Jókai Mór Török világ Magyarországon Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejet grey = Comment text
502 7 | mosolygott, mintha csak anekdotákat hallgatna.~– Van-e még valami 503 7 | auktoritásokkal földre sújták, s anekdotákkal összekaszabolták: végtére 504 6 | minap, hogy meghallotta az anglus király, mint fúrtam ki a 505 9 | karcsú liliomot, ki ott az angóraszőnyegen táncol – láttál-e ily termetet 506 21 | haláltól ne félj. De a halál angyalának kürtszava, mely engem innen 507 26 | fennhangon; gyermekei, három angyalarc, egy kerek ablakban, melyet 508 12 | víziói nyíltak meg, mosolygó angyalarcokkal.~E pillanatban valami távoli 509 3 | Arankáé, ez örökké nyugtalan angyalfejecske, aranyló göndör fürteivel, 510 3 | gyermek, ki gömbölyű szőke angyalfejecskéjével, piros életvidám arcával 511 28 | csóválta meg szép, szőke angyalfejét.~– Hogy nem szükség e világnak 512 28 | reszketett; inkább illett már angyalnak, mint földi nőnek. Odavánszorgott 513 22 | lelkében ég világa volt és angyalok harmóniája, melybe nem elegyült 514 22 | kivette női alakjából – angyalokhoz téve őt hasonlóvá – elesettekhez – 515 25 | irántam való rosszakaratjukat; annálfogva ezennel megbízlak, és hatalmat 516 23 | fejedelemasszony tulajdona volt. Amint Annának tudtára esett az elfogatás, 517 32 | magas lelkű Bornemissza Annát.~Apafi csak felesége holta 518 6 | feleséget, s a jó barátság éppen annyiba kerül velök, mint az ellenségeskedés, 519 15 | fennhangon, egymásra csak annyiban ügyelve, hogy ki bírja a 520 3 | a többi közé; egy valódi antinousi alak, magas, erőteljes termetű, 521 28 | keresztül nyújta hozzá. – Anyád nemsokára megjő, atyád fejedelmi 522 28 | ugyanazon szekér, melyben anyádat elvivék.~Aranka megnémult 523 21 | s íme a kemény, áthatlan anyag, mely a ráspolynak ellenállt, 524 9 | odáig szállítá, s még azt az anyát is, aki azt a vargát szülte, 525 26 | szólt vigasztaló hangon. – Anyátok nemsokára visszajő, s visszahozza 526 19 | fáradság.~Béldi Aranka azonban anyjától elkérezve, elment Gernyeszegre 527 9 | együtt fogták el apjával, anyjával; a durva férfi, nehogy neje 528 26 | a vasrostélyon keresztül anyjuk nyaka körül fűzve.~– Gyermekem, 529 7 | egész télen, nyáron el volt apadva, csak a tavasz és ősz bizonyos 530 32 | Földnek vált hamvai az Apafi-család ősi temetkezési helyén, 531 29 | legjobban összeillenek; Apafié: „Fata viam inveniunt” ( 532 17 | hogy a moldvai hercegnő Apafinál van, mégpedig istentől megáldott 533 15 | Őérte alázom meg magamat.~Apafinénak ugyan megsúgá előérzete, 534 9 | többet nem nyersz vissza.~– Apám szakállára mondom uram, 535 26 | egymásnak.~– Ah, akkor megölik apámat! – rebegé félelmes hangon 536 26 | Pálhoz. Az én kardom és apámé fog őkörüle villogni, az 537 26 | omolhattak össze.~– Ezt a csókot apámnak! – És az enyimet – és az 538 13 | domboldalban a szentgotthárdi apátság roppant oszlopcsarnokos 539 24 | helyetted.~Feriz bég odarohant apjához, elérzékenyülten borulva 540 16 | kényszerítendik fiaikat, hogy apjaik nevét megtagadják? Ne vessen 541 23 | hajadonná serdülve, ő volt apjának szemefénye, büszkesége, 542 25 | várnagyot, összeszidá annak apját, anyját, minden pereputtyát, 543 19 | maga olvasott el, még az apjától írottakat is, s ha legkisebb 544 9 | lyánya, együtt fogták el apjával, anyjával; a durva férfi, 545 27 | Mondd meg nekik, hogy apjuk becsületesen élt, becsületesen 546 17 | mint egyébkor, a vén dervis ápol.~Ott ül a jó öreg a szép 547 21 | ereszkedni, s tán azért ápolá azt oly különösen szobájában, 548 28 | még akkor nagyon kevesen ápolák Erdélyben, minden segély 549 15 | beteg nőt, kit csak gondos ápolás hozhat a halál révéről vissza, 550 9 | gyermekkoruktól fogva az én ápolásom alatt virultak fel; én nem 551 17 | cserélve vele, naphosszant ápolja kedves betegét, míg a dervis 552 27 | senki, aki betegségemben ápoljon, mindig nevedet kiáltottam, 553 15 | de rögtön.~Anna vendégét ápolni ment, de megértve, hogy 554 17 | sötét szemekben.~– Te voltál ápolóm? – suttogá hálateljesen 555 17 | melyet itt e nagy vederben ápolsz – szólt Hasszán oly hangon, 556 17 | leszedegeté a sárga leveleket ápolt növényéről, s azokat az 557 28 | jó, tisztes asszonyság, ápolta végre a mindinkább gyengülő 558 23 | tudom, uram, neked van-e április első napja, vagy nekem. 559 31 | vagdalkozzék velök, míg össze nem aprítják.~Mily nevetséges vége lett 560 30 | rajzolva, a többi fokozatosan apróbb, s ahol Allah neve előfordul, 561 29 | lassankint ismét visszatértek apródai, a bepecsételt levéllel 562 5 | összefogni.