Jókai Mór Török világ Magyarországon Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejet grey = Comment text
4017 17 | melyekben Hasszán basát látta fej nélkül sétálni alá s fel, 4018 4 | lováról, mit a bég komoly fejbólintással fogadott, a herceg hátat 4019 9 | később üté ki onnan kíváncsi fejecskéit az összefogott redők közül. 4020 18 | kisded szőke aranyfürtös fejecskéjét keblére hajtá, ő is fejére 4021 1 | húzod a lábadat, ősz, kopasz fejeddel, holnap kipödrött bajusszal 4022 18 | közül egyet illet, vagy a fejedelemasszonyt, vagy őtet, ahol kettőjük 4023 17 | vigasztalására, hogy az erdélyi fejedelemért ő fog elküldetni, s e kedve 4024 25 | fejedelemasszony, és Aranka fejedelemleány, és mi újra látni fogjuk 4025 23 | és Vajda László; kik is a fejedelemmel késő estig elmulatának, 4026 23 | még azon este megvitte a fejedelemnőnek, ki általa tudott meg mindent, 4027 15 | állt palotája tornácán a fejedelemnővel beszélgetve, kinek arcán 4028 27 | erősen kezdék Béldi Pál fejedelemségét sürgetni.~Székely László 4029 23 | monda Béldi –, amint a fejedelemségre vágyom. Én hűséget esküvém 4030 24 | dolgait: tegye ő le rögtön a fejedelemsüveget, s ha igaz az, amit ismét 4031 31 | vezér –, hogy minden kis fejedelmecskét, generálisocskát, akit valaha 4032 24 | eskü köt Erdély mostani fejedelméhez, s ha ő elfeledte esküjét, 4033 16 | másikra, s Európa minden fejedelmeinek érdekükben van az, hogy 4034 16 | vagy török padisaht látni fejedelmeink trónjában ülve.~– Még van 4035 15 | tudjátok azt, mert a ti fejedelmeitek kapui fölé mindennap friss 4036 24 | bennünket isten hírével; idegen fejedelmek lábai elé fogjuk magunkat 4037 26 | siess. Tőled függ, hogy fejedelmekké tedd őket, vagy örök rabokká.~– 4038 31 | Korántsem, nagyságos fejedelmem, édesatyám; én tudom, hogy 4039 31 | csak tegnap voltam itt, fejedelmemmel együtt.~(Minthogy a két 4040 24 | hogy bosszút álljatok a fejedelmen a kiontott vérért s a kiontott 4041 33 | Thökölyhez; őt kinevezé Erdély fejedelmének, s parancsot adott ki a 4042 23 | megindulni a harcnak, melynek fejedelmére a harc azon jutalma várt, 4043 10 | amit mondtam, nem adom a fejedért a kis körmömet.~Yffim bég 4044 9 | szegény mushirnak, kinek fejéért nem kár, ha legördül, s 4045 33 | pokoli tűzeső viharzanék le fejeikre; a nyilak hegyeikkel beleakadtak 4046 30 | hogy fordítsa el Allah fejeikről a jóslat gonosz szellemét, 4047 29 | kegyetlenül mosta a jelenlevő urak fejeit:~„– – Harcra készül ellenetek 4048 12 | mint egy királynő.~– Azon fejek ott társaid fejei – szól 4049 30 | szívemet bírták, magasan vannak fejem fölött, s nekem most nincs 4050 24 | igazságot kérni emeltem föl fejemet, s nem egyik jogtalanságot 4051 23 | fejedelmünk.~– Isten úgy szállítsa fejemre legnagyobb büntetését – 4052 17 | a szép halvány ifjú ágya fejénél: kívüle senki sincs a szobában. 4053 21 | éjjel kívül fognak hálni.~A fejérvári kapunál torlottak meg legtöbben, 4054 23 | nejével együtt visszament Fejérvárra. Megérkezésük utáni napon 4055 31 | széken gondolja magát, azt fejetartásából is ki lehete venni.~Mi akadály 4056 27 | haragja még ma sújtana le fejetekre. De én – szeretem hazámat, 4057 11 | némasága annyi odaolvadást fejez ki? Azon sóvár pillantásokat, 4058 1 | akkor is hátrafordított fejjel nézett vissza rájuk, de 4059 3 | a társaság csoportokra fejlett, mik közt legkedvesebbet 4060 7 | sugallok, vagy pedig kéz- avagy fejmozdulattal helytelen magyarázatot ne 4061 30 | mondatnál földig meghajták fejöket; Musztafa nem bírta arcán 4062 8 | hol a felbőszült oláhság fejszéi villogtak eléjük, sem az 4063 13 | korifeusa lázító kiabálás között fejszét ragadott kezébe, s legelöl 4064 1 | kolozsváriak azt hitték, hogy éppen fejük fölött szakadt szét e tűzgolyó, 4065 14 | udvaron, a pórleányok korsóval fejükön jöttek meg a távoli kútról; 4066 7 | szőrkámzsa volt rajtuk, mely fejükre húzva csupán szemeiket s 4067 16 | kevesebb fájdalommal ejtenők fejünket lábainkhoz, mint hogy meghajtjuk 4068 9 | hajóra rakta áruit, s a Fekete-tengeren át és a Dunán felvontatva 4069 22 | fekete hullámait s az ég még feketébb felhőit nézné – az átellenben 4070 1 | hogy alig látszott valami a feketéjükből, s arcát oly háromszegletűvé 4071 21 | volt már az idő; a Duna feketén hullámzott partjai közt, 4072 28 | Elébb lássam az eget feketének, mint téged halva.~– Az 4073 30 | Nemsokára veressé vált a láng, feketévé a füst, a pergamen porrá 4074 30 | szemlátomást múltak el a feketével írott sorok, legmakacsabbul 4075 8 | óra alatt elkészültek a fekhelyek friss falevelekből és kaszált 4076 19 | azonban életvidoran kelt fel fekhelyéről, lehányta magáról meleg 4077 21 | eltitkolni. Azután nehány fekmentes vágást tett vele, s azzal, 4078 30 | ereim egyet sem ütnek, hogy fekszem mereven, mint egy halott. 