Jókai Mór Török világ Magyarországon Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejet grey = Comment text
9541 9 | szegletein rablók, orgyilkosok leskelődnek.~Nincs egy ép ház sehol, 9542 11 | túlparti fűzbokrok közül leskelődve hallgatjátok a méla dalt, 9543 29 | szakadékok között medvére lesni járok, hogy zúg, morog a 9544 24 | úgy tett, mint egy prédára leső vadállat.~Bethlen Farkas 9545 5 | mint az urát. Nyugtalanul leste a tanácsúr arcát, de ami 9546 34 | Thököly azalatt, míg mi itt lesünk rá, az országnak valamelyik 9547 3 | arról a mosolyt, a lyánka lesüté szép emlényszemeit, de azért 9548 3 | liliom, szemei félénken lesütve, midőn társnéi karján, ünnepien 9549 13 | kézzel felemelve harcbárdját, lesújt reá, s a rosszul irányzott 9550 6 | nyomul Halyhoz, egyenként lesújtva, akik közte és a basa között 9551 30 | vitéz egész a budai hóstátig leszáguldott, aholott a jámbor Yffim 9552 6 | midőn a karfa egyszerre leszakad kettős terhe alatt, s jancsárok 9553 6 | értek hozzájuk, ruppsz! leszakadt alattuk a dobogó! Mind ott 9554 17 | rángatta azt, de nem bírta leszakasztani. Végre vele együtt leesett 9555 9 | De legalább örülhet, aki leszakasztja. Nézd uram, egyik oly tökéletes, 9556 12 | azzal egy fehér levelet leszakítva az ezüstnyárfáról, melynek 9557 8 | turbán nélkül, minden nélkül leszaladt az istállóba, felugrott 9558 8 | négy mérföldnyi távolságot leszállítá négy óra járásnyira, ami 9559 21 | együtt. Azraële segített neki leszállni, s azzal elkezdtek a sánckarók 9560 24 | eldöfölték.~A díván tagjai leszálltak az udvarban lovaikról, s 9561 17 | Mit jelent ez?~Azraële leszedegeté a sárga leveleket ápolt 9562 34 | ékszer levén rajta, azt is leszedte magáról, gyémántos forgóját, 9563 26 | börtönszomszédságban lakunk, leszek-e az, ha többé nem fogják 9564 13 | hozzá, s nagyszakállú fejét leszelve, feltűzé kopjája hegyére, 9565 34 | kegyelmeteknek szép mulatsága leszen, meglátja kegyelmetek, a 9566 23 | bohóc –, mert akkor magad leszesz a legnagyobb bolond a fejedelem 9567 4 | Jó reggelt – szólt a gróf leszökve lováról, mit a bég komoly 9568 19 | szőnyegeket leereszté, s azzal leszórta magáról álszakállát, álköntösét, 9569 17 | növényéről, s azokat az ablakon leszórva, odainté maga mellé a basát, 9570 6 | embernek nézett, nem egyéb egy leszúrt botnál, melyre bunda és 9571 6 | muskétás, közel jutva hozzá, leszúrta paripáját, a basa ijedten 9572 17 | dervishez, földig sűrű fátyollal letakarva, hogy csak a két szeme látszott 9573 23 | melyben az elfogott urak letartóztattak, a fejedelemasszony tulajdona 9574 13 | ember hátán gázolt, akit letaszítottak a vízbe, úszva iparkodott 9575 7 | ingadozna lábai alatt, s ha letekinte a földre, mintha húzná valami 9576 34 | Oláhország felől, ha a hegyekről letekintünk, látjuk Thököly seregének 9577 6 | Ilona férjének pápistává létele után nagyobbára odafenn 9578 28 | hagyni.~– Ne szólj így, lételem öröme, te! Ne búsítsd szavaiddal 9579 26 | feleségét a börtönből; melynek leteltével őt ismét, ahogy elvittem, 9580 11 | nap alatt elhervad, más letépetik, hogy a kegyencnő asztalát 9581 28 | hegyek felől kanyarogva letér, könnyű porfelleg volt észrevehető 9582 2 | természetévé vált, hogy milliomos létére sem tudott jóízűen enni 9583 21 | készen volt az állvány, leterítették vörös posztóval, feltettek 9584 23 | Kikerülhetjük – viszonza Béldi –, ha letesszük a fegyvert.~– Csak nem gondol 9585 18 | tégedet fojtanak meg, s letesznek mindkettőtöket a sírba, 9586 14 | gondolatom volt, de már letettem róla, s mármost nem gondolok 9587 12 | tövében egy koszorút talált letéve; felvette azt, és elrejtve 9588 20 | zászlókat hozott egy soha nem létezett folyó mellől, melybe Montecuculi 9589 6 | maga a barátfai puszta nem létezik.~– No, ha az utolsó háznál 9590 11 | dolgokat láss előtted, amik nem léteznek. Kérlek, ne cáfolj meg, 9591 17 | most a Császár-fürdő áll, létező kioszkot foglalva el.~A 9592 16 | között egy szabad ország létezzen, bárha oly kicsiny is, mint 9593 14 | fennhagyott karfákat egyenkint letördelje, s a vízbe hányja, nehogy 9594 3 | keményfa lócát, mert más letörik alatta, s egy széken el 9595 16 | visszhangzani fog!~Teleki letörlé könnyeit arcáról, eltávolítá 9596 28 | homlokáról az izzadságot letörölje, hogy szomját enyhíteni 9597 34 | Ezalatt Doria csapatjait is letörte a túlnyomó erő, ő maga lelőtt 9598 30 | javára vontatok kardot, én letörtem az enyim markolatát, hogy 9599 30 | Allah parancsolatjára vízzel letörülöm.