Fezejet

  1      El|              minden alak, kicsiny és nagy, fényes és sötét.~A jámbor
  2       1|             is ülvén Apafi mellett a nagy zsellyeszékben, kezeit testének
  3       1|           eleget.~Apafi pediglen egy nagy kihúzó-behúzó, kerekes ágyúnyi
  4       1|    teleszkópiummal célozván az eget, nagy figyelmesen kíséri a planéták
  5       1|            édes nagytiszteletű uram, nagy utat kell tennem, mézet
  6       1|              idő múlva jött a másik. Nagy titkolózva odament a paphoz,
  7       1|               Kálócziné asszonyom?~– Nagy dolgok történnek. Gondolja
  8       1|           felé tértem; hát amint ott nagy csendesen elhaladok, íme,
  9       1|      kérdezém ismerőimtől, mire azok nagy rebegés között elbeszélék,
 10       1|             az ének és az orgonaszó; nagy halkan megnyílt a kápolnaajtó,
 11       1|         bennünket, s odajött hozzánk nagy remegve, s jó estét mondva,
 12       1|       bosszút nem állnak.~Az asszony nagy hálálkodva eltávozott; a
 13       1|            nehány pillanat alatt oly nagy lett a tolongás, hogy egy
 14       1|      megifjító balzsamot.~Ím azonban nagy futva érkezik a tömeg közül
 15       1|   nagytiszteletű Magyari László uram nagy diadallal tért vissza a
 16       1|      parókiára, melynek lugasa alatt nagy csendesen üldögélt tisztelendő
 17       2|     megszokni szűk fagunyhója után e nagy pajtányi szobákban, s utóbb
 18       2|    gondolatja. – Rozzant kastélyának nagy kiterjedésű kertje saját
 19       2|              hazavitte, s elbeszélve nagy viszontagságait, átadta
 20       2|            hanem be kelle vásárlni a nagy, fényes, magas hátú karszékeket,
 21       3|        menyasszony! Jobb felől azt a nagy karosszéket a pátriárkának!
 22       3|             melyet éppen most hozott nagy sietve Brassóból egy sebes
 23       3|  mirtuszerdők istennőire emlékeztető nagy fekete szemeiben egy könny
 24       4|           újra eltevé a leveleket, s nagy morogva eltávozott, mialatt
 25       4|          között. Egy csatlós kísérte nagy messziről.~Imre, elérve
 26       4|            két levél? – kérdé a gróf nagy restül.~– Már nem kettő,
 27       5|              Látja kegyelmed, milyen nagy bolond kegyelmed? – vágott
 28       5|          most hadakat gyűjtök, nekem nagy szolgálatot tesz vele, ha
 29       5|       pusztuljon előlem.~A magiszter nagy remegve eltávozott, zsebkendőjével
 30       5|            Kászonyi uraiméktól, mily nagy jóakarattal viseltetik nagyságod
 31       5|          keresztyénség ügye iránt, s nagy kedvvel fogadom nagyságodnak
 32       5|      vízáradások miatt a török sereg nagy szükséget szenved széna
 33       5|           mentségünk lenne, 2 nekünk nagy könnyebbséget szereznének
 34       6|              partján egy körülárkolt nagy térség, ahol lovas baskírok
 35       6|            kalappal a fején, kezében nagy furkósbottal az árokhányáson
 36       6|             s megtámasztá az állát a nagy botnak.~A kurd csak nézett
 37       6|        lemászva az árokba, beledöfte nagy mérgesen a kopját az előtte
 38       6|        előtte ülő alakba.~S íme mily nagy vala megütődése, midőn tapasztalá,
 39       6|             a határ közepén volt egy nagy széles tó, utoljára annak
 40       6|            hajók fenekeit, megkínált nagy tisztséggel, hogy állítsak
 41       6|             vagyunk! – mondá Raining nagy bosszúsan visszabaktatva
 42       6|            az idő –, körül a vidéken nagy csendesség, csak a váraljai
 43       6|         melyik üvöltött.~A bástyákon nagy lustán jár-kel egypár turbános
 44       6|              készen tartott kanóccal nagy óvatosan elgyújtani, jól
 45       6|             élén, harcos lován ülve, nagy vörös arca ég a düh miatt,
 46       6|            meghallotta a kiáltást, s nagy röviden visszakiált:~– Láttam
 47       6|             használt ellene.~– Allah nagy! – kiálta Haly. – Siessetek
 48       7|          ember, aki ne ismert volna. Nagy, hat láb magas férfi, rengő
