| IntraTextTable of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
Jókai Mór Török világ Magyarországon Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejet grey = Comment text
7033 14 | ösvény, mely csak gyalogoktól járható. Jámbor székelyek, oláhok 7034 1 | hazafelé, hogy rövidebb úton járjak, a külső kápolna felé tértem; 7035 15 | s az arkangyal Izrafil járjon előtted, és seperjen el 7036 32 | álma nem volt. Egész nap járkált nagy léptekkel a szobában 7037 16 | előtt, viseltek méltatlan jármat, szívük érzései, lelkük 7038 3 | aranyozású, selyemfüggönyös járművek az udvarra nem hajtattak, 7039 22 | lépett, mintha égő parázson járna, midőn az illatos levegőt 7040 1 | s mintha nem is földön járnának, egyenkint eltűntek a temető 7041 14 | zaj lassankint feléledt, a járó-kelő cselédség megnépesíté a 7042 21 | kapu előtt ácsorogni, sorba járták a többieket, s mindeniken 7043 12 | állat. Míg te a víz alatt jártál, gondom volt reá, hogy puskádba 7044 29 | szemrehányólag fordult feléjök.~– Hol jártatok? Egyet sem találok közületek, 7045 14 | tornácokat. A lovászok paripákat jártattak az udvaron, a pórleányok 7046 4 | rám, az ereszkedőn túl; jártodban tudd meg, hogy az öreg háziúr 7047 11 | mert soha oly közel nem jártok a halálhoz, mint midőn a 7048 30 | törvényszék.~Nagy ünnepélyesen járultak a díván elé; elöl lépdelt 7049 24 | Maurocordato, a vezér elé járulva –, a szegény magyar urak 7050 17 | ő nevében faluról falura járván, vizsgálatot tartson, bírákat 7051 29 | földet is meglepé valami járvány, hogy azelőtt soha nem látott 7052 20 | Egy gyorsszárnyú démon játéka volt ez egy lomha mamuttal, 7053 3 | életvidám arcával kedves játékbábja szokott lenni a társaságnak, 7054 23 | látták a kis fejedelemséget játékra téve a nagy királyságért, 7055 4 | kecsesen, mintha egy etuis játékszert fogna meg finom fehér kezeivel, 7056 10 | miként Isten gyönyörül és játékszerül adá a hölgyet a férfinak, 7057 34 | több pénz, félrevonult a játéktól; nem e nehány arany vesztesége 7058 5 | akarjuk, hogy bennünket játsszon ki.~– Nem úgy értettem. 7059 16 | egymás közt, hogy mi csak játsszuk az urat e honban, de valóban 7060 4 | ellenfelének, mintha csak játszana vele, oly könnyeden, oly 7061 31 | csak másodrendű szerepet játszanak, hanem még egy utolsó kétségbeesett 7062 12 | Nem olyan baj, mintha én játszanám vele.~– Mit cselekszel? 7063 11 | és ez igaz is; de fejével játszanék, aki fennhangon mondaná, 7064 17 | álomkáprázat vagy varázstünemény játszik vele, s csak amint kábultan 7065 9 | észrevetetnének.~Tizennégy delnő játszott, enyelgett egymással, vígan 7066 17 | annak kígyózó hajfürteivel játszottak.~Yffim bég széles jókedvében 7067 31 | s veszni engedte ottani javait, mintsem akaratát a törvényes 7068 30 | cselszövők, hazaárulók javára vontatok kardot, én letörtem 7069 23 | meg nem szegem soha. Az én javaslatom nem egyéb, mint hogy a kihirdetett 7070 1 | Többire nézve az Isten javítsa meg kegyelmedet.~Az elbocsátott 7071 27 | lefurakodhassék hozzá.~Egyedül ült a Jedikula legsötétebb börtönében Béldi 7072 25 | ki most makacssága miatt Jedikulában ül, s vagy akarja, vagy 7073 11 | láttam Azraële, amott egy jegenyefán szállt meg.~– Ez még szebb, 7074 11 | a berekből, s távol egy jegenyefára száll le.~– Nézd uram, minő 7075 11 | szebb, most meg a diófát jegenyének nézed. Ej, ej, derék bég, 7076 9 | Születik a szerelem.~Altaj jeges bércein, ~Vérpadoknak ormain, ~ 7077 13 | megfagyott a dal örökre, azon jéghideg csókoktól, melyeket holtak 7078 31 | elmondá, hogy a szultán jégre épít várat, amidőn oly könnyelmű 7079 21 | barátom. Ilonával járok jegybe! Hejh, az az asszony a kerek 7080 3 | pedig annak hír szerinti jegyesét, Teleki Flórát az egyik, 7081 3 | kellemeivel, azt megkérte, jegyet váltott vele, s elegendő 7082 29 | jutott, kemény vonásokkal jegyezte alája:~„Si fractus illabatur 7083 4 | feltöré a harmadik levelet.~Jegygyűrűje volt benne, egyéb semmi. 7084 16 | gyalázatot, – és azt nem jegyzendi utána, hogy: ámde e megalázás 7085 13 | csapatjaihoz, azok mintegy jeladásra egyszerre visszafordultak, 7086 21 | minden bástyáiról durrogtak a jeladó ágyúk.~– Nem, nem szabad 7087 29 | hanem véresőért, és minden jelek arra mutatnak, hogy Isten 7088 17 | rabszolgákat, s mutatva néma jelekkel, hogy ő most a kioszkban 7089 29 | álomlátás: ez vízió, ez égi jelenés!~– Az is meglehet; az elszámlált 7090 20 | hogy a játék leghatásosabb jelenete következzék, fennhangon 7091 29 | szívét is.~Ama titokteljes jelenetek voltak ezek, mikből a köznép 7092 27 | rabló!~A társaság kacagott e jeleneten. Székely László uramat azonban 7093 24 | véget vetendő a bosszantó jelenetnek.~– Ha már letérdepelt kegyelmed 7094 16 | gyűltek. Megbánta, hogy e jelenetre alkalmat engedett.