~Ezzel egy eléhozott vederbe 9600 24 | az idők, a viszontagságok letörülték róla az ifjúság színét, 9601 30 | azt égre emelve, szólt:~– Letörülve az írást, mely gyalázattal 9602 28 | egyenként elmúlnak lelkemből, letűnnek képzeletem látköréből, egyedül 9603 32 | világosabb fele, ki amint letűnt, kétszeresen sötét lett 9604 12 | idejében háremeket is őrzött; leül egy halomra, s tekintetét 9605 29 | képpel fogadta el a kínált leülést, mint akit éppen csak lakodalomra 9606 14 | legelni, tüzet raktak, és leültek.~*~Az üldözött nő azalatt 9607 3 | vendégeit a kijelölt helyekre leültetni. Thököly a fejedelem személyét 9608 34 | őt magával sátorába, ott leültette a kerek tábori asztal mellé, 9609 12 | szólt Majmun határozottan, leülve a dombra.~– Jó! Nyomorult 9610 27 | azt, s feltörve pecsétjét, leüté róla a port, s végigfutva 9611 27 | el akarja olvasni, előbb leüti róla a port, s az rögtön 9612 19 | beszélni, ha mindjárt a fejét leütötték volna is.~Ez a derék Bíró 9613 13 | találnak törni a kapukon, onnan leugorva megfojtsa magát, mielőtt 9614 31 | hintajához ért, hirtelen leugrott lováról, melyet látva, Kara 9615 34 | sáncaiban alvó ellenfélre, s levágatá katonáit, beszegezteté ágyúit, 9616 32 | Musztafa látott, mert feje levágatván, abba tétetett bele.~És 9617 21 | hajfonadékait egyenkint levagdalni. Egyik csodaszép tekercs 9618 21 | ott fognak feleségestül, s levágnak mindkettőtöket. Különb dolog 9619 21 | Te hajfürteidet akarod levágni? – kérdé meghatva a fejedelemnő.~– 9620 25 | szólt Zülfikár fulladozva. – Levágtak kendtek huszonnégy szpáhit 9621 29 | megsegített kozákoknak fordult, s levágva bennök több százezeret, 9622 22 | művészete ragyogott, a szobák levegője mámoros illattal volt eltelve.~ 9623 19 | felkötényezett ember főzött fekete leveket mindenféle görbe nyakú üvegekben.~ 9624 23 | Naláczi hihetlenül tekinte a levélbe. Üres volt az egészen. Hirtelen 9625 4 | jöhetett!~Azzal elveté a levélborítékot, melyben gyűrűje volt, s 9626 29 | a fejét, mint jött az ő levelébe ez a szöveghez nem tartozó 9627 5 | méltóságodnak hozzánk küldött leveléből megértettük, melyet is ez 9628 3 | hangzott:~„Édes barátom. Vettem leveledet, s ezt válaszolom rá kegyelmednek. 9629 29 | becsukák kelyheiket, a fák levelei lelankadtak. A künn járók 9630 4 | csatlós.~– Hagyj nekem békét a leveleiddel – viszonza Imre durcásan –, 9631 19 | kell.~Midőn készen voltak leveleik, felolvasták egymás előtt. 9632 1 | veres cseppeket hagynak a leveleken, azt mondják: ez véres verejték, 9633 3 | templomban van.~Egyike ezen leveleknek Teleki Mihálytól jő, s tartalma 9634 19 | elkomorult.~– Óh, az én levelem nem lesz ilyen szép, szégyenlem 9635 4 | gondolá magában, s a másik levélhez fogott, mely Ilona névvel 9636 19 | táskájából a negyedrész ívre írt levelkét, s odanyújtá azt Feriznek, 9637 17 | belépő eunuch aranytálcán levéltekercset hoz elé. Írta azt a váradi 9638 5 | kegyelmességteket stb.~P. S. Ezen levelünk vivőjét használhatják kegyelmetek 9639 2 | növényekkel, mint bazsalyikom, levendula, bárzsing, komló, vadsáfrány 9640 14 | azt.~Ő! Moldva fejedelme, levenni fejéről azt a sastollas 9641 3 | nyalábra kapva a karcsú leventét, úgy összevissza csókolá, 9642 13 | többi hadtestek a zendülők leverésére előjönnek. De azok meg sem 9643 33 | bekövetkeztek egyes mondatai, annál leverőbben vert gyökeret a babonás 9644 18 | szavakat, s ha gyermeke leverte magáról takaróját, betakarta 9645 25 | elhozd, amikor is én rögtön leveszem a láncokat Béldi Pál uramról, 9646 17 | fáradságomat, hogy kezeimet leveszi róla. Te őrizd tovább, s 9647 33 | szokott osztani a harcban; leveté szürke palástját, s fényes, 9648 7 | ha már az én vendégeim levétek, üljetek le, és lakozzatok, 9649 12 | tábori zaj és zsibongás, leveti páncélingét, könnyű szürke 9650 4 | kabátjaikat és dolmányaikat levetni, és nekigyürkőzni.~Gyönyörű 9651 13 | szóla a jámbor paraszt, levett süveggel –, hogy az én jószágomon 9652 31 | ruháját csókokkal boríták, levették lováról, s vállaikon, karjaikon 9653 31 | tovább; elfutott sátorába, s levetve magát tábori ágyára, sírt, 9654 25 | követelése csakugyan komoly, levezeté őt katonáihoz, kiket a várudvaron 9655 21 | pillanat drága. Előre!~Ezzel levezette a menekvőket a készen álló 9656 29 | folyosókon, s férjét feltalálva, levitte magával a palota kertjébe.~ 9657 17 | háremhölgyeket, alant a vízi kapunál lévő fedett folyosón bocsátva 9658 34 | Thököly kiálta a körüle levőknek, hogy senki se nyúljon hozzá; 9659 24 | nyugalomban, szemöldeit majd úgy levonja, hogy szemeit eltakarják, 9660 13 | az ágyúkat megfordíták, s levontatták a partra, s gerendákat, 9661 21 | ezüstlemezzel volt borítva, csak a lezárolt két aranyperec maradt kezeiken.~– 9662 17 | szemeit áhítatteljesen lezárva.