 49       7|             föveget soha nem viselt, nagy fényes homloka redőtlen
 50       7|        szakállaikat engedé láttatni. Nagy hajlongások közt szótlanul
 51       7|             amint arra sem feleltek, nagy csodálkozva kérdé:~– Non
 52       7|        jobbra, sem balra. A pincének nagy kettős fekvő csapóajtaja
 53       7|            közeledők hírét, azok elé nagy bíztában kijő, s míg azok
 54       7|              a barát karjai közé, ők nagy zajjal vonultak szét az
 55       7|          derék tiszttársára, felköté nagy rezes kardját derekára,
 56       8|       hadseregek vezére.~– A baj nem nagy, de közel van – felelt a
 57       8|            erdélyi utaknál világosan nagy különbség.)~A hírnök iparkodott
 58       8|         futás történt, s megijedve a nagy lármán, kiugrott a vízből,
 59       8|             oláh cigány által, midőn nagy vágtatva láta az égő zárda
 60       8|      szélitől a másikig szaladgálva, nagy nehezen lecsendesíték a
 61       9|         jótékony épületek emelkednek nagy betűkkel homlokaikon: kórházak,
 62       9|           benőtt ingoványok, előttem nagy messze egy szegényes helység,
 63       9|        csarnok környékén látszik egy nagy deszkabódé, mit magtárnak
 64       9|           egész az Almay-udvarig egy nagy tó feneklik, melyben estenkint
 65       9|             hogy e nyáron Pest alatt nagy tábor fog összevonatni,
 66       9|      virultak fel; én nem kereskedem nagy korukban elfogott rabnőkkel,
 67       9|          hévvel ömlengett, Yffim bég nagy komoly képpel végigjárta
 68       9|              hogy a jó úrnak valóban nagy határozottsággal kellett
 69       9|            mosolyra derült arca, két nagy tüzes szeme úgy világított
 70       9|                 Mi hibáját tudod, te nagy bagoly? Értelmes dolgot
 71       9|          mondhassam egykor, hogy ily nagy ember tőlem vette készpénzen
 72      10|            Feriz bég a szultán előtt nagy kedvben áll, és sehol sem
 73      10|              felkelt, és eltávozott, nagy szegeket ütvén fejébe a
 74      11|          virágnak, s nem ritkán azon nagy porcelánvedrekben, mik Azraële
 75      13|              bivaly vontatott előre, nagy üggyel-bajjal bírtak egymástól
 76      13|        megfúvatom a riadót.~A hírnök nagy szemeket meresztett, nem
 77      13|       esküvésre emlékezzék, melyet a nagy Szulejmán tett; és nem az
 78      13|           bejárásokat eltorlaszolva, nagy nehezen sikerült nekik a
 79      13|          volt közelebb jönni, inkább nagy gyönyörűséggel látszottak
 80      14|        ébredő meglepetése, öröme oly nagy volt, hogy az első pillanatban
 81      14|           valami bajának kell lenni, nagy bajának, hogy a viszontlátás
 82      14|               mi lelte a herceget?~– Nagy baj van, asszonyom. Isten
 83      14|                 S gondolod, hogy oly nagy volna a veszély?~– Adja
 84      14|             vadászatra szokás járni, nagy lengyelsaruk csillagos sarkantyúkkal.~–
 85      14|           egy csoport lovas látszott nagy sietve ügetni. Ezek voltak
 86      14|              azzal fogott egyet azon nagy szürke kövek közül, melyek
 87      15|             az akkor érzett ijedelem nagy hatással volt mind az anya,
 88      15|           így tusakodnék magában, jő nagy sietve az egyik kapuőr,
 89      15|              az udvarban, mert a bég nagy pártfogója volt ez állatoknak,
 90      15|   keresztbevetett lábaikon guggolva, nagy kapcsos könyvekből olvastak
 91      15|          lompos kaftánban. Az is egy nagy könyvet tartott maga előtt,
 92      15|             szultán, s felszabadít e nagy tehertől, melyet vállaidra
 93      15|              magában érzeni. Elvégre nagy szorongva e kérdést merte
 94      15|             és búcsút veszek tőletek nagy tisztességgel; ha pedig
 95      15|         kézzel a fejedelem orcáit, s nagy jóvoltából megcsókolá annak
 96      15|     meggondolá, hogy az ily hevesség nagy bajt szerezhetne az országnak,