~Széke mellett apródja áll, a fiatal Cserei, míg 563 3 | nyájassággal furakodék közbe, s apródonként úgy szegletbe szorítá a 564 33 | Haemus havasai.~A kiöntött ár semmit sem hagyott elfoglalatlan, 565 9 | olcsón adom e leányt, hogy árából láthatod, miszerint holmi 566 32 | rám jön a szűcs a mentém áráért, nem tudom neki kifizetni, 567 11 | született, hol a viharok arája, az égető forgószél, Számum, 568 17 | vannak embereim, kiknek árán megváltom magamat. Kettő, 569 3 | a szép, gyermeteg Béldi Arankáé, ez örökké nyugtalan angyalfejecske, 570 6 | látni; oly magasan van ott arany-ezüst felhalmozva, mint egy asztag! 571 2 | tökmag helyett a fényes aranyakat látta kihullani; mindamellett 572 2 | megtölté azt valóságos jó vert aranyakkal, s ekképp feltétetvén a 573 25 | sajnálom a kegyelmed száz aranyát.~Ajász basa felrúgta e szóra 574 27 | Béldi Pál halálát, kétszáz aranyba, s most felét lehúzod; te 575 18 | Hasszán, leoldá kezéről az aranybékót, mely őt Máriával közös 576 30 | előfordul, az mindenütt nagy aranybetűkkel írva; a szultán neve pedig 577 21 | reszkettek, midőn ez este az aranybilincseket Azraële és Mária kezeire 578 9 | a szőke hölgyet, ki most aranyfésűvel húzza végig még aranynál 579 18 | amint az alvó kisded szőke aranyfürtös fejecskéjét keblére hajtá, 580 17 | oknál fogva nekem azt az aranygyümölcsöt le kellene onnan szakítanom, 581 13 | északi szigetek virága, aranyhajával beterítve kemény ágyát, 582 31 | Teleki Mihály uram, hogy mi aranyhegyekkel álmodtunk – beszélt tovább 583 2 | hímzett harisnyát készítsen az aranykaftány mellé. Brassóból bogláros 584 6(2)| Erdély aranykora.~ 585 El | vissza, melyből „Erdély aranykorá”-t vettem. E két regény 586 3 | nyugtalan angyalfejecske, aranyló göndör fürteivel, nevető 587 25 | városból.~– Sajnálom a száz aranyodat, édes fiam, de tartom a 588 19 | nézett utána, s felszedve az aranyokat, rögtön felkullogott a várba, 589 25 | fiam, Feriz bég, a száz aranyomat fizesd vissza.~ 590 9 | alkudni, hogy amit ezer aranyon tartanak neki, kétezeret 591 3 | állt addig, míg a pompás aranyozású, selyemfüggönyös járművek 592 22 | könnyű, fényűző asztalkák, aranyozott kámforfából, a gyöngyökkel 593 21 | borítva, csak a lezárolt két aranyperec maradt kezeiken.~– Így még 594 2 | vállain és háta közepén aranysujtással és tenyérnyi paszománnyal, 595 30 | melynek függő pecsétje nagy aranyszelencében, hosszú zsinóron lógott 596 9 | körül hagyta omolni vállain aranyt játszó hajfürteit; egy ép 597 17 | amidőn a belépő eunuch aranytálcán levéltekercset hoz elé. 598 7 | mellén, ott egyetlen roppant araszával összemarkolta a rabló mindkét 599 28 | végcélja volt, most alig néhány arasznyi távolban a halálhoz közelít 600 6 | üldözésére mennek, tengert áraszt maga és kergetői közé, hogy 601 33 | Majd ha az én kardom aratásának kalászai megértek, nem várom, 602 29 | tengeren van a hajósnak árboca, melybe kapaszkodjék, de 603 9 | mert ha hazudni találsz, árbocfádra akasztatlak fel cégérnek.~– 604 9 | lengő zászlóival, mik az árbocról lelógva, a hullámokat seperték, 605 3 | karokkal, sasszemeivel minden arc-, minden ajkmozdulatát elfogá 606 20 | Olaj bég száraz, sárgult arcában, ami őt oly félelmessé, 607 19 | és szégyenpírt férjeiknek arcaira, csak egy kebelben maradt 608 6 | tűzoszlop, megvilágítva a küzdők arcait. Kökényesdinek jött az a 609 13 | hal meg a néger gyermek, s arcánál sötétebb éj száll le szomorú 610 3 | sötét olajszín arcának, mely arcélben feltűnő római jelleget hordott 611 3 | pátriárka, a nagytiszteletű archidiakónus és a tisztelendő harminchárom 612 32 | Bornemissza Anna életnagyságú arcképét, s odajárulva hozzá, megcsókolá 613 24 | tartogatva legmérgesebb arckifejezését.~A függönyök szétvonattak, 614 9 | Hah, uram! Én festett arcokat árulnék? Hát azért volna 615 11 | villám cikázását, s a hevült arcokban a vihar menyasszonyának 616 20 | jelenlevőkön Olaj bég, mintha az arcokból akarná olvasni a szavai 617 24 | udvari nép, nyájas, édeskés arcokkal. Elnökük, Bethlen Farkas, 618 31 | az imént őt éltették, az arcoknak egészen más volt a mosolygása, 619 16 | hangon:~– Hiába tagadnám, az arcomon végigfolyó könnyek elárulnának, 620 19 | melyben el kell takarnom az arcpirulást, s felkeresnem kegyelmedet, 621 24 | fokozatán keresztül változó arcvonalmai, száraz kezének nyugtalan, 622 30 | szót nem szólt, sem egy arcvonása meg nem mozdult. Úgy ült 623 17 | hála, az áhítat kifejezése, arcvonásai szigorú kifejezést vőnek, 624 3 | ivadékainál feltalálható, kiknek arcvonásaiban együtt találhatni az ősapától 625 11 | karcsú fiatal lovaggal, kinek arcvonásait a távolból is egyszerre 626 18 | útfélen találta volna. Az arcvonásokból sejteni látszott azon iszonyító 627 7 | Örmények sem vagyunk.