Jókai Mór Török világ Magyarországon Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejet grey = Comment text
3512 31 | elmondá, hogy a szultán jégre épít várat, amidőn oly könnyelmű 3513 13 | rögtön elkezdtek hidat építeni a Rábán.~Az ellentábor mintegy 3514 21 | szobákba, melyet a vérpad építésében tettek. Mikor készen volt 3515 1 | uram, én erős kősziklára építetett váram, ím, lássad az én 3516 31 | gyermek.~Tehát mindazon építmény, melyet hosszú élet fáradalmaival, 3517 13 | lakjatok mentül többen, s én építsem a házaitokat.~Ez az ember 3518 2 | legelső pallérra rábízni, hogy építsen a helyére egy újat, olyan 3519 6 | s amannak sisaktaréjai éppoly fenyegetőleg tekingetnek 3520 33 | hercegnek az egyik ígéret éppúgy nem tetszett, mint a másik; 3521 6 | csaták?~– Mind a kegyelmed épületére gondolta ő ki azokat, hogy 3522 6 | Topay. – Ezek mind igen épületes dolgok; hanem szóljunk rövideden 3523 5 | Ím ebből láthatjuk, mint épülnek a világesemények még holmi 3524 30 | fogadásod tartja nem nyúlni érchez; – vagy ha előtted meg akarnak 3525 31 | száguldó fejedelemre, s hideg, érckemény hangon monda:~– Egy fecske 3526 30 | pamaccsal valami alkímiai ércnedvvel végighúzá az írott sorokat, 3527 1 | pattogott oly robajjal, mintha ércszekerek rohannának vashidakon keresztül 3528 13 | Egyetlen jelszóra nyolcvan érctorok bömbölése hallik, irtó tekék, 3529 30 | betűivel; azon nem fogott az ércvíz.~A dívánban mély csend uralkodott, 3530 6 | és görbe kardok villogó erdejével: a Szűz Máriás lobogót a 3531 24 | László azonban, kit inkább érdekelt sóvári uradalma, mint Erdély 3532 El | Lehet, hogy ezen tárgyak nem érdekesek, de tanulságosak; lehet, 3533 4 | mintha nem találná oly érdekesnek, minőnek igényelve van. 3534 21 | fermánról kezde beszélni, nagy érdekkel furakodott egészen közelébe, 3535 19 | minden levelet, ami Ferizt érdeklé, maga olvasott el, még az 3536 17 | nem fog, mint ami őt magát érdekli; ám lássa, mit cselekszik 3537 15 | kérdésekről tudni ez emberiséget érdeklő ügyben.~Mit tegyen? Az üldözött 3538 16 | Európa minden fejedelmeinek érdekükben van az, hogy köztök és az 3539 14 | engedje őt nejével együtt Erdélyen keresztül vonulni a római 3540 16 | magyarnak büszkesége volt Erdélyért élni; szégyen reánk nézve, 3541 13 | dühös lévén, de legfőképp az erdélyiekre, erősen rárivallt:~– Honnét 3542 25 | legközelebbi passzuson rohanj be Erdélyországba. Kucsuk basa már szinte 3543 34 | Béldi gyermekeiért! E csapás Erdélyországért!…~Ez volt a legsúlyosabb.~ 3544 24 | inkább velem, mint egész Erdélyországgal, és átkozott legyek én és 3545 29 | Ezeknek az atyja árulá el Erdélyországot, s olyan sárba ugraszta 3546 31 | ifjoncnak, kinek semmi egyéb érdeme nincs, mint nehány szerencsés 3547 33 | jutalmakkal buzdítá a harci érdemet; megnyeré szövetségeseit, 3548 24 | ennek alkalma volna a tárgy érdemleges kérdésére térni, elkezdé 3549 21 | Azraële, Azraële! Mivel érdemlém ezt tőled!~Ezzel ismét sírva 3550 23 | vevé e szenvedést, mint érdemlett büntetését annak, hogy Bánfi 3551 4 | fordított.~– Induljunk az erdőbe, valami szép tisztás tért 3552 34 | székelyek csapnak ki az erdőből a száguldó tatárokra, s 3553 2 | belül kifestett mindent zöld erdőkkel s görbe orrú madarakkal.~ 3554 7 | többi pedig megy a gyalui erdőknek, s lekerül Szászfenes felé. 3555 25 | kifordult a városból, s az erdőkön keresztül Kolozsvárra szökött.~ 3556 8 | ijesztve ordításukkal, rohantak erdőkön-völgyeken keresztül, nem merve a havasok 3557 6 | szigetek! A lápok! A buckák! Az erdőségek! Mind jó menedékei azok 3558 29 | a leggazdagabb vetést, s erdőszámra száradtak ki a legerősebb 3559 33 | ellenfelei sokaságán, de egy erdőt látott maga körül mindenütt 3560 30 | utcákon, és akivel szóba ered, azt megrémíti beszédével 3561 24 | mintha az ő szava volna az eredeti, és nem a másolat. A szenvedélyes 3562 25 | megfutamodásnak tulajdonítván, utána eredett, s így történt, hogy amint 3563 24 | nem volt megelégedve az eredménnyel, ő hazamenvén szállására, 3564 El | vetése nélkül egyedül az eredményeket számítja be egy oly kétséges 3565 25 | basánál; elmondá járása eredményét, megtoldva és nagyítva, 3566 33 | számítani, ki emberei életét eredménytelenül nem kockáztatá soha, ki 3567 30 | ismét megáll bennem a vér, ereim egyet sem ütnek, hogy fekszem 3568 30 | vágy hír, dicsőség után; ereimben összevissza foly a vér: 3569 17 | ezek simíták le, lüktető erein lágy, szelíd tapintással 3570 4 | mennyire tud bízni karjai erejében, miknek egy-egy izma olyan 3571 15 | halvány nő rohan ki abból, ki erejének végső megfeszítésével fut 3572 21 | végpercében, melyben lelke minden erejére s Isten minden oltalmára 3573 6 | kocsmában dőzsöl; óriási erejéről, hogy tíz pandúrral egymaga 3574 13 | janicsárok nem bírták többé erejöket kifejteni, mindenütt keresztültörve, 3575 4 | viszonza Imre durcásan –, érek is én rá most firkáitokat 3576 4 | kötelékekkel, a megvágott erekből, mint a szökőkút, lövellt 3577 21 | megmagyarázhatlan önfeláldozással és eréllyel szabadítá meg, s felállva 3578 23 | évben minden diplomáciai erélyét, ravaszságát felhasználja, 3579 31 | nem maradt más, mint az erélyi atyafiak.