Jókai Mór Török világ Magyarországon Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejet grey = Comment text
5024 6 | jutott, megfordult, s egy füttyentésére ötven fickó ugrott elő a 5025 28 | a csillagok járását és a füvek gyógyerejét tanítja, nem 5026 28 | Erdélyben, minden segély ismerős füvekben s öregek tapasztalásain 5027 12 | lant körül fonta azt. A füzérben e virágok voltak:~Egy rózsa. 5028 3 | a közé fonott igazgyöngy füzérek, termete, melynek formáit 5029 6 | öt-hatszázra felszaporodnak; a füzesből, a nádasból, a sötétben 5030 6 | az ordító tatárt, míg egy füzeshez ért, s amint ide jutott, 5031 24 | a megszólítás.~A Küprili fújt izzadságában. Kucsuk basa 5032 19 | nyílt rózsaszínű orrlyukain fújta a forró gőzt, fehér sima 5033 24 | visszataszító mosolygást arcáról, a fukarság ördögének vigyorgó mosolyát. 5034 26 | odarohant a kerek ablakhoz, fuldokló zokogással ragadá meg egyenként 5035 34 | hírnök a sátor nyílásán, s fulladozó hangon rebegé Heiszlernek:~– 5036 25 | kegyelmed – szólt Zülfikár fulladozva. – Levágtak kendtek huszonnégy 5037 6 | rohant reánk, s mind ott fulladt egy perc alatt! Hát arra 5038 3 | tövisével, másikéban a kígyó fullánkjával.~*~Azon másfél óra alatt, 5039 29 | megrázkódék a palota, megindulva fundamentomaiban.~A fejedelemnő sikoltva 5040 3 | Thököly behízelgő nyájassággal furakodék közbe, s apródonként úgy 5041 21 | beszélni, nagy érdekkel furakodott egészen közelébe, s amint 5042 27 | elfutott urától, a csoport közé furakodva, ott elkezde vígan csaholni 5043 15 | sóhajtott.~– Ebből aztán furcsa valami lesz; de hogy mi, 5044 30 | földön.~A követ egy kicsinyt furcsán nézett erre a szóra, elgondolva, 5045 6 | kalappal a fején, kezében nagy furkósbottal az árokhányáson túl, melyen 5046 6 | meghallotta az anglus király, mint fúrtam ki a tiszai muníciós hajók 5047 2 | sipkával, s abba egy kis lyukat fúrván, azon keresztül a belét 5048 11 | közelítni látja.~Óh, ifjak, fussátok e bokrok titkait.~Üdv annak, 5049 1 | mert én magam odaállok egy fustéllyal, s fogadom, hogy úgy helybenhagyom 5050 1 | használ, de még a tengeri és a fuszulyka felveheti magát.~– No, majd 5051 18 | Azraële arcát könnyű pír futá el. Hirtelen térdre veté 5052 8 | izenetet bízott végül a futárra, hogy mondja meg a fejedelemnek:~– 5053 14 | volt Ghyka hercegnek egy futárt előreküldeni, ki nejének 5054 16 | próbáljon bejönni, mert futása drágább lenne ránk nézve 5055 23 | a szégyen visszatartá a futástól. Vay Mihály azonban tudatá 5056 21 | bástyákon járó komparadzsik, s futásuk fel van fedezve.~Nem történt 5057 21 | a hangot.~– Észrevették futásunkat! – monda Azraële.~– Isten! 5058 21 | vészriadója, s lehete látni, mint futkosnak egész csoportok a bástyákon, 5059 8 | csoport lovast, s a legelöl futóban Kökényesdit ismeri meg.~– 5060 6 | kerékbe törnének is, mert a futóhomok azonnal befúja. Csupán egy 5061 13 | kocka fordult. Az üldözők futókká lettek. Egy óra előtt a 5062 13 | mely már akkor tömve volt futókkal.~– Zászlóim! Zászlóim! – 5063 11 | turbán és öltöny nélkül futottál el, mert azt nem akarom 5064 1 | most sem tudom, miért nem futottam el onnan. Végre elvégződött 5065 24 | meghiúsult terveik után ide futottanak, hazug inszinuációk által 5066 8 | németül, a vad hír mint futótűz terjedt el egyszerre a magyarok 5067 6 | utána:~– Te gyáva cenk! Hová futsz még? Nézz szemembe!~Topay 5068 8 | uram – felelt a kérdezett futtában –, betört Erdélybe a szatmári 5069 8 | egy azon menőre:~– Hová futtok, mi történt itt?~– Jaj uram – 5070 25 | osztozást, hirtelen kürtjébe fúva, albán lovagjaival egyszerre 5071 34 | Teleki.~– Ejh, semmi baj. Fúvassátok meg a trombitákat, le kell 5072 31 | hogy közeledtökre trombitát fúvatnak az őrséggel, s a fővezér 5073 13 | engedelmeskedtek. Kucsuk takarodót fúvatott, Feriz bég átvonult a bal 5074 8 | neveztetnek. Azonnal takarodót fúvattak, s összegyűjtve csapataikat, 5075 34 | halmokon a magyar huszárok fúvatták maguknak a tárogatót, melynek 5076 13 | barna cigányleány ezüsthangú fuvolája helyett harci kürtöt hord 5077 12 | odaliszk egy a vízbe borult fűz gallyait látá arca fölé 5078 11 | ábrándos ifjak, kik a túlparti fűzbokrok közül leskelődve hallgatjátok 5079 11 | karját annak nyaka körül fűzé, s ragyogó szemeivel mindenütt 5080 10 | regének. Mert ha szerelemre fűzné a föld legszebb virágait, 5081 18 | őt Máriával közös láncra fűzte, s eléparancsolva palankinját, 5082 3 | halántékaira babérkoszorút fűzünk, ez csak azért történik, 5083 6 | valaki szépszerével szénát és gabonát engedett elvinni a váradi 5084 19 | szavakat, csupán gyermeke gagyogásaira figyelve, s Azraële csábító 5085 18 | szívre hallgat, a gyermek gagyogását is megérti.