~– Ariánusok?~– Még azok sem.~– Patarénok?~– 628 3 | szabályos ógörög vonásival, az árkádiai mirtuszerdők istennőire 629 6 | keresztülugratva a baromállás árkán, kiszakasztának egy jó csomót 630 15 | szakálladnak minden szálára, s az arkangyal Izrafil járjon előtted, 631 13 | homlokzata előtt csillag alakú árkok vannak vonva, miket egy 632 13 | álltak, mert gyalogságával árkokat temetett be Zerinvár körül, 633 13 | lovassággal ostromoltatva árkolt helyeket, elállt csalitokat, 634 34 | Magyarországban nagy, erős armadája, aki mindjárt benyomul, 635 8 | betört Erdélybe a szatmári ármádia, huszonhatezer emberrel, 636 6 | közülök egynémelyek a császári ármádiában foglalának tiszti hivatalokat, 637 7 | ily könnyen, aki egymaga ármádiákat szokott széljelverni; és 638 5 | ártatlan szerrel, melyet akkor „árnős labdacsok” neve alatt házi 639 33 | otthon tevék már magukat Arnótországban. Szép vidékek, szép asszonyok 640 33 | sereggel táborozott.~Az arnótországi hadak vezére volt a hannoveri 641 33 | behódoltaták Bolgárországot, az arnótságot, le egészen a jóni tengerpartokig, 642 12 | pokolban~Szálljatok le, csendes árnyai az éjszakának, mik az alvókat 643 28 | beültetve, s örökzöld ad árnyat az örök nap ellen, ilyenkor 644 31 | leleményességéhez képest csak árnyék a költők igazságtétele, 645 6 | jöttetek meghalni? Allah árnyékára esküszöm, ma mind a pokolra 646 21 | kanyargott jobbra-balra, nyargaló árnyékokat vetve a falakra.~– Mi ez? 647 14 | hegyoldalakba, s ismét alákígyózva, árnyékos, virágos völgyek mélyébe; 648 1 | nem kívánkoznak többet az árnyékvilágra, amíg én itt vagyok. Ez 649 6 | kezében nagy furkósbottal az árokhányáson túl, melyen belül egy hosszú 650 9 | dudva lepi, s amely házak az ároknak feküsznek, vesszőből font 651 6 | reggelig – s azzal leült az árokpartra, belehúzta magát a bundájába, 652 1 | nagytiszteletű uram, nem ártana egy kis esőért könyörögni, 653 16 | magamat áldozni az üldözött ártatlanért, s ha e társaim nem volnának 654 28 | Isten elszomorodik, ha az ártatlanok panaszkodnak.~– Nem panasz, 655 7 | szentségeket, de ne bántsátok azon ártatlanokat, kik most Isten árnyékában 656 18 | odatevé anyja nyakára, az ártatlanság és isteni bizalom mosolygó 657 9 | nagypiacon, a szénatéren pompás artézi kutak lövellik víztömegeiket 658 15 | mindenféle fegyverrel, nem árthatnak őneki.~Apafi látta, hogy 659 28 | öröm féktelen ereje meg ne ártson kedvese éltének.~Nemsokára 660 9 | ittassá nézte magát e gyönyörű árucikkeken, sietett vissza, pénzét 661 6 | folyvást a legkelendőbb árucikknek lehete tartani, miket a 662 9 | volna, hirtelen hajóra rakta áruit, s a Fekete-tengeren át 663 1 | lesznek, vagy valami török árul megifjító balzsamot.~Ím 664 25 | hitte, hogy Zülfikár az árulás díjáért jött ily sietve, 665 25 | fejeden.~– Uram, de el ne árulj, mert a szpáhik lófarkra 666 6 | a lovam. Ez pedig el nem árulja, mert ha más ül reá, egy 667 25 | ujjain.~– Nemhogy el nem árullak, sőt magam is oda akarok 668 9 | kíváncsivá lőn megtudni, mit árulnak rajta, s többen csónakra 669 9 | uram! Én festett arcokat árulnék? Hát azért volna nekem minden 670 30 | gyávák – szövetségeseid árulók – bölcseid bolondok – papjaid 671 8 | ez a jutalom érte, hogy árulóknak neveztetnek. Azonnal takarodót 672 9 | volt – jött a kiállított áruneműkből válogatni.~Hadzsi Baba még 673 26 | lélek! Ígérd meg nekem, hogy árva gyermekeimet szeretni fogod, 674 29 | asszonyai özvegyek, és gyermekei árvák legyenek? Bizony mondom 675 24 | megkapod; alkudjál velök, árverezd a díjat; itt vagyok én, 676 29 | polgár –, háborút, dögvészt, árvizet és gyulladást, csak egytől 677 13 | ellenükben, mint sziget az árvízhez.~A hadsorok legeslegközepén 678 1 | én ellenségem minő vermet ás énalám, hogy benne elejtsen! 679 24 | császárnak.~A Küprili nagyot ásított, s akkorát nyújtózkodott, 680 2 | hogy holmi hányiveti bojár ásítozzék utána a szomszédból, ki 681 18 | kibontottak, egy-egy réz asper volt1 volt mindegyikben), 682 9 | megöleli, annak számára már ássák a sírt, s aki őt meglátta, 683 3 | szerelmi tribunal, sem az assemblée galante évkönyveiben elő 684 14 | a távolból, hátrafordult asszonyához azon vigasztalással, hogy 685 8 | harmadikban már fel is ülteté asszonyát, ki szörnyen meg volt ijedve 686 7 | menten hagyandjátok a szegény asszonynépet, vagy beéritek a nyomorult 687 6 | birodalmat. Veszünk szép asszonyokat a törököktől mindegyikünknek, 688 7 | Ami pedig az itt levő asszonyszemélyek iránt való kívánságaitokat 689 10 | kevésbé veszedelmes mindenféle asszonytartó emberekre nézve, mint a 690 1 | Jaj! Háromszor jaj néked, Asszurnak és Edomnak népe! Eljön az 691 29 | mégpedig jó távol. Lopva el is ásták egy brassai szász földje 692 16 | népet találva bűnösnek, aszerint büntethesse azt, ő – a budai 693 7 | a nyomorult sánta, béna, aszkóros koldusasszonyokkal, akiket 694 6 | arany-ezüst felhalmozva, mint egy asztag! Hát még a halasi buckákba 695 3 | úgyszólván legjobban óhajtott asztalánál látni. Nyugtalanul tekinte 696 3 | szoktak a francia király asztalára főzni!”