~– Irgalom! – 7095 3 | miszerint személyesen meg nem jelenhetett, csak őszinte áldáskívánatai 7096 1 | borzadásában izzad. Üstökös jelenik meg, ím, azt mondják, ez 7097 15 | Tisztel Olaj bég, hogy jelenj meg nála, de rögtön.~Anna 7098 21 | kivégezni; illő, hogy én jelenjek meg a vérpadon, midőn őérte 7099 23 | Nagysinken fog megtartatni, jelenjünk meg fegyveresen, a felültetett 7100 16 | őnagyságának aláírásra.~A jelenlévő urak egyik csodából a másikba 7101 18 | legkisebb gondja volna, hogy a jelenlevőket figyelmére méltassa; midőn 7102 20 | szavaknál széttekinte a jelenlevőkön Olaj bég, mintha az arcokból 7103 6 | amikor kendnek meg kell jelenni Várad alatt azzal a tizenhétszáz 7104 18 | Első nap megdöbbenté e jelenség, másnap azonban parancsolatot 7105 29 | iszonyodott e rendkívüli jelenségektől, s midőn a vak tömegek öntudatlan 7106 16 | Az ülés napján oly arccal jelentek meg mindannyian a tanácsteremben, 7107 7 | kívánatnak is eleget tenni. Jelenték, hogy a pénzhez állnak.~– 7108 20 | levélben, mert hívatál, mielőtt jelentettem volna magamat, s a fermánt 7109 1 | hatni figyelmére.~– Mit jelenthet ez? – kérdi elébb magától, 7110 5 | teljes üdvözletünk után, jelentjük teneked barátságosan kedveltünknek, 7111 1 | hol emberfölötti lények jelentkeznek.~– S miért volnának emberfölötti 7112 3 | azok egymás kezét megrázva, jelentő pillantásokkal váltak el 7113 17 | dervishez, a gonosz álmak jelentősége ellen imádkozni. Hasszánt 7114 31 | tehát valami bűnét tudja, jelentse meg nekem, és én tudni fogok 7115 20 | szóra ő ijedt meg, nem a jelenvolt hercegasszony.~– Az a holnapi 7116 6 | düh miatt, előtte viszi a jelhordó a hármas lófarkat, mellette 7117 6 | Rákóczi éppen a három lófark jelhordójával harcol, bal kézzel mind 7118 13 | kopjája hegyére, ijesztő jelképpen emelve azt fel a rémült 7119 3 | mely arcélben feltűnő római jelleget hordott magán.~Ez a vőlegény.~ 7120 El | szerencse, hanem a balsors jellemez; s az alakok, melyek itt 7121 24 | ellenállásra nem számolt, ily jellemről nem volt fogalma; a többi 7122 El | számítja be egy oly kétséges jellemű időben kormányzott férfinak. 7123 El | keresztülfolynak, s miknek jellemzése volt fő törekvésem.~Lehet, 7124 33 | egyszerű észjárását is kereken jellemzi.~A birodalmi seregeket Oláhországba 7125 11 | Óbudáról; a kapuzárás jellövése.~– Én tisztán hallottam.~– 7126 29 | égbe is. A mi címereink jelmondatai legjobban összeillenek; 7127 32 | senki életben a halálra jelöltek közül, csupán a szultán 7128 21 | korlátozva nála a szívet, az ő jelszava volt:~„Virtus nescia freni!” ( 7129 29 | kivájja a követ). Bízzuk jelszavainkra magunkat.~Apafiné összefont 7130 21 | mely engem innen elszólít, jelszó lesz neked, hogy készülj!~ 7131 13 | az ostromló had. Egyetlen jelszóra nyolcvan érctorok bömbölése 7132 34 | a tábori lelkészek, két jezsuita, kezében feszülettel, megimádkoztatá 7133 13 | német azzal fenyeget, hogy jezsuitákat visz templomaitokba, én 7134 24 | bölcsessége megcáfolandaná, jóakarata meghiúsítandaná, hatalmassága 7135 5 | biztosítom, míg az irántami jóakaratban megmaradnak; s e jó egyetértés 7136 27 | szavakkal hebegé:~– Köszönöm – jóakaratodat. – Íme – itt van nőm – vidd 7137 24 | én, sem maradékom soha. Jóakaratodért légy megáldva, de rajtam 7138 5 | Kászonyi uraiméktól, mily nagy jóakarattal viseltetik nagyságod irántam 7139 21 | fejét, gondolva, hogy egy jóakaratú, de kevés reménnyel biztató 7140 24 | szárazon; nekem különösen jóakaró uraim!!!~Ennyi volt csupán 7141 13 | seregeivel.~A Küprili hadai jobbadán lovasságból álltak, mert 7142 31 | hatalmas szultánnak annyi jobbágy fejedelme van Európában, 7143 31 | teljes életében hűséges jobbágya volt a magas portának, s 7144 34 | ha nem forgódunk, örökös jobbágyságba esik még a maradékunk is; 7145 15 | végigfektetve bal kezében, jobbjával egy hangos, csattanós parolát 7146 29 | harcos férfiú, a szultán jobbkeze, ki nemrég is a kozákok 7147 4 | kiálta:~– Istenemre, ez jobbkor nem jöhetett!~Azzal elveté 7148 34 | ott csendesen az erdélyiek jobbszárnyát kezdé megkerülni, de a tapasztalt 7149 19 | jött igazabban érezve, mint jöend~Teleki Flóráéból.”~Flóra 7150 19 | orvosságai közé, hogy ki ne jöhessen onnan, s hívjátok fel barátaimat, 7151 4 | Istenemre, ez jobbkor nem jöhetett!~Azzal elveté a levélborítékot, 7152 21 | e venyigefonadék, akkor jöhetsz utánam bátran, mert gyermekeddel 7153 27 | szenvedsz, mint én?~– Hogy jöhettél ide? – kérdé Béldi tompa, 7154 29 | mellett töltöttem, csak most jöhettem el mellőle, el nem bocsátott 7155 6 | éjszakába, lesve, ha nem jön-e valaki abban az irányban, 7156 1 | amint a szérűskertemből jönnék hazafelé, hogy rövidebb 7157 1 | felől elmélkedni.