4079 29 | érzik rajtunk; egy este sem fekszünk le anélkül, hogy a halálunk 4080 18 | közelebb csúszott hozzá fektében.~– És te azt hiszed, hogy 4081 28 | magában tűnődni, hogy az öröm féktelen ereje meg ne ártson kedvese 4082 16 | fejét gyermeteg szép keblére fekteté.~Ekkor előlépett Bornemissza 4083 1 | felemelkedék a kőemelvényre fektetett ördöngös, s rémséges szemforgatással 4084 14 | Fölösleges aggodalom az egész. Feküdj le. Nekem némi dolgaim vannak 4085 5 | seregeinkkel, azalatt ti férfiasan feküdjetek neki a dolognak, s hűségeteket 4086 5 | mit volt tenni? Le kellett feküdnie felsőbb meghagyásból.~– 4087 9 | s amely házak az ároknak feküsznek, vesszőből font és sárral 4088 18 | álmatlanságtól bágyadtan feküvék a közös kereveten.~– Imádkozom.~– 4089 12 | rémteljes utat, hanyatt fekve a hullámban s kezét a néger 4090 29 | idébb-odább, s íróasztala fel-fellökődött keze alatt, úgyhogy tolla 4091 1 | a behunyt szemű éjszaka fel-felnyitná szempilláit.~Maga Kolozsvár 4092 1 | tiszta, felhőtelen ég olykor fel-felvillámlik?~– Vagy igenis.~– Nos, hát 4093 3 | előadása által, ki udvarias feladatául vevé, szép szomszédnéját 4094 21 | Thököly. – Balgatag eszme. Ha feladod magadat, ott fognak feleségestül, 4095 31 | megírva.~Amint Fülek várát feladták a töröknek, az erdélyi urak 4096 6 | térdeivel, s az elkezd alatta felágaskodni, úgyhogy a török fél testtel 4097 19 | a kantárszárat, a paripa felágaskodott egyenesre, s két lábon ment 4098 6 | amint a török zászlótartó felágaskodtatá paripáját, egyszerre elbocsátja 4099 33 | szultánnak kardját és eszét felajánlani. A szultán az első szók 4100 6 | nekem nem tetszik! Kendet én felakasztatom…~Szénási, ki nem volt a 4101 7 | látni a templom falaira felakasztott mankókat, miket nyomorékok 4102 31 | ország bölcseit és nemeseit feláldozá – amiért lelke nyugalmát 4103 31 | kit nagyravágyó terveinek feláldozott.~ 4104 16 | egyszer a szegény nő, s félaléltan csúsztatá le kezeit Apafi 4105 13 | elhallik. Túlnan a moldovánok felálltak a halmokra, de eszökben 4106 8 | templomba sietett; aholott felállván előttük a nagytiszteletű 4107 14 | lehunyni egész éjjel, s félálmában őrült zavaros rémképek töltötték 4108 21 | zajra fölriadt, s amint félálmosan az ablakra tekinte a hosszú 4109 30 | azok, kik most benneteket felbiztattak a harcra, ellenetek fognak 4110 32 | is, hogy akik a törököt felbiztatták a harc kezdésére, a harc 4111 27 | tréfa:~– Mit beszélsz, te félbolond? Ki bízott terád valamit? 4112 13 | ellenkező szárnyán állva, a felbomlás pillanatában, nem várva 4113 19 | átnyújtott papírt anélkül, hogy felbontaná, beledugta a kandallóba, 4114 20 | E fermánt holnap fogod felbontani és elolvasni, belőle megtudod, 4115 23 | a császárral kötött béke felbontására bírja.~A szentgotthárdi 4116 23 | van még hátra, hogy a béke felbontassék.~Béldi átlátta, hogy tovább 4117 30 | van, és Allah keze mindent felbonthat. – Továbbá azt mondja az 4118 30 | mondhaták meg, vajon a béke felbontható-e a fegyverszünetre kikötött 4119 31 | húzni!~A defterdár megvivé a felbosszontott fejedelem izenetét a nagyvezérnek; 4120 3 | A vőlegény félmosollyal, félbosszúval monda, megsimítva szép bajuszát:~– 4121 8 | havasok közé menekülni, hol a felbőszült oláhság fejszéi villogtak 4122 6 | fojtogatva egymást, s ha felbukik egy-egy turbános fő, azt 4123 12 | ugrott utána, s nemsokára felbukott vele együtt a víz színére, 4124 17 | keresztülvonuland, azokat felcifrázta zöld ágakkal és drága szövetekkel, 4125 34 | gurult a sátorban, hirtelen felcsapta kalapját fejére, s kardját 4126 6 | az isten adta – folytatá, felcsapva a hangját a csikós. – Hát 4127 9 | horgonyt vetve a Duna szélében, felcsicsomázá hajóját keleti szőnyegekkel, 4128 9 | látogatott színházak, a felcsicsomázott cirkusz, a Pantheon alakjára 4129 14 | gyönyörködnék, s könnyeit felcsókolná.~E pillanatban zajos hangok 4130 2 | nagyúr orcája e szóra ismét felderüle, mint a mosolygó tavaszi 4131 32 | fellázadt a sztambuli nép, feldühödve annyi veszteség fölött, 4132 3 | kocsin jött haza, félvén a feldűléstől.~A kiugrott ifjú azonban 4133 13 | ha egy-egy elakadt vagy feldűlt, kénytelen lévén valamennyi 4134 22 | irtózatos álom volt, mely a felébredéssel megszűnt… Az arany is kénköves, 4135 1 | Hopp! – hó! – kiált a felébredő; úgy téve, mint szokott 4136 1 | szokott rendesen tenni, akit felébresztenek, s mutatni akarja, hogy 4137 1 | ezt ugyan szeretem, hogy felébresztett nagyságod; éppen azt álmodtam, 4138 3 | átellenében ülő Aranka arcán feledé, s égető szemsugárival lassanként 4139 12 | Harmadik gránátalma-virág: „nem feledlek el soha”.~Negyedik volt 4140 34 | megsebesülve bár, mégsem feledte el halálos bosszúját, s 4141 14 | férjének megmenekülése, s feledteté a jövő iránti aggodalmát.~ 4142 14 | üldözött nő~Talán el is feledtétek őt már? Kedves ismerőnket, 4143 14 | bánatot egy új öröm közelléte feledteti, az anyai élet közelgő öröme.