~De Teleki még 3580 28 | szerette atyját. A férfi, kit erényeiért az egész ország becsült, 3581 16 | tisztelettel megőszült matrónái, erényeikre büszke hölgyei s hajadonai 3582 El | gazdag dicsőségben, de gazdag erényekben és bölcsességben. Tán választhattam 3583 32 | utolsó kedves alakját, az erényes, magas lelkű Bornemissza 3584 29 | kegyelmed, álljon az ajtó eresze alá, az nem szakadhat le.~ 3585 12 | csendesen, nyugodtan hanyatt ereszkedék a víz színén, hogy csak 3586 21 | a várablakból le akarna ereszkedni, s tán azért ápolá azt oly 3587 4 | keresztnél várakozzanak rám, az ereszkedőn túl; jártodban tudd meg, 3588 3 | ha-ne-ha kiszállt volna az ereszkedőnél, hogy gyalog jöjjön le. 3589 30 | metszésű szemeire bágyadtan ereszkedtek le hosszú, sötét pillái; 3590 4 | A török ifjú meglepetve ereszté le karját, amint az észre 3591 7 | szíved állapotjáról, útnak ereszted a jámborokat, hogy menjenek 3592 6 | mire azok rögtön útnak ereszték a kormányzó részéről Raining 3593 21 | bennünket esti hat órakor, s nem eresztenek be.~– Miért történik ez?~– 3594 19 | úgyhogy végtére csak azért nem eresztének a körüllevők semmi hírnököt 3595 13 | rárivallt:~– Honnét jössz? Ki eresztett ide? Ki hozott ide?~– A 3596 8 | öltözetben, kiket Szatmárról eresztettek ide. Vigyázzanak kegyelmetek 3597 34 | magukban morogva:~– No, ha nem eresztettetek, akkor aztán ne küldjetek 3598 20 | zsámolyt tett lábaihoz, s úgy eresztgeté be egyenként az ajtóőrök 3599 21 | már elég hosszú volt az eresztvény, hogy a rákötött hágcsó 3600 17 | inte Kucsuk basának.~– Te éretlen ifjú, maradj hátul, míg 3601 23 | vesztünk el.~– Inkább mi, mint érettünk ezerek.~Még azon nap kiadá 3602 18 | Szükség, hogy szívedből érezd, amiért könyörögsz, s lelkedből 3603 3 | úgy hiszem, teljes jogot érezhetek magamban azon testvéri csókok 3604 16 | fájdalmat rosszabbul esik, mint éreznem azt. Ha senki más nem volnék, 3605 33 | fizetett adóba, s meg sem érezte azt. De hogy az arnót asszonyok 3606 23 | fegyverét megmutatni, nemhogy éreztesse is azt. Harc helyett hódolatteljes 3607 5 | ütni, dobni, kergetni, éreztetni vele nyomorult szerepét, 3608 15 | minden nyomon zsarnokságát éreztette vele, s a küludvarok önző 3609 21 | hágcsó a paliszádok tövéig érhessen. Ekkor még a kerevetek párnáit 3610 1 | felháborítója, vallásfelekezetek Erinnyse! Kit mindenféle alakban 3611 21 | senki…~Egyszer egy forró kéz érintését érzi az ifjú karján. Hátranéz. 3612 33 | megnyittatá az évek óta meg nem érintett tömlőket, s csatlósait, 3613 14 | megemleget!~– Óh, valami baj ne érjen.~– Engem? – szólt a herceg, 3614 3 | is kicsődült a tornácra, erkélyekre és rondellákra a várt vendégeket 3615 15 | ajtón, mire Apafiné a palota erkélyéről hatalmas, dörgő szóval lekiálta 3616 15 | hívassák orvosát, kilépett az erkélyre, s látva, hogy a csauszok 3617 21 | meglehet, hogy ünnep után érkezel a prédikációval; zsebedben 3618 25 | megölték, mire segélyükre érkezhetém, mind egyig le voltak gyilkolva, 3619 34 | Törcsvár felé. Még jókor érkezhetünk.~– Nem mondtam-e igazat? – 3620 13 | az öreg lőszerek meg nem érkeznek. Tehát menj vissza, és mondd 3621 17 | jelenti, hogy ma el fog érkezni a bég a hercegnővel, ki 3622 17 | mögött tölté, minden újan érkezőben egy rossz hír hozóját sejtve, 3623 16 | kérdeztük tőled, hogy miért érkeztél későn a szentgotthárdi csatába; 3624 19 | azokban, meg sem említette érkeztöket Feriz bég előtt; különösen 3625 16 | kérdezd mitőlünk, hogy miért érkeztünk későn az adóval; majd ahol 3626 1 | köntöse szélét, s éppen akkor érkezvén oda az egyházfi a nádpálcával, 3627 23 | s akármi halálos ítélet érkezzék kegyelmedhez, amíg ezen 3628 14 | pénzt.~– Nem fogadja el. Mit érne az neki; ha a herceg nélkül 3629 21 | leghosszabb venyigék sem érnek a paliszádok hegyéig, s 3630 31 | mellett is célt kellett érnie: Magyarországban örök nevet, 3631 32 | életfrisseségét többé.~Mindig ernyedtebb, tompább lett, s ha azelőtt 3632 34 | Heiszler lovának zablájába, s erőfeszítve ragadta magával.~Heiszler 3633 29 | Magyarországba, nem lenne egy bogarat érője is, amit visszafoglaljon, 3634 34 | bár keresztülrepülni nincs erőm, de átmászni rajta van türelmem.