~– Mit cselekszel? – 5086 16 | Kornisné s az öreg Bethlenné, galambfehér hajával. Mind az ország 5087 33 | tojásából nem kelnek ki galambok; – eltemettétek jó barátaitokat, 5088 11 | nem látta sem a fát, sem a galambot, de úgy tett, mintha ráismerne, 5089 3 | tribunal, sem az assemblée galante évkönyveiben elő nem fordul: 5090 7 | kezében, leghátul Magyari, kit gallérjánál fogva tolt előre Szénási 5091 16 | egy másik azon pillanatban gallérját ragadá meg, s ilyenformán 5092 11 | sötéten úsztatják függő gallyaikat a hullámok között! Közel 5093 34 | kötöttek, azok tartották vissza gallyaiknál fogva, hogy a mélységbe 5094 12 | odaliszk egy a vízbe borult fűz gallyait látá arca fölé hajolni. 5095 12 | hogy fenn ne akadjanak a gallyak közt, kénytelen volt őket, 5096 34 | pénzét, úgyhogy utoljára garmadává nőtt előtte a tallér és 5097 16 | Miklós, Béldi Pál, Kornis Gáspár, Csáky László, Kapi Józsa, 5098 12 | pedig végigmenve a Duna gátján, amint a zsiliphez ért, 5099 12 | magas partról.~Majmun nem gátolhatá meg a leány szökését, s 5100 24 | s letépve turbánját, azt gáttalan dühében földhöz vagdalva 5101 1 | a szegény nép, a tertius gaudet, hogy a könnye is foly bele.~– 5102 13 | mormogá magában:~– Ez a gaz keresztyén imádkozhatott 5103 6 | szalmaszállal.~– Jó napot, gazda! – köszönte be a szállásmester.~– 5104 6 | egy tisztességes, jámbor gazdaembert találtak benne, aki maga 5105 12 | ha pedig engedelmeskedel, gazdaggá teszlek egész életedre. 5106 7 | tett el a másikra, s amit a gazdagok fizettek neki, abból jutott 5107 6 | kerített város elfogadni; a gazdáik is alig fértek benne; hanem 5108 21 | megétetve, hogy tejet visz a gazdájának, s reggelre mind megsavanyodik, 5109 9 | meghallgatod. E leány nem első gazdájánál van már, csak akiket én 5110 24 | szegények, mint én; mi sohasem gazdálkodtunk az ország vagyonával, hogy 5111 6 | besötétedvén, megszólíták a gazdát, ki az ajtóban nyugodtan 5112 6 | utcákon esztendős szemét és gazdátlan kutyák csordái, s ha a szűk 5113 6 | házhoz jobbra, s kérdje meg a gazdától, hogy merre van a barátfai 5114 25 | negyven-ötven szemenszedett gazembert, kiket Pók Márton uramtól 5115 23 | tetted?~– Elnyeltem, uram.~– Gazfickó! – dühönge Naláczi, fojtogatva 5116 13 | társai holttestén keresztül gázol a túlpartra. Most megdördülnek 5117 2 | levantei szőnyegekre ismét nem gázolhattak a béresek sáros csizmáikkal, 5118 8 | lovasbandérium s a német dragonyosok gázolták őket össze.~Szénási a kétségbeesés 5119 6 | mocsáron keresztül, előttük gázolván övig felgyürkőzve, rejtett 5120 9 | mintegy varázsszóra; a gázvilágítás lepkéi, rózsái, csillagai 5121 24 | engem úgy segéljen!~– Úgy gebedj meg a börtönben! – harsogá 5122 21 | társainak intve, velök együtt a Gellérthegy felé vivő úton elrobogott.~ 5123 29 | szerencsére. Nagytiszteletű Gencsery uram borszeszbe akarta tetetni, 5124 34 | vettetett, s amint Norcher generál egy hajítódárdától homlokon 5125 34 | az bosszontá, hogy a diák generális oly dolgot mondott neki, 5126 31 | elfogjon, nemhogy hadaim generálisát ki hagyjam innen húzni!~ 5127 31 | minden kis fejedelmecskét, generálisocskát, akit valaha láttam, színről 5128 34 | között tábort ütött.~A német generálisok semmit sem szerettek olyan 5129 34 | Heiszler szüntelen rusztikus generálisoknak csúfolta őket, Telekinek 5130 23 | a fegyveres székelység, generálisuk parancsára minden órában 5131 31 | akarsz?~– Én az erdélyi hadak generálja vagyok, uram; Teleki Mihály – 5132 33 | harcsorokba verve, mint egy eleven gép, mely egyszerre mozdítja 5133 13 | vakmerően állt a golyó- és gerendahullás közepett legelöl. – Fussatok 5134 14 | üldözők előtt, hogy a híd gerendái le vannak szedve, csak karfái 5135 14 | feleségével már túl van rajta, s a gerendák fölszedetvék.~Itt egyszerre 5136 9 | csoport hintázta egymást egyik gerendáról a másikra átkötött sálon.~ 5137 15 | kopasz fejébe rontotta volna gerézdes buzogányát. Hát nincs-e 5138 19 | Panajot uram elbámulva szólt Gergelyhez:~– Ejnye, te ravasz Gergely, 5139 19 | betegének valami baja lett, s Gergelyre förmedt fogcsikorgatva:~– 5140 29 | terhét, egyszerre haragra gerjed, s föllázad a rajta lakók 5141 24 | semmi betanult hatásvadászó gerjedelem; szép metszésű, telt ajkai 5142 15 | hívatta magához, haragra gerjedve jött elő.~– Mióta parancsol 5143 17 | bocsátva le őket, hogy zajt ne gerjesszenek, s amint túl volt velök 5144 11 | hajlásában, száz égő vágyat gerjeszt fel, melyet betöltetlenül 5145 25 | vezéreket leginkább haragra gerjeszté, az a folytonos, állhatatos 5146 1 | észrevétel halk nevetést kezde gerjeszteni a körülállók bátrabbjai 5147 34 | harcosokat; tisztelendő Gernyeszegi uram pedig tarta a reformátusoknak 5148 31 | szedte ki a parázsból a gesztenyét.~Telekit a hideg kezdte 5149 18 | elszökni gyermeke nélkül.