~Az emberek jöttek-mentek előttük, s a két jó úrnak 7158 6 | szűk volt a föld, hogy ide jöttetek meghalni? Allah árnyékára 7159 29 | közünk nekünk ehhez a sok jöttment, sehonnából szakadt idegen 7160 25 | vezéreket előre figyelmezteté jöttükre, s olyankor egy-kettő mindig 7161 31 | közepéig, midőn szemközt jöve rá maga a fővezér, hat fehér 7162 2 | fogva hetvenezer arany évi jövedelemnek leend birtokosa.~Hogy megsiratták 7163 2 | úton tudták elődei iszonyú jövedelmeiket nemcsak elkölteni, hanem 7164 2 | bírta elkölteni évenkénti jövedelmének, s akárhová gondolt, hogy 7165 24 | hüvelyeikbe. Nem bosszúért jövék kaputok elejbe, hanem – 7166 15 | fejedelem kapui elé, s egyedül jövén, bebocsáttatott hozzá.~– 7167 34 | teljesült be rajta Magyari jövendölése.~Azután felöltözteté Thököly 7168 13 | esztendőbeli kassai igazat jövendölő kalendáriomban, hogy az 7169 24 | sóvári uradalma, mint Erdély jövendője, s kit éppen nem látszott 7170 14 | kastélya kertjében, s boldog jövendőről szövi álmait, udvarhölgyei 7171 24 | háborított; hol Béldi a jövendőt rajzolá a meggyőződés komoly 7172 El | lángelmű magyarországi jövevény, ki egy szökéssel megmérte 7173 23 | tanácsot tartának az ország jövője felett.~Béldi szüntelen 7174 28 | rózsaerdeiben van, s ha ő beszélt a jövőről az ifjúnak, akkor az elfeledé 7175 6 | tépik rongyokká a közükbe jövőt. Ekkor egy csoport német 7176 13 | esküvék, hogy Erdélyt ősi jogaiban háborítni soha nem fogja. 7177 5 | keresztyénség fejedelmei jogaik és szabadságaikban megtartassanak, 7178 3 | postája, úgy hiszem, teljes jogot érezhetek magamban azon 7179 13 | nemzeteddel együtt? Hát mi jogotok van tinektek azt kérni, 7180 24 | föl fejemet, s nem egyik jogtalanságot a másikkal torlani meg; 7181 2 | milliomos létére sem tudott jóízűen enni másból, mint a málépogácsából, 7182 17 | játszottak.~Yffim bég széles jókedvében volt Hasszánnak azon vigasztalására, 7183 25 | bég megértve a tudósítást, jókedvvel ment fel a basához, kiben 7184 28 | megjavulni, látod abból, hogy a jóknak meg kell halni, s a gonoszoknak 7185 24 | kénytelen-kelletlen felállt a Küprili, s jól-rosszul elkezdé tolmácsolni a vezér 7186 28 | keresztül láthatják egymást; de jólesik az is: a vasrostélyon keresztül 7187 6 | megértve, hogy Telekinek jólesnék, ha egy kicsinyt ráijesztenének, 7188 3 | mely mind az éhes, mind a jóllakott embert egyaránt bosszantná. 7189 7 | friss lég, a virágillat és a jóltevő forrásvíz lassanként visszaidézék 7190 33 | arnótságot, le egészen a jóni tengerpartokig, Sztambult 7191 2 | félszerbe eltenni, hanem jóravaló aklot és színt kellett építtetni 7192 1 | éneklés üti meg füleimet. Jóságos atyám! Mi lehet ez? – kérdezém 7193 21 | Mivel hálálhatok meg ennyi jóságot?~– Ne gondolj rá. Tartozom 7194 5 | terjessze, s a népet harci jóslatokkal rémítgesse.~– Én azt gondoltam… ( 7195 31 | mint Thököly Imre, ki saját jószágainak is rossz gazdája volt, hát 7196 27 | jutott prédául, háromszéki jószágaink Mikes Kelemené lettek; pedig 7197 27 | nem volt szabad elvenni jószágát, még ha felségsértő volt 7198 13 | levett süveggel –, hogy az én jószágomon lakjatok mentül többen, 7199 6 | szabadságon általa lopott jószágot?~Akik őt Vásárhelyen felkeresték, 7200 27 | Mindenünket elvevék. Bethleni jószágunk Bethlen Farkasnak jutott 7201 21 | odakünn rekedve várták a jószerencsét, hogy ismét házaikhoz juthassanak.~ 7202 6 | termetű, de hallgatag és jószívű legény vala, beleszerete 7203 9 | az ipar remekeit, …emitt jótékony épületek emelkednek nagy 7204 28 | ha e rossz világ lehetne jóvá, s te élve boldog…~Aranka 7205 14 | belépni ajtaján a vén lovászt, Jovát. A vén szolga arcán ijedelem, 7206 14 | magához szedé kincseit, s Jovától segítve, a rejtett lépcsőzeten 7207 31 | álmodtunk – beszélt tovább Apafi joviális nyíltsággal. – Magyar királyság 7208 16 | barátságos török országnagy jóvolta őrzötte, hogy rögtön szandzsáksággá 7209 15 | fejedelem orcáit, s nagy jóvoltából megcsókolá annak homlokát, 7210 29 | s oly dolgokat beszélt józan, éber képpel, minőket csak 7211 16 | Gáspár, Csáky László, Kapi Józsa, Sárpataky Ferenc ítélőmester. 7212 8 | kezünk közül; ez a kálvinista Józsue mindenütt a sarkamban van, 7213 16 | keblén is a szelíd Veér Judit és leánya, Flóra, s a nagy, 7214 7 | megcirógatva kezével jámbor juhocskája arcát –, hidd el énnékem, 7215 7 | aki megengedé Dávidnak, a juhok pásztorának, hogy a nyájait 7216 3 | kegyelmességedet. Datum Albae Juliae stb.”