~ 3635 16 | kétannyi. Kifizettük azt. Erőnkbe került, de megtevénk. És 3636 16 | vagyunk annak urai többé. Erőnkben bízni, igazságunkra támaszkodni, 3637 23 | együtt, s ha megmutattuk erőnket, bizonyára a fejedelem nem 3638 5 | szükséges leend, hogy teljes erőnkkel és feszült vigyázással kísérjük. 3639 34 | seregnek, kitartásuk buzdítá új erőre, s kifogyhatlan leleményességük 3640 3 | őnagysága nem érzi magát elég erősnek kiállani ugyanazon aggodalmakat, 3641 1 | feljegyezni, miként az ég erősségében két tüzes tábor csapott 3642 34 | Az ellen megszállotta az erősséget, s éjjel-nappal löveté annak 3643 16 | vonásaira vaskemény szigort erőszakolt, egyszerre két visszatarthatlan 3644 12 | odavesztünk, mert a vízbefúlók erőszakosak, s lefogják a mentségükre 3645 14 | visszatartani. Előbb az erőszakosságig kínálta őket étellel, itallal, 3646 4 | látszott rajta legkisebb erőtetés, a leghevesebb csapásokat, 3647 32 | nimfomániának, midőn az élvezni erőtlen vágy kínzó óhajtással kíséri 3648 14 | kezd, hegyet se lássatok erről a vidékről.~A fejedelemnő 3649 32 | után Esztergom, Visegrád, Érsekújvár; Nógrád várát megütötte 3650 14 | futott szekrényéhez, hol erszényei álltak. Első gondolatja 3651 25 | hogy egy kissé helyrehozzam erszényem állapotját. Hova szoktatok 3652 32 | selyemzsinórt és a bíbor erszényt; ez volt az utolsó erszény, 3653 8 | Egész a határszélig nem érték őket többé utol.~ 3654 14 | s hirtelen összeszedve értékesebb holmijait, mindent elkészíte 3655 9 | morzsolgatva azt, mintha kelméjének értékét akarná megbecsülni; míg 3656 15 | országtanáccsal eziránt nem értekezem.~– Helyesen van, édes fiam, 3657 17 | is sikerült kizárniok. Az értekezés végeztével Yffim bég rögtön 3658 3 | végzett be egy igen szép értekezést az üstökösök háromszáz esztendős 3659 32 | győri német tábornokkal értekezve, elköté Erdély sorsát a 3660 13 | vezérek csak hosszú kézből értekezvén egymással.~A Küprili követe 3661 9 | hibáját tudod, te nagy bagoly? Értelmes dolgot mondj, mert ha hazudni 3662 21 | meg. Hogy még ehhez sem értenek az emberek. Azután felgyűrte 3663 8 | de úgy tettem, mintha nem érteném, amíg idáig hajtottak magukkal, 3664 24 | amit kezdett:~– Fájdalommal értesült róla jámbor fejedelmünk, 3665 17 | fülébe, hogy ne féljen; s jól értesültem róla, miszerint azok az 3666 5 | sajtolt ki kebléből.~„Örömmel értesültünk kegyelmetek céljáról, miszerint 3667 25 | bég homlokához s ajkaihoz érteté a pergament, s amint annak 3668 6 | tiszttársaival együtt, s mint magától értetődik: ott a háznép által mind 3669 24 | a Küprilinek:~– Nem jól értettelek, uram, vagy rosszul hallottam, 3670 14 | vont elő, s azt homlokához értetve, átnyújtá neki.~A herceg 3671 24 | sírni; a sírás különben is érthetlenné teszi a szavakat, Csáky 3672 3 | meghalni a szeretetért (érti kegyelmed, hogy a szeretet 3673 3 | Flóráé. Nők egy dologban nem értik a tréfát.~A vőlegény félmosollyal, 3674 7 | legelső közöttük.~– Nem értjük azt a nyelvet, jámbor barát.~– 3675 25 | fejedelem közbeveti magát értök.~– Csak nem hiszed tán, 3676 24 | hallottam, amit mondál.~– Tehát érts meg végképpen: ha igaz az, 3677 30 | harcoljak azon hadban, mely értük kezdetett, és oka volt szeretteim 3678 7 | fohászkodás. Minekutána mi nem érünk rá mindennap idefutni, hogy 3679 4 | volt erdélyi főúr számára, érzékeny búcsút vőn tőle.~Thököly 3680 15 | készülvén, különös gyöngéd érzelemből nem vevé magára a zöldbársony 3681 3 | mosolyog édesanyja szelíd, érzelgő lelke, ez a két jellemző 3682 13 | csatát, melybe keresztyéni érzelmei ellen kényszeríttetett jőni, 3683 24 | alatt, férfias arcát az érzelmek lázas küzdései hevíték, 3684 21 | roskadt össze e nem földi kéj érzelmének terhe alatt, s azzal felszökött, 3685 34 | Teleki, mintha valamit érzene, különösen nyugtalan volt 3686 6 | pénzért vesztegettek az erzerumi kalmároknak, s ezek viszont 3687 16 | méltatlan jármat, szívük érzései, lelkük meggyőződései ellen 3688 22 | kimondhatlan meghasonlás az érzések között bizonyítja, hogy 3689 31 | hideg kezdte törni a visszás érzésektől.~Apafi a neki sajátságos 3690 30 | most nincs szívem, és semmi érzésem, amit a szív tartogat magában: 3691 27 | megcirógatva kutyája fejét. – Kit érzesz? Nem jön énhozzám senki, 3692 28 | Talán azon elhagyottság érzete, mely mindig jobban gondolataimra 3693 29 | meglátszik, öcsém, hanem meg is érzik rajtunk; egy este sem fekszünk 3694 21 | márványhomlokára egy meleg, érző csókot nyomott.~Az odaliszk 3695 19 | fogod őt, akiért könyörgök, esdeklő arcával, kisírt szemeivel, 3696 16 | mi fiaink becsületéért esedezünk.~Teleki, mint kire legtöbbször 3697 25 | nyúllábat, hogy a holdvilágba esel tőle!~Ez valóban merész 3698 17 | Ez mind igen dicsőséges esemény lett volna rám nézve. De 3699 El | ellátszik, kinek kezeire minden eseményben ráismerni, a főtanácsúr, 3700 El | kapcsolja egymáshoz a kor eseményeit, alakjait, Budától Gyulafehérvárig, 3701 1 | lehetnének azok a legegyszerűbb események a világon, miket a vakhit 3702 3 | nem gondolt senki a tréfás eseményre többé.