~Ghykáné nem értette ugyan e szavakat, 5150 21 | Thököly amúgy mellékesen Ghykától, mintha éppen azt találná 5151 7 | No, még az sem.~– Hát, in gloriam aeterni, miféle szerzet 5152 7 | Non exaudistis nomen gloriosissimi Domini, fratres amatissimi?~ 5153 19 | Feriz bég? – kiálta rá a góbé.~Az orvos elnevette magát.~– 5154 21 | odaliszk leér, egy rántás a gobeafonadékon tudósítá, hogy már ő alant 5155 21 | sánckarók hegyei.~– Segítsd e gobeát hágcsójáról lebontanom – 5156 19 | pofával tekintve félvállról a góbéra, s kitelhetőleg ijesztő 5157 3 | angyalfejecske, aranyló göndör fürteivel, nevető búzavirág-szemeivel 5158 19 | hosszú omlatag fürtökben göndörültek vállaira; finom metszésű 5159 21 | annak egy hajaszála sem görbülhet meg.~– Akkor jó lesz, uram, 5160 18 | visz a hátán, s hogy meg ne görbüljön alatta, a mellére is terhet 5161 25 | tisztelkedni kellett.~Zülfikár görcsöt érze a torkában, azt hallva, 5162 5 | segítségével oly akadályt gördítendek elé, hogy hitszegő harcaiknak 5163 3 | udvarára, ahányszor egy hintó gördülését hallá, s a határon tarackok 5164 25 | rabok fejei mind egyszerre gördültek le lábaikhoz.~– Óh, ti hitetlen 5165 34 | ruháiba, s úgy küldé el Görgénybe özvegyéhez.~Az elfogott 5166 30 | rettentő vastag könyv alatt görnyedezett, ez volt az Alkorán.~Az 5167 20 | debreceni polgármesternek, s görnyedezve emelt a vállán két zsákot, 5168 31 | tanulni, meg franciául, görögül – csak törökül restelltek 5169 14 | sebesen gördült a felvágott göröngyökön, az üldözött nő egyik szegletébe 5170 1 | örököse, Béliálnak fia, gőgös Ákhitófel!~De Magyari László 5171 29 | jó uram! Mert engem sem a gólya költött ki a világra; ne 5172 13 | előcsahos, ki vakmerően állt a golyó- és gerendahullás közepett 5173 6 | kilőni egymás után, s minden golyóban mágnes van, hogy ha oda 5174 6 | hogy kegyelmed mágneses golyóbisokkal lövöldözzön belénk; hanem 5175 10 | kebleikkel foghassák fel a golyókat, melyek őneki vannak szánva. 5176 6 | csatakígyó tátong a hídra, láncos golyókkal és vagdalt szegekkel töltve, 5177 6 | pisztoly, amelyikkel tizenhat golyót lehet kilőni egymás után, 5178 6 | szarácsiakkal, kik ellövik golyóval a felvetett tallért, s a 5179 17 | irtóztató turbánjából a füle gombja sem látszott ki. Nem volt 5180 22 | fehér füstfelhők kezdtek gomolygani, s ha olykor elhajtá a láng 5181 32 | Minden baleset, minden gond kétszeres teherrel nehezkedék 5182 2 | lyánka, a konyha és háztartás gondjai bízattak reá. Néha a szomszéd 5183 7 | hagyom, kegyelmed atyai gondjaira bízva.~– Gondolja meg…~– 5184 34 | akire rábíztam, hogy viselje gondját, egy ember, kit koldusból 5185 19 | összevont szemöldökben ülő gondnak.~Azraële úgy állt előtte, 5186 5 | V. Országos gondok~Nehány héttel idősebb az 5187 14 | halasztja az időt, míg gondolandja, hogy mi a hintóval a Szeret 5188 11 | darab viasz, melyet az ő gondolatai idomítnak. Nem hall semmit, 5189 28 | érzete, mely mindig jobban gondolataimra nehezül, mentül inkább közeledem 5190 22 | érintése, melyek nőarchoz bűn gondolatával nem közelítének soha.~Hirtelen – 5191 31 | akarta magát megadni azon gondolatba, hogy ők itt csak másodrendű 5192 14 | Szamosújvár volt mindig gondolatjában, s most már csak előremenni 5193 14 | Semmitől se félj. Egy gondolatom volt, de már letettem róla, 5194 22 | nem fáj neki az.~A hölgy e gondolattal ért a szigetbeli kioszk 5195 20 | szultán? – kérdé Hasszán, gondolattalan képpel bámulva el maga elé.~– 5196 18 | S nem borzadsz vissza e gondolattól? Gyermeked nyakát selyemzsinórral 5197 19 | arcával, kisírt szemeivel, gondold, mintha én volnék ott, s 5198 25 | szörnyen kicifrázott, szépen gondolható.~Székely László uram annyi 5199 14 | Adja isten, hogy rosszul gondoljam.~– Köszönöm tanácsodat, 5200 16 | magához téregetni.~– Hát azt gondoljátok ti, hogy én olyan eszeveszett 5201 20 | testnek minden íze lát, hall, gondolkozik: szív, agy, kezek és a legkisebb 5202 12 | nyolcadik színről kellene gondolkoznod, mely a szivárványban nincsen. 5203 29 | az idők tanúságait, mikre gondolkozó ember figyelmezni szokott. 5204 23 | Csáky megijedve.~– Mire gondolnék egyébre. Én pártharcban 5205 17 | kezével végigsimítá arcát.~– Gondolod-e, hogy szükséged lesz még 5206 7 | jöttél rabolni? Avagy nem gondoltál-e a poklok országára, midőn 5207 15 | egy beteg nőt, kit csak gondos ápolás hozhat a halál révéről 5208 17 | közepett nyugtalanul hánykódik, gondosan takargatja, mint egy édesanya, 5209 12 | Majmunt meghatotta e gyöngéd gondoskodás.~– Ne félj miattam. Ifjúkoromban 5210 13 | dühöngő vezér előtt.~– Akkor gondoskodjál, uram, új népességről Erdély 5211 33 | havasokon keresztül, tehát előre gondoskodjék hadainak szállásáról és 5212 7 | őket ide vezetni hozzánk, s gondoskodni számukra frissítőkről.