~A lakoma napján 697 11 | letépetik, hogy a kegyencnő asztalát ékesítse, ez sorsa minden 698 22 | dívánok, a könnyű, fényűző asztalkák, aranyozott kámforfából, 699 31 | legvígabban poharaznának az asztalnál, egyszerre harsogó tábori 700 3 | hosszú terem volt kétsoros asztalokkal elrendezve.~– Itt fog ülni 701 19 | Nagyon is jól vagyok. Vidd asztalomról orvosságidat, s hozass nekem 702 32 | birodalmi gróf címet s ezüst asztalterítéket, mely megért tízezer forintot. 703 2 | hintóban jártak, s nyusztot és asztrakánt viseltek a bekecseiken; 704 23 | sárga viasszal lepecsételve átadák Naláczi Istvánnak, ki azokat 705 19 | sorsára jutandott, ha annak átadása Bíró Gergely uramra nem 706 3 | magamban azon testvéri csókok átadására, melyeket Telekiné és Apafiné 707 3 | gróf megbízatását a csókok átadásával, mi is közderülettel fogadtatván, 708 25 | törökké akar lenni, azt átadja a mi kegyelmes urunknak, 709 6 | fejért egy aranyat ígérek az átadójának, aki pedig egy foglyot hoz, 710 23 | s a neki szóló levelet átadva, mondá:~– Íme, e szigorú 711 32 | nagy társzekereken öreg átalagokba rakva fogarasi tárházából 712 12 | felszökött helyéről, egyszerre átalakulva hadvezérré. Az első riadó 713 16 | önteni a lelkekbe, az arcok átalán derültebbeknek látszottak.~ 714 3 | megfeleltem.~A vendégek erre átalánosan felkacagtak. Imrének sok 715 6 | paradicsom drága!~De a tüzérek átallanak társaik közé lőni, amidőn 716 31 | ha Thökölyhez találnak átcsábulni; úgyhogy az emberek már 717 31 | végképpen elültek, vagy átcsaptak a győzedelmes párthoz, s 718 3 | a kék bársonyszéket. Ide átellenbe egy selyem szófát Ahmed 719 3 | szomszédjával elfoglalva lenni, az átellenből hangzó páros nevetés hangja 720 9 | Margitsziget már a város átellenébe jutott, s mintegy annak 721 3 | végighordozá, ittas szemeit az átellenében ülő Aranka arcán feledé, 722 19 | barátnéjára, mire Aranka átengedé a levelét Flórának, piros 723 3 | pillangógyűjteményébe hálózni.~Thököly átérté a szavak keserű gúnyját, 724 3 | ha szépen, illedékesen átesett, a vőlegény örül, hogy mármost 725 6 | Rákóczi is égett minél előbb áteshetni ez előzményen.~Ez idő alatt 726 9 | vezér függönyös sajkájába, s átevezett Hadzsi Baba hajójához.~Az 727 11 | ismernek a tündérszigeten, s átevezhessen rejtett paradicsomába, hol 728 9 | s többen csónakra ülve áteveztek hozzá.~A kerek föld legszebb 729 8 | füst kimehetett, egy rajta átfolyó patak szolgáltatott a benn 730 24 | Maurocordato vontatott, egykedvű átfordításában.~A fővezér erre szikrázó 731 21 | fejét, mintha fájna neki átgondolni e szavak értelmét, azután 732 6 | egy másik szél, s megint áthajtja hozzám a lápot, és én elhordom 733 1 | közelebbi oláh falukból áthallatszott, mint verik félre a harangokat.~ 734 10 | meg, mely a csöndes éjben áthangzott a Dunán. A kalmár megismerte 735 21 | ezüstlemezt róla, s íme a kemény, áthatlan anyag, mely a ráspolynak 736 13 | vízbe, úszva iparkodott áthatolni, egész csapatok úsztattak 737 34 | dragonyos életébe került, kik áthatoltak Oláhországba, a székelység 738 17 | nem volt egyéb, mint hogy áthűlés miatt forrólázba esett, 739 2 | Néha a szomszéd faluból átjárt egy fiatal hányiveti bojár, 740 10 | ha ők Ázsiába mennek, én átjöhessek Európába.~– Rejtélyekben 741 23 | általa vezérelteték; így átka maradt neki, hogy Erdély 742 14 | vízbe hányja, nehogy gyalog átkapaszkodhassanak rajtok.~Azzal ismét felülve 743 16 | fejedelem lábaihoz rohanva, átkarolá annak térdeit vonagló karjaival, 744 13 | végpusztuláshoz, s ha a Küprili átkel a vízen, s Hasszán basa 745 13 | hidat veretve maga előtt, az átkeléshez készült.~Ez történt ugyanazon 746 9 | egyik gerendáról a másikra átkötött sálon.~Mind oly ifjak voltak 747 16 | lábait a ló hasa alatt átkötötték, azzal egy lovas legény 748 12 | saját hajszálaival volt átkötve, az azt jelenti „életem 749 17 | nekem milyen rövid.~– Te átkos dolgokat beszélsz.