~Kivéve talán két 3703 28 | hallani.~– Légy vidám – esenge Feriz, ajkaival melengetve 3704 24 | hon életének megtartásáért esengünk hozzátok, mely minket elvetett, 3705 17 | távol valál, uram, hölgyed esengve kért egy kegyre, de az olyan 3706 28 | látni hervadásukat, látni esésüket, s elmondani, mint hervadtak, 3707 17 | születendő ifjú hercegre: szükség esetében ez is valami, ha kiadják; 3708 31 | Végiggondolta a legrosszabb eseteket; a hosszúra nyúló harcot – 3709 1 | felváltott; hanem már az ilyen eseteknél volt Apafinak annyi jó ízlése, 3710 6 | kétségbeesve Haly, kit ezen eseten elrémült népei akaratja 3711 17 | Hallottad-e Ajász basa esetét, Yffim, ki a leghatalmasabb 3712 17 | hangon, mintha valami különös esetnek tartaná azt, hogy saját 3713 21 | róla, hogy az onnan nem eshetik ki.~Alig hagyta a két nőt 3714 25 | országában még csak gyanú alá eshető emberre sem talált.~ ~ 3715 21 | megpróbálta, ha jó fogás esik-e rajta, ujjaival végigpöngette 3716 3 | másfél óra alatt, míg az esketési szertartások a főtisztelendő 3717 24 | soha nem fogom! Engem szent eskü köt Erdély mostani fejedelméhez, 3718 5 | midőn a magáét elolvasta, s esküdött erősen, hogy ha nincs abrak 3719 17 | vizsgálatot tartson, bírákat esküdtessen, ha vajon a községek nem 3720 7 | férfi és asszony. Mi nem esküdtünk nőtlenséget, azért majd 3721 14 | kínálta őket étellel, itallal, esküdve mennyre-földre, hogy ily 3722 24 | véve, figyelmeztessétek őt esküjére, mit a nemzetnek és a nagyúrnak 3723 30 | szentségtörők – és te magad esküszegő!~Azután mintha egyszerre 3724 13 | A nagyúr is a prófétára esküvék, hogy Erdélyt ősi jogaiban 3725 29 | harcra készültök ellene. Az esküvel kötött békét felforgatjátok 3726 19 | egymásnak hű barátságot esküvénk, s részvevést egymás sorsában. 3727 13 | érdemes arra, hogy azon esküvésre emlékezzék, melyet a nagy 3728 33 | le tudták törülni a szent esküvést egy türelmes lapról, kik 3729 3 | elegendő időt hagyván az esküvői előkészületekre, kitűzé 3730 29 | fehér oldalára, miken az esőcseppek vérnyomokat hagytak. „Vér 3731 1 | mintha ő parancsolna az esperesnek. – Itt a piacon egy ördöngös 3732 10 | került, s a harmadik nap estéjén Hadzsi Baba kinn ülve hajója 3733 7 | hosszabbra nyújtá a páterreli estéket, azalatt Piroska egy mellékcellában 3734 17 | kiássák, álomport kevernek esteli italod közé, megvesztegetik 3735 18 | vett a két hölgy kezéről, s estére készen hozá a vert ezüstből 3736 1 | hozzánk nagy remegve, s jó estét mondva, elbeszélte, miként 3737 17 | volt az út a paradicsomhoz; estétől reggelig aztán hölgyei közt 3738 11 | basa alig várja, hogy az estimának vége legyen, s elküldözve 3739 26 | szemei tűnnek elő.~– Jó estvét, kapitány – szólt az éltesebb 3740 1 | Mihályné asszonyom házára esvén, annak asszonya, fogván 3741 1 | meteor, s elkezd futni déltől észak felé, éppen mintha Kolozsvár 3742 1 | Erdélyben a múlt télen a legelső északfény feltűnt, melyet még akkor 3743 11 | énekeseitek, táncosaitok, hideg északon született népek, ezekhez 3744 21 | megyek hozzád – viszonza.~Észébe jutott, hogy ha őt a kedves 3745 21 | Volt-e az valaha az odaliszk eszében, hogy e felfutó növény gúzsnál 3746 24 | türelmetlenül közbevágott:~– Legyen eszed, Béldi Pál, és ne vond magadra 3747 31 | bizony több kenyeret nem eszel. Most is kezemben volnál; 3748 6 | ismeri.~– Hogyne ismerném, eszemadta? Hisz a kezemen hordoztam, 3749 5 | vízig szárazon!”~– Bizony, eszemben sem tartom én azt.~– Kegyelmed 3750 12 | tébolyodott vagy, de én eszemen járok. Eredj vissza a vezér 3751 29 | uram, amidőn kegyelmed eszének minden erejét megfeszítette, 3752 8 | Erdélyt elfoglalták!~Teleki eszerint célt ért: az erdélyi hadaknak 3753 33 | rohanni a harcban, ő egyúttal eszes hadvezér is volt, ki minden 3754 16 | gondoljátok ti, hogy én olyan eszeveszett fogok lenni, hogy ezt a 3755 8 | embereimből húszat, fut mindenki eszeveszetten, s ahol a parasztok elhagyják, 3756 13 | itt a paraszt. Kenyeret eszik, és bort iszik, s még két 3757 33 | másrészről az ő egyszerű észjárását is kereken jellemzi.~A birodalmi 3758 24 | nem járja, drasztikusabb eszközökhöz folyamodék.~– Óh uram, avagy 3759 29 | Isten sokkal csekélyebb eszközöknek tart mindkettőnket, hogysem 3760 23 | másszor ismét a legvakmerőbb eszközöktől se rettenjen vissza, hogy 3761 29 | elgondolkozott. Majd, mintha eszméi messze tévedeztek volna, 3762 17 | megtört a vigasztalanság eszméjénél. Zokogva ölelé át Yffim 3763 28 | sugallta ez ábrándos, komoly eszméket a gyermekleány szívébe? 