~ 4144 16 | egy komma sem, ki vagyunk feledve az egészből, mint figyelembe 4145 6 | tíz mérföldnyi kerületben felégetem az országot. Ide, ti sertésevő 4146 12 | között, még lantját is ott felejté az ezüsthárs alatt.~– Látod, 4147 5 | iránt, akkor aztán én sem felejtkezem meg róla. Mondja meg neki, 4148 25 | barátnak! Ezt mondjad, és el ne felejtsd.~ ~Nemsokára egyik 4149 3 | szégyenleni fognak enni! El ne felejtsetek az ezüsttálakra virágkoszorúkat 4150 8 | is virradt, s a kibékült felek bámulva győződének meg felőle, 4151 8 | különösen megértették a felekkel, hogy sem a magyar urak 4152 6 | megmérgezve? Dehogy van, felelé, s hogy bebizonyítsa, maga 4153 14 | Az udvari zaj lassankint feléledt, a járó-kelő cselédség megnépesíté 4154 29 | rebegték az emberek ösztönszerű félelemmel.~Két hétig állt e tünemény 4155 29 | képesek mindenre, hogy e félelemtől szabaduljanak.~E napjaiban 4156 12 | megreszkettek tagjai: – a félelemtől-e vagy a szerelemtől? Alatta, 4157 29 | Kinek adatott közületek a felelés, hogy Erdélyország férfiai 4158 21 | Egyiken sem.~– Nagyon rövid feleleteket adsz, barátom, pedig nekünk 4159 21 | ajkakkal figyelve annak feleletére.~– Egy nappal fog túlélni 4160 16 | S mit fog kegyelmed e felelettel csinálni, asszonyom? – kérdé 4161 14 | békével vonulni, s amint erre feleletül újra nehány kő érkezett 4162 5 | gondolván, hogy hátha azt felelik, hogy lesz ott zab is, széna 4163 25 | uram emberei? Ti erre azt felelitek: igenis, mi vagyunk. Azután 4164 23 | annyi őszinteség, hogy így feleljen:~– Bizony, édes atyámfiai, 4165 21 | tiltva, hogy a zörgetőknek feleljenek.~Mentül sötétebb lett az 4166 20 | sárgult arcában, ami őt oly félelmessé, oly fenyegetővé tette, 4167 30 | gyilkolni valakit, és te azt felelnéd: holnap segítségére leendesz, 4168 21 | foglak neki átadni, én vagyok felelős érted, nekem kell téged 4169 33 | indítá semmi. Mindezekre azt felelte: „Úgy kelle történni mindennek; – 4170 7 | mondott, s amint arra sem feleltek, nagy csodálkozva kérdé:~– 4171 31 | fejeiket hajtogatták rá, és azt felelték, hogy „deiszen Apafi Mihály 4172 24 | tárgykerülgető retorikájával, felelve mindenre, csak a kérdésre 4173 17 | lángolásáról látja, mint szenved, felemeli fejét, égő homlokát kebléhez 4174 4 | az előtted álló egyszerre felemelkedett nyergében, s egy bevágással, 4175 23 | most látta idejét túlfelől felemelni ellene a zászlót. Erdélyből 4176 5 | a történt isten-csodáit felemlítvén, azt egymás iránt való szeretetre 4177 11 | szemei, mint a tűz, ragyognak felénk, termete szebb a karcsú 4178 3 | szemérmes tekintetéhez, félénk mozdulataihoz e délceg alak, 4179 25 | prófétát, született török felényit sem emlegeti. Azt kérdezem: 4180 34 | Amint azonban egy dombtetőre felért, s onnan visszatekinte, 4181 33 | herceg Nándorfehérvár alatt feles számú sereggel táborozott.~ 4182 15 | fejedelemmé nem lett.~Egy beteg feleség mindenható a férj felett. 4183 34 | székelyek is közel voltak feleségeikhez, tűzhelyeikhez, tehát ők 4184 24 | mellett, most gyermekeink, feleségeink tömlöcre vannak hányva; 4185 34 | szerezzünk, s házunkat, feleségeinket, gyermekeinket a török rabságtól 4186 21 | feljelentem magamat váltságdíjul feleségemért, engemet is megölnek, őtet 4187 32 | fejét; emlékezteté első feleségére, kinek jóságát, szépségét 4188 6 | kell búzát, marhát és szép feleséget, s a jó barátság éppen annyiba 4189 17 | leányát adta neki a nagyúr feleségül, s minden keggyel elhalmozá, 4190 4 | pontra jutott, ahol a Flóra feletti vigyázat ajánltatik neki, 4191 16 | enyésztessük. A hatalom, mely felettünk áll, csak okot vár, hogy 4192 7 | elbocsássalak a megtérés feleútján? Sőt inkább itt maradsz 4193 2 | utóbb is beérte az egyik felével, a másik szárnyat üresen 4194 7 | cselekszi kegyelmed, ha mindent felfedez elébb, mint szíjat hasítanánk 4195 13 | maga után. – Az ostromlók felfedezték a pincét, melyben társaik 4196 23 | pedig eloszolván, ki-ki felfegyverzé a maga híveit. Béldi Pál 4197 29 | egyet sodorinta a bajusza félfelén, s hetykén visszafelelt:~– 4198 21 | jó magyar pajtásaim, akik felfogadták, hogy megtesznek velem mindent, 4199 28 | szóra; Feriz bég karjai felfogák az elalélót, szép, éghez 4200 7 | sok baja ne legyen vele, felfogta nyalábra, s elkezdé őt egy 4201 18 | amiért imádkozunk.~Mária felfohászkodék, az ő imái gyermekeért szálltak 4202 1 | s arcát földig hajtva, felfordítá szemeit az égre, hogy alig 4203 7 | sem tudja, s ha fenekestül felfordítanátok is a kolostort, rá nem akadnátok. 4204 1 | az országnak zűrzavaros felfordulása. 3 És hogy mindezekről ne 4205 28 | tanítja, nem az országok felforgatását; ott szellős kioszkom ablakából, 4206 29 | Az esküvel kötött békét felforgatjátok jobbra-balra, és lészen 4207 5 | hatalom engem és birodalmaimat felforgatni készül; de reménylem, hogy 4208 25 | ilyeneket mernek izenni, s felforgatom őket váraikkal együtt, vagy 4209 22 | megindult rajta, visszaverte, felforgatta.