~És amint újra kinyitá szemeit, 9663 9 | dereglyékre rakva; az utcákon alig lézeng emberi alak, ha kettő megy 9664 21 | bejuthatásra, hogy tyúkjai, libái nincsenek megétetve, hogy 9665 11 | Közel ne járjatok azon ligetekhez, meg ne próbáljátok ott 9666 28 | nyögését, hallja a lázas lihegést börtöne ablakán keresztül, 9667 28 | az egész tájon, halvány lila színt adva a napsütötte 9668 26 | némán nyújtá ki hónál, liliomnál fehérebb kis kezét a börtön 9669 9 | másik; tekintsd ama karcsú liliomot, ki ott az angóraszőnyegen 9670 6 | levelet hoztam Haly basának a lippai defterdártól – szólt a csikós, 9671 6 | határ, s jól tudja, hogy Lippán túl nem mernek üldözői jönni, 9672 29 | egyenkint. Kucsuk basát Lippánál egy golyó halálosan találta, 9673 1 | gyújtogatja? S inter duos litigantes a szegény nép, a tertius 9674 9 | kihívóbb mozdulatokkal lóbálta magát a hintán; az északi 9675 6 | midőn egyszerre kavarogva lobban fel a város közepén egy 9676 1 | villámnál ezerszerte ragyogóbb lobbanással és oly mennydörgéssel, mely 9677 24 | kereső szenvedély látszik lobogni, arcán még látható az ifjúság 9678 13 | feltűzték azokra félholdas lobogóikat, s prédát tőnek a sátorokban, 9679 13 | zászlók! a szép félholdas lobogók, a hármas lófarkak, azok 9680 4 | szült, felgyűrve karjain lobogós, arannyal hímzett borjúszájú 9681 34 | lángjaival az erdélyi hadak előtt lobogott; Balacsán harcszomjú katonái 9682 6 | le hozzá, azt már magasan lobogtatja diadaljelül, midőn egy jól 9683 29 | villámok, vakító fénnyel lobogva, mintha százágú tűzostor 9684 1 | Mellette ült a festett lócán tisztelendő Drágos Cyprián 9685 3 | diakónusnak azt a festett keményfa lócát, mert más letörik alatta, 9686 15 | arcát királynévízzel kezdék locsolni.~– Meg nem engedhetem, hogy 9687 34 | mindig.~E percben sebes lódobogás hangzék kívül, s rövid szóváltás 9688 6 | felriadt őrség a levegőbe lődözi fegyvereit, s odahagyva 9689 1 | és orrlikaikból égő tűz lövell énreám, az én lábaim meg 9690 9 | szénatéren pompás artézi kutak lövellik víztömegeiket a medencét 9691 1 | hogy a derült ég villámokat lövelljen, én megnyugszom szent akaratában, 9692 13 | tűzakna vetteték föl; az égnek lövellő füstfelhők közt széttépett 9693 4 | erekből, mint a szökőkút, lövellt a sötétvörös vér, s a herceg 9694 14 | lovakat, azok tajtékzó gőzt lövellve orrlyukaikon, vágtattak 9695 34 | Doria mindenütt utánuk, a lövésektől több helyen meggyulladt 9696 6 | csatában, ki nem ügyel sem lövésre, sem vágásra, mely ellene 9697 34 | erősséget, s éjjel-nappal löveté annak falait ágyúkkal, bombákkal. 9698 9 | basa a tengeren fenékbe lövetett; nem kérdem tőled, hogy 9699 13 | jól láthatják, a zaj és lövöldözés messzire elhallik. Túlnan 9700 1 | világban nem szokás kézíjjal lövöldözni, hanem puskával?~E komikus 9701 13 | kik addig csak messziről lövöldöztek az ablakokra, most visszatarthatlan 9702 13 | s puskákkal, nyilakkal lövöldözve be annak ablakain, elkezdék 9703 33 | nyilaikat meggyújtva, úgy lövöldözzék fel a levegőbe, hogy azok 9704 6 | kegyelmed mágneses golyóbisokkal lövöldözzön belénk; hanem hogy kegyelmedet 9705 13 | félholdas lobogók, a hármas lófarkak, azok egyenként vesztek 9706 31 | üdvözlőleg hajtva meg előtte lófarkas zászlóikat. Alig ért az 9707 6 | viszi a jelhordó a hármas lófarkat, mellette kétfelől két néger 9708 13 | fényes kíséretével, húsz lófarkos lobogó vette körül, páncélos 9709 25 | ne árulj, mert a szpáhik lófarkra kötnek, s a basa karóba 9710 14 | mellette, a többiek egy lófejjel hátrább.~Midőn a hídhoz 9711 31 | azok lettek a katonák; a lófőszékely volt a lovas, a pixidárius 9712 18 | egyik lábát a másik térdén lógázva:~– Jámbor Hasszán, te két 9713 23 | Fogarasra, odaérve nagy lóhalálában, maga elé hívatá Csereit, 9714 17 | citromvízzel, feje tüzét mustárral lohasztja, s ha arca lángolásáról 9715 8 | Miután elmondá a rémhírt lóhátról a megrémült Szénásinak, 9716 6 | rá a tatár –, mert rád se lőhetek.~– Vagy úgy! – monda emez. – 9717 11 | aggódni miattad, hisz ki lőhetne Pest felől, miután az egész 9718 33 | módon sokkal távolabbról lőhettek ellenfeleikre, mint azok 9719 6 | vigyázva, hogy az ember ki ne lője vele a saját két szemét.~ 9720 6 | karral ellenére csapkod.~– Lőjetek ide, semmirekellők! – ordít 9721 22 | bömbölve tépte, szaggatta a fák lombjait; – de ő nem látott sem vésztüzet, 9722 20 | démon játéka volt ez egy lomha mamuttal, kinek, bár ereje 9723 6 | rá:~– Nem széles ennek a lónak az árok, fiam!~Másszor megkerítették 9724 6 | mellyel nem tudom, hogy lőne meg valakit háromlépésnyiről, 9725 17 | azokhoz nyúl, a szultánt lopja meg… Ki tudja, Yffim bég, 9726 3 | boldogítsa vele.~És ti tőlünk lopjátok el e kincset, midőn egymásnak 9727 9 | üres beszéddel egy óra óta lopod tőlem az időt, s megfosztasz 9728 21 | válaszolt –, valaki a bástyákra lopódzott talán, s azt üldözik.