3764 4 | csatlósai vállára, kik őt eszméletét vesztve vivék alant váró 3765 17 | jeleit, tért lassankint eszmélethez. A nagy, sötét szemek ugyanazok 3766 17 | már tisztán kezde magáról eszmélni.~Ott ült akkor is a tisztes 3767 2 | soha életében!~Ez adta az eszmét Mihály úrnak. Föltevé magában, 3768 14 | jöhet velünk.~Mária e percig eszmétlen, szótlanul nézett férjére, 3769 16 | hogy férje bámulva, mintegy eszmétlenül nézett reá vissza.~– A kérelem 3770 13 | felálltak a halmokra, de eszökben sem volt közelebb jönni, 3771 18 | kívántatik hozzá, hogy engem észrevegyen?~– Nem elég az összetett 3772 34 | tovább.~Anélkül, hogy maguk észrevennék, félretértek a tábortól, 3773 1 | hanem puskával?~E komikus észrevétel halk nevetést kezde gerjeszteni 3774 29 | meglátta, hogy a tanácsúr észrevételeket tesz beszédére, s erre homlokát 3775 21 | megszökteték, s szökése észrevétetett. Csak az volt a kérdés: 3776 9 | hogy a benn levők által észrevetetnének.~Tizennégy delnő játszott, 3777 23 | megérzett veszély idején, az észrevétlenségig össze tudta húzni, s a legelső 3778 7 | sereglettek alá.~– Szólj hozzájuk, észrevettek – suttogá a barát –; el 3779 7 | kolostoron kívül lesben álltak, észrevevék vezérük alakját a magasban, 3780 1 | elhagyta azonban a kacagást, észrevevén, hogy az asszony erőnek 3781 3 | ősapától öröklött átható észt, az ősanya véréből közé 3782 10 | Tehát nyomorult – vagy esztelen?~– Más hölgyet szeret, keresztyén 3783 29 | Hová akartok menni esztelenek, tétovázók? – folytatá Magyari. – 3784 10 | mint én, leányai, kiket esztelenül megmutatott az ifjúnak, 3785 32 | kivívatott, s százötven esztendei uralkodás után lehányattak 3786 32 | Mindenemet elvették már. Esztendeje, hogy egy batkát sem kapok 3787 13 | a többek között az azon esztendőbeli kassai igazat jövendölő 3788 2 | szedte a dézmát és füstpénzt, esztendőn át kilenc hónapig lakott 3789 33 | van jelenleg Lady Stanhope Eszter, a regényes szellemű angol 3790 32 | török kézről egymás után Esztergom, Visegrád, Érsekújvár; Nógrád 3791 32 | fojtatá meg; Rifát agát Esztergomnál taszíták a Dunába a futó 3792 17 | hajh, romlik a magyar faj; eszük kezd lenni. Elmúltak a drága 3793 1(1)| autore Joanne Bethlenio etc.~ 3794 3 | meg érte, s engedjük el az étekfogatok hosszas elősorolását, mely 3795 29 | lovas drabant kíséretében az étekfogó vigye Várnába, a fővezérhez.~ 3796 17 | Nem akarom, hogy addig étel vagy ital érje ajkamat, 3797 32 | meg kezde háborodni; sem étele, sem itala, sem álma nem 3798 3 | szakácsát, hogy a lakoma ételeit elrendezze: „Mint fog majd 3799 19 | hozass nekem bort és drága ételeket, ami a szájnak és szemnek 3800 14 | vendégeket el nem bocsáthat étlen-szomjan kastélyából, azután következett 3801 8 | meglepték, ezóta meg is ették benne Ebéni uramat, mert 3802 4 | oly kecsesen, mintha egy etuis játékszert fogna meg finom 3803 19 | elfogadni. Helyette kedvenc eunuchjaihoz fordult. Tele erszénnyel 3804 12 | szól Azraële a bámuló eunuchnak –, kiket a közelebbi s ezelőtt 3805 22 | kantárját odaadta az ismert eunuchoknak, hogy vezessék meg a lovát 3806 16 | gondja van a másikra, s Európa minden fejedelmeinek érdekükben 3807 10 | Ázsiába mennek, én átjöhessek Európába.~– Rejtélyekben szólasz.~– 3808 16 | egy igen szigorú valóra. Európának legkisebb gondja a világon 3809 16 | kard, védtük vele egész Európát, de e kard szét van törve, 3810 2 | volna eleget.~Házassága első évében egy kis lyánkája született, 3811 33 | élte le a magányban lefolyt éveit a körülhangzó csatazaj közepett.~ 3812 6 | soha nem látták is.~Ezen években valami Kökényesdi Feri a 3813 23 | ország büszke volna amaz évekre, melyekben általa vezérelteték; 3814 2 | századrészét sem bírta elkölteni évenkénti jövedelmének, s akárhová 3815 21 | s maga gyorsan, mint az evet, felszökött a nagy porcelánveder 3816 27 | mellette. Hat napig sem evett, sem ivott. Hetednapon megszűnt 3817 10 | csónakokat látott a Duna közepén evezni, s koronként szívszaggató 3818 21 | hullámsíkra. Néhány nyomás az evezőkkel, s messze voltak a parttól.~ 3819 9 | kegyre virradt, és a vizet és evezőlapátot, mely azt odáig szállítá, 3820 3 | sem az assemblée galante évkönyveiben elő nem fordul: három egymás 3821 9 | alakod felett, s látlak évek, évtizedek múlva, megnőve, megszépülve: … 3822 1 | papnak.~– De mit csináljak én evvel, jó asszony? Tudja kegyelmed, 3823 9(1)| íratott 1852-ben, ezelőtt 43 évvel. (Jókai jegyzete az 1894- 3824 7 | csodálkozva kérdé:~– Non exaudistis nomen gloriosissimi Domini, 3825 1 | megy vele; mentül jobban exorcizálja, az annál dühödtebben beszél; 3826 1 | nagytiszteletű uram.~Az exorcizáló e szóra elereszté az ördöngöst, 3827 1 | László uram! – ordítá az exorcizált, elfeledve frázisokat és 3828 24 | szónok megpihenésén, ki az exordium után megállt lélegzetet 3829 15 | előtt a kósza ebek számára.