~Csak egy naszád mer úszni. 4210 5 | intézni ellenünk. Mi addig is felfüggesztjük a hadaknak Magyarországba 4211 21 | melyen egész a boltozatig felfutott, s onnan ismét lehajlott 4212 6 | hasztalan célozgatott, mert mire felfútta a kanócot, már megint nem 4213 17 | indája, oly hosszan volt az felfutva egy magas fára, s amint 4214 1 | azoknak szíveikbe, akik felfuvalkodtanak magukban, és orcájuk megtelvén 4215 30 | utolsó szóknál fanatikus felgerjedéssel veté magát arccal a szőnyegre, 4216 4 | Feriz bég dolmányát leöltve, felgombolá vállára törökösen bő patyolat 4217 17 | lebetegedett. Az idő alatt, hogy felgyógyulására vártam, udvarhölgyein kívül 4218 16 | történet felett. A tanácsurak felgyülekezének a kirendelt időre a fejedelemhez, 4219 6 | keresztül, előttük gázolván övig felgyürkőzve, rejtett helyeken át, hol 4220 24 | uramat kipörköljem, nem fogom felgyújtatni egész Erdélyt, s azért, 4221 21 | tizenkettedmagammal, vagy felgyújtom a várat, tüzet vetek a puskaporos 4222 25 | harangfélreverés s nemsokára egypár felgyújtott szénaboglya, melyet világításul 4223 34 | szájából a rémhír. – A tatárok felgyújtották Tohánt, s elrablák a tábori 4224 1 | családok összeveszítője, népek felháborítója, vallásfelekezetek Erinnyse! 4225 1 | lelte kegyelmedet, hogy úgy felháborodott?~– Miért nem jön a tisztelendő 4226 34 | voltak a továbbnyomulással felhagyni s visszavonulni.~A török 4227 1 | egyéb tudományos dolgaival felhagyott, annyira beleszeretett a 4228 1 | bámulatuk tárgyai számára volt felhagyva.~Egy láncokkal körülvett 4229 6 | vitéz úr, vigyázz hát, amit felhajítok, kapd el.~Ezzel elővont 4230 6 | hosszú pányvakötelét is felhajította, s csak akkor vette észre 4231 21 | előtt, minden kalapácsütés felhangzott a szobákba, melyet a vérpad 4232 23 | diplomáciai erélyét, ravaszságát felhasználja, miszerint a már készen 4233 5 | befolyását a népre oly módon felhasználni, hogy előtte a történt isten-csodáit 4234 5 | meg nem engedsz, erre én felhatalmazást adok neked, és annak szigorú 4235 5 | te még arra, hogy azoktól félhess.~Cserei felbontá a levelet, 4236 23 | Béldi jellemét, mint hogy félhetett volna tőle.~Egy szikrája 4237 33 | híresztelt váraik piacán; mit félhettek e rendezetlen tatár csapattól, 4238 32 | Erdély sorsát a diadalmas félhez.~Minden beteljesült nyomról 4239 7 | országúton.~A barát pedig felhívá a kápolnába az egész gyülekezetet, 4240 7 | beszédet tartott híveinek, felhíván őket oltáraik s tűzhelyeik 4241 4 | felszólított, s az ilyen felhívásnak ki kell állanunk anélkül, 4242 23 | várőrséghez, melyben az felhívatik, azon esetre, ha a porkoláb 4243 1 | már leszállt az égről, egy felhő nem látszott rajta, csak 4244 29 | hímporait, azt megkavarta a felhőkkel, s amint azokat gomolygó 4245 32 | lehányattak tornyairól a félholdak, hogy helyeiket újra a keresztek 4246 6 | ország határán, mint ennek félholdjai.~Azon helységek és puszták 4247 17 | mocskot a mindig győzedelmes félholdon, vérüknek kell e szennyet 4248 15 | egészségére.~Apafi homloka is felhős volt. A fejedelem szíve 4249 1 | hogy az egészen tiszta, felhőtelen ég olykor fel-felvillámlik?~– 4250 12 | éppen ott; ha mindkettőt felhozod, eme másik tied leend.~Majmun 4251 6 | kerekes láncokkal volt felhúzható a torony kapujába, melynek 4252 24 | mosollyal végzé, gúnyos ajkai felhúzódtak, helyet nyitva a fekete, 4253 9 | Kalmár! – szólt bámulatából félig-meddig magához térve a bég. – Te 4254 24 | ha ilyenkor megszólítják, felijed, megrezzen, mintha ott járt 4255 8 | beharangoztatott.~Az álmából felijedő népség, hallván a templomi 4256 31 | valaha láttam, színről színre felismerjek? Az én uramnak, a hatalmas 4257 El | itt felmerülnek, bár nem félistenek, de egész emberek.~Erdély 4258 21 | elkészültem rá, hogy ha feljelentem magamat váltságdíjul feleségemért, 4259 17 | suttogtak fülébe, hogy ne féljen; s jól értesültem róla, 4260 26 | gyermekeidre, s nem engedi, hogy féljenek. Most végy búcsút, és siess.~ 4261 10 | Rákoson ütötte fel sátorait, feljött utána Izmail basa tizenhatezer 4262 7 | működése, hogy míg e toronyba feljöttem, velem volt társaim mind 4263 21 | sziget felé, merről a nap feljöttét szoktad várni. Az éjjel 4264 13 | esztendő óta.~A török had száma feljülhaladta a százezeret, s hosszan 4265 14 | esett.~Félórai fáradság után feljutottak a mutatott hegytetőre, s 4266 3 | vendégek erre átalánosan felkacagtak. Imrének sok bohóságot meg 4267 24 | megdicsérve őket és küldőiket, felkaftányoztatá valamennyit, kegyes biztatással 4268 4 | távolban gyalog vezették utánok felkantározott lovaikat.