~Ekkor 9729 19 | járni a termeket, ha nem lopódzott-e valaki a palotába; s amióta 9730 34 | tatár megindult a nádasba lopódzva, s ott csendesen az erdélyiek 9731 6 | Hiszen nem mindjárt lopom el, ne búsulj – biztatá 9732 4 | melyet ura után hozott, egy lopótök alakú ezüst úti kulaccsal 9733 21 | lassankint, nesztelenül oda kezde lopózni a komparadzsi háta mögé.~ 9734 24 | egy önkénytelen szemeibe lopózott könnyet törült le ifjú arcáról.~– 9735 7 | Megtérek, megtérek!~– Sohasem lopsz többet?~– Egy bogarat sem.~– 9736 9 | kalmárnak.~– Te a paradicsomot loptad meg, Hadzsi Baba.~Hadzsi 9737 6 | valaha Vásárhely határában loptak volna az ő nevében, vagy 9738 17 | Yffim bég, mintha a lelket lopták volna ki belőle, állt ott, 9739 27 | külvilág, mely egy szűk lőrésen lesütött arcára, nem találta 9740 13 | addig elkezdeni, míg az öreg lőszerek meg nem érkeznek. Tehát 9741 13 | előrerohanni e nehézkes, idomtalan lőszerekkel. Végre a kolostor elé vontattak 9742 3 | ki boldog megelégedéssel lót-fut, vendégeit a kijelölt helyekre 9743 13 | elkezdék azt ostromolni lőtávolságból.~Hasszán düh és félelem 9744 14 | de akkor te nem maradsz a lovadon.)~A főcsausz kivont karddal 9745 17 | mindent ki nem vall, s mint lovaghoz illik, megajándékozá őt, 9746 25 | A múlt éjjel kiindulék, lovagjaimhoz még huszonnégy szpáhit véve, 9747 25 | hirtelen kürtjébe fúva, albán lovagjaival egyszerre minden oldalról 9748 34 | együtt, kengyelébe keverve lovagját.~Itt utolérte Feriz bég 9749 14 | nyerítéssel bukott vissza, lovagjával együtt a hegyi patak sziklái 9750 14 | mennyire megviselte őt a sok lovaglás az utóbbi napokban, s kérte 9751 14 | az, hogy csak két ember lovagolhat egymás mellett. A herceg 9752 33 | megtörténve, elküldé őket, hogy lovagolják körül a fejedelem táborát, 9753 12 | bég rég várt reá.~– Nem lovagolsz át, uram, a pesti partra 9754 34 | kezet szorítva vele, együtt lovagoltak tovább.~Anélkül, hogy maguk 9755 6 | látszott Szent László ledöntött lovagszobrának gúnyul meghagyott két csonka 9756 14 | és sarkantyú nélkül ült lovához kötözve; de a nemes paripa, 9757 14 | paripát vásárolva kifáradt lovai helyett, pihenés nélkül 9758 4 | vezették utánok felkantározott lovaikat.~Nehány száz lépésnyi távolban 9759 21 | szót fogadva, elrejtőztek lovaikkal együtt a magas part alá.~ 9760 24 | tagjai leszálltak az udvarban lovaikról, s felmentek a lépcsőkön, 9761 13 | Kucsuk basának, hogy adjon lovainak felhőket, a magyarok szénája 9762 2 | ki csak a kutyáiról meg a lovairól tud beszélni, s csupán az 9763 21 | beállt, addig vigyétek le lovaitokat a part alá, hogy ha valaki 9764 8 | András nyargalt rögtön a lovakért, egy perc alatt befogatott, 9765 11 | hajósok, kik hosszú sor lovakkal vontatjátok a Duna mentében 9766 6 | kiket rézpénzzel fizetnek? A lovamat sem nyergelem fel annyi 9767 6 | éppen szembe jutnak Topay lovasaival, ki velök ugyanazon pillanatban 9768 8 | egyenes úton járni, hol a lovasbandérium s a német dragonyosok gázolták 9769 31 | táboroz, hányan vannak egy lovasezredben, mennyi puskás, mennyi lándzsás 9770 6 | volna rá.~Topay köszönt a lovasnak, az megemelé kalapját szótlanul, 9771 13 | rögtön felülteté egész lovasságát, s hidat veretve maga előtt, 9772 13 | vezére, s Petneházy, a magyar lovasságé.~A felszólításra e kettőnek 9773 13 | megmászhatlan sziklák ellen, lovassággal ostromoltatva árkolt helyeket, 9774 13 | saját, segítségökre siető lovasságuk elől.~Mindez Hasszán basától 9775 14 | vonal maradt utána; lovagot lovastul ottzúzott.~Majd a második 9776 14 | parancsolt. A herceg engedé magát lovásza által a gyalogösvényen vezettetni, 9777 33 | rajta, hanem parancsot adott lovászainak, hogy rögtön nyergeljék 9778 14 | megsejtve, elküldé a herceg lovászát, hogy egy követ hajítson 9779 20 | malasztteljesen nyújtá kezét a lovásznak, megengedve, hogy kívánsága 9780 11 | bűbáj által; mert eunuch lovászod, ki utánad Enyeden maradt, 9781 20 | szólt az odaliszk egy lovászra mutatva –, ki, hallva hét 9782 5 | halántékaiban láthatólag lüktettek az erek.~– Eredj, fiam – 9783 19 | volna bízva, egy híres-neves lúfő székelyre, akit méltó volt 9784 1 | vissza a parókiára, melynek lugasa alatt nagy csendesen üldögélt 9785 3 | tulipánokról, versailles-i és luxembourgi delnők piperéiről, száz 9786 2 | Házassága első évében egy kis lyánkája született, több nem is lett 9787 10 | csatájába ment, akkor látta e lyánkát először, és azóta valahányszor 9788 11 | s mindent látott, amit a lyány mondott neki, nem is gyanítva, 9789 9 | szerelemre. Az ott cserkesz főnök lyánya, együtt fogták el apjával, 9790 9 | mennyibe kerülnek nekem! Lyányaimnak sohasem szabad rózsa nélkül 9791 26 | szívetekben?~A bánatos szép lyányka félig értő, félig sejtő 9792 7 | mellett mulatta magát egykorú lyánykák társaságában, s a friss 9793 27 | mint ő.