~– Ajász 750 10 | ránéz. Óh, nem egy magas úr átkozá meg azon órát, melyben Feriz 751 13 | karóba ülés között lehet, s átkozódva mormogá magában:~– Ez a 752 23 | Másnap Bethlen Gergely átküldé Bodolára Vay Mihályt, ki 753 19 | odarogyott Feriz bég lábához, s átkulcsolva kezeivel annak térdeit, 754 24 | tinektek a nagyvezér, hogy ő átlátja a ti ügyetek igazságát, 755 27 | császárt s jó barátidat? Átláttad-e valahára, hogy különb dolog 756 33 | összeomlik.”~Az emberek átlátták, hogy nem oly őrült szavak 757 15 | kósza ebek számára.~Ezeken átlépkedve, egy tornácon és egy előszobán 758 17 | kíséretet, amint a Királyhágót átlépte, alakosok támadták meg, 759 24 | Maurocordato Sándor, magas, atlétai férfi, hosszú, bő, redős 760 12 | engedve a bég hívásának, átlovagolt vele Majmun kíséretében 761 34 | keresztülrepülni nincs erőm, de átmászni rajta van türelmem.~Feriz 762 3 | státusférfiú magas szellemét, átmelegedve a honszeretet ábrándos tüzétől, 763 23 | Havasalföldre még azon éjjel átmenekült, ott találkozott több futó 764 21 | amivel lehet fermánokat, atnámékat csinálni, amit használhatok 765 14 | azt homlokához értetve, átnyújtá neki.~A herceg felszakítá 766 19 | szólt az nyájasan, s az átnyújtott papírt anélkül, hogy felbontaná, 767 14 | amint férje izmos karjai átölelték.~– Igen, vadászni megyek; 768 9 | fehérebb termete az ezüstnél.~– Átok nyelvedre, gonosz fecsegő! – 769 4 | volt aláírva.~Kétszer is átolvasá ezt, s harmadszor újra hozzáfogott, 770 4 | Teleki levele, melyet Imre átolvasott; hirtelen keresztülfutotta, 771 2 | héjjal, sötétzöld csíkokkal átrecézve, tetején turbán alakú sipkával, 772 22 | hárem és őrei még tegnap átszállíttattak.~A szél is jól segített 773 17 | elveszték vad villogásukat, arca átszelídült, remegve rogyott az ifjú 774 31 | őket.~Még azon éjjel mind átszöktek Thököly Imre táborába. Apafival 775 14 | lehajolva lova fejére, térdeivel átszorítá annak vékonyait, s azon 776 9 | szerelemistennő oltárára, s a derekát átszorító ezüstabroncs csak azért 777 9 | teremébe.~Nehéz arannyal átszőtt pokrócok fedék a hajó bejárását, 778 2 | kelméből volt készülve, s átszőve arany- és selyemvirágokkal, 779 1 | s hogy ne reklamáljanak, áttértél az iszlám hitre, onnan megszöktél, 780 34 | havas túlsó oldalára is áttévedeztek. De azért, hogy a tábor 781 22 | egymásra hányva az arannyal áttört párnák, India tollas kelméi, 782 6 | szemeit, alig mert pillantani, attul tartva, hogy azalatt a csikós 783 14 | megsarkantyúzza paripáját, s átugrat a nyíláson, míg a törökök 784 6 | széles nem volna az árok, átugratnék hozzád, s keresztülvernélek 785 6 | vármegye határáig, s mikor azon átugratott, akkor elkezd lassacskán 786 12 | volt azon szolgálattétel?~– Átúszni a túlsó partra, s eme virágfüzért 787 13 | nélkül hagyá.~A jancsárok, átúszva a vízen, kötelekkel megerősíték 788 24 | a fővezér arca egyszerre átváltozott. Maurocordato hátraállt. 789 20 | nagyvezér kívánja életben átvenni.~Midőn tehát Azraële jónak 790 14 | könnyű volt, mint a madáré, átvetette magát a letört híd felett. 791 23 | minden betűjét.~A kapitány átvevé a levelet, s felszakítván 792 2 | életében ez a méltóság), ott átvéve a család okiratait, birtokába 793 14 | elöl.~Mária előtt egyszerre átvilágosult a rejtély. A veszély pillanatában 794 34 | ők egy hadsereget akartak átvinni. Ha valaki a magasból ez 795 14 | el lelkét. Az álmatlanul átvirrasztott éj után testben-lélekben 796 22 | égen.~Reggel csónakba ülve átvitette magát a szigetre, a hivatalos 797 22 | hölgyek, őrök és eunuchok mind átvitettek a várba, a paradicsom üres 798 28 | gyógyíthatá őt. – Gyakran átvonta magához Feriz bég kezét, 799 13 | kötelekkel megerősíték átvontatott kompjaikat, s mire szürkülni 800 7 | esik, csak egy szerzetes atya élt még a szentkúti konventből, 801 28 | Anyád nemsokára megjő, atyád fejedelmi trónra ül, melyre 802 30 | Alkorán: „ha valaki szenvedő atyádfiai közül segítségért folyamodik 803 1 | kóboroltodban még egy ily atyádfiával összetalálkozol, elmondd 804 34 | magával, s ez mindkettő közel atyafi az őrültséghez.~Azon eszme, 805 31 | maradt más, mint az erélyi atyafiak.~De Teleki még most sem 806 21 | sincsen, s ezeknek a jó atyafiaknak, akik itt velem vannak, 807 3 | kezet szorítván, egy buzgó atyafiságos csókot váltson; hanem, ha 808 23 | feleljen:~– Bizony, édes atyámfiai, száz kegyelemnél is nagyobb 809 14 | elforrja magát.~– Talán atyámhoz, Oláhországba?~– De bizony, 810 6 | Hát arra az öt halomra Atyás mellett emlékeznek-e kegyelmetek? 811 26 | visszajő, s visszahozza atyátokat is, s ismét örülni fogtok 812 28 | mindennek.~A kedves leány atyjához ment az égbe.~ 813 14 | laknak, kiknek férjeik, atyjaik az ország első férfiai, 814 18 | szívvel; férjére gondolt és atyjára, emlékébe hozá barátai vigasztalásait, 815 34 | egész tábor Törcsvár felé.