~Nehány 5213 4 | Thököly csak a reggeliről gondoskodott, a herceg semmiről sem.~– 5214 21 | egész budai part felzendült. Gondoskodtam rólatok. A túlparton két 5215 19 | virágokról és énekesekről is gondoskodva; te hozd elő legtüzesebb 5216 26 | tizenhat éves –, viselj gondot testvéreidre. És ti, lelkem 5217 17 | perceiből e szemekre, melyek oly gondteljesen, oly mély bánattal virrasztának 5218 29 | oláhot mégiscsak az isteni gondviselés hozta vissza, mert ha tovább 5219 4 | hintajához; sebe sokkal gonoszabb volt, mint előre látszék, 5220 28 | jóknak meg kell halni, s a gonoszoknak hosszú élete van. Az Isten 5221 7 | ne cselekedjetek ilyen gonoszságot; ám vigyétek el az oltárról 5222 25 | Zülfikár állítása nem egyéb goromba tréfánál, ki akart tenni 5223 31 | kiismerni?~Teleki eltette a gorombaságot, s látva, hogy a nagyvezér 5224 3 | Kettőjök között áll, mint a gráciákat szokták festeni, a szép 5225 13 | eldurranó tarack, míg a tűzokádó granát a legtávolabbi sorokat ijeszti.~ 5226 12 | elégek miattad”.~Harmadik gránátalma-virág: „nem feledlek el soha”.~ 5227 11 | állnak, a levágott rózsák és granátalmavirágok bokrétái között egy-egy 5228 26 | félig elburkolá arcát, csak granátfekete szemei tűnnek elő.~– Jó 5229 26 | szökellni az öröm miatt. Nagy granátszemei lángoló hévvel égeték a 5230 11 | mint társnői: a rózsák és granátvirágok.~Óh, e nő valódi démon! 5231 19 | ne hagyják a béget erre a griffmadárra ülni. Kinevették. Feriz 5232 14 | paripát.~Eléhozták tehát a Gryllust. A herceg még arról is akart 5233 15 | keresztbevetett lábaikon guggolva, nagy kapcsos könyvekből 5234 3 | szerelmes Hariritól, vagy a Gulisztánból egyet.~E szókra a mellette 5235 6 | keresik, amiért valakinek a gulyáit elhajtsák, s házait feltörjék; 5236 6 | kiszakasztának egy jó csomót a gulyákból, s terelték maguk előtt.~ 5237 2 | Vett már teheneket egész gulyaszámra, sertéseket vásárlt ezerével, 5238 4 | kötelékeivel.~– Minek az? – szólt gúnnyal a herceg. – Én nem vívok 5239 17 | szeretni annak, ki eddig csak gúnyból szeretett, most szeretni 5240 15 | zsarnoknak nevezték, a köznép gúnydalokat énekelt ablakai alatt gyöngesége 5241 3 | Thököly átérté a szavak keserű gúnyját, s szelíd, de bántólag lenéző 5242 17 | ott, amint Azraële ördögi gúnymosollyal lépett hozzá, s kezével 5243 1 | kötött a lelkére:~– Te Istent gúnyoló, tarkahitű, zsidóból muzulmánra 5244 16 | meghajtjuk azt alázatosan, azon gúnyolódó címeket elfogadva, melyek 5245 6 | Bánfihunyadon! 2~Haly basát e gúnyra elfutja az epe, kapja a 5246 6 | ledöntött lovagszobrának gúnyul meghagyott két csonka lába.~ 5247 3 | a tenger fenekén?~Egypár guszlicás szerb zenész kezdett el 5248 27 | fölhevült arccal – Béldi Pált a guta ütötte meg, köszönd meg, 5249 29 | maga útját), az enyim: „Gutta cavat lapidem” (a vízcsepp 5250 6 | nem óriás, ki az embereket gúzsnak facsarja, se nem bűvész, 5251 21 | eszében, hogy e felfutó növény gúzsnál erősebb indái könnyen megbírnának 5252 7 | kapu bezárassék. A fráter gvárdián jött jelenteni, hogy négy 5253 33 | fegyelemtartó, fegyverforgatásban gyakorlott hadak ellen, országot foglalni?~ 5254 19 | csodálatos delejes hatást gyakorolhatott reá, ha őt a legmesszebbről 5255 19 | csata keserve, a mellőztetés gyalázata, az életérti aggodalom egészen 5256 33 | is, haláluk nem vezérük gyalázatának, hanem a győzelemnek leend 5257 10 | erősebb!~– És nincs, ki e gyalázatnak véget vessen? Nincs hatalma 5258 29 | szégyenleni fogják utódaitok, mely gyalázatos névvel nevezik őket; mert 5259 16 | becsületesek legyenek-e vagy gyalázatosak? És kérdem azt: melyik nőnek 5260 30 | Letörülve az írást, mely gyalázattal vevé körül Allah nevét, 5261 15 | az üldözött nőt, meg van gyalázva a világ előtt, ha menhelyet 5262 14 | engedé magát lovásza által a gyalogösvényen vezettetni, mindig hátranézve, 5263 34 | állva őrzöttek volna minden gyalogösvényt, mely az országba vezet.~ 5264 13 | felbomlott harcsoraiknak. A futó gyalogok elzárták az utat saját, 5265 14 | hegyi ösvény, mely csak gyalogoktól járható. Jámbor székelyek, 5266 25 | kegyelmes úr! – S azzal elkezde gyalogolni a felszólított a bég lova 5267 6 | a szpáhik, hogy Rákóczi gyalogsága már egy oldalon keresztültört 5268 13 | lovasságból álltak, mert gyalogságával árkokat temetett be Zerinvár 5269 13 | rohama. A keresztyén tábor gyalogsági homlokzata előtt csillag 5270 7 | útra, a többi pedig megy a gyalui erdőknek, s lekerül Szászfenes 5271 21 | nincs miért dobogni többé!~A gyámoltalan öreg összecsókolá az odaliszk 5272 20 | sajátszerű játékot gondolt ki a gyámoltalanná lett férfi számára.~A heted 5273 19 | odaliszk nem volt körüle, oly gyámoltalannak érzé magát, mint egy gyermek, 5274 21 | szinte összerezzent. – Te gyanakodol bennem. Ha félted e nőt, 5275 21 | haragudjál rám, ne ma.