~„P. S. A fejedelemasszony 7217 13 | Így jött össze a két tábor július 30-ik napján Szentgotthárd 7218 29 | mint a teve, mely elment Jupiterhez, hogy adjon neki szarvakat, 7219 30 | nagyobb, mint a hajdani corpus juris, s benne is meg lehet találni 7220 22 | ezüstedények, utálatos pillanatok jutalmai, miknek legfőbb büntetése 7221 33 | hadakat gyűjtetett fel; jutalmakkal buzdítá a harci érdemet; 7222 18 | atyja a szenvedőknek, s jutalmat ad azoknak a túlvilágon, 7223 21 | téged szerettek, meg szoktad jutalmazni… Nem vagyok-e én e jutalomra 7224 17 | átadom kezedbe. Allah azzal jutalmazza fáradságomat, hogy kezeimet 7225 8 | Erdély szolgálatában, s ez a jutalom érte, hogy árulóknak neveztetnek. 7226 16 | harcban mehetünk legelöl, a jutalomosztásból akár el is maradjunk. Hogy 7227 21 | jutalmazni… Nem vagyok-e én e jutalomra megérve?~Feriz bég búsan 7228 19 | elnemolvastatás sorsára jutandott, ha annak átadása Bíró Gergely 7229 21 | jószerencsét, hogy ismét házaikhoz juthassanak.~A vállalkozóbbak, kik restelltek 7230 5 | tartani, ha netalán eszébe juthatna csupa vaklármánál egyebet 7231 21 | Feriz, könnyen a várba juthatsz. Mondd meg Hasszánnak, hogy 7232 6 | a várba, s éppen szembe jutnak Topay lovasaival, ki velök 7233 21 | éjjel okvetetlenül be kell jutnunk Hasszán basához.~– Tanuljatok 7234 19 | gyermekek voltak.~– Hogy jutottál az ékszerhez? – kérdé Feriz 7235 21 | hihetőleg könnyebben a várba jutsz, mint mi; száz darab aranyat 7236 21 | Csak annyit tégy meg, hogy juttass be engem a várba, ha egyszer 7237 20 | bocsássanak elé, s Azraële eszébe juttatá, hogy az előszobában tömérdek 7238 4 | el, s szótlanul elkezdék kabátjaikat és dolmányaikat levetni, 7239 16 | emberekkel van dolga, egyet ránta kabátján elöl-hátul, s anélkül, hogy 7240 17 | játszik vele, s csak amint kábultan széttekinte, s meglátta 7241 31 | dolmányú huszárok, farkas kacagánnyal, csákós, kerecsentollas 7242 1 | bele, elhagyta azonban a kacagást, észrevevén, hogy az asszony 7243 10 | e szóra.~– Könnyű neked kacagnod, kegyelmes uram, mert nem 7244 27 | Odabenn a vendégek hangosan kacagtak rajta, utóbb maga Székely 7245 1 | s míg az a nép szitka és kacaja és ütlegei között elszaladt, 7246 9 | folytatá táncát; a kínai még kacérabb, kihívóbb mozdulatokkal 7247 3 | bocsátának meg, szeretetreméltó kacérsággal mondva:~– Miután ünnepélyesen 7248 17 | szőve, fonva, kapaszkodó kacsaikkal.~– Az éjjel éppen e növényről 7249 30 | Alatta látszott a szultán kacskaringós névjegyzése, melyet ő nem 7250 7 | Jól tudjátok, hogy nekem kádakkal van rejtve a pénzem, de 7251 24 | keleties öltözet, piros kaftán, fehér turbán, a kócsagtoll, 7252 15 | ember, bő, sárga lompos kaftánban. Az is egy nagy könyvet 7253 24 | mosolygásáról s most kapott kaftánjaikról, hogy jó válasszal bocsáttatának 7254 24 | vonta, s mellén összefogva kaftánját, elkezde beszélni, mialatt 7255 2 | más embernek érzé magát e kaftányban. A szultán neki levelet 7256 2 | bojárnak a legpompásabb kaftányokat kell kiszolgáltatni, s őket 7257 12 | Éjfél után elsőt szóltak a kakasok a környékben, s az imámok 7258 2 | citromfű és úritök helyett kaktuszt és egyiptomi bogáncskórókat 7259 12 | egyszer látta, midőn ura kalandját elmondá neki.~Szemei szüntelen 7260 21 | Alig lehete látni, pedig a kalandorcsapat szüntelen fürkészve tekinte 7261 6 | üldözőbe vevé a vakmerő kalandorokat. Azok mintegy ezer lépésnyire 7262 21 | merényről, mintha csak tréfás kalandot tervezne. A herceg kezet 7263 19 | társainak, hogy egy kis kalandra indul, lovára ült, és eltűnt 7264 25 | tért meg. A múlt éjjeli kalandról is tudósítá a kolozsvári 7265 34 | félretérjen, s lova megbotlott egy kalangyában, s elbukott vele együtt, 7266 6 | botnál, melyre bunda és kalap van akasztva! Míg ő Kökényesdit 7267 16 | harcolásai, mint üllő és kalapács, minket, szegény közbeszorult 7268 21 | vár kapuja előtt, minden kalapácsütés felhangzott a szobákba, 7269 34 | kártyát, s kifordítva a kalapjába töltött pénzt, hogy az szanaszét 7270 33 | arcára hullaták, ruháikon, kalapjaikon keresztülfúródva égető sebeket 7271 6 | kifordított bundában, kerek pörge kalappal a fején, kezében nagy furkósbottal 7272 33 | az én kardom aratásának kalászai megértek, nem várom, hogy 7273 13 | szántóföldek, mikről még a kalászt sem ért rá learatni a megrettent 7274 13 | kassai igazat jövendölő kalendáriomban, hogy az lészen:~„Németeknek 7275 30 | megállítja a legelőkelőbb kalifát az úton, s azt mondja neki: 7276 28 | künn az udvaron, mint a kalitkába zárt oroszlán, s homlokával 7277 9 | fecsegő! – fordult Yffim bég a kalmárhoz – ki üres beszéddel egy 7278 6 | Ez újvárost merő török kalmárok lakták, kik vásárt ütöttek 7279 6 | vesztegettek az erzerumi kalmároknak, s ezek viszont méregdrágán 7280 1 | hirdetője lenni.~– Mi baj, Kálócziné asszonyom?