~Nehány száz lépésnyi 4269 19 | volna nőve. Midőn az út felkanyarodik a várba, arra fordítá a 4270 14 | borgói szorosba vezetnek, felkanyarulva a kopasz, páfrányos hegyoldalakba, 4271 6 | és szerencsésebb legényt felkap a hír: merényleteket, mik 4272 21 | part mentében. A sáncra felkapaszkodniok nem volt tanácsos, mert 4273 6 | karfáktól; tízen, húszan már felkapaszkodtak a hevederre, midőn a karfa 4274 30 | szegélyét.~A mufti ekkor felkapcsolá a bíbortokot, melyben a 4275 19 | orvosságos üvegek közé, s egyet felkapott közülök, hanem annyi esze 4276 15 | kik e szóra elősietve, felkarolák az elalélt hölgyet, s arcát 4277 29 | csillagokat és kereszteket, felkavarta az országutak porát, s oly 4278 19 | odaliszkban. Hogy éjjel tízszer is felkel sorba járni a termeket, 4279 23 | indulásra készen.~E merész felkelés híre Gernyeszegen találta 4280 8 | sehol sincs, ilyenformán a felkelő nemességgel s a fejedelem 4281 8 | tíz-húsz ember futott hozzá őt felkelteni s elmondani, mit beszél 4282 4 | aludni, hogy hajnalra kelvén, felkelthesse urát, s alig kezdett el 4283 26 | státusfoglyok számára; a félkerek ablakokat kívül-belül nehéz 4284 3 | menyasszonyi hozományt fog vinni.~Felkerekedvén tehát udvarához tartozó 4285 19 | takarnom az arcpirulást, s felkeresnem kegyelmedet, kit kerülnöm 4286 6 | hogy őt tulajdon portáján felkeresse.~Ott állt Kökényesdi uram 4287 6 | jószágot?~Akik őt Vásárhelyen felkeresték, egy tisztességes, jámbor 4288 25 | azért nékem azon gyilkosokat felkerestetvén, menten és minden időhaladék 4289 32 | ember erre elérzékenyült, s felkeresve szobájában Bornemissza Anna 4290 7 | gyilkos fegyvert, megrázta azt félkézzel úgy, ahogy más ember megrázna 4291 14 | szorost kikerülni, elkezdtek felkiabálni a hegytetőn álló láthatlan 4292 34 | megtalálták és Thököly elé vitték, felkiálta:~– „Hej, kopasz, kopasz! 4293 16 | kíséretével együtt, a bámulat felkiáltása hangzék minden ajkon.~Kikből 4294 23 | maga mellett, s dühösen felkiáltott:~– Ki szökött el innen ismét. 4295 21 | kezemben fermánja, melyben felkívánja őt Sztambulba, annak egy 4296 29 | voltak, hogy minden apródját felköltötte, sőt utóbb kénytelenek voltak 4297 8 | hogy ha tisztjei valamiért felköltötték, hogy ez vagy amaz történt, 4298 14 | felölté hálóköntösét, s felköltve egy udvarhölgyét, vele együtt 4299 19 | hol valami tűzhelyen egy felkötényezett ember főzött fekete leveket 4300 13 | köntöseit.~Hát az kicsoda, ki felkötött karral késő éjszakán sorba 4301 23 | őt is a többiekkel együtt felkoncolni. Mind a három levelet sárga 4302 18(1)| Félkrajcár, török pénz.~ 4303 17 | kellene onnan szakítanom, s felküldék érte egy fehér szakállú 4304 2 | másodszülöttet, kit idejekorán felküldött a család Bukarestbe, hogy 4305 19 | felszedve az aranyokat, rögtön felkullogott a várba, egész éjjel ott 4306 12 | mintha az utat keresné, felkutatá a tegnapi találka helyét, 4307 17 | szabad hozzá bemenni, s amint fellábadozott, másnap reggelre megtevém 4308 4 | jobbját a sebész, midőn újra fellángolt tekintete, s Imrének fordulva 4309 22 | bevilágíták az egész környéket. A fellármázott lakosság bámulva nézte a 4310 17 | Jobb szerettem volna, ha fellázadnak érte, ha Kolozsvárt zendülést 4311 13 | megtagadását, tömegestül fellázadtak. Ellenállni készülő tisztjeiket 4312 29 | szakadozott fel, végtelen sötét felleg alakjában terülve szét az 4313 11 | repülő hajfürtökben a tépett fellegeket látod, a szilaj szemek villanásiban 4314 21 | nehezebb.~Az ég sötét volt és fellegekkel elborítva, senki sem veheté 4315 34 | felgyújtatá.~Ferizt egészen fellelkesíték e szavak.~– Meg fogjuk szabadítani 4316 22 | múlva mind a négy oldalon fellobogott a láng, élesztve a könnyű, 4317 26 | szorítá égő ajkaihoz, s felmagasztalt áhítattal rogyott le térdeire, 4318 8 | parasztruhát ölte magára, felmászott egy fa tetejére, s amint 4319 24 | engedé magára lakatoltatni a félmázsás vasakat, miket a szolgasereg 4320 1 | éneklésnek, egy kísértet felmegy a katedrába, s ott elkezd 4321 21 | nagy, óriási termetű kurd felment a lépcsőkön az állványra, 4322 3 | kiugrott ifjú azonban nemsokára felmenté kétségei alól, bemutatván 4323 24 | az udvarban lovaikról, s felmentek a lépcsőkön, miket két sorban 4324 30 | keres: vádló, elmarasztaló, felmentő és rászabadító mondatokat 4325 7 | mely után páter Gergely felmenvén a szószékbe, oly hatalmas, 4326 El | s az alakok, melyek itt felmerülnek, bár nem félistenek, de 4327 13 | óriásokból válogatott nép, kik félmeztelen szoktak harcolni a csatában, 4328 3 | értik a tréfát.~A vőlegény félmosollyal, félbosszúval monda, megsimítva 4329 22 | felelt semmit, csak némán felmutatott az égre. A csónakos nem 4330 17 | lehet oltószerré.~– Úgy félned lehet, uram.