~– Te nem gyanakodtál bennem soha.~– Nem szerettelek-e 5276 9 | arc ki van festve – monda gyanakodva Yffim bég.~– Kifestve, uram? – 5277 6 | egész egy óriási máglya gyanánt égett, melyről a támadó 5278 12 | táborhelyet?~Azraële jól gyanítá, hogy Yffim át fogja hívni 5279 13 | kardcsapása alatt lehull: nem is gyanítja, hogy az női szív volt, 5280 24 | kard, melyet oldalán visel, gyaníttatja, hogy a kar, mely azt forgatni 5281 24 | hadonázása nem engedének egyebet gyaníttatni a törökül nem értő magyaroknak, 5282 11 | lyány mondott neki, nem is gyanítva, hogy azon csók, azon ölelés 5283 33 | seregek tömött soraira az égő gyantás nyílvesszők, mintha pokoli 5284 25 | egész országában még csak gyanú alá eshető emberre sem talált.~ ~ 5285 12 | puskáikkal, s meg-megállnak, ha gyanús csónakot látnak közelítni 5286 23 | idegen ember? – kérdé Teleki, gyanúsan nézve szét.~– Csak a bolond, 5287 25 | mutatni az alibit, még a gyanút sem lehete ráfogni egyre 5288 25 | szorosútba, s amint azok egész gyanútlanul folytaták a civakodó osztozást, 5289 12 | nő, s egy kezével az úszó gyapjas hajfürteibe kapaszkodva, 5290 9 | látszott. Egyszerű fehér gyapjúlepelbe volt burkolva, csak feje 5291 19 | lehányta magáról meleg gyapjúöltönyét, könnyű selyemruháit ölté 5292 5 | dörzsöltesse meg egész testét gyapjúszövettel, igyék jó izzasztó szereket, 5293 17 | mákonyt ivott, s testét gyapottal dörzsölteté, hogy elaludjék: 5294 9 | künn a Rákoson egy egész új gyárváros épült, melynek magas vörös 5295 24 | magunk elhordozzuk a magunk gyászát, s nem adjuk azt a nemzetre; 5296 33 | egyszerre annak harcosait, a gyászbúcsújárásokat megszüntették, az elcsüggedt, 5297 11 | kerüljétek a Margitsziget gyászfüzeit, mik oly sötéten úsztatják 5298 12 | Azraële szótlanul állt ott, a gyászfűznek támaszkodva, s mozdulatlanul 5299 16 | tüneménye a szívnek! Az egész gyászjelenet alatt egyedül az ő szemei 5300 34 | még mindig a fejedelmet gyászolta, úgysem sok ékszer levén 5301 El | szakadatlan, mint egy rózsákból és gyászvirágokból font füzér kapcsolja egymáshoz 5302 30 | tehetetlenek – katonáid gyávák – szövetségeseid árulók – 5303 33 | hadak nem adták meg magukat gyáván, egy sem ment el anélkül, 5304 31 | ember, kit országszerte gyávának, lelki tehetlennek tartottak, 5305 6 | csupádon-csupa drágakő, gyémánt, rubint, kárbunkulus és 5306 27 | elhitette vele, hogy ő jóféle gyémánt- és zafírporral ki tudja 5307 13 | napos kolcsagos turbánokkal, gyémántmarkolatú kardokkal, egyenként hullottak 5308 19 | most. A hosszú betegség gyengéd halványságot ada arcának, 5309 28 | ápolta végre a mindinkább gyengülő leányt; az orvosi tudományt 5310 6 | harmadfél öles dárdát. „Mármost gyere, ha ló kell.”~– Hiszen nem 5311 6 | a víz alatt pusztítson. Gyerekség már ez nekem mind.~– Tudom, 5312 29 | hallom elégszer, mikor a gyergyói szakadékok között medvére 5313 9 | akarná megbecsülni; míg egy gyermekded néger leányka, arany kösöntyűkkel 5314 18 | kebellel szólt hozzá:~– Ne tedd gyermekedet oda, könnyen leeshetik. 5315 27 | kegyencedre, legkedvesebb gyermekedre.~– Inkább hervadjon ő is 5316 18 | felfohászkodék, az ő imái gyermekeért szálltak a magasba, és az, 5317 27 | miként én, és miattam.~– Gyermekeid is ott vesszenek-e el örök 5318 26 | foglalja el, ő vigyázni fog gyermekeidre, s nem engedi, hogy féljenek. 5319 26 | börtönében. Most végy búcsút gyermekeidtől, és siess. Tőled függ, hogy 5320 34 | neked Béldi Pálért! Ez Béldi gyermekeiért! E csapás Erdélyországért!…~ 5321 8 | a hátán vivé, asszonyok gyermekeikkel karjaikon, férfiak batyuval 5322 26 | Ígérd meg nekem, hogy árva gyermekeimet szeretni fogod, míg én távol 5323 34 | házunkat, feleségeinket, gyermekeinket a török rabságtól s annak 5324 26 | parancsom volt a nőt különzárni gyermekeitől, s e toronyban van két egymás 5325 23 | azonban tudatá nejével és gyermekeivel a veszélyt, s azok ráestek, 5326 26 | tettem a nőt, a másikba a gyermekeket; tudtam, hogy jól fog nekik 5327 18 | Hasszánt mosolyogni látta gyermekére, amint csak egy éhes farkas 5328 29 | volna, kutya, az a jámbor gyermekkirály nem feküdnék most halva. – 5329 9 | édesanyjára emlékeznék, legkisebb gyermekkoruktól fogva az én ápolásom alatt 5330 28 | ábrándos, komoly eszméket a gyermekleány szívébe? A halál közelléte 5331 21 | hallana belülről, és nyöszörgő gyermeksírást.~Nehány pillanat múlva megcsördült 5332 7 | elévült kórosok, lélekbetegek, gyermektelen nők, s a természet ura csodaerőt 5333 29 | nem lehetett a szobákban gyertya nélkül látni.