~– Gondolj Aranka lyányodra, kegyencedre, legkedvesebb 9794 9 | Csecsemőkorukban vásárlom a lyányokat; mennyi költségbe, mennyi 9795 27 | el nem fogadod.~– Aranka lyányomat is elvivék? – kérdé Béldi 9796 3 | útjairól. Datum, ut supra. T. M.”~A második levél finom 9797 6 | megkerítették a rablót a macedón szarácsiak, elzárva mindenütt 9798 2 | lándzsással csatlakozott a macedóniai basa dandáraihoz, s szabad 9799 31 | nyelvetek, mint a fákon termő macskaméz. Azért, ha énnekem ilyen 9800 18 | férgek mondanak, amit a madarak csevegnek, amit az asszonyok 9801 14 | mely könnyű volt, mint a madáré, átvetette magát a letört 9802 25 | póklábakból összegubancolt madárfészek.~Feriz bég homlokához s 9803 25 | sem mehetett ki, hacsak madárrá nem lett. Mire nézve kérlek, 9804 11 | fákon emberekhez szoktatott madársereg fészkel; Yffim bég néhány 9805 21 | szőnyegek mind állatok préme és madártollból, az öltönyök mind a legvékonyabb, 9806 3 | rendét, vagy régen vágattál magadon eret.~A herceg arca elsötétült, 9807 30 | térj magadhoz, ne vesd el magadtól kardodat, vezéreim győzhetlen 9808 17 | talált embert, kinek nyakát a magáé helyett odadhassa.~Kucsuk 9809 26 | te is börtönödbe, ő is a magáéba, s úgy fogtok elhalni két 9810 3 | hogy mármost menyasszonyát magáénak nevezheti, a menyasszony 9811 24 | hogy emlékeztessük őt a magáéra. Én igazságot kérni emeltem 9812 14 | S téged áldozzalak fel magamért, ellenségeim dühének?~– 9813 25 | feleségem egészséges, magamnak sincs semmi bajom.~– Zülfikár, 9814 3 | fogai közül mormogva:~– Vagy magamon, vagy máson. Mikorra rendeled 9815 25 | basához, kiben azonban még magánál is jobb kedvű emberre talált.~– 9816 33 | követeit az ifjú remete magányába, tudósítva vezérek elestéről, 9817 33 | lakása; hajdan itt állt a magányba vonult Feriz bég költőien 9818 33 | makacs kitartással élte le a magányban lefolyt éveit a körülhangzó 9819 24 | vérért s a kiontott könnyért; magányosok fájdalma az, melyet nem 9820 7 | itt maradsz fiam, e szent magányosságban, s üdvös böjtölés és imádkozás 9821 23 | vissza.~Ámde legkisebb volt a magánysérelem; azalatt, míg Béldi és Bethlen 9822 9 | méla képű szűz ott, ki a magányt keresve, ül ama rózsafa 9823 23 | férfiai összegyülekeztek magánytanácskozásra a fejedelemhez, s Telekinek 9824 13 | sietett volna, s tornya magasában ülve, bár semmit sem látott 9825 6 | úgyhogy a török fél testtel magasabban áll Rákóczi fölött, s vagy 9826 14 | sokadmagával van ott, s még magasabbra hágtak.~– Ezek onnan estig 9827 6 | sikoltás hangzik, s a torony magasából egy fehér alak hull alá 9828 1 | és elmúlni, oly végtelen magasságban járt az; sőt Szentmiklóson 9829 24 | elérzékenyülten borulva keblére, Béldi magasztosan szorítá meg az agg bajnok 9830 15 | hányjátok-vessétek meg a dolgot magatokban, amint megérdemli; s ha 9831 14 | mondom, hogy ha jót akartok magatokkal, fogassatok hintóba még 9832 16 | legalább ne vettetek volna nőt magatoknak, vagy ha tudjátok azt, mi 9833 5 | azért iparkodjék jövendő magaviseletével kiengesztelni maga iránt, 9834 7 | uram is elkészült azalatt a magiszterével, megkötözve annak kezét-lábát 9835 22 | meggyújtá az összerakott máglyát, s mintha menyasszonyi ágyába 9836 6 | után, s minden golyóban mágnes van, hogy ha oda nem célozok 9837 6 | jöttünk, hogy kegyelmed mágneses golyóbisokkal lövöldözzön 9838 25 | marokra fogva, elrejték magok mögé tett kezeikben.~A basa 9839 21 | attól, hogy azok hegyeiben magokat megsértsék.~Ezenfölül Azraële 9840 34 | kapaszkodva, kötelet vittek fel magokkal, s azokat kiálló fatörzsökre 9841 34 | ezúttal, annak kardját látták magosan villogni a seregek élén, 9842 9 | egy nagy deszkabódé, mit magtárnak szokás használni, onnan 9843 6 | házain keresztül jártak a magukéba: szóval az egész egy tökéletes 9844 16 | vonni, ott mi is megfelelünk magunkért. Addig is áldjanak meg az 9845 24 | hogy mi is megszegjük a magunkét, hanem az, hogy emlékeztessük 9846 34 | Vaskapunál levő ezredeket vonjuk magunkhoz, s hozassunk több ágyút.~ 9847 7 | folyamodjunk, elvisszük őket magunkkal, hogy segítsenek rajtunk 9848 31 | növeszt az elvetett hibának magvából, s csodás következetességgel 9849 4 | mindenki a többi ellen – magyarázá Imre –, ez elég mulatságos 9850 23 | alkalom, mintsem az ulemák magyarázatait s az erdélyi urak bölcsességét 9851 17 | nagyon meg volt elégedve a magyarázattal, amidőn a belépő eunuch 9852 29 | tisztelendő úr ugyan úgy magyarázta ki a dolgot, hogy az Aranyos, 9853 17 | belőle.~– Álmomat visszásan magyaráztad – hörge Azraëléhez fordulva. – 9854 24 | mutatva, s mind a tíz ujjával magyarázva mondatait. Valahányszor 9855 1 | Tehát kegyelmed pártérdekből magyarázza a csodákat.