~– Nagy dolgok 7281 23 | köntösét feltépni, mire a kalpag nemsokára kihullott annak 7282 3 | aranyos kaftányát, kócsagos kalpagát, bogláros övét, úgy járt 7283 23 | Naláczi Istvánnak, ki azokat kalpagjába téve, a kalpagot felnyomá 7284 6 | sisakoknak, csalmáknak és kalpagoknak, egyenes és görbe kardok 7285 23 | Semmirekellő, hová tetted a kalpagom? Szólj, vagy megfojtalak.~– 7286 23 | rákiáltva:~– Ohó, te az én kalpagomat tetted fel, ide vele, ez 7287 29 | érkezik egypár nyusztos, kalpagos, úrirenden levő férfi, kik 7288 1 | megvendégelvén őt, ki már kalugyeri állapotában igen ragaszkodék 7289 1 | senki, csak a magiszter kályhafűtője. Eressze el a hajamat, nagytiszteletű 7290 9 | bekerítve; … a legutolsó rongyos kalyiba ott van, hol most a redout-épület2 7291 29 | Erdők, kertek, azok közt kalyibák voltak rajta, az mind azon 7292 2 | alatt visszafordultak dús kamatban, és a jámbor ember kétségbe 7293 22 | fényűző asztalkák, aranyozott kámforfából, a gyöngyökkel ékes hárfák, 7294 7 | szörnyű alázattal húzta fejét kámzsájába, s nem tekintett sem jobbra, 7295 23 | dolgokat bírt elkövetni, kést, kanalat, villát úgy elnyelt, hogy 7296 17 | homlokáról, óránként arany kanálkából piros gyógynedvet töltöget 7297 19 | felbontaná, beledugta a kandallóba, egyik retorta alá gyújtva 7298 2 | rácsokkal, tornácokkal, kandallós pitvarokkal s tekergő lépcsőkkel, 7299 9 | előtt, a szökőkutak óriási kandeláberein, a sétányok vadgesztenyefái 7300 6 | komparadzsik nem merik használni kanócaikat, mert akármerre céloznak, 7301 6 | s valami készen tartott kanóccal nagy óvatosan elgyújtani, 7302 6 | kapu tetejéről, puskástul, kanócostul, s derekára levén hurkolva 7303 3 | sörbetes csészét kell a kanta mellé tenni, abból issza 7304 13 | kitekerve kardját kezéből, lova kantárát megfogák kétfelől, s visszafordítva 7305 22 | hanem leszállva lováról, kantárját odaadta az ismert eunuchoknak, 7306 34 | bátorságát, s nekieresztve a kantárt, rohant, ki merre látott.~ 7307 2 | szomszéd faluba járatta a kántorhoz ábécét tanulni gyalog, két 7308 3 | műkiállítást újrakezdenie, a kántorok örülnek, hogy szépen énekeltek, 7309 21 | háromlábú mécses lángja kanyargott jobbra-balra, nyargaló árnyékokat 7310 6 | pányvát a lova szügye körül kanyarítá, s sarkantyúba kapva, elkezdett 7311 15 | jelenti, hogy éppen most kanyarodott be az utcába egy csoport 7312 28 | út a székely hegyek felől kanyarogva letér, könnyű porfelleg 7313 13 | szpáhikat vezetve egy sebes kanyarulattal körülfogá őket.~Kucsuk basa 7314 23 | kiszabadultak, megdöbbenve kapák hírül párthíveik által, 7315 1 | környűlvettenek engem, és kapálják a földet, és orrlikaikból 7316 19 | szakad.~A paripa rúgott, kapálózott, az orvos sírva könyörgött 7317 6 | paripáját, a basa ijedten kapaszkodék fel egyik hóhérja nyergébe, 7318 29 | hajósnak árboca, melybe kapaszkodjék, de a hullámzó földet hová 7319 17 | egymásba szőve, fonva, kapaszkodó kacsaikkal.~– Az éjjel éppen 7320 18 | Hasszán basa saját kezeivel kapcsolá a hölgyekére, s a kulcsot, 7321 El | gyászvirágokból font füzér kapcsolja egymáshoz a kor eseményeit, 7322 12 | brillántos gyöngyfüzért kapcsolt le karjáról, s a vízbe hajítva 7323 17 | hogy szolgatartományaihoz kapcsolta, másfelől magának, hogy 7324 31 | mindig ellenem, de ki ne kaphassalak a fejedelem sátora mellől, 7325 16 | vállaira támaszkodva, utána Kapiné Teleki Flórával, Béldiné 7326 31 | zászlói alá, hadnagyok, kapitányok őt uralták. A jámbor fejedelem 7327 25 | is tudósítá a kolozsvári kapitányt, de ki nem veheté hasznát 7328 6 | olyan esetekre, hogy török kapituláció útján engedett volna át 7329 26 | akkor ti a szabadságot kapjátok vissza.~– Köszönöm, köszönöm – 7330 19 | ijedve ébredt fel ismét, s kapkodva tekinte szét, mint ki borzasztó 7331 30 | megbotlott, s amint hozzá kapna, érzé a markolat hiányát, 7332 13 | tíz török piasztert lehet kapni, akkor egy magyar katona 7333 32 | Esztendeje, hogy egy batkát sem kapok sem a harmincadokból, sem 7334 3 | beszélgetve tér vissza a kápolnából a kastélyba, ügyesen el 7335 7 | miszerint a kegyelmetek kápolnájában sok szép ezüst és arany 7336 11 | gúnyt űz belőlünk.~– Te káprázatban szenvedsz – szólt Azraële 7337 9 | palotái állanak…1~Mi ez? Kápráznak szemeim? vagy a képzelet 7338 21 | mint mi; száz darab aranyat kapsz tőlem, ha rögtön tudatod 7339 1 | mesterségük a háború, odahagyják kaptafáikat, s lőni, kardot forgatni 7340 27 | köszönd meg, amit eddig kaptál.~– Ejnye, te hitetlen gyaur 7341 7 | belőlem egy szót, s nem kaptok meg egy batkát. Mármost 7342 3 | hajtattak, aholott mindjárt a kapubálványnál várakozék a várkastély ura, 7343 25 | daliás ifjú lovagol ki a kapuból, ki előtt földig hajtják 7344 32 | helyőrségek előtt nyiták meg kapuikat. A fejedelem fizetett a 7345 6 | melyeket úgyszólván Erdély kapuinak lehete nevezni; – jó menedék, 7346 6 | volt felhúzható a torony kapujába, melynek tetején még látszott 7347 6 | pillanatban ért a város kapujához, s ott megrekedve a kapu 7348 21 | képezé, a Duna-parti kert kapujain végződve.