 97      16|                     XVI. Nők védelme~Nagy szomorúságuk lőn az erdélyi
 98      16|             Teleki megcsóválta fejét nagy lassan.~– Keserű dolgokat
 99      16|          háborúra kellünk, óh, akkor nagy és dicső nemzet vagyunk,
100      16|        megszakítani.~Teleki elsimítá nagy homlokáról üstökét, de nem
101      16|            ott levő nejeik, leányaik nagy sírva rohantak hozzájuk,
102      16|          Judit és leánya, Flóra, s a nagy, keményszívű tanácsúr reszketve
103      16|             trón zsámolyára, s fejét nagy büszkén hátravetve, e szókat
104      16|              levén ura, s csak nézte nagy elmeredten, mint írják meg
105      16|              ütnek rá egy rettenetes nagy pecsétet, s nyomják a markába.~
106      17|              helyzé, hogy megbírja a nagy nehéz társzekereket és kerekes
107      17|            ott hagyand; egyszersmind nagy piacot korlátoltatott el
108      17|          dervisekkel imádkozni; mert nagy és terhes hivatal vár reám
109      17|            Zrínyiek ellen Ajász; nem nagy veszteség volt, de a szultán
110      17|          haragnak vér kell; mégpedig nagy emberek vére. Hogy melyiké?
111      17|            hanyatt dőlt a kereveten. Nagy baját önmaga árulta el.~
112      17|          emberek felé, s szemben egy nagy könyvvel, mely képes leendett
113      17|             lefátyolozott hölgynek a nagy kitárt könyvet, az letérdepelt
114      17|        imádkozik a térdepelő hölgy a nagy kitárt könyv előtt. Kegyetlen
115      17|        kitárt könyv előtt. Kegyetlen nagy kedve lehetett ott imádkozni,
116      17|              helyéről, amíg a dervis nagy mankójára támaszkodva, ismét
117      17|            lassankint eszmélethez. A nagy, sötét szemek ugyanazok
118      17|     növényről álmodtam, melyet itt e nagy vederben ápolsz – szólt
119      17|              ismét visszahajolt, egy nagy aranygyümölcs csüggött le
120      17|       tetszék, mintha valami különös nagy oknál fogva nekem azt az
121      17|      beszélünk?~Azraële észrevette a nagy bókolásnak célját. Olaj
122      17|              Midőn az oláh hercegnőt nagy könnyhullatások közt kezeimbe
123      17|   elhatározák, még aznap ebéd felett nagy pohárcsörgés között elvégezték,
124      18|             ki számára valamit tett, nagy leereszkedéssel papirosba
125      18|             ajtaja, s belépett rajta nagy titkolódzva a hárem legvénebb
126      18|           látszottak mondani.~Valami nagy, szokatlan öröm érte őt,
127      19|    meggebednek tőle.~Kevés idő múlva nagy csodálkozással tért vissza
128      19|       fölemelé e szóra sápadt arcát, nagy szemei holdasan világítottak,
129      19|             mint egy gyermek, ki egy nagy városban dajkája mellől
130      19|      csókjaival halmozva el arcát, s nagy sötét szemei mosolyával
131      20|        tulajdon udvari szakácsát, ki nagy ezüstgombos kék mentében
132      20|          könyökig markolászva bennök nagy gyönyörködéssel, kitölteté
133      20|            találkozott volna velök a nagy török birodalomban, s Azraële
134      21|           fényes, görbe pallost; egy nagy, óriási termetű kurd felment
135      21|            emberek. Azután felgyűrte nagy, izmos karjait vállig, markába
136      21|            pillanatot kértem. Valami nagy lélek jelen volt akkor előttünk;
137      21|           mint az evet, felszökött a nagy porcelánveder szélére, eloldozva
138      21|           vagy azon harcokra, mikben nagy hírt, nevet, kincseket fog
139      21|            fermánról kezde beszélni, nagy érdekkel furakodott egészen
140      21|          közt, hintálva az idomtalan nagy török hajókat, miknek vitorlaforgóit
141      21|               Két csillag nézett alá nagy fényesen egymás mellől a
142      21|          térdepelt a földön.~Felveté nagy, könnyben úszó szemeit az
143      22|             látszott egyéb, mint egy nagy fekete szérű, beomlott hamvakkal.