~Ezeken átlépkedve, egy tornácon 3830 11 | északon született népek, ezekhez képest? Tudnak-e azok oly 3831 33 | szétfutottak, mint az egerek?~És ezekkel induljon ő a birodalmi, 3832 34 | kötöttem, és megyek veletek.~Ezenben előtámadt Thököly hada Zernyesten 3833 21 | hegyeiben magokat megsértsék.~Ezenfölül Azraële a gobea venyigefonadékát 3834 25 | rosszakaratjukat; annálfogva ezennel megbízlak, és hatalmat adok 3835 6 | ítéletnapig elélhetett öt-hat ezered magával, – a kunsági buckák 3836 23 | Inkább mi, mint érettünk ezerek.~Még azon nap kiadá a parancsot 3837 19 | panaszkodott, hogy a feje ezerfelé szakad.~A paripa rúgott, 3838 34 | rajtok, jobbra és balra ezerlábnyi mélység, melynek a rajta 3839 1 | kígyózva vonult utána, s ezernyi szikrát hányva pattogott 3840 24 | elfogódás miatt.~– Köszönöm –, ezerszer köszönöm; de nem fogadhatom 3841 1 | pillanatban a villámnál ezerszerte ragyogóbb lobbanással és 3842 13 | majd parancsokat osztva oly ezredeknek, melyek már el vannak pusztulva, 3843 34 | elzáratá a szorosokat, három ezredet lerendelt a Vaskapuhoz, 3844 33 | fejedelem a síkra kilenc ezredével, s elfogadta a közelgő ellenséggel 3845 33 | a szpáhik, a janicsárok ezrével omlottak le fegyvereik alatt, 3846 9 | oltárára, s a derekát átszorító ezüstabroncs csak azért látszott odaövezve 3847 13 | volt, amit le nem fizetett ezüstben, lefizette vasban; ha ő 3848 22 | pompás kelme, porcelán vázák, ezüstedények, utálatos pillanatok jutalmai, 3849 7 | szentelt az oltárra arany-, ezüstékszereket, a szent kút iránti hálából.~ 3850 1 | fokonként a legfényesebb ezüstfehérbe ment át, s még egynehányszor 3851 20 | udvari szakácsát, ki nagy ezüstgombos kék mentében öltözve, megjárhatta 3852 25 | meglátott a szegletben egy nagy ezüstgombú nádat, azt felkapta, biztatva 3853 26 | szűk ablak előtt, egy nagy ezüstkapcsos bibliából olvasva fennhangon; 3854 21 | mélyedt az éles ráspoly az ezüstkarikába, hanem ott egyszerre megállt, 3855 22 | Hirtelen felnyitá az ajtót ezüstkulcsával, s belépett a csarnokba. 3856 18 | görcsösen szorítá markába az ezüstláncot, melyre a fogoly volt fűzve, 3857 21 | meglévén, lefeszíté a külső ezüstlemezt róla, s íme a kemény, áthatlan 3858 21 | üvegláncot, mely csak vékony ezüstlemezzel volt borítva, csak a lezárolt 3859 21 | egyéb, mint – üveg. A jó ezüstműves úgy gondolá, hogy az üveg 3860 9 | mennyire fehérebb termete az ezüstnél.~– Átok nyelvedre, gonosz 3861 12 | találka helyét, s ím az ezüstnyár tövében egy koszorút talált 3862 12 | fehér levelet leszakítva az ezüstnyárfáról, melynek tövében Feriz ült, 3863 13 | szép válogatott vitézek ezüstpáncélokban, napos kolcsagos turbánokkal, 3864 20 | mely tele volt arany- és ezüstpénzzel – Hasszán tulajdon kincstárából.~– 3865 3 | enni! El ne felejtsetek az ezüsttálakra virágkoszorúkat rakni; Teleki 3866 22 | nyugalommal, az asztalon egy ezüsttálca állt szőnyeggel leterítve; 3867 6 | megkapaszkodni az útjába akadt fűbe, fába, elkezde ordítani teljes 3868 24 | megtolult néptömeg között, fabuzogányokkal és rinocérosz-korbáccsal 3869 7 | megrúgá azt egyszerre iszonyú facipőjével a jó barát, s fejére csapta 3870 6 | ki az embereket gúzsnak facsarja, se nem bűvész, ki üldözőinek 3871 31 | melyet lelkében a szavak facsaró mérge okozott.~– Úgy látszik, 3872 1 | s a lakosok között via facti felosztatott, őnagysága, 3873 12 | felsóhajtott, és homlokát a mohos faderéknak támasztá.~– Azt mondád, 3874 2 | alig tudott megszokni szűk fagunyhója után e nagy pajtányi szobákban, 3875 14 | meredeken, kiálló bokrokba, fagyökerekbe kapaszkodva. Az Isten őrzé, 3876 6 | a váradi Váralja, egyik faház a másik hátára épült, keresztbe, 3877 31 | tág öblös ostromlövegek, a fahengereken álló vastarackok. A felhalmozott 3878 33 | mellette kétfelől, keskeny fahíd köti össze az átelleni bérccel, 3879 14 | utána nézett, egy kiálló fához dűlten a meredekbe hajolva. 3880 12 | sebesen elsietett a berek fái között, még lantját is ott 3881 17 | derék Olaj bég, ő életem fájának gyökere, Azraële.~Olaj bég 3882 13 | a törököt, de ha magatok fajával találkoztok, kikerülitek 3883 3 | szabadelvűség hajlamát a fajbüszkeség nemes kinyomata alatt. Kár, 3884 18 | szívében visszhangra találnak fájdalmai.~Az odaliszk úgy tett, mintha 3885 26 | ifjú, kebléhez szorítva a fájdalmaiban elaléló hölgyet – hogy szeretni 3886 16 | hideg vigasztalása volt azon fájdalomnak, hogy Erdély rendei egy 3887 27 | Erdélybe, elkezdé gyomrát fájlalni, nem tudta, mi baja. Hallása 3888 21 | búsan hajtá le fejét, mintha fájna neki átgondolni e szavak 3889 17 | nekünk a fejünk sem fog fájni.