~– A haragnak 4331 21 | örülhettek egymásnak, addig még félnetek kell, az egész budai part 4332 19 | szorítást érze kezén, s midőn felnézett az ifjú arcára, annak gyönyörben 4333 9 | kerül, amíg egy ily virág felnő! De legalább örülhet, aki 4334 29 | embernek a szája, nyelve felnyílik ellenetek, s úgy kiáltanak 4335 24 | mosolyát. Szemei kerekre felnyíltak, fogait sem szorította össze 4336 26 | börtönajtaja rád vár, hogy felnyissad! – szólott közbe Kucsuk 4337 23 | kalpagjába téve, a kalpagot felnyomá fejére, s indult sebtén 4338 27 | Béldi lehajolt nejéhez, felölelé, megcsókolá. A nő elalélt 4339 14 | eltávozott szobájából, felkelt, felölté hálóköntösét, s felköltve 4340 20 | egyenként az ajtóőrök által a felöltöztetett rabszolgákat.~A gúny égető 4341 18 | ruháit, s segíté Máriát is felöltöztetni, azután elküldé a duénát 4342 11 | mert azt nem akarom elhinni felőled, hogy az erdélyi urak vesztegettek 4343 31 | tanácsosaid oly dolgokat sugdostak felőlem untalan, mikért meg kellett 4344 21 | Tehát ez volt a várnak Duna felőli meredek oldala.~E keskeny 4345 23 | Jó Apafi Mihály azt hivé felőlök, hogy fejedelemséget keresnek; 4346 19 | készen voltak leveleik, felolvasták egymás előtt. Teleki Flóra 4347 6 | felgyújtatá a favárost, melyet félóra alatt elboríta a láng, hogy 4348 14 | hogy százszor le nem esett.~Félórai fáradság után feljutottak 4349 14 | hintó egy hegy lejtőjén, félórányi távolban.~Ah, e látás visszaadta 4350 4 | harmadikat, hogy ezelőtt félórával ezen kocsizott hazafelé.~– 4351 13 | leásott karót, s hangosan felordítottak rá.~– Ah, ezt maga számára 4352 1 | lakosok között via facti felosztatott, őnagysága, a fejedelem 4353 7 | találni, s nem láttok egy felpénzt? Válasszatok.~A négy rabló 4354 16 | fejedelmet trónjáig. Az, amint felpillant a trónra, megdöbbenve áll 4355 27 | szemeivel olykor búsan felpillantva urára. Ha ura el talált 4356 9 | bástyákra, s meglátva a felpiperézett hajót, lengő zászlóival, 4357 3 | társnéi karján, ünnepien felpiperézve, a váró sokaság elé lépett, 4358 7 | maradt városra rohan, és azt felprédálja. Ekképpen cselekedjetek, 4359 13 | elfoglalá, s sátoraikat felprédálta. Ne engedd, hogy övé legyen 4360 7 | amidőn szentbeszédje végén felragadá fél kezébe a roppant templomi 4361 34 | ostromlókra, s éjjelenként felragadva a zászlót, rajtarohant a 4362 3 | Hát a nyakra?” Ha azt mind felrakta volna a szép menyasszony, 4363 6 | onnan megint egy perc alatt felrántatott a partra, s vitetett villámsebesen 4364 24 | szemeit eltakarják, majd felrántja, hogy homloka ezer ránccá 4365 25 | bégnek, s maga nagy bölcsen félreállt közülök. Feriz bég csodálkozva 4366 8 | a zajt, felvilágosíták a félreértést, s különösen megértették 4367 11 | próbáljátok ott úszni a folyamot, félreforduljatok, midőn hajótok mellette 4368 18 | ha úgy jön a sor.~Azraële félrehajolt, kilátva a duéna arcából, 4369 9 | hajó bejárását, melyeket félrehajtva, ismét másik kárpit tűnt 4370 25 | mellyel a fejedelem a tényt félrehárítani látszott. Pedig mást a legnagyobb 4371 7 | legelső nyíláson.~Ekkor félrehívá Magyarit Gergely barát, 4372 30 | ragyogni.~E pillanatban félrehúzódtak az ajtó szőnyegei, s belépett 4373 19 | hoztál?~Gergely csúnyául félrehúzta a száját e szóra, mindjárt 4374 18 | semmi gondja.~Mária oly félreismerhetlen szánalommal tekinte e nőre, 4375 28 | egy pillanatban a szellő félrekapta a port az útról, s egy függő 4376 28 | boldognak érzé magát, aztán félrelopózott börtönébe, ágyára leborult, 4377 34 | nézett le a kőszálról, melyre felrepült, a nyüzsgő, iparkodó harci 4378 9 | győződjél meg róla.~S azzal félreszakítva a muszlin-leplet, belépett 4379 34 | hogy az általános irányból félretérjen, s lova megbotlott egy kalangyában, 4380 34 | hogy maguk észrevennék, félretértek a tábortól, a hegyi ösvényeken 4381 2 | Ilyenformán minden forintjából félretett egynehány batkát, hogy majd 4382 15 | meghallva a fejedelem szavát, félretevé a könyvet, s édes, nyájas 4383 6 | rabló beszédeihez, s azzal félretolta a német urat. – Ne ezzel 4384 7 | csapóajtaja volt vasból, melyről félretolván a lakatos zárakat, felemelé 4385 25 | uram, az ottani porkoláb, s félrevezettetve a leggonoszabb elméjű zsiványokat 4386 34 | hogy nincs nála több pénz, félrevonult a játéktól; nem e nehány 4387 21 | Feriz bég, a magyar urak félrevonultával, ismét behúzta magát a kertkapu 4388 9 | termet, s minden függönyt félrevonva, mogorva tekintettel szemlélé 4389 26 | a férfiak beléptek, a nő felrezzent, és odatekinte: a szűk ablak 4390 6 | erejéből, mely rémséges zajra felriadtak a palánk többi őrei, s meglátva, 4391 34 | ember! – kiálta Heiszler felriadva, s maga kardját rántva, 4392 21 | lövés hangja mindig újra felriasztá, s nem engedé megpihenni. 4393 34 | vadmadárnál, s a fészkéről felriasztott kövi sas bámulva nézett 4394 25 | száz aranyát.