144      22|           eléggé méltó szavakat azon nagy sérelem előadására, mely
145      22|             rátekinte, azzal felkelt nagy nyugalommal, az asztalon
146      23|         nagyobb veszedelmük, mint ha nagy embereik vannak.~Némely
147      23|            meg.~Ha Teleki Mihály egy nagy ország kormányán ült volna,
148      23|        fejedelemséget játékra téve a nagy királyságért, s e pártnak,
149      23|               kik öccsüket, Miklóst, nagy esze végett különösen gyűlölték,
150      23|         vágtatott Fogarasra, odaérve nagy lóhalálában, maga elé hívatá
151      23|        felszakítván annak pecsétjét, nagy bámulattal tekinte a főúrra:~–
152      23|      elküldeni; Naláczi uram pedig a nagy kudarc miatt alig merte
153      24|              s tizenkét lovas csausz nagy üggyel-bajjal tört utat
154      24|      rejtélyes teremnek belseje.~Egy nagy nyolcszegletű szoba az,
155      24|         hosszú, bő, redős palástban, nagy, fényes, fekete szakálla
156      24|              csukva is beszédesek, s nagy, szelíd kék szemei, mik
157      24|             vetett rudakon hozva egy nagy vasas ládát, melyet Bethlen
158      24|              fog benneteket.~S ezzel nagy mérgesen elrúgott a papucsa
159      24|        száműzött embertől, csakugyan nagy bolondság volna, de teszem
160      24|              elköté sorsának fonalát nagy bölcsen, hogy ha az egyik
161      25|         mozlemint is lehet látni, ki nagy lustán ül a küszöbön, mintha
162      25|              visszaült a kapu mellé, nagy álmosan hunyorgatva és titkosan
163      25|           uram udvarába nem ért; ott nagy fáradtan felkereste a várnagyot,
164      25|           felkereste a várnagyot, ki nagy prémgalléros mentéjében
165      25|           díjáért jött ily sietve, s nagy fanyarul fordult hozzá,
166      25|             a nyakláncot kezeiből, s nagy szemeket mereszte a renegátra.~–
167      25|           meglátott a szegletben egy nagy ezüstgombú nádat, azt felkapta,
168      25|             levegőben, mintha valami nagy szót keresne, melyen feleletét
169      25|            mind egy lábig.~A várnagy nagy cseppeket kezde izzadni,
170      25|          halála nem lett volna olyan nagy botránykő, de ami a török
171      25|              és Feriz bégnek, s maga nagy bölcsen félreállt közülök.
172      26|              a szűk ablak előtt, egy nagy ezüstkapcsos bibliából olvasva
173      26|             szökellni az öröm miatt. Nagy granátszemei lángoló hévvel
174      28|          között; a hold nézi magát a nagy tükörben, a sajkában szép
175      28|           magától járni, úgy kellett nagy karszékben felvinni a bástyára.
