Jókai Mór Török világ Magyarországon Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejet grey = Comment text
10041 7 | olyan ember vagyok én. Ha én megbicsakolom magamat, ízenként szedhettek 10042 17 | jó állapotba helyzé, hogy megbírja a nagy nehéz társzekereket 10043 21 | voltak, mint hogy egy embert megbírjanak, s azonkívül ami ruhát az 10044 6 | hogy tíz pandúrral egymaga megbirkózik, és sem kard, sem golyó 10045 21 | gúzsnál erősebb indái könnyen megbírnának egy embert, ki a várablakból 10046 3 | módosan teljesíté az ifjú gróf megbízatását a csókok átadásával, mi 10047 3 | egyszer eléállt.~– Még azt is megbízatásom van kegyelmességednek tudtára 10048 25 | rosszakaratjukat; annálfogva ezennel megbízlak, és hatalmat adok néked 10049 34 | Teleki ezalatt előhívatá megbízott szolgáját, s amint fekete 10050 18 | kegyencnők szolgálója, és titkos megbízottja, ha úgy jön a sor.~Azraële 10051 34 | vezér, s latinul szólva, megbiztatá az erdélyi hadakat:~– „Majd 10052 33 | vezetni Heiszler tábornok volt megbízva; ez tehát előre írt S*a 10053 30 | kifejezése, amidőn megszólalt.~– Megbocsássatok, méltóságos urak, hogy közöttetek 10054 26 | akkor is, te kedves lyánka? Megbocsátod-e, ha arcod látása mellett 10055 33 | szabad téren álltak előtte, megbonthatlan tömött harcsorokba verve, 10056 34 | vagy hogy ha első soraidat megbontották, megsegítsen, azt ne várd 10057 6 | lelked van is!~A csausz megbosszankodott, hogy éppen őt választá 10058 2 | megparancsolá, hogy mind a megbotozott béresnek, mind az ajándék-küldő 10059 24 | meghiúsítandaná, hatalmassága megbüntetendené, mindazonáltal jónak látta 10060 21 | szívedben: „E nő vétkeiért megbűnhődött!”~Az odaliszk két könnycseppet 10061 24 | méltóságtok bölcsessége megcáfolandaná, jóakarata meghiúsítandaná, 10062 11 | Yffim nem meri a varázslatot megcáfolni, mert akkor az erdélyi vészhír 10063 15 | s leszállva vánkosáról, megcirógatá két kézzel a fejedelem orcáit, 10064 5 | amit tesz, mert különben megcsal, elárul, – ütni, dobni, 10065 9 | nézett maga elé, mint a megcsalatott Sappho a lábainál terülő 10066 10 | pávának a farkán, mégis megcsalhatna egy szerelmes némber, mint 10067 4 | legtökéletesebben hittél elhárítani, megcsapta kardja hegyével homlokodat.~– 10068 27 | nagyvezér és basák kedvét megcsinálja, akik újra erősen kezdék 10069 21 | gyermeksírást.~Nehány pillanat múlva megcsördült a kilincs, s a kulcs a zárba 10070 18 | amint kezét megmozdítá, megcsörrent rajta a lánc. Erre fölpillanta 10071 26 | nyújthatják is egymásnak, ha csak megcsókolhatják is egymást a vasrácson keresztül.~– 10072 14 | Semmi – szólt a herceg, megcsókolva neje homlokát. – Légy nyugodt. 10073 13 | ellenem istenéhez, hogy így megcsúfoljon. – S irtózatában fogá az 10074 12 | összetéve kezeit, arcát a megdicsőülés mosolyával emelte ég felé, 10075 21 | föl az ifjú önkénytelen megdöbbenéssel, s lehajtá fejét, hogy arcába 10076 4 | a herceg arcába, mire az megdöbbenten lépett hátra, s leereszté 10077 11 | arccal nézze.~– Allahra! Megdöbbentesz, jó bég – szólt Azraële 10078 18 | béget; s azzal határozott, megdöbbentő hangon monda:~– Igenis, 10079 1 | ama rejtelmes villanások megdöbbentőleg kezdenek hatni figyelmére.~– 10080 13 | gázol a túlpartra. Most megdördülnek az ágyúk. E pillanatig tétlenül 10081 29 | rémület kiáltása; rá nemsokára megdördültek a villámok, vakító fénnyel 10082 9 | szegélyét, azt megnyálazá, s megdörzsölé vele a kétségbe hozott pirosságú 10083 27 | küldött a portára: hogy ott a megdühödött nagyvezér és basák kedvét 10084 22 | terem, de ha tűzbe vetik, megég a salak, s az arany tisztán 10085 30 | naftaolajat tölte fölé:~– Én megégetem azt Allah orcája előtt.~ 10086 1 | előbb annak kezét ugyan megégette, de később darabokra töretett, 10087 7 | gyújtjuk a kolostort, s megégetünk minden bennelévőkkel együtt. 10088 23 | miszerint csupán a díván megegyezése van még hátra, hogy a béke 10089 17 | de az olyan dolog, amit megegyezésed nélkül nem mertem megígérni.~ 10090 21 | mint valami hangszert, s megelégedését nem iparkodott eltitkolni. 10091 3 | harsány hangja, ki boldog megelégedéssel lót-fut, vendégeit a kijelölt 10092 24 | Csáky László uram nem volt megelégedve az eredménnyel, ő hazamenvén 10093 3 | menyasszonyával be nem éri, legalább megelégelhetné ráadásul az enyimmel, s 10094 17 | E naptól kezdve Azraële megelégelte az imádkozást, s ha elment 10095 15 | pedig az van róla írva, hogy megéljen, akkor jöhetnek ellene a 10096 4 | hallván, hogy ellenfelei már megelőzték, s sarkantyúit paripája 10097 25 | fordult hozzá, hogy kérését megelőzze.