~Ajász basa felrúgta e szóra nargilás csibukját 4395 7 | megragadván, leverje, az felruházá az én kezeimet is, hogy 4396 14 | hegytetőre, s amint a lovász felsegíté urát, s az széttekinte, 4397 27 | elvenni jószágát, még ha felségsértő volt is. Bodolai várunkat 4398 7 | László uram, kinek szép felserdült leánykája, Piroska, azon 4399 27 | viszonzá tompán Béldi.~A nő felsikoltva veté magát férje lábaihoz, 4400 6 | azon keresztül szíttuk a felső levegőt, míg az ellenség 4401 30 | a megjegyzett mondatokat felsorolni.~Úgy tudta már a járást 4402 12 | szétoszlani, mint a naptól felsütött harmat. – Óh, vígy engem 4403 15 | rajtad a felséges szultán, s felszabadít e nagy tehertől, melyet 4404 5 | izzadni az üstöke, midőn a felszakított levél alatt a fővezér aláírását 4405 16 | csend, midőn hirtelen durván felszakíttatik az ajtó, s a teremőröket 4406 15 | a kocsi ajtaja hirtelen felszakíttatva, egy halvány nő rohan ki 4407 21 | mellett heverő kardját, s felszakítva az ajtókat, őrültként rohant 4408 23 | kapitány átvevé a levelet, s felszakítván annak pecsétjét, nagy bámulattal 4409 27 | róla a port, s az rögtön felszáll, s az olvasó által felszívatva, 4410 1 | csillagokat okádott, de utóbb úgy felszaporodék, hogy még a felvilágosodott 4411 6 | kétszázra, majd öt-hatszázra felszaporodnak; a füzesből, a nádasból, 4412 28 | férfi tetteinek hallatára felszáradt a könny szempillái alatt; 4413 21 | suttogá magában.~Ekkor felszedék a gyönyörű hajfonadékokat, 4414 10 | pedig még azon éjjel szépen felszedeté horgonyait, s reggelre híre 4415 4 | borbélynak, hogy tartsa meg a felszedett pénzdarabokat, s álljon 4416 13 | látva a veszteségét, ismét felszedette hidait, s a túlparton maradt.~ 4417 14 | Azon hidat magunk után felszedjük. A herceg ekkor Gryllus 4418 1 | szájaszeglete az örökös félszem-behunyásban, midőn ama rejtelmes villanások 4419 2 | s a veréblakta nádtetejű félszerbe eltenni, hanem jóravaló 4420 27 | felszáll, s az olvasó által felszívatva, halált okoz.~E levelet 4421 24 | nagyjai közül velem együtt felszólalának ellene; mi tudtuk, mit veszíthetünk. 4422 9 | delnőnek, azért oly olcsó, s felszólítá, hogy énekeljen előtte egy 4423 13 | melynek parancsnoka azon felszólítására, hogy adja fel a várat, 4424 25 | legutolsó, már útban levő felszólításomra a gyilkosokat ki nem adják, 4425 13 | Petneházy, a magyar lovasságé.~A felszólításra e kettőnek arca maradt szilárd. 4426 34 | majd a másikat ütni, ha felszólították.~A magyar seregeket Macskási 4427 6 | kegyelmedet egy derék tettre felszólítsuk, mely a vad pogány ellenség 4428 22 | leterítve; odament, azt feltakarta, egy levágott véres fő nézett 4429 12 | s meddig azokat a fűben feltalálhatá, mind sorba megcsókolta 4430 3 | csaknem minden ivadékainál feltalálható, kiknek arcvonásaiban együtt 4431 29 | rengő folyosókon, s férjét feltalálva, levitte magával a palota 4432 24 | alakban Demosthenes látszott feltámadni.~A hallgató basák tűzbe 4433 33 | az ellen; a halottaiból feltámadott Feriz bég.~Thököly levele 4434 29 | hófuvatag elé áll, hogy ezt feltartóztassa, elgázoltatik. Nem emberek, 4435 13 | árok előtt, s egy percre feltartóztatják a rohamot. De a perc rövid. 4436 34 | a legnagyobb hadsereget feltartóztatni.~Túlnan Oláhország felől, 4437 1 | bízta mireánk, hogy azokat feltartsuk.~– Jól van, nagytiszteletű 4438 21 | Te gyanakodol bennem. Ha félted e nőt, akit rám bíztál, 4439 29 | romlásába fog kerülni.~– Féltek a harctól, s elestek a harc 4440 31 | hadvezérek e pontban igen féltékenyek szoktak lenni, s az nagy 4441 6 | hangot, megismeri azt, – feltekint, – meglátja menyasszonyát, – 4442 34 | terült el a síkon.~Feriz bég feltekinte az égre, megdicsőült arccal, 4443 8 | kegyelmeteket, nemes uraim.~Azok feltekintének e szóra, s lehítták a fáról 4444 15 | meghökkentek e szavakra, s feltekintve a parancsoló nőre, át kezdték 4445 12 | éltemet, láthatod, hogy nem féltem azt. Vígy keresztül a vízen.~– 4446 19 | minduntalan visszaeséstől lehetett félteni; úgyhogy végtére csak azért 4447 23 | elkezdé a bohóc köntösét feltépni, mire a kalpag nemsokára 4448 10 | mehettek negyvenezer főre, felterelték Vác környékére, nemsokára 4449 2 | vert aranyakkal, s ekképp feltétetvén a legjobbik hatökrös szekerére, 4450 17 | alig volt szükség. Annyit feltett magában, hogy Hasszánra, 4451 31 | tudott ragadni, amit nem féltett többé sem háborútól, sem 4452 21 | leterítették vörös posztóval, feltettek rá egy háromlábú széket, 4453 6 | felült egy szekérre. Arra feltettünk egy tízakós hordót, tele 4454 29 | megzendült az ének, a két főúr feltevé kalpagját, és távozott, 4455 16 | elé lépett, s egyik lábát feltéve a trón zsámolyára, s fejét 4456 17 | lábaihoz, a nő, a szerelmét féltő asszony ereje megtört a 4457 4 | dobogását hallgatná.~Azután feltöré a harmadik levelet.~Jegygyűrűje 4458 6 | Ismertek-e rá valaha rablások, feltörések, gyújtogatások alkalmával?~ 4459 6 | gulyáit elhajtsák, s házait feltörjék; s kik közül néha egy-egy 4460 5 | pecsétet, s nem merte azt feltörni.