~Az odaliszk azonban nem 3890 23 | szentgotthárdi csatával csak fájó seb volt ütve az ozmán dicsőségen, 3891 16 | könnyei nedvesíték. Úgy fájt e hallgatás mindenkinek, 3892 31 | nemes vágy lassankint bűnévé fajult, s éppen azért, mert annyit 3893 12 | elhervadok”.~Az ötödik volt fájvirág: „nem merek közelítni hozzád”.~ 3894 13 | ti, csupa urakból álló fajzat, melynek még parasztja is 3895 25 | kegyelmes úr – felele Zülfikár, faképet csinálva arcából –, feleségem 3896 30 | mindenki, s ha egy tébolyodott fakír megállítja a legelőkelőbb 3897 23 | azonnal kocsijába fogatott, s fáklyakíséret mellett elfutott Fogarasba; 3898 7 | barát, maga előtt bocsátva a fáklyásokat, amint illett.~Amint az 3899 27 | börtönajtóban, s a betörő fáklyavilágnál egy csoport férfi szállt 3900 2 | azonban, többé nem lehetett a fakó szekérre ülni, sem az ötventalléros 3901 7 | úgy tetszék neki, mintha a fal ki akarna dőlni alóla, mintha 3902 7 | oszlopához, kezével annak falába fogózva, s úgy tetszék neki, 3903 9 | elsötétült utcáján egyetlen falábon álló olajlámpa bosszontja 3904 21 | haladhatott a folyosó nedves falához simulva, majd-majd összeroskadt 3905 9 | keblét, s valami történik falaid közt, bú vagy öröm, az egész 3906 7 | tartani, hogy künn a kolostor falain kívül várakozó híveid távolléted 3907 7 | bizonyosabban fogok sietni kegyelmed falainak védelmére, minthogy egyetlen 3908 7 | Ott lehete látni a templom falaira felakasztott mankókat, miket 3909 34 | éjjel-nappal löveté annak falait ágyúkkal, bombákkal. Ilona 3910 30 | ordítva rohanok a körülem levő falaknak, és tépek szőnyegeket, vánkosokat, 3911 21 | nyargaló árnyékokat vetve a falakra.~– Mi ez? Hát ördögök szabadultak-e 3912 1 | asszony számára hoztam ezt a falat szopnivalót.~Visszajön aztán, 3913 8 | éjjel keresztülásta börtöne falát, s mindhárom társával együtt 3914 4 | hideg étket hozott utánunk, falatozzunk elébb együtt; azután majd 3915 13 | elszánta magát a keserű falatra.~– Éppen azért könyörögni, 3916 34 | a sziklahasadékokba s a falból kinőtt folyondárok gyökereibe 3917 8 | elkészültek a fekhelyek friss falevelekből és kaszált fűből, sütőkemencék, 3918 2 | megint nem lehetett a régi falócákat s paraszt pokrócokat berakni, 3919 21 | fehér alak bocsátkozék le a falon, mindig lejjebb-lejjebb, 3920 21 | ragadott egy harcbárdot a falról, s elkezdé vele vagdalni 3921 2 | konyhával és kerttel vesződni, a falubeli rektorhoz sem járhatott 3922 17 | felzendült, s egy zendülő faluért el lehetett foglalni az 3923 2 | kitelt saját tárháza és faluiból, hogy szinte kétségbeesék, 3924 1 | megnépesültek, s a közelebbi oláh falukból áthallatszott, mint verik 3925 25 | kézre keríteni. Míg ezek egy falut megrohannak, addig én távolacska 3926 25 | az siet menekülni a túlsó faluvégen, s így mind az én kezemre 3927 25 | addig én távolacska a túlsó faluvégre állok; akinek valami kincse 3928 13 | futók után. Gyújtsátok fel falvaikat, verjétek le a keresztet 3929 6 | azokat a magyar és oláh falvakat, mik a német vagy a török 3930 31 | mi számunkra érett meg a fán. Eszembe kezd jutni a mesebeli 3931 30 | eltorzítá; az utolsó szóknál fanatikus felgerjedéssel veté magát 3932 13 | meg füleit, minőt csak a fanatizált jancsártól lehet hallani 3933 31 | sem fogok engedni!”~Azután fanyar mosolygással tekinte a sátorában 3934 25 | jött ily sietve, s nagy fanyarul fordult hozzá, hogy kérését 3935 31 | életében álmodozott, ami fáradalmainak célja, törekvéseinek koszorúja 3936 31 | építmény, melyet hosszú élet fáradalmaival, annyi veszéllyel, annyi 3937 29 | előtt, s a szószékekből fáradatlan lelkivezérek mondának biztató 3938 24 | uram minden homiletikai fáradsága kárba veszett Maurocordato 3939 9 | mennyi költségbe, mennyi fáradságba kerül, amíg egy ily virág 3940 17 | Allah azzal jutalmazza fáradságomat, hogy kezeimet leveszi róla. 3941 6 | hogy őt üldözzék, nagyon fáradságos munka lett volna. Legény 3942 25 | hozzá az ajtón, s nem bírt a fáradságtól szóhoz jutni. Székely László 3943 25 | udvarába nem ért; ott nagy fáradtan felkereste a várnagyot, 3944 4 | a gróf –, kissé ki vagy fáradva, s egyenlőtlen lenne köztünk 3945 3 | hogy nálatok nemcsak nyilat faragnak a nádból, hanem íróeszközt 3946 9 | remekszobrász márványból faragta volna a szerelemistennő 3947 22 | éj sötétjén fárasztva. Ne fárassza szép szemeit sokáig.~Hirtelen 3948 16 | sajnáljuk, hogy olyan dolgokkal fárasztod magadat, amik már el vannak 3949 22 | szép szemeit az éj sötétjén fárasztva. Ne fárassza szép szemeit 3950 25 | ráemelt kopjanyéltől, s farizeus-képpel monda:~– Mit is méltóztatott 3951 34 | aláereszkedniök, a lovak farkaira pedig nagy fákat kötöttek, 3952 10 | körül, mint a pávának a farkán, mégis megcsalhatna egy 3953 17 | fejét, szemei, mint a dühödt farkasé, zöld tűzben látszottak 3954 27 | Bethleni jószágunk Bethlen Farkasnak jutott prédául, háromszéki 3955 13 | Hogy beszélhessek a vakmerő farkassal, mikor a nyársban fog ülni.