176      29|    korbácsolva maga előtt, a legelső nagy záporcseppek kezdtek esni,
177      29|             szemei előtt egy roppant nagy üstökös állt az égen, annyival
178      29|          szólt egy öreg tímármester, nagy süvegét megcsóválva.~– Mi
179      29|          hegy alattam, mintha valami nagy hordókat hengergetnének,
180      29|        ismerének, s amint telhetett, nagy szorulkodással utat csináltak
181      29|         ismervén, amint Vajda László nagy büszkén oldalba taszítá
182      29|                Hátrább az agarakkal, nagy jó uram! Mert engem sem
183      29|       ítélőszéke előtt állott, s egy nagy asztal előtt, mely oly hosszú
184      29|             emberek voltak, mindenki nagy hazafiaknak nevezi őket;
185      29|              egy magasabb eszme, egy nagy, hatalmas gondolat adá –
186      29|        tudtam, hogy e kívánság annyi nagy és becsületes férfi romlásába
187      29|          változatlan arccal –, mikor nagy szárazságban esőért imádkozik
188      29|           eszme született, akkor egy nagy párt volt Erdélyországban,
189      29|               mint hajlong a roppant nagy épület a föld hullámzása
190      29|          Küprili helyét foglalta el; nagy, harcos férfiú, a szultán
191      30|         voltak összegyűlve a vezérek nagy fontos tanácskozás felett.
192      30|   kimerültség, lankadtság terült el; nagy, szelíd metszésű szemeire
193      30|            képű urak, kiknek szónoka nagy ékesszólással adá elő: mily
194      30|              legfelsőbb törvényszék.~Nagy ünnepélyesen járultak a
195      30|         talárban, fején méhkas alakú nagy süveg, fehér szakálla övéig
196      30|           utána jött két imám, egyik nagy bíbortokba zárt levelet
197      30|               melynek függő pecsétje nagy aranyszelencében, hosszú
198      30|           hajtogatott pergament, azt nagy ünnepélyességgel felbontá,
199      30|              előfordul, az mindenütt nagy aranybetűkkel írva; a szultán
200      30|   fölugráltak, és kardjaikat rántva, nagy lelkesedéssel megesküvének
201      31|           megszabadítójukat, s ő egy nagy lépéssel tovább látta már
202      31|      féltékenyek szoktak lenni, s az nagy kegynek volt tekinthető
203      31|              deszkasátorokat, mikben nagy hordókra rakva állt a lőpor,
204      31|       hordókra rakva állt a lőpor, s nagy piramidokba felhalmozva
205      31|        meghódítani.~A körüljárt urak nagy bizakodással tértek vissza
206      31|       készületek örömére a fejedelem nagy lakomát adott, melyre a
207      31|          mind hivatalosak lőnek. Egy nagy, rögtönzött deszkaszín alatt
208      31|             szólal meg a síkságon, s nagy lárma hallik, mintha a török
209      31|             s úgy vitte őt sátorába, nagy örömriadal közt.~Telekinek
210      31|       sátorába rögtön.~A meghívottak nagy ímmel-ámmal felgyülekeztek
211      31| visszataszítóbbá iparkodott tenni, s nagy mérgesen kérdezé:~– Ki vagy?
212      31|         lelki tehetlennek tartottak, nagy tudott lenni akkor, amidőn
213      32|            melyet két hétig hordának nagy társzekereken öreg átalagokba
214      32|              volt. Egész nap járkált nagy léptekkel a szobában alá
215      33|           adva, hogy óvakodjék, mert nagy erővel jönnek ellene; a
216      33|           bérctömegek között, melyek nagy tág öblöt kerítnek körüle,
217      33|           hogy ezen idő eljövetelére nagy szükség lenne már az ozmán
218      34|       mozdult. A szép csillagos égre nagy méltóságosan emelkedtek
219      34|               a várba esett bombákat nagy áztatott bivalybőrökkel
220      34|               a lovak farkaira pedig nagy fákat kötöttek, azok tartották
221      34|              nagyon Thökölytől, mert nagy haderővel van, és igen ravasz
222      34|              tekintve Zernyest felé, nagy füstoszlopot lát az égnek
223      34|          kissé megpihentek a hadak a nagy nyargalás után; Heiszler
224      34|              kezdjék a harcot. Végre nagy durcásan visszasompolyogtak,
225      34|            nyugodalmat s szabadságot nagy dicsérettel szerezzünk,
226      34|        engedi, levén Magyarországban nagy, erős armadája, aki mindjárt
227      34|            kárt tennének a törökben, nagy zúgással megszaladtak.~A