~– Nem oda tér-e 9856 13 | összeszámoltak, hatszáz magyarért hatezer ozmán volt lefizetve 9857 7 | emberével elrejtőztök a Magyargorbó, Vista és Szucság melletti 9858 El | ábrándos hajlammal vonzódék a magyarhoz, s családtagnak tekinté 9859 9 | lakott töröknél, tatárnál, magyarnál; egyenlő balsors érte mindazokat: 9860 8 | németeket, sem a németek a magyarokat, akkorra meg is virradt, 9861 16 | annak pontjait, rólunk, magyarokról, egy pont sem szól belőle, 9862 33 | tarták méltónak a hírt, hogy Magyarországból segítséget vonnának maguk 9863 31 | ellovagolt, a Telekivel levő magyarországiak nem bírták tovább tartani 9864 8 | seregek tizenhét zászlóalja magyarországiakkal Kolozsvárt meglepték, ezóta 9865 29 | van, végezzék maguk; ha Magyarországnak fáj a hasa, mi szükség azért 9866 30 | is fölkél ellene, nemcsak Magyarországot, hanem Bécset is elfoglalhatja 9867 30 | basák és várvezérek hírnökei Magyarországról.~Egyik nagyobb borzalmakat 9868 6 | Raining főszállásmestert, a magyarságból Topay Jánost, a báródsági 9869 21 | kérdé az ifjú tiszta magyarsággal.~– Mert kicsuktak bennünket 9870 4 | el.~– Te azt a sebet nem magyartól kaptad? – kérdé a gróf.~– 9871 18 | láthatlan lényhez, ki a mahomedán hölgynek csak mostohaatyja, 9872 6 | hármajuk között. Tehát, ha mához egy hétre azt a pár forintot 9873 7 | melynek romladozott tornya még maiglan is fennáll.~Hajdan széles, 9874 21 | nedves falához simulva, majd-majd összeroskadt elalélt társnéjának 9875 17 | érte egy fehér szakállú majmot a fára. Az ott elérve a 9876 12 | legnyugodtabb hangon mondá Majmunnak:~– Most siess. Ha el akarsz 9877 2 | legnevezetesebbjeinek.~A majoresco tizenkét bojárnak parancsolt, 9878 2 | sejk a Sztambulban lakó majorescót, amiért az ruhájához mert 9879 25 | Béldi Pál uramról, ki most makacssága miatt Jedikulában ül, s 9880 7 | dörömbölt, a vadállatok makacsságával kezdte magát kiszabadítani, 9881 13 | tömött sorok közé, másutt makkokkal tölt zsákot röpít a tömegekre 9882 13 | azért, hogy otthon sütitek a makkot. Nyolcvanezer tallér egy 9883 5 | viselni magát, akár egy makrancos gyerek? Miért nem fogadja 9884 26 | börtönből hallgaták az isteni malaszt szavait.~Amint a férfiak 9885 15 | s használja a békesség malasztját, mindaddig az ideig, míg 9886 15 | Apafi vállára, és mondá malasztteljes hangon:~– Ne búsulj, szerelmes 9887 20 | fegyverhordozóid közé.~Hasszán malasztteljesen nyújtá kezét a lovásznak, 9888 2 | kezeivel nem töri a földet, a málékenyérből sem látott volna eleget.~ 9889 2 | Marika kezéből a nyújtott málépogácsa-darabot. Csak ő egy tehenet vehetne 9890 2 | jóízűen enni másból, mint a málépogácsából, s ünnep volt nála, ha puliszka 9891 7 | kezeit, s hüvelykujjaiból malmot csinált.~– Várjatok csak, 9892 34 | vascsigákra téve, odalenn malomkorongot állítának fel, s úgy húztak 9893 13 | kifáradt, míg a háztetőkön levő mamelukok köveket, gerendákat hajigálva 9894 6 | tallért, s a harcedzett mamelukokkal, kik dárdával és karddal 9895 10 | szerelmetek vágyai forró sóhajok, mámoradó csók, titkos gyönyörök, – 9896 22 | ragyogott, a szobák levegője mámoros illattal volt eltelve.~Oly 9897 20 | játéka volt ez egy lomha mamuttal, kinek, bár ereje van őt 9898 7 | kapukon kirohanni rájok mankóival és keresztes botjaival s 9899 17 | helyéről, amíg a dervis nagy mankójára támaszkodva, ismét vissza 9900 7 | templom falaira felakasztott mankókat, miket nyomorékok hagytak 9901 2 | mert érni az utcán, brevi manu agyonütvén, a szegény pópa 9902 1 | egymásba fogva tartván, már-már annyira elnyomattatott a 9903 29 | ellenetek, s úgy kiáltanak maradékaitokra: ,Ezeknek az atyja árulá 9904 34 | jobbágyságba esik még a maradékunk is; soha a német a töröknek 9905 34 | mellett harcolván, magunknak s maradékunknak állandó nyugodalmat s szabadságot 9906 19 | szobájából, hogy vele egyedül maradhasson.~A dervis benyitott hozzá, 9907 21 | haragjában kihúzott, szomjan nem maradhat. E vérpad nőm számára készült, 9908 15 | megalázás bízvást el is maradhatna, de átlátva, hogy a lelki 9909 15 | ami neked tetszik: itt maradhatsz, vagy elmehetsz…~Ezzel visszafordult, 9910 8 | hogy nekik itthon kell maradniok, mert Szatmár felől félnek 9911 14 | várva a végtelen messze maradó reggelt. Szemeit nem bírta 9912 7 | erdőkbe, s csendesen ott maradtok, nem is mutatva magatokat 9913 4 | kezét.~– Ezentúl jó barátok maradunk. Én Istenemre mondom, eddig 9914 5 | mondta Naláczi egyedül maradva –, árt ez a hevesség.~– 9915 33 | vezetése alatt a török seregek maradványait Nisszánál tönkreverék, Viddint 9916 5 | országnak bárha kevesecske hadi maradványaival teljesíteni a legpontosabban 9917 6 | megmenteni a várat és seregei maradványát.