket, s ölébe emelve, elkezde velök futni a fedett
6      21| felszökött, s remegő karjait égre emelve, suttogá:~– Boldog vagyok!…
7      22|           arcát magasztos vággyal emelve fel… Nem, ez arcra nem lehetett
8      24|          bilincses kezét az égnek emelve –, Isten engem úgy segéljen!~–
9      30|       kezébe a mufti, és azt égre emelve, szólt:~– Letörülve az írást,