~Augusztus 19-ike vala; oly csendes, 816 34 | csereklés rét terült, mely az augusztusi hő napoktól most ki volt 817 7 | szillogizmusokkal megkötözték, auktoritásokkal földre sújták, s anekdotákkal 818 34 | kivált a csatarendjükbe avatkozó tanácsadások iránt. Heiszler 819 16 | mert férjét török padisah avatta fejedelmi székébe. És mi 820 4 | egyforma lappal fog leesni, azé a viadal.~A borbély felhajítá 821 13 | zászlók védelmében. Nem jutott azokból vissza több hétnél. Ott 822 11 | erősebben áll nyakán, mint azoké, kiket Hasszán basa szeszélyeinek 823 5 | tegyétek ragyogóbbá. Béke azokkal, akik Istennek engedelmeskednek 824 5 | gyermek vagy te még arra, hogy azoktól félhess.~Cserei felbontá 825 24 | is nehéz volt érteni, még azonfölül a flegmájából kihozott vezér 826 17 | ájtatoskodott, a korán és Azorath könyveit olvasva. Éjjel-nappal 827 26 | ablakától, ki ekkor könnytől ázott arccal Feriz béghez fordult, 828 21 | ablak nem lehet más, mint Azraëléé, s ha az nyitva van, akkor 829 17 | szolgálni neki.~Ez időben Azraëlet nagyon megszállotta a buzgóság, 830 19 | Hasszán a fogoly fejedelemnőt Azraëlével őrizteti, a két hölgyet 831 10 | Ázsiában lehessek, s ha ők Ázsiába mennek, én átjöhessek Európába.~– 832 34 | várba esett bombákat nagy áztatott bivalybőrökkel oltatta el, 833 5 | kósza hírre, vaklármára és aztmondjákra fegyverbe akarnám állítani 834 16 | sikerül Erdély kormányát tenni azzá, ő maga marad áldozatul.~ 835 9 | pofozni és ütlegezni Hadzsi Babát, amiért egy szóval merte 836 10 | bég, kezet szoríta Hadzsi Babával, s távozófélben monda:~– 837 12 | koszorú fonva; az egyik egy babérfaág, a másik egy tövises inda.~ 838 3 | hogyha Hariri halántékaira babérkoszorút fűzünk, ez csak azért történik, 839 6 | kegyelmetek nélkül is; van a babocsai puszta várban egy száztíz 840 6 | mindenfelé? Ott Bodókvár! Babocsavár! Leányvár! Földvár! Jákóvár! 841 1 | csillagjóslásoknak akkoriban divatozó babonáit. Egész éjszakákat elült 842 5 | részesítse, s kegyelmed ahelyett babonákkal bolondítja a közönséget.~– 843 6 | azalatt a csikós valami babonát követ el.~De az meg sem 844 6 | rabolt portékákkal, s egész Bagdadig le kereskedtek a Haly basa 845 9 | Mi hibáját tudod, te nagy bagoly? Értelmes dolgot mondj, 846 13 | karcsú liliom, a georgiai bajadér, ki midőn táncolt, úgy hajlott 847 10 | maig is siratja kedvenc bajadérjét, a szép Zaídát, ki egy selyemkötélen 848 9 | Soha, uram! Még csak indu bajadérokat sem tartok, csupán azért, 849 19 | szemek tüze, nem a termet bájai teszik széppé a nőt, hanem 850 32 | Őrangyala, vigasztalója minden bajaiban, életének világosabb fele, 851 10 | lábaihoz veték, szíveikkel, bájaikkal, életükkel kínálva őt, könyörögve, 852 3 | akarná elrejteni gyermeteg bájait.~A lakoma elvégződvén, Thököly 853 24 | fényesebben áll előttünk; bajaitok teljes mértékben meg lesznek 854 14 | vezér, hogy magát kimossa a bajból, mert a szultán nagyon haragszik, 855 12 | megpillantá a dalnokot, kinek bájhangjai a vízen keresztülcsalták, 856 25 | orvosságát tudom ennek a bajnak, s ha akarod, kigyógyítlak 857 30 | tombolásai közt fel fogod találni bajnoki szívedet, és kigyógyulandsz 858 31 | a magyarországi igaz bajnokok serege nem fog utánok menni, 859 6 | golyó szíven találja az ifjú bajnokot, s az célja küszöbén, a 860 11 | most erre fordul, ah, mi bájoló, ah, mi délceg, sohasem 861 9 | férfiai lelkesebbek, hölgyei bájolóbbak, mint tieid!~Én tudom, hogy 862 33 | visszanyomva, elgázolva; a bajor választófejedelem, Miksa, 863 4 | monda Thököly, s hallgatag bajtársai előtt megindult, míg a csatlósok 864 6 | hogy valami lovas egyik bajtársukat mily kényelmetlen módon 865 29 | háborút az országnak; ha nekik bajuk van, végezzék maguk; ha 866 1 | fejeddel, holnap kipödrött bajusszal lovon fogsz nyargalni; hanem 867 3 | sűrű szemöld s a szénfekete bajusz erős, határozott kifejezést 868 29 | közé, egyet sodorinta a bajusza félfelén, s hetykén visszafelelt:~– 869 3 | félbosszúval monda, megsimítva szép bajuszát:~– Adta fia, hamarább megcsókolta 870 30 | összefolyva tömött fekete bajuszával. Az egész tanácskozás alatt 871 4 | Azzal szembeállt a két bajvívó.~Sokáig néztek egymás szemeibe, 872 6 | barlang van a Bükkben, a Bakonyban, a Rézen meg mindenfelé? 873 6 | lőni, amidőn Haly a két bakót küldi rájuk a paranccsal, 874 8 | őt, midőn éppen hátul a bakra felült:~– Mi baj?~– Jaj, 875 32 | lett körüle minden.~Minden baleset, minden gond kétszeres teherrel 876 3 | dolgokról.