~Az odaliszknak 7349 34 | országnak valamelyik más kapuján talál megjelenni?~– Mindeniket 7350 19 | zenészeket, s nyittasd fel kapumat. Virágokat rakass ablakomba, 7351 13 | ötvenlépésnyire a zárdától, s a kapunak irányzák.~– Nincs segedelem, 7352 15 | jő nagy sietve az egyik kapuőr, s jelenti, hogy éppen most 7353 21 | megunták a dörömbölést. A kapuőröknek még az is meg volt tiltva, 7354 15 | felé tartanak, lekiálta a kapuőrökre:~– Zárjátok be a kapukat!~ 7355 6 | pergamengöngyöleget, s felhajítá a kapupárkányra. A tatár a hajított tárgy 7356 24 | hüvelyeikbe. Nem bosszúért jövék kaputok elejbe, hanem – ítéletért; 7357 11 | szólt Azraële. – Óbudáról; a kapuzárás jellövése.~– Én tisztán 7358 3 | uram véletlenül parancsot kapván az összes erdélyi hadakkal 7359 5 | Egyébiránt fenségedet s Erdély karait és rendeit királyi védelmemről 7360 24 | mely betanult beszédje kárbavesztén érte, meghajtotta magát 7361 6 | drágakő, gyémánt, rubint, kárbunkulus és igazgyöngy; magam sem 7362 13 | Toggendorf, midőn egy-egy nehéz kardcsapása alatt lehull: nem is gyanítja, 7363 10 | szemébe, hogy ők némberek? Nem kardcsapásokat osztanak-e ők csókok helyett? 7364 33 | védő tizenkétezer jancsárt kardélre hányatva. Ezzel Törökország 7365 29 | ismertettem meg velök legelőször a kardforgatást; – Zsigmond király, Bethlen, 7366 4 | ütötte belé kezét Feriz bég kardjába, éppen az ököl alatt, hol 7367 30 | tartóztatá.~Az ajtóba érve, ott kardjában megbotlott, s amint hozzá 7368 21 | kiálta fel Hasszán ijedten, s kardjához kapott.~Semmi sem volt az, 7369 10 | öli meg az ellent, azután kardjaik. Az ellenfél elveszti szemei 7370 16 | könnyűnek találná is, még a mi kardjaink sem rozsdásodtak hüvelyeikbe 7371 30 | magyarországi elégületlenek vérét és kardjait ajánlva fel a szultánnak, 7372 33 | tartá, e fordulat Feriz bég kardjától támadt, mely el volt átkozva 7373 34 | Jézus!~A vezérek erővel kardlapozták őket vissza, s minden tekintélyt, 7374 29 | nevezni, mert ha hazamegyek a kardomért, tüstént megajándékozlak 7375 25 | mindvalamennyit egy szál kardra Apafi Mihály uramon kezdve, 7376 17 | dobszó hallatszék, s zárt karéj közepett két ellenkező oldalról 7377 11 | paradicsomába, hol kétszáz delnő karéjában vár reá a halandók legszebbike, 7378 9 | mandolint pengetett, öt vagy hat karéjban táncolt, lágy zengzetű dalt 7379 6 | felkapaszkodtak a hevederre, midőn a karfa egyszerre leszakad kettős 7380 14 | gerendái le vannak szedve, csak karfái állnak; „megállj!”, ordítának 7381 14 | magának, hogy a fennhagyott karfákat egyenkint letördelje, s 7382 6 | a viadal, a jancsárok a karfáknak vetették hátaikat, s meg 7383 6 | taszítja urastul, zászlóstul, a karfákon keresztül a mély sáncárokba.~– 7384 6 | a jancsárokat elűzze a karfáktól; tízen, húszan már felkapaszkodtak 7385 12 | látja háta mögött állani.~– Kárhozat az énekesre odaát! Dalára 7386 10 | ott, ahol én.” Óh, uram, kárhozatos bűbáj van ez ifjú ajkán: 7387 33 | felbomlott egészen, az égő nyilak kárhozatossá tevék a tömött hadi rendet, 7388 26 | más börtön a várban?~– Ne kárhoztass, uram, parancsom volt a 7389 28 | szenvedett, s Feriz bég arra volt kárhoztatva, hogy hallja kedvese nyögését, 7390 6 | s a szemei kék és zöld karikákat hánytak.~– Elmenj, ha mondom; 7391 18 | ajkait beszíva s szemeit karikára nyitva, hogy Olaj bég szinte 7392 16 | másik háta mögé állt egy karikás ostorral, s annyira szót 7393 11 | békeszerető halászok, kik ezüstös karikát vágtok a Duna holdvilágos 7394 12 | gyöngyfüzért kapcsolt le karjáról, s a vízbe hajítva azt, 7395 14 | parasztnők kisgyermekkel karjukon mennek végig az utcán, elveszi 7396 3 | szomszédnéjától, kit azután karöltve látott eltűnni Flórával 7397 17 | durván felrántva őt, vad kárörömmel súgá fülébe:~– Fejével ajándékozlak 7398 1 | miközben magiszter Szénási is kárörvendő arccal irányzá mutatóujját 7399 11 | Margitsziget ormán vannak hegyes karókba tűzve.~Ha láttok fehér alakokat 7400 21 | vánkosait szórták alá, mik a karókon fennakadva, megóvták a menekvőket 7401 27 | térdeit vonagló öleléssel karolva át, rebegé:~– Te vissza 7402 7 | Egy bogarat sem.~– Nem káromkodol?~– Soha többet.~– No, így 7403 5 | meglátandjuk.~A Küprili káromkodott, midőn a magáét elolvasta, 7404 18 | melynek egyik vége az én karomra, a másik az övére legyen 7405 13 | percig is az ellenséggel karonfogva sétálni.~– Mit? – kérdé 7406 3 | menyasszony! Jobb felől azt a nagy karosszéket a pátriárkának! Őtet illeti 7407 12 | holnap kérdeni fogja: hol a karperec, s én elő nem mutathatom, 7408 12 | tud, adnék három drágább karperecet is érte, minden drágaságaimat 7409 22 | kezéről egyetlen, utósó karperecét, s odaveté a csónakosnak.