Fezejet

1       3|   nyugodt, átható szemeit, csak ajkai körül mosolyog édesanyja
2      14|        arca nem volt halvány, s ajkai nem voltak hidegek, mint
3      14|    elkomorodva nézett maga elé, ajkai remegtek. Azután visszafordítá
4      16|       reszketett, mint falevél, ajkai megnyíltak, de hang nem
5      16|       kérdé Teleki, mutatóujját ajkai elé szorítva.~– Meg fogom
6      17|        szót sem szólt; de nyílt ajkai nyílásán az összeszorított
7      18| borultak össze hullámzó keblén, ajkai valami néma imát látszottak
8      24| gerjedelem; szép metszésű, telt ajkai csukva is beszédesek, s
9      24|         mosollyal végzé, gúnyos ajkai felhúzódtak, helyet nyitva