~Estefelé minden 5334 2 | kellett jönni, rájok ezüst gyertyatartóknak és billikomoknak, a levantei 5335 21 | rövidebb – s felkapva egy érc gyertyatartót, annak egy ütésével darabokra 5336 13 | jó katonák azzal egymást gyilkolják? Ti megsiratnátok engem, 5337 16 | ölni, öljetek asszonyt! Gyilkoljátok meg őket, mielőtt egy török 5338 30 | vagy ha előtted meg akarnak gyilkolni valakit, és te azt felelnéd: 5339 25 | érkezhetém, mind egyig le voltak gyilkolva, s megölőik saját jó paripáimon 5340 31 | Óh, e mosolygás megannyi gyilokdöfés volt az ő szívének!~Fél 5341 17 | Olaj bég, ő életem fájának gyökere, Azraële.~Olaj bég hosszasan 5342 34 | falból kinőtt folyondárok gyökereibe kapaszkodva, kötelet vittek 5343 21 | ismét lehajlott egész a gyökeréig.~Volt-e az valaha az odaliszk 5344 18 | szép orcájának az anyai gyöngédség kifejezése a méla búval, 5345 8 | hordva át karjaira véve gyöngélkedő híveit a barlang előtt keresztülrohanó 5346 27 | megkeményültek, semmi bánat, semmi gyöngeség nem látszott rajta, a halvány 5347 20 | belefullaszták.~Hasszán oly lelki gyöngeségben volt már, hogy saját embereit 5348 15 | gúnydalokat énekelt ablakai alatt gyöngesége felől, s ha családja körébe 5349 El | történetéből, hol rajzolásaim gyöngeségét a színek ragyogása pótolta 5350 12 | Azraële egy brillántos gyöngyfüzért kapcsolt le karjáról, s 5351 12 | félj miattam. Ifjúkoromban gyöngyhalász voltam az ind szigeteken, 5352 24 | embermagasságnyira kirakva gyöngyházzal, a falak mellett egyszerű 5353 21 | Mária, lekapva fejéről kis gyöngyös főkötőjét, hogy kontyát 5354 19 | felnézett az ifjú arcára, annak gyönyörben ragyogó vonásain magasztos 5355 20 | markolászva bennök nagy gyönyörködéssel, kitölteté azoknak tartalmát 5356 14 | látná benne nejét, s arcán gyönyörködnék, s könnyeit felcsókolná.~ 5357 19 | kedves, a lelket és az ínyt gyönyörködteti. Hívass zenészeket, s nyittasd 5358 19 | paradicsomba lépne, mosolyra, gyönyörre vált az ifjú arcán minden 5359 22 | menyasszonyi ágyába lépne, gyönyörteljes, mosolygó arccal lépett 5360 12 | csókjaival halmozá el, s kéj és gyönyörtől remegve rogyott le mellé.~ 5361 10 | elfeledék, miként Isten gyönyörül és játékszerül adá a hölgyet 5362 3 | a tornácokon, hogy csupa gyönyörűség volt nézni.~Mihály úr majd 5363 3 | van minden jót feltenni, s gyönyörűségemre szolgáland, ha a jövendő 5364 13 | közelebb jönni, inkább nagy gyönyörűséggel látszottak szemlélni, mint 5365 3 | tűr, kénytelen magát azon gyönyörűségtől megfosztani, hogy kegyelmeddel 5366 21 | csizmadia, ki ott hasalt a gyöpön, s nyugalmasan szalonnázott. – 5367 32 | Istvánnét és a kedves, deli Vér Györgynét, mindkettő özvegyasszony 5368 23 | Lászlót, Haller Jánost, Kapi Györgyöt, s tanácsot tartának az 5369 29 | lőn, folyvást szomorú és gyötrelmes dolgokat mondva el neki, 5370 29 | körülte, ablakai, mintha láz gyötrené, rázódtak zörögve, maga 5371 28 | csillagok járását és a füvek gyógyerejét tanítja, nem az országok 5372 32 | meghalni.~Végre azt találták ki gyógyítására környezői, hogy mindennap 5373 28 | szabad lég többé meg nem gyógyíthatá őt. – Gyakran átvonta magához 5374 19 | meg kell halni. Ez meg fog gyógyítni engem. Megöletem őt még 5375 1 | fohászkodást intézni, hogy az Isten gyógyítsa meg.~– Hiszen, ha jól tudom, 5376 17 | óránként arany kanálkából piros gyógynedvet töltöget szájába; minden 5377 28 | tapasztalásain alapult házi gyógyszerekben keresteték; legtöbbet bíztak 5378 4 | fel csipketászlis hollandi gyolcs ingét, haját felgyűrte kalpagja 5379 29 | azelőtt soha nem látott gyomokkal verte föl a leggazdagabb 5380 29 | esik üres, mint megterhelt gyomorral.~– Hát még megterhelt lélekkel, 5381 13 | kertének virágai, kik, ha gyomot találunk közöttünk, azt 5382 27 | hazaérkezett Erdélybe, elkezdé gyomrát fájlalni, nem tudta, mi 5383 7 | hogy mi nem tudunk a gyóntatáshoz, ha valahogy eszébe jutna 5384 32 | őket Bécs ostroma folytán Győr alatt hagyták, s Teleki 5385 33 | Leült, és levelet írt, s azt gyorsfutárjának adta; lelkére kötve, hogy 5386 21 | rólatok. A túlparton két gyorsfutó paripával vár reátok egy 5387 20 | megértené a játékot? Egy gyorsszárnyú démon játéka volt ez egy 5388 26 | látni fogod őket. Mert vagy győzedelmeskedel te Béldi Pál szívén, s könnyeid 5389 33 | jutott haza.~Ez volt az első győzelem, mely annyi veszteség után 5390 33 | vezérük gyalázatának, hanem a győzelemnek leend pecsétje.~Amint Feriz 5391 13 | pillanataiban két csapat áll még a győzelmes üldözőknek ellen, társaik 5392 17 | diadalkapukat, miken majd győzelmi útjából visszatérve keresztülvonuland, 5393 30 | magadtól kardodat, vezéreim győzhetlen táborral készülnek világot 5394 8 | a kibékült felek bámulva győződének meg felőle, hogy az egész 5395 9 | kifestett arcok? Ah, jer, és győződjél meg róla.