~ 3956 6 | kalapját, s nézett alóla farkasszemet a kurddal.~Ezalatt beesteledett; 3957 1 | addig vízirányosan úszó farkát maga után kapva.~– Jézus 3958 27 | megint visszafutott urához, s farkcsóválva felállt, első lábaival annak 3959 3 | kapuhoz, vendégeit elfogadni, faroltatta az útban álló hintókat, 3960 3 | előkészületekre, kitűzé azt zöld farsangra, a húsvét utáni hetekre.~ 3961 11 | Hasszán nem látta sem a fát, sem a galambot, de úgy 3962 29 | legjobban összeillenek; Apafié: „Fata viam inveniunt” (a sors 3963 34 | magokkal, s azokat kiálló fatörzsökre kötött vascsigákra téve, 3964 29 | mögül, ilyen olyan lélekadta fattya! Vagy beszélj emberek módjára, 3965 29 | próbálj engem még egyszer fattyú névvel nevezni, mert ha 3966 14 | mennie kellett, amerre fátuma vivé.~Alkonyat lett, mire 3967 29 | hitével sietteti a rettegett fátumot.~Egy nyári hajnalon virradóra, 3968 17 | betegét, míg a dervis az ő fátyola alatt imádkozik a rabszolgák 3969 17 | jámbor dervishez, földig sűrű fátyollal letakarva, hogy csak a két 3970 11 | engeded, hogy e férfiakat fátyolozatlan arccal nézze.~– Allahra! 3971 6 | tizenkét helyen felgyújtatá a favárost, melyet félóra alatt elboríta 3972 23 | kegyelmeteket – monda Kapi, fázósan gombolva be mentéjét. – 3973 9 | meg soha.~– Mondjad, és ne fecsegj.~– E hölgy neve: „Azraële”… 3974 9 | Átok nyelvedre, gonosz fecsegő! – fordult Yffim bég a kalmárhoz – 3975 31 | érckemény hangon monda:~– Egy fecske nem csinál tavaszt; hogy 3976 11 | csepp vizet a bég arcába fecskendve, babonás mondatokat mormolt 3977 24 | fülkeforma, mely egy rejtekajtót fed el, ahonnan Amurat szokta 3978 7 | elkövetni, amatissime! – feddé őt a barát, folyvást a levegőben 3979 7 | mindig egyszerű kámzsája fedé, s föveget soha nem viselt, 3980 9 | arannyal átszőtt pokrócok fedék a hajó bejárását, melyeket 3981 29 | levevé kalpagját, s ott állt fedetlen, kopasz fővel a nép előtt, 3982 4 | turbán tekercse nem egészen fedezett el.~– Te azt a sebet nem 3983 21 | komparadzsik, s futásuk fel van fedezve.~Nem történt semmi. Mária 3984 13 | Kucsuk basa lovassága – fegyelemhez szoktatott had –; lova mellett 3985 33 | birodalmi, jól rendezett, fegyelemtartó, fegyverforgatásban gyakorlott 3986 5 | vaklármára és aztmondjákra fegyverbe akarnám állítani a népet, 3987 34 | az emberek éjjel-nappal fegyverben állva őrzöttek volna minden 3988 17 | hogy a hatalmas szultán fegyverei csorbát szenvedének.~Feriz 3989 29 | örökösen arra bírták, hogy a fegyvereihez folyamodó magyaroktól a 3990 33 | janicsárok ezrével omlottak le fegyvereik alatt, ott ölettek meg bevehetlennek 3991 6 | muskétásai törnek elő, kilőtt fegyvereikbe az akkor divatozott dákost 3992 10 | jelenléte a harcokban férfiak fegyverére hoz? Nem követelik-e a megkárosult 3993 5 | mégis jó lesz kegyelmednek fegyvereseit avégett készen tartani, 3994 13 | mikor a nyársban fog ülni.~A fegyveresek Ballót is a pincébe veték 3995 23 | megtartatni, jelenjünk meg fegyveresen, a felültetett székelyekkel 3996 21 | Thököly, s odaléptetett a fegyvereshez, ki mozdulatlanul állt az 3997 23 | De Béldi elégnek tartá fegyverét megmutatni, nemhogy éreztesse 3998 33 | rendezett, fegyelemtartó, fegyverforgatásban gyakorlott hadak ellen, 3999 4 | Kardja az akkori newcastle-i fegyvergyárból került, valódi sötét lilaszín 4000 20 | ne sajnáld őt elfogadni fegyverhordozóid közé.~Hasszán malasztteljesen 4001 33 | újra kedvező lesz az ozmán fegyvernek.~E vakhitet régóta hasznára 4002 33 | hátrafutni; kiknek legokosabb fegyverök volt a nyíl, s kik, ha puskaropogást 4003 34 | tábori poggyászt.~– Lóra, fegyverre minden ember! – kiálta Heiszler 4004 15 | halál angyalai mindenféle fegyverrel, nem árthatnak őneki.~Apafi 4005 30 | vajon a béke felbontható-e a fegyverszünetre kikötött idő lefolyta előtt? 4006 5 | is ráérnének látszólagos fegyverzajt intézni, hogy ezáltal a 4007 13 | támadnának elő e szokatlan fegyverzetű hadak; a kisded, összetömött 4008 26 | halvány folyosóvilága még fehérebbé tette arcát, mint egyébkor 4009 9 | arcot, s miután a kelme fehéren maradt, diadalmasan fordult 4010 11 | vásznak, miket ama lyányok fehérítnek.~– És e trombitaharsogás, 4011 9 | csak a vége felé látszik fehérleni valami rongyos török mecset 4012 4 | gömbölyű karjait, miknek nőies fehérsége, plasztikailag szabályos 4013 11 | hebegé a kegyenc.~– És ama fehérségek ott?~– Kiterített vásznak.~– 4014 9 | leány valaha ily vakító fehérségű arccal, melybe mintha a 4015 8 | fejedelemnő hintaja sebesen vágtat Fehérvár felé, szaladtak szanaszét, 4016 8 | futott ki az egész város a fehérvári úton; ki mit összepakolhatott,