~Akik künn rekedtek, azok 9918 19 | s ha megszeretlek, itt marasztallak ebéden.~Gergely nagyszerű 9919 11 | édesanyja, kit a titkos bűbáj a Margitszigetre csalt, s annyiszor látni 9920 17 | lábatlan, ezüst és arany marháit, a várat torlaszolja el, 9921 6 | szépen összegyűjtögetett marhákkal és rabszolgákkal. Már akkoriban 9922 6 | elől rejteni kell búzát, marhát és szép feleséget, s a jó 9923 3 | pirulva maradt. Az egyik Máriáé, a másik Flóráé. Nők egy 9924 18 | ugye? – kérdé az odaliszk Máriától. – A lánccsörrenés fölébreszt.~– 9925 18 | kezéről az aranybékót, mely őt Máriával közös láncra fűzte, s eléparancsolva 9926 2 | megveregetni, s elvenné a kis Marika kezéből a nyújtott málépogácsa-darabot. 9927 2 | és kertész volt, a szép Marinak sem illett többé a konyhával 9928 16 | sújtolának, a béke megköttetett; máris új, és az eddigieknél nagyobb 9929 7 | hatfontos ágyúgolyót eltakart markában. Tagjait mindig egyszerű 9930 20 | magához a zsákokat, s könyökig markolászva bennök nagy gyönyörködéssel, 9931 30 | kardot, én letörtem az enyim markolatát, hogy ki ne húzhassam azt, 9932 34 | dühös csapásnál egyszerre markolatban törött ketté a német vezér 9933 12 | tegyem.~A delnő oly erővel markolt az eunuch karjába e szavaknál, 9934 7 | kiálta a rabló kései közé markolva. – Mert különben rád gyújtjuk 9935 6 | híre volt, hogy Kökényesdi Mármaros vármegyét végigrabolta, 9936 25 | kérdezd másodszor.~– Hogy mármint hova járunk rabolni? Én 9937 25 | handzsáraikat, s azokat marokra fogva, elrejték magok mögé 9938 1 | mindegyik vissza? Kiárad a Maros, s elönti az országot, másnap 9939 34 | lerendelt a Vaskapuhoz, a marosszéki hadakat a törcsvári szorosba 9940 13 | közülök, a frank vezér, marquis de Briançon, már a csatatéren 9941 13 | táj. – Csak egyes merész martalócok száguldoznak a holtak mezején, 9942 25 | előrohant, körülfogá a meglepett martalócokat, s mielőtt azoknak a meglepetés 9943 8 | előlük. Ebéni egész éjjel a mártírok minden kínszenvedései között 9944 7 | éltek olyan emberek, akiket mártíroknak híttak, s akik olajban hagyták 9945 5 | tinta helyett a porzóba mártogatott.~Teleki szaggatott szóval 9946 25 | hidegvérrel fordult Pók Mártonhoz:~– Köszöntetem uradat, hogy 9947 30 | Ezzel egy eléhozott vederbe mártott pamaccsal valami alkímiai 9948 9 | melybe mintha a hajnal mártotta volna rózsás ujjait, akként 9949 20 | volt és mozdulatlan, mint a márvány, arról nem lehetett leolvasni 9950 2 | bőrpamlagokat és oroszlánlábú márványasztalokat, aminők akkor legjobban 9951 9 | alakja, mintha remekszobrász márványból faragta volna a szerelemistennő 9952 25 | fognak mondani.~Ajász basa márványhideg arccal ült le szófájára, 9953 24 | Soha, soha – viszonza Béldi márványhidegen.~A többi urak odatérdepeltek 9954 21 | szép fejét magához vonva, márványhomlokára egy meleg, érző csókot nyomott.~ 9955 9 | tükrözi magát; a pompás márványkikötőben egyik hajó a másikat váltja, … 9956 9 | víztömegeiket a medencét emelő márványnimfák tagjaira, s mind e vidám 9957 15 | megnémulva támaszkodott egy márványoszlopnak, míg Anna hirtelen parancsot 9958 24 | mint amiket a korán tilt, márványpadozata keleti szőnyegekkel bevonva, 9959 15 | Ott aléltan omlott le a márványra.~Apafiné udvarhölgyeit kiáltá, 9960 3 | alatt bíborvörösre gyulladt, márványtiszta homlokára egy hangtalan 9961 19 | fogságában. Nekem nincs reményem másban, mint tebenned, hogy őt 9962 2 | sem tudott jóízűen enni másból, mint a málépogácsából, 9963 29 | mindig többre becsüli, mint a másét.~A két úr nemsokára eltűnt 9964 16 | meg ne sokalld, midőn a máséval vesződöl…” Írja alá kegyelmed, 9965 21 | valahol egy ajtó van, mely másfelé vezet. Meggyőződött felőle, 9966 6 | bolondultunk meg, hogy még másfélezer tallért is fizessünk. Menjünk 9967 34 | Bécstől Havaselig nem látott másforma törököt, mint elhullottat 9968 3 | az én csillagom lehull, Mashallah! haljak meg én…”~A vendégek 9969 12 | el akarsz veszteni, vagy máshová vinni, gondolj reá, hogy 9970 3 | egy részét a tisztelet, másikát a tréfa rovására akarná 9971 3 | egyikében a rózsa tövisével, másikéban a kígyó fullánkjával.~*~ 9972 34 | havasok voltak mellette, másikon egy nádas, csereklés rét 9973 27 | Apafi István sem halt meg másképpen. – Te, fiam, Zülfikár, meg 9974 24 | igazságunkat megvásároljuk, s ha máskülönben nincs módunk hazánkat megszabadítani, 9975 29 | vette annak tanításait, hogy másnapon böjtöt tartana egész háza 9976 15 | az első ajtón. De amint a másodikat betevé maga után: eszébe 9977 9 | fürdőben lepett Diána arca, a másodikban félelmes, mint a futó Daphnéé, 9978 34 | páncéling. Az első sor a másodikra vettetett, s amint Norcher 9979 4 | nyájassággal. – Mikor csak másodmagaddal vívsz, ne hadakozz úgy, 9980 31 | gondolatba, hogy ők itt csak másodrendű szerepet játszanak, hanem 9981 24 | miután a vezér beszélt, másodszori szót nem enged senkinek.