~– 7410 21 | közepére.~Az ajtók és dívánok kárpitjai mind úgy lobogtak, repkedtek, 7411 28 | járni, úgy kellett nagy karszékben felvinni a bástyára. A porkoláb 7412 5 | az ablakban, míg Teleki karszékében ül. Minden tagja reszket 7413 2 | nagy, fényes, magas hátú karszékeket, az arannyal préselt bőrpamlagokat 7414 33 | elő, mint valami rakott kártyavár, s távol a hegyek nyílásai 7415 34 | zavarba hozva e tréfa által –, kártyázni, midőn az ellenség előtt 7416 13 | között az azon esztendőbeli kassai igazat jövendölő kalendáriomban, 7417 3 | Alig húzatott fel az új kastély magas tornya fölé a címeres 7418 19 | Egy fogoly nő van Hasszán kastélyában, akinek őrzése tereád van 7419 14 | bocsáthat étlen-szomjan kastélyából, azután következett a megajándékozás: 7420 2 | jó gondolatja. – Rozzant kastélyának nagy kiterjedésű kertje 7421 19 | pillanatra, midőn a rumniki kastélyban három hajadont látott egymást 7422 6 | pallosok, mint egy eleven kaszabörtön, tépik rongyokká a közükbe 7423 25 | huszonnégy szpáhit le nem kaszaboltál, sőt bizonyosan hiszem, 7424 8 | fekhelyek friss falevelekből és kaszált fűből, sütőkemencék, tűzhelyek 7425 15 | dörömböltök itt? Ez nem kaszárnya, hanem a fejedelem lakhelye! 7426 2 | tallért adott.~Tiszttartóit, kasznárait elcsapogatta egyenként, 7427 5 | Kopp uramhoz inasnak vagy Kászonyihoz íródeáknak. Most éppen írni 7428 8 | amíg ő csak annyit kért Kászonyitól, hogy egy cseltámadást intézzen 7429 1 | egy kísértet felmegy a katedrába, s ott elkezd szónokolni, 7430 4 | vigasztalólag monda:~– Katonadolog! Csak a bőr van megsértve. 7431 21 | kívüli őrállásokat ellátó katonai csapatokat, azoknak is egyedül 7432 30 | vezéreid tehetetlenek – katonáid gyávák – szövetségeseid 7433 25 | csakugyan komoly, levezeté őt katonáihoz, kiket a várudvaron rendbe 7434 31 | bizony! Megtanultak a mi katonáink magyarul, mert ragadós a 7435 34 | alvó ellenfélre, s levágatá katonáit, beszegezteté ágyúit, s 7436 31 | harcos időkben ők lettek a katonaság hadi vezérei, s akik szántottak, 7437 8 | mert ha a kegyelmetek német katonasága emezekkel össze talál jönni, 7438 13 | fejedelem csizmájában? Hoztál katonát?~– Kegyelmes uram…~– No – 7439 6 | egy rékasi földesúr német katonatiszthez akarja adni a leányát, még 7440 8 | pap van a világon, mind katonává lett, s úgy forgatják ellenünk 7441 19 | fel a legurult fiolákat és katulyákat a szőnyegről –, nem a levelet 7442 5 | hatásuk van. – Ezzel egy katulyát nyomott Teleki markába a 7443 6 | egymásra, midőn egyszerre kavarogva lobban fel a város közepén 7444 11 | közt, hol az utak színes kaviccsal vannak fedve, s a fákon 7445 14 | orrlyukaikon, vágtattak előre, a kavics szikrázott patkóik alatt, 7446 27 | köveket, de helyettük hitvány kavicsot tört meg az orvosságkészítő 7447 16 | Oly elszorult volt minden kebel, és olyan üres minden szív, 7448 19 | férjeiknek arcaira, csak egy kebelben maradt még csillagsugára 7449 11 | mely a szívet kilopja a kebelből, mely andalít, enyeleg, 7450 24 | prófétai ihlettel fogá fel, s kebelrendítő lőn szava, midőn a szónokra 7451 18 | úgy akasztják őt holtan kebledre, s azután tégedet fojtanak 7452 10 | teremtve, páncélt tevének kebleik halmára, hol csak a szerelemnek 7453 10 | őrá van irányozva, hogy kebleikkel foghassák fel a golyókat, 7454 16 | sírva rohantak hozzájuk, s kebleikre borulva, szenvedélyes zokogással 7455 20 | magamat, s a fermánt megláttad keblemben eldugva, mielőtt azt kivontam 7456 19 | ha visszaadod őt nekem, s keblemre ölelve őt, mosolygó szemébe 7457 12 | vissza bele, s aztán lehullni kebléről, megcsókolni lábainak porát, 7458 13 | ifjú szemei megnemesíték keblökben a szívet, s megerősíték 7459 33 | szigorúan visszautasított. Semmi kecsegtetés sem volt képes őt határozata 7460 4 | felvevé könnyedén kardját, oly kecsesen, mintha egy etuis játékszert 7461 17 | határtalanul uralgott Hasszán kedélyén, tetszése szerint tudta 7462 3 | ifjúval oly víg, mondhatni kedélyes beszélgetésbe merülni látva, 7463 28 | halál megérleli a gyermeteg kedélyt, hogy úgy beszéljen, mint 7464 1 | igen ragaszkodék derült kedélyű kollégája családi köréhez.~ 7465 25 | basa előtt, hogy magukat kedvébe ajánlják.~– Ti vagytok Székely 7466 31 | hogy én tanuljak meg a kedvedért magyarul? Ugye, diákul meg 7467 30 | maguknak.~A nagyúr különösen kedvelé Ferizt, s megszólítá nyájas 7468 6 | született vitézségök miatt igen kedveltek valának. Így lett Rákóczi 7469 5 | fejedelem! Nekem őszinte kedveltem!”