~Ki ügyelt volna más e balgaságokra? Kinek volna arra gondja, 877 19 | helyreállni, s a legkisebb balhír, mely a törököket érte, 878 6 | Baradla! Ott Szemiluka! Ott Balikaluka! Hát a sok tiszai, mocsári 879 8 | ott elrejtőzött velök a Balina barlangba, egyenkint hordva 880 12 | Margitsziget partjain csendesen ballagnak az eunuchok hosszú puskáikkal, 881 6 | akkor elkezd lassacskán ballagni, s üldözői szeme láttára 882 1 | jött egy szép csendesen ballagva az utcán, s oda se nézve 883 13 | szandzsáksága kétszer annyit fizet.~Ballóban felébredt e szóra a nemzeti 884 13 | fog ülni.~A fegyveresek Ballót is a pincébe veték a janicsárok 885 19 | az Sturdza Mária, kinek balsorsa nem lesz ismeretlen kegyelmed 886 El | a békében nagyravágyó, balsorsban bölcs, diadalban előrevigyázó 887 34 | megfordítani. Mindhiába. A balszárny szeme láttára elesék Balacsán, 888 34 | lassan meg kezde mozdulni; a balszárnyon egy ezred tatár megindult 889 4 | szólt Imre udvariasan. – A balszerencse ma ellened volt. Mihelyt 890 7 | tesz, annak már fejében a balta; előre.~Úgy lőn. Két zsivány 891 7 | össze ezt a sok kést és baltát, s hajítsa ki az ablakon.~ 892 El | vissza: kedvence a nőknek, bálványa a férfiaknak, játékszere 893 9 | sem a messiásnak, sem a bálványoknak, romlás és végveszély az 894 28 | e – szép földet…~Aranka bálványozva szerette atyját. A férfi, 895 15 | pézsmákon feküdjék, s az élet balzsamával kenessék is, és sem a szentek 896 1 | valami török árul megifjító balzsamot.~Ím azonban nagy futva érkezik 897 9 | kérsz, talpadra veretem bambusszal.~A kalmár arcra veté magát 898 24 | találhatókat. Az indolens bámész sokaság látta, hogy üttetni 899 9 | szalagok közé font hajjal, bámészan állt a belépő bég elé, s 900 25 | és nemismerést tettetve bámul fel rá, odainti őt magához.~– 901 2 | szomszédság összecsődült a bámulására, és a fenn említett hányiveti 902 20 | kell ismernem – monda a bámulatában és ijedelmében kővé meredt 903 1 | kifutottak házaikból a tünemény bámulatára, az utcák megnépesültek, 904 9 | világ kereskedőnépe rakja ki bámulatra az ipar remekeit, …emitt 905 27 | vissza börtönébe.~A törökök a bámulattól szótlanul fogák fel az alélt 906 1 | a kisded térségig, mely bámulatuk tárgyai számára volt felhagyva.~ 907 6 | gondolta ő ki azokat, hogy bámuljon rajta. A zsivány sem bolond, 908 17 | buzgósággal.~Hagyjuk őket ott bámulni, s keressük fel azalatt 909 19 | kantárszárat, s eltűnt az utána bámulók szemei elől.~Nehány perc 910 24 | keresztül a szeráj szökőkutait bámulta.~– Siessenek kegyelmetek! – 911 5 | Az ilyen emberrel ez a bánásmód: szidni mindenért, amit 912 32 | menekülnie többé üldöző bánata elől: futott egyik városbul 913 11 | ringat édességével, mely bánatával könnyekbe olvaszt fel, szerelmével 914 El | hölgyének szívében köttetve, bánatban és örömben szakadatlan, 915 3 | Miféle könny? Örömé-e, vagy bánaté?~– – – Asztalhoz, uraim 916 14 | Bár férje távol van, e bánatot egy új öröm közelléte feledteti, 917 17 | oly gondteljesen, oly mély bánattal virrasztának betegágya felett, 918 3 | fényes lovasságból álló bandérium poroszkált.~Mindjárt megismerték 919 6 | előrontanak a báródsági nemesség bandériumai, keresztülúsztatva a vízen, 920 6 | visszakiált:~– Láttam a hátadat Bánfihunyadon! 2~Haly basát e gúnyra elfutja 921 11 | Azok ott? Hiszen te a bangitafákat nézed rózsalugasnak, melyek 922 29 | Isten, még veletek is úgy ne bánjék az idegen nemzet. –”~Teleki 923 16 | eddigieknél nagyobb okunk van a bánkódásra. Ugyanis a török szultán 924 11 | basának, aligha meg nem bánná, hogy oly jó szemei és fülei 925 7 | térsz, és bűneidet meg nem bánod – szólt a barát, még mindig 926 18 | túlvilágon, akik itt alant bántalmat tűrtek.~– S ki mondta ezt 927 15 | Kérdést sem szenved. Semmi bántása sem lészen.~Apafi nem volt 928 6 | beszélni, mikor valami nagyon bántja; egy szót sem szólt társainak, 929 24 | ezután is őhozzá, és semmi bántódástok nem lészen. Most menjetek 930 3 | keserű gúnyját, s szelíd, de bántólag lenéző arccal válaszolt:~– 931 20 | s a csőcselék mindig a bántónak fogja pártját, nem a bántottnak, 932 31 | irántok, én édes fiam, és ha bántottalak én őmiattuk, bocsáss meg 933 20 | bántónak fogja pártját, nem a bántottnak, kivált ha amaz szerencsés, 934 10 | tekintetével igazgatja, s egyet bánts meg közülök, mint a méhraj, 935 7 | kincseket, csakhogy senkit ne bántsatok aztán.~– Csak mentül kevesebb 936 7 | oltárról a szentségeket, de ne bántsátok azon ártatlanokat, kik most 937 32 | a harmincadokból, sem a bányákból, sem a sóadóból; ha rám 938 6 | barlang? Ott Abaliget! Ott Baradla! Ott Szemiluka! Ott Balikaluka! 