~S azzal félreszakítva 5396 12 | vezért, ahol az meg fog győződni felőle, ha vajon varázslatból 5397 24 | Ámbátor azonban meg vagyon győződve a jámbor fejedelem, hogy 5398 32 | A fejedelem fizetett a győzőknek tizenhárom százezer rénes 5399 33 | asszonyok mosolyogtak a győzőkre; pénz is volt, amennyi kellett, 5400 24 | törökül, melyre azok nem győztek bókokkal felelni.~Maurocordato 5401 21 | Akkor én győztem, most te győztél. Isten veled.~Ezzel lovára 5402 21 | hangján hozzá. – Akkor én győztem, most te győztél. Isten 5403 33 | kapuja volt bedöntve; a győztesen előrehaladó birodalmi seregek 5404 23 | verekedjünk, s aki győz, győzzön magának, és ő legyen fejedelmünk.~– 5405 12 | az ő szívében is találtak gyúanyagot, melynek sötétében a nap 5406 7 | felhívá a kápolnába az egész gyülekezetet, s késő éjszakán megzendült 5407 10 | látni…~Nemsokára elkezdének gyülekezni az egyes hadtestek Pest 5408 7 | fennhangon híveidnek, hogy gyülekezzenek ide. Azután beszélni fogsz 5409 6 | rablók számba vehetetlen gyülevésze, kik aztán az okot sem keresik, 5410 17 | majom leesett a fáról a gyümölccsel együtt, de agyonüté magát.~ 5411 28 | az; a féregtől megszúrt gyümölcs korábban érik, mint a többi. 5412 29 | magva minden fűbe, minden gyümölcsbe, meg volt vesztegetve a 5413 32 | következő évben irtóztató tábort gyűjte Bécs ellen a szultán; az 5414 27 | a kuruzslónak drágaságai gyűjteményét. Az kiszedte belőle a becses 5415 6 | legénységet össze akarom gyűjteni: ahhoz költség kell, azokat 5416 33 | vigasztalanságán.~Rögtön új hadakat gyűjtetett fel; jutalmakkal buzdítá 5417 7 | markolva. – Mert különben rád gyújtjuk a kolostort, s megégetünk 5418 30 | sem a napsugár – s ami gyújtóbb mindezeknél: a harci kürt 5419 24 | vagyonával, hogy kincseket gyűjtögethettünk volna magunk számára, s 5420 1 | unitárius voltál, mert pénzt gyűjtögettél a szamosújvári templom számára. 5421 5 | hogy mivel én most hadakat gyűjtök, nekem nagy szolgálatot 5422 6 | valaha rablások, feltörések, gyújtogatások alkalmával?~Nem mentette-e 5423 1 | azalatt a nép lelkületét gyújtogatja? S inter duos litigantes 5424 25 | Igenis! Igenis! – ordítozák a gyújtogatók, s bilincseik közt táncolva 5425 1 | látogatott volna, míg végre több gyújtogatót elfogva, azok egyenkint 5426 25 | szénaboglya, melyet világításul gyújtottak meg a fosztogatók.~Itt egy 5427 13 | tatárokat a futók után. Gyújtsátok fel falvaikat, verjétek 5428 6 | egy házfödélre, s világot gyújtson, hogy legalább láthassa 5429 6 | menyasszonyát, – emberfölötti erő gyűl szívébe, karjaiba, s amint 5430 El | eseményeit, alakjait, Budától Gyulafehérvárig, oly idegen s mégis oly 5431 5 | Teleki Mihály még mindig Gyulafehérvárott időzik, és nem indult el 5432 8 | szállítsa a leggyorsabban Gyulafehérvárra, mert a szatmári seregek 5433 3 | nyolcezer főnyi rendes hadaink Gyulafehérvárt elhagyván, Déva alatt bevárandják 5434 17 | meg. Légy jelen a basák gyűlésén, állj a függöny mögé mellettem, 5435 6 | százezerszer ezer forintra fel nem gyűlik.~– Hát akkor mit csinálnak 5436 23 | védelmére Mikes Kelemen mellé gyűljenek, s míg Béldi kikerülte a 5437 29 | háborút, dögvészt, árvizet és gyulladást, csak egytől tudok rettegni, 5438 33 | újra zászlóik körül kezdtek gyűlni, s Sztambulban ez volt az 5439 24 | pillanatban a düh, harag és gyűlölet minden fokozatán keresztül 5440 22 | borzongással tölti el halálos gyűlölete e megfertőzött alakot, mely 5441 18 | kinek szerelmét megtörni, gyűlöletét elaltatni India minden kincse 5442 17 | ha nem ismernél, nem gyűlölnél, s ha jobban ismernél, szeretnél.~ 5443 31 | untalan, mikért meg kellett gyűlölnöd – de megfizet nekik az Isten 5444 9 | bércein, ~Vérpadoknak ormain, ~Gyűlölő szív lángjain~Sem hal meg 5445 19 | szeretett – azért, akit gyűlölt!… ez büszkeség lesz nekem. 5446 23 | nagy esze végett különösen gyűlölték, Naláczi, Székely és Vajda 5447 19 | elől akarná eltisztítani a gyűlöngő felhőket, végigsimítá homlokát 5448 16 | a ráncokat, melyek arra gyűltek. Megbánta, hogy e jelenetre 5449 23 | Nézze meg kegyelmed e gyűrű címerét, s akármi halálos 5450 30 | hanem egy az ujján levő gyűrűbe metszett formával szokott 5451 4 | levélborítékot, melyben gyűrűje volt, s azon iratot, melyet 5452 21 | kapuban, szűrét feje alá gyűrve, készen ottan virradni meg; 5453 12 | alatta az örvény tátong, s a hab moraja zúg: nem ég és pokol 5454 5 | szereznének általa: egyébiránt is, habár kényteleníttetnénk is hitünk 5455 13 | föld egyéb népeinél; ti, háborgó hadak, kiket ha a német 5456 15 | a szegény ártatlan nőnek háborítatlan pihenése, nyugodja ki magát 5457 13 | hogy Erdélyt ősi jogaiban háborítni soha nem fogja. A prófétára 5458 15 | Megígértem, hogy addig nem háborítom.~Apafi átlátta, hogy ez 5459 24 | tolmács hangja reszketett és háborított; hol Béldi a jövendőt rajzolá 5460 19 | hírnököt hozzá, hogy fel ne háborítsa, mert mikor azt hitték, 5461 32 | kitanulhassa?