~„Hírül vevém báró Mendingi 7470 5 | jelentjük teneked barátságosan kedveltünknek, miszerint a hitetlen ellenség 7471 El | legmagasabbig, s onnan ismét vissza: kedvence a nőknek, bálványa a férfiaknak, 7472 13 | ott küzdenek az amazonok kedvencük oldala mellett. Az ifjú 7473 17 | csókjaival, ki szebb és kedvesebb volt, mint valaha.~– Maradjatok 7474 17 | minden keggyel elhalmozá, mit kedvesei számára szokott tartogatni. 7475 7 | rejtve, súgá azokat fülébe.~– Kedveseim! (Így kezdődött a beszéd.) 7476 6 | égésen.~*~Rákóczi Lászlót kedvesével együtt elvitték a rékasi 7477 17 | elfoglalja, egyfelől a portának kedveskedvén azáltal, hogy szolgatartományaihoz 7478 4 | felöltözött, halvány arcán némi kedvetlenség volt észrevehető a múlt 7479 5 | Hisszük, miként ti Isten kedvezése mellett a hatalmas szultánnak 7480 28 | homlokaikra, s ami édest, ami kedvezőt lelkem gondolni tud, rájuk 7481 17 | szerint tudta őt jó és rossz kedvre hangolni azáltal, hogy mindig 7482 25 | azonban még magánál is jobb kedvű emberre talált.~– Halljad, 7483 32 | tudakozódtatott utánuk: ha nem volna-e kedvük hozzá nőül menni?~Teleki 7484 17 | nagyúr feleségül, s minden keggyel elhalmozá, mit kedvesei 7485 17 | meg a nagyúr határtalan kegye azon választással, hogy 7486 3 | csókot váltson; hanem, ha kegyed rám meri bízni, adja át 7487 23 | Bánfi Dénest, pedig annak is kegyelem volt adva, s remegve kérdezé 7488 16 | szolgáltatjuk, legyen az bár kegyelemkérő küldötteink visszatértének 7489 2 | átadta neki, a szultán kegyelemlevelével együtt.~Mihály úr megörült 7490 23 | Bizony, édes atyámfiai, száz kegyelemnél is nagyobb bátorság lesz 7491 5 | kegyelmedet, kit addig is Isten kegyelmébe ajánlunk stb.” 1~~Cserei 7492 3 | fejedelemasszony e napokban Isten kegyelméből jó reményben lévén, a fejedelem 7493 1 | külső kápolnába járni, sem kegyelmeden bosszút nem állnak.~Az asszony 7494 3 | az övét, s visszaviszem a kegyelmedét neki.~A jó öregúr egészen 7495 5 | kegyelmed. Kegyelmed nagybeteg. Kegyelmednél lelki baj idézi elő a testit. 7496 25 | akik menten ide fognak kegyelmedre jőni; azokat lássa, hogy 7497 5 | majd megabrakolja ő uraim ő kegyelmeiket!~Báró Kopp és Kászonyi összemosolyogtak 7498 15 | azokhoz, akik szenvednek, és kegyelmesek azokhoz, akik könyörögnek. 7499 25 | monda:~– Mit is méltóztatott kegyelmességed tőlem kérdeni?~– Hallottad 7500 3 | úton. Az Isten áldja meg kegyelmességedet. Datum Albae Juliae stb.”~„ 7501 3 | azt is megbízatásom van kegyelmességednek tudtára adni, miszerint 7502 24 | könyörögve, hogy fogadja el kegyelmességtek tőlünk, szegény szolgáitoktól 7503 5 | Isten oltalmába ajánljuk kegyelmességteket stb.~P. S. Ezen levelünk 7504 24 | látta őnagysága bennünket kegyelmességtekhez elküldeni, avégett, hogy 7505 13 | Kegyelmes uram…~– Ne kegyelmesuramozz, hanem felelj: igen vagy 7506 24 | sorsát, hanem hazámét ajánlám kegyelmetekbe. – Nekem a fejedelemség 7507 23 | Bizton megnyughatunk-e e kegyelmi levélben?~Vay Mihályban 7508 7 | és virággal halmozza el kegyelt vendégeit.~Páter Gergely 7509 27 | Gondolj Aranka lyányodra, kegyencedre, legkedvesebb gyermekedre.~– 7510 17 | Maradjatok itt – monda kegyenceinek, mindkettőt megölelgetve. – 7511 9 | megértve annak okait, elküldé kegyencét, Yffim béget, hogy azonnal 7512 11 | legvakmerőbb gúnyt űzte vele és kegyencével, bizonyos levén afelől, 7513 17 | rabnője? S a rabnőtől a kegyencig csak egy lépés van; s te 7514 17 | bólintott, mintegy köszönetül kegyencnőjének, hogy rossz szemeinek utasítást 7515 18 | basa első kegyence, most a kegyencnők szolgálója, és titkos megbízottja, 7516 10 | ne adjon. Tegnapelőtt a kegyencnőket hányták a vízbe, holnapután… 7517 31 | most is csak fejedelme kegyének köszönje, hogy életben marad.~ 7518 24 | alkalmatlankodni szoktak azon kegyért, melyet ez ember most nemes 7519 31 | őrséggel, s a fővezér különös kegyességgel bocsátja őket maga elé, 7520 12 | magam is. Úgyis, ha uram kegyét elvesztém, minek nekem akkor 7521 22 | a vakmerő, vérszopó had kegyetlenségeit, kik őt az ország határáig 7522 7 | tehetsz rólam fel ilyen világi kegyetlenséget? Isten nem örül a bűnös 7523 29 | Főtisztelendő Magyari uram kegyetlenül mosta a jelenlevő urak fejeit:~„– – 7524 18 | Hasszán kérdőleg tekinte kegyhölgyére, míg Olaj bég, ki nem volt 7525 31 | szoktak lenni, s az nagy kegynek volt tekinthető náluk, ha 7526 17 | halálra Hiasszárt? Mert a kegyvesztettnek semmije sem tulajdona többé, 7527 22 | mutatá meg lepletlen alakját kéjelgő szemeknek; a lélek aludt 7528 22 | levegő maga is meggyulladt, kéken világló tengerré válva; 7529 11 | nem látott egyebet, mint kéket és sárgát.~– Nem mondám-e? – 7530 6 | Csekevár! Hajnácskő! Vaskő! Kékkő! Bélkő! Oroszlánkő! Borostyánkő! 7531 1 | s még egynehányszor majd kékre, majd rózsaszínűre változtatta 7532 33 | hegyére támaszkodik. Távol a kékülő erdők közül elővillannak