~– Kegyelmes uram, ez a 4461 27 | levelet. Ez felkapta azt, s feltörve pecsétjét, leüté róla a 4462 29 | bömbölő barlangjaikból, s féltükben olyan szelídek, hogy füleiknél 4463 14 | valója.~E reményben látták feltűnni nemsokára a székely havasokat, 4464 3 | olajszín arcának, mely arcélben feltűnő római jelleget hordott magán.~ 4465 1 | télen a legelső északfény feltűnt, melyet még akkor a legnevezetesebb 4466 13 | nagyszakállú fejét leszelve, feltűzé kopjája hegyére, ijesztő 4467 13 | elfoglalva az elősáncokat, feltűzték azokra félholdas lobogóikat, 4468 7 | örülni anyja, ha gyermekét felüdülve ölelheti, s efölötti örömében 4469 2 | promoveált kertész viselte a felügyelést, egy esztendőben oly roppant 4470 1 | vizsgálgatni. Ami onnan felül jő, az mind helyes, és mind 4471 12 | egyet fordulva a vízben, felülkerült, s kiemelve fejét a hullámból, 4472 17 | rossz gyékényes szekérre felültem éjjel a hercegnővel és fiával, 4473 23 | jelenjünk meg fegyveresen, a felültetett székelyekkel együtt, s ha 4474 16 | irgalmatlan drabantok az udvaron felültették egy ló hátára nyereg nélkül, 4475 20 | hozta magával, s Hasszánt felültetve az elfogadási teremben magas 4476 1 | biz az a jámbor, de csak félünk, hogy megint beteg lesz, 4477 21 | remegő hangon a herceg, felütve fejét a part mellől.~Feriz 4478 21 | tovább nem állhatva, s felugorva a partra.~– Nem tudom – 4479 31 | üdvözölnének.~A vigadó urak rögtön felugráltak székeikről, s kicsődültek 4480 9 | nem volt mást tenni, mint felugrani, s összevissza pofozni és 4481 10 | akaró odaliszkot gazdája félúton elfogta, s elzárá. Mi történt? 4482 6 | azért sebaj! – folytatá, felvagdalva hetykén a szavak végeit. – 4483 14 | hintó sebesen gördült a felvágott göröngyökön, az üldözött 4484 21 | váltanak.~– S mikor fognak felváltani?~– Akármikor.~– Ezen a kapun 4485 21 | várjunk ott, míg az őrjárat felváltására megérkezik.~A lovagok erre 4486 21 | hogy Feriz bég az éjféli felváltó őrjárathoz akar velök csatlakozni, 4487 1 | Bornemissza Anna maga is felváltott; hanem már az ilyen eseteknél 4488 1 | a tengeri és a fuszulyka felveheti magát.~– No, majd jövő vasárnap 4489 3 | valahányszor kocsin jött haza, félvén a feldűléstől.~A kiugrott 4490 2 | kaftány alá nem lehete többé felvenni a festett bőrködment, sem 4491 13 | országra, mint Erdély, amit felvet az arany és ezüst! Holott 4492 6 | kik ellövik golyóval a felvetett tallért, s a harcedzett 4493 22 | mint a tenger, a csónak felvetődik, hol elbukik közöttük. Egy 4494 16 | meggyőződései ellen cselekedtek, felvették orcájukra a gyalázatot, – 4495 17 | ki; és én mind a kettőt felvettem, és úgy örültem neki. Mit 4496 18 | karjaira csecsemőjét, s szemeit felvetve, monda:~– Az Isten magához 4497 31 | basáknak, hogy hadaikat felvevén, induljanak meg a római 4498 26 | Jertek utánam.~A várnagy felvezette vendégeit a szűk csigalépcsőn 4499 3 | szomorúságot. Egyetlen szóval felvidíthatnám őket, de csak hagyom, hogy 4500 28 | kezdett el beszélni, akkor felvidult a leány arca, a hős, a nemes 4501 5 | kegyelmednek a legfigyelmesebb felvigyázást stb.”~Cserei az utolsó szót 4502 8 | nehezen lecsendesíték a zajt, felvilágosíták a félreértést, s különösen 4503 20 | Ki biztosította volna a felvilágosítót, hogy az odaliszk intésére 4504 1 | felszaporodék, hogy még a felvilágosodott Bethlen János is kész volt 4505 34 | Teleki is vele van.~E név felvillanyozta az ifjú törököt.~Hirtelen 4506 20 | szultán parancsából.~E szavak felvillanyozták Hasszán eltompult kedélyét, 4507 19 | külde hozzád.~Feriz bég felvillanyozva kelt fel e szóra helyéről.~– 4508 28 | kellett nagy karszékben felvinni a bástyára. A porkoláb emberszeretetéből 4509 6 | maradt Haly basának rögtön felvonatni a hidat, s megmenteni a 4510 6 | kard villog kezében. Már a felvonóhídon áll, kedvese egy fehér kendőt 4511 9 | Fekete-tengeren át és a Dunán felvontatva becses teherrel rakott bárkáját, 4512 34 | eltorlaszolta a szorost, s felvonult a hegytetőkre, s a szoroshoz 4513 13 | kipihente magát, Steyer határán felvonulva, Szentgotthárd alatt találkozék 4514 4 | el az ég szürkülni, midőn felzaklatta.~Imre felöltözött, halvány 4515 7 | három ember szokott vinni, felzúdult az ihletett nép, s ha azon 4516 9 | kapudán basa a tengeren fenékbe lövetett; nem kérdem tőled, 4517 5 | is. Nem esik ki a világ feneke, ha kegyelmed három nap 4518 23 | udvarnál, s csak a bohócra fenekedett.~Ez eset megdöbbenté a jámbor 4519 7 | onnan lebuktál, a pokol fenekéig meg nem állsz.~A rabló hajborzadva 4520 6 | a tiszai muníciós hajók fenekeit, megkínált nagy tisztséggel, 4521 12 | előtted, s ha engem a víz fenekére viszesz, akárha követ kötöttél 4522 7 | kívül senki sem tudja, s ha fenekestül felfordítanátok is a kolostort, 4523 9 | Almay-udvarig egy nagy tó feneklik, melyben estenkint pokoli