~Egészen meg kezde háborodni; sem étele, sem itala, sem 5462 30 | alatt, mint tíz esztendeig a háborúban: királyok és koldusok egyformán!”~ 5463 16 | mint húzott mitőlünk. Ha háborúra kellünk, óh, akkor nagy 5464 28 | ment le az udvarba, gyöngéd habtermete úgy reszketett; inkább illett 5465 12 | azt kezeivel, s kiemelé habtündér termetét a vizekből.~Lenge 5466 13 | toronyból, hogy Küprili hadaiból egy ember sem mozdul az 5467 13 | soronként seprik tönnön hadaidat!”~Már a tizedik rohamra 5468 31 | a végbeli basáknak, hogy hadaikat felvevén, induljanak meg 5469 33 | tehát előre gondoskodjék hadainak szállásáról és élelmezéséről, 5470 3 | napokban nyolcezer főnyi rendes hadaink Gyulafehérvárt elhagyván, 5471 5 | siessetek, ésszel és erővel a mi hadainkhoz csatlakozván, az ellenség 5472 33 | birodalmi seregek ellen.~A török hadakba új lélek látszott szállani 5473 10 | miféle urak váratnak még a hadakhoz, s evégett körülfogá Yffim 5474 31 | tisztséget vállaltak az összehítt hadaknál. – Akkor az volt a világ 5475 32 | hogy ha eddig ő sürgette a hadakozást, most, midőn azt egész erővel 5476 1 | csapatostul kezdenek egymással hadakozni, mint legközelebb a brassai 5477 4 | másodmagaddal vívsz, ne hadakozz úgy, mintha csata közepén 5478 33 | óra múlva indulni fognak a hadba.~A birodalmi seregek egészen 5479 16 | nem volnának egyebek, mint hadcimborák körülem, azt mondanám, kössünk 5480 6 | miszerint tekintélyesebb rendes haderő készül a török ellen, hogy 5481 31 | seregeik megveretését – a forgó hadiszerencsét, de mindazok mellett is 5482 34 | hogy ezeket megtudta. Egész haditerveket készített neki, miket Heiszler 5483 5 | dolognak, s hűségeteket jeles haditettek által tegyétek ragyogóbbá. 5484 33 | kik nem ismertek semmi más haditudományt, mint előrefutni és hátrafutni; 5485 6 | avégett, hogy a török elleni hadjárásukban szálljon segítségükre.~Kökényesdi 5486 6 | adott neki a magyarországi hadjáratból elmaradni, úgy viselhetvén 5487 5 | ezáltal a törököktől kívánt hadjáratbóli elmaradásra okszerű mentségünk 5488 31 | vastarackok. A felhalmozott hadkészlet elég lehetett egy világrészt 5489 31 | magyarországi csatlakozott seregek hadnagyait, kik Apafival együtt jöttek 5490 6 | Jánost, a báródsági nemesség hadnagyát és magát Rákóczi Lászlót.~ 5491 31 | gyülekezett zászlói alá, hadnagyok, kapitányok őt uralták. 5492 6 | rá kegyelmetek, mikor egy hadnagyom huszadmagával védte magát 5493 31 | a győzedelmes párthoz, s hadnagyságot, hadi tisztséget vállaltak 5494 24 | kezének nyugtalan, reszketeg hadonázása nem engedének egyebet gyaníttatni 5495 24 | volt, mint egyébkor, s keze hadonázásából nagyon világosan kivehető 5496 13 | füstfellegből két tömött hadoszlop látszott sebesen előrohanni: 5497 13 | törököt. Izmail basa megmaradt hadosztályaival inkább hátrálni látszott, 5498 33 | a nép közé, elterjedt a hadseregben, s amint egyenkint bekövetkeztek 5499 13 | Balról állt Izmail basa hadserege, jobbról a moldvai hadak. 5500 31 | Százötven esztendő óta járják hadseregeink az országot: tanult meg 5501 11 | csodálatos az, hogy Yffim bég hadseregeket lát, ahol nincsenek mások, 5502 33 | s vállaljon vezérséget a hadseregnél.~Ő minden ajánlatot szigorúan 5503 5 | berekesztett vitézek segélyére hadseregünk egy részét megindítottuk. 5504 33 | majd összevissza, egy-egy hadsor, egy különálló csapat; a 5505 13 | bomlanak a keresztyének hadsorai, zászlóik a porba hullanak! 5506 10 | látni a keresztülvonuló hadsorokat, a nehéz ágyúkat és szekereket. 5507 13 | est már beállott; s egyik hadteleptől a másikig sűrűn kezdtek 5508 20 | követeket, hírmondókat és hadvezéreket, míg legutoljára a nagyvezér 5509 13 | pusztulva, s rendelkezve hadvezérekkel, kik szemei előtt hullottak 5510 23 | embereik vannak.~Némely ember hadvezéri hivatással született, s 5511 12 | helyéről, egyszerre átalakulva hadvezérré. Az első riadó hangja volt 5512 30 | bátor daliát, oly jeles hadvezért száll meg, mint Feriz bég, 5513 29 | ember pártvitákban, önző hadviselésekben; ők derék emberek voltak, 5514 34 | mutatni, hogy ő is ért a hadviseléshez, s komoly tanácsadásképpen 5515 5 | nagyságos uram. Egy kis haemorrhoidalis alteratio az egész. Megszoktam 5516 33 | védte más többé, mint a Haemus havasai.~A kiöntött ár semmit 5517 6 | legyen az, aki neki nyomába hág, ha egyszer lován ülve a 5518 21 | hegyei.~– Segítsd e gobeát hágcsójáról lebontanom – monda Azraële, 5519 21 | növény indáit mellé dugott hágcsójától, melyen egész a boltozatig 5520 21 | s önelégülten leszállt a hágcsón.~Hasszán basa kezei szokatlanul 5521 21 | nem lehete számítani. Ha a hágcsót, mely a virágot tartá, hozzáköték 5522 14 | van ott, s még magasabbra hágtak.~– Ezek onnan estig meg 5523 9 | Yffim bég elé, hogy arra hágva lépjen fel hajójára.~A bég