939 6 | otthon, ki Hajnácskőn, ki Baradlán. Ekkor aztán kap kegyelmed 940 25 | dologhoz, mint a ma született bárány.~– De én esküszöm neked, 941 2 | borjúbőr volt, s egy-egy báránybőr süveget évekig elviselt, 942 29 | Óh, egész ez ideig csupa báránylelkű emberek lakták e birodalmat, 943 2 | a szíjas bocskort, sem a báránysüveget nem lehetett hozzá feltenni. 944 29 | történetből nem voltak jó barátaim.~– Volt idő, uram, amidőn 945 19 | jöhessen onnan, s hívjátok fel barátaimat, akik ismerőseim, mind; 946 31 | kitartással összeállíta – amiért barátait, rokonait, az ország bölcseit 947 33 | galambok; – eltemettétek jó barátaitokat, hogy szolgálhassatok ellenségeiteknek; 948 7 | pillanatában hozzádöfött a baráthoz, de a handzsár félrement 949 27 | bosszontod a császárt s jó barátidat? Átláttad-e valahára, hogy 950 26 | férjednek teutánad legjobb barátja e földön. – Üdvözöllek.~– 951 El | diadalban előrevigyázó férfi, ki barátjai és ellenségei eszén örökké 952 14 | Bemegyek Erdélybe, ott jó barátnéim laknak, kiknek férjeik, 953 19 | biztató szavakat suttogni barátnéjához, s midőn mindenki elhagyá, 954 19 | szemrehányással tekinte barátnéjára, mire Aranka átengedé a 955 19 | bizonyítsd be azt. Legkedvesebb barátném, Sturdza Mária Budán van, 956 7 | tekinteteket vetve a rettenetes barátra, minőket a hiéna vet az 957 6 | és szép feleséget, s a jó barátság éppen annyiba kerül velök, 958 3 | lenni, s régi tény, hogy a barátsághoz hívebbek tudnak lenni a 959 3 | az első kézszorítás örök barátságnak tud nálok záloga lenni, 960 4 | neheztelj.~– Örülni fogok barátságodnak – szólt Feriz komolyan –, 961 17 | fiától, s az ellenséget a jó baráttól…~Hasszán ijedtében felugrott 962 16 | gördült végig szemeiből arca barázdáin.~A fejedelem félrefordult 963 5 | készül; de reménylem, hogy e barbárok dühének a külső királyok 964 19 | felőle, hogy éppen emiatt, bárhol legyen is Thököly, nem ismerend 965 33 | egyenesen kilőtt puskagolyó, s bárhova esik, hegyével sebet ejt, 966 18 | mormogta a naáma első imáit, bárhová indult, a hercegnő lánca 967 9 | a Dunán egypár rongyos bárka van kikötve, s a török hadak 968 9 | felvontatva becses teherrel rakott bárkáját, még jóval elébb megérkezék 969 21 | e vérpad áldozatára vár, bárki legyen az, mert a kard, 970 29 | ijedtükben kiszaladnak bömbölő barlangjaikból, s féltükben olyan szelídek, 971 10 | varázslat hangzik; hogyha bármely némberre ránéz, avagy ha 972 31 | mindenfelé; a magyar faj, bármilyen nehezen rávehető arra, hogy 973 16 | moldvai hercegnőt Olaj bégnek bárminemű okból ki nem szolgáltatjuk, 974 17 | előttem, derék Olaj bég. Bármit mondasz, az előttem nem 975 29 | kifut házából, a künn legelő barmok bömbölve futnak be a városba, 976 9 | játszó hajfürteit; egy ép barnapiros arcú cigányleány tarka, 977 6 | rohammal keresztülugratva a baromállás árkán, kiszakasztának egy 978 33 | körülözönlék máskor is baromsokaságukkal a kisded, rendezett tábort, 979 24 | falak mellett egyszerű veres bársonnyal bevont alacsony pamlagok, 980 18 | kövér kezeivel anyja szép bársony keblét ölelé, a legédesebb 981 3 | sokaság elé lépett, gazdag bársonyfekete fürtei szépségét emelék 982 24 | ellentétül hattyúprémes meggyszín bársonymentéjével, bogláros vitézkötéseivel 983 3 | kettőjök közé azt a kék bársonyszéket. Ide átellenbe egy selyem 984 9 | hozzáérsz, mintha forró bársonyt tapintanál. Ezt is ötszáz 985 2 | bazsalyikom, levendula, bárzsing, komló, vadsáfrány és úritökkel, 986 3 | az örökös tatár zsarolás, basa-ajándékozás és népelszegényedés miatt 987 13 | meghódított tartomány, s annak basája korlátlan hatalmú szandzsák, 988 17 | őrülnie.~– Most hívjad a basákat, s vonasd fel a sátor függönyeit – 989 24 | Egy izenet a határszéli basákhoz, s ők rögtön elárasztják 990 19 | akkor, ismeretségben volt basákkal és vezérekkel, s gyakran 991 31 | fővezérnek, mind a végbeli basáknak, hogy hadaikat felvevén, 992 6 | nagy térség, ahol lovas baskírok őrzötték hosszú dárdákkal 993 21 | végéhez jutottak, ahol a két bástya összeér, egy keskeny, harántos 994 21 | elhagyva társnéját, maga a bástyafal mellé húzódva, lassankint, 995 21 | ijesztő kiáltások, mik egyik bástyafaltól a másikra terjedtek; az 996 21 | is kitekintett, onnan a bástyáig több mint öt ölnyi mélység 997 21 | Azonban a lövések a vár minden bástyáin ismételve lőnek, a zaj, 998 21 | növekedék, a vár minden bástyáiról durrogtak a jeladó ágyúk.~– 999 21 | Szerencsére sötét volt az éj, a bástyákról lerohanók nem láthatták 1000 21 | szellem, suhan keresztül a bástyán a két hölgyalak. Azraële 1001 28 | nagy karszékben felvinni a bástyára. A porkoláb emberszeretetéből