~ 9982 2 | fogjuk keresni S*a Mihályt, a másodszülöttet, kit idejekorán felküldött 9983 3 | szebbeket Teleki és Bethlen elé, másoknak a tartósabbakat, mert a 9984 24 | volna az eredeti, és nem a másolat. A szenvedélyes ógörög alakban 9985 3 | mormogva:~– Vagy magamon, vagy máson. Mikorra rendeled e műtételt?~ 9986 33 | politikai ügyességnek, mely másrészről az ő egyszerű észjárását 9987 1 | nyargalni; hanem amíg akármivé mássá változhatnál, most megállj 9988 19 | tőle többet segített, mint mástól a hosszú könyörgés. S nagyon 9989 33 | valakit ne vitt volna a másvilágra; de a török végre is több 9990 32 | ostoba török a sáncokat mászta, ő azalatt a győri német 9991 1 | kegyelmednek mi baja akadt, Matyusné asszonyom?~– Hát azért az 9992 24 | együtt veszek vele.~– Jerünk Maurocordatóhoz, ő még tán fog tanácsot 9993 24 | órai tanácskozmány után Maurocordatónál, Feriz bég útnak indult 9994 27 | nagyvezért, a Küprilit és Maurocordatót, hallgatást parancsolt ebének, 9995 21 | végeiket, s a háromlábú mécses lángja kanyargott jobbra-balra, 9996 17 | nem tett, hogy kegynője a mecsetet korán reggel meglátogassa, 9997 18 | imádkozni menend a vén dervis mecsetjébe, mert Hasszánról álmodott.~ 9998 17 | Hasszán basa a napokat mecsetjében, az éjeket háreme rostélyai 9999 6 | csendesség, csak a váraljai mecsettornyokból felelget egyik imám a másiknak, 10000 22 | ezüsthangú húrjaikkal, egy arany medencécskében finom illatos olaj volt 10001 9 | lövellik víztömegeiket a medencét emelő márványnimfák tagjaira, 10002 3 | a sörbetes csésze által mediatizált szőlőnedvtől, hátrafordult 10003 14 | megemészt. Ami vadkan vagy medve ma elém kerül, az, tudom, 10004 31 | homlokát, s leülteté maga mellé medvebőrös tábori ágyára.~Az ifjú vezér 10005 29 | hengergetnének, úgyhogy a medvék ijedtükben kiszaladnak bömbölő 10006 29 | gyergyói szakadékok között medvére lesni járok, hogy zúg, morog 10007 12 | eunuchok hosszú puskáikkal, s meg-megállnak, ha gyanús csónakot látnak 10008 17 | karja közt tartott odaliszk meg-megrándult egész testében.~– Azraële 10009 5 | nincs abrak Erdélyben, majd megabrakolja ő uraim ő kegyelmeiket!~ 10010 14 | kastélyából, azután következett a megajándékozás: minden csausznak jutott 10011 29 | hazamegyek a kardomért, tüstént megajándékozlak egy fővel, s az pedig a 10012 19 | hívatá Bíró Gergelyt, s megajándékozva őt, visszabocsátá úrnőjéhez 10013 9 | valideh a legnagyobb császárt megajándékozza, s kiket egy hét múlva a 10014 14 | férjem?~– Mert – szólt Ghyka megakadozva – meglehet – hogy igen hirtelen 10015 29 | átellenben levő hegyben megakadva megállt, és ott maradt; 10016 18 | Mária tűrt mindent, láncot, megalázást és durva szavakat, csak 10017 13 | kikerülitek egymást. De én megalázlak benneteket! Hogy nem lesztek 10018 13 | magyart láthatál eleget, de megalázott magyart soha.~Hasszán e 10019 3 | érzi magát azáltal, hogy megalázta magát őt szegény lakában 10020 17 | pedig felemelvén kezeit, megáldá egyenkint az ajtón kívül 10021 3 | ugyanitt várja Istentől való megáldatását, a fejedelem úr őnagysága 10022 6 | jobban ismernek engem. Isten megáldja. Alhatnak kegyelmetek bátran.~ 10023 7 | kezeimet is, hogy valakiket megáldok, azok meg legyenek áldva.~– 10024 17 | Apafinál van, mégpedig istentől megáldott állapotban, tehát kilátással 10025 7 | csak, édes fiaim; hátha megalkudhatunk egymással. Jól tudjátok, 10026 14 | ott.~– Még ott sem jó lesz megállani. Jól tennétek, ha elutaznátok 10027 14 | meghagyása szerint minden megállapodás nélkül sietett Erdély felé, 10028 4 | ajánltatik neki, egy kicsinyt megállapodott: „No, de majd utolérjük” – 10029 30 | ha egy tébolyodott fakír megállítja a legelőkelőbb kalifát az 10030 14 | üldözni akarjátok őt? Én majd megállítlak benneteket. S azzal fogott 10031 26 | megnyílnak előtte; vagy pedig megállja ő, amit kimondott, s akkor 10032 25 | fogcsikorgatva mormolá:~– Megálljatok! Lesz még nektek is szent 10033 13 | kénytelen lévén valamennyi megállni a háta mögött.~Az est már 10034 24 | láncolva.~– Amit kimondtam – megállom – szólt ünnepélyesen a honfi, 10035 19 | somfordált, ott pedig ismét megállott, s amint fél lábbal kinn 10036 13 | hogy ez azon helyen, melyen megállottak, nem szélesebb két bécsi 10037 13 | örömére az idegennek? Nincs-e megátkozva a kard, mely nem ellenségre 10038 10 | hinnéd-e azt: ez elbűvölt, megbabonázott hölgyek irigylik azt a csókot, 10039 19 | éppen ő, kit Thököly annyira megbántott, folyamodott annak nagylelkűségéhez, 10040 9 | kelméjének értékét akarná megbecsülni; míg egy gyermekded néger