~– Nem vehettem semmi hasznát 10098 1 | Végre, ha jött valaki, megemelt kalapjával Magyari uram 10099 14 | Ha ki nem tombolom magam, megemészt. Ami vadkan vagy medve ma 10100 15 | legalább a hátához, hogy megemlegesse, amíg él, az erdélyi stylus 10101 14 | ma elém kerül, az, tudom, megemleget!~– Óh, valami baj ne érjen.~– 10102 7 | tejben-vajban fürösztötte, hogy megemlegette róla holtig.~Éppen így járt 10103 5 | éppen írni fogok nekik, majd megemlítem kegyelmedet a levélben, 10104 30 | Musztafa válaszolt:~– A nagyúr megengedi tinektek, hogy magyarországi 10105 16 | teremőr, kérdezve, hogy megengedtetik-e a hercegnőnek, hogy kísérő 10106 20 | nyújtá kezét a lovásznak, megengedve, hogy kívánsága teljesüljön.~ 10107 13 | akkor egy magyar katona is megér tíz törököt”. Úgy is váltotta 10108 7 | az áldást. Akasztass fel; megérdemlem, amiért egy paptól el hagytam 10109 15 | dolgot magatokban, amint megérdemli; s ha azután azt határozzátok, 10110 16 | boldogtalan nő szemeiből egyszerre megeredtek a könnyek, egy megrázkódtató, 10111 21 | a magáét; aki legjobban megérett rá.~– Ne hallgass a hercegre – 10112 33 | kezdtek fizetni, azt már megérezék.~És nemsokára jött a hír, 10113 27 | szidná érte, hogy ő nem tudja megérezni azt az örömet, amit kutyájának 10114 17 | maradnak a magyar urak, megérheti, aki nálunknál fiatalabb, 10115 15 | vagytok szokva, könnyen megérhetitek azt is!~A csauszok nagyon 10116 17 | forró kezeit kinyújtja, megérinti lüktető üterét, lágy, suttogó 10117 12 | uram, a pesti partra a megérkezendő Feriz számára kinézni a 10118 23 | együtt visszament Fejérvárra. Megérkezésük utáni napon az ország első 10119 28 | ha Arankának atyja, anyja megérkeznék minél elébb. Ez megfordítaná 10120 34 | Norcher, Magni és Doria megérkeztek, azokat is leülteté Teleki 10121 13 | tudtokra adá, hogy ha a Küprili megérkeztét bevárják, akkor menthetlenül 10122 28 | A csendes, lassú halál megérleli a gyermeteg kedélyt, hogy 10123 33 | kardom aratásának kalászai megértek, nem várom, hogy hívjatok: 10124 29 | levágták volna.~– Én mindent megértem már – szólt a legelébbi 10125 20 | fojtatik meg, mielőtt a vezér megértené a játékot? Egy gyorsszárnyú 10126 El | ha nem mentségére, de megértésére:~„Mi is tudtuk volna, mit 10127 8 | félreértést, s különösen megértették a felekkel, hogy sem a magyar 10128 14 | fülembe. Úgy hiszem, jól megértettem őt. Téged előre kell szállítanom 10129 25 | szabadítani a rabság alól. Jól megértettetek mindent?~– Igenis! Igenis! – 10130 5 | hozzánk küldött leveléből megértettük, melyet is ez országnak 10131 18 | a gyermek gagyogását is megérti.~– Mit cselekszel? – kérdé 10132 8 | hamar megeshetik, hogy megértik egymást, s mind a ketten 10133 29 | az előtte menő két úr is megértse, ilyenformán:~– Ez volt 10134 21 | vagyok-e én e jutalomra megérve?~Feriz bég búsan hajtá le 10135 23 | ügyesség, mellyel ő magát, megérzett veszély idején, az észrevétlenségig 10136 6 | Dunáig, s kétezer lépésről megérzi az ellenséget, s nyerít, 10137 27 | kirakva szemlélné, szinte megesett azon gondolaton, hogy ő 10138 8 | össze talál jönni, hamar megeshetik, hogy megértik egymást, 10139 6 | parancsol.~Sőt az is gyakorta megesik, hogy ha vagy egyik, vagy 10140 2 | hányiveti bojár százszor megesküdött, hogy ilyen derék tököt 10141 11 | világot lát megnyílni, s megesküszik, hogy még sohasem szeretett, 10142 30 | rántva, nagy lelkesedéssel megesküvének a próféta szakállára: hogy 10143 34 | Havasalföldre, mert az ellenség megesz – mondá Telekihez fordulva 10144 21 | tyúkjai, libái nincsenek megétetve, hogy tejet visz a gazdájának, 10145 34 | indítsd, de hogy a hátad megett várakozzék, vagy hogy ha 10146 13 | bánatos Hariri az, kinek ajkán megfagyott a dal örökre, azon jéghideg 10147 17 | semmit, amiért meghalj?~– Megfehérülhet szakállam hűségem miatt. 10148 11 | Üdv annak, aki e titkokat megfejté; mert örökké ifjú marad; 10149 2 | adósságokkal is terhelni? Ez megfejthetlen probléma maradt előtte, 10150 26 | Nem lennék ember, ha rólad megfeledkezhetném.~– Te derék fiú vagy, öreg. 10151 10 | csatatéreken, ott pedig megfelel magáért, s ha valaki erőhatalommal 10152 3 | mellyel küldetésem e pontjának megfeleltem.~A vendégek erre átalánosan 10153 16 | fognak vonni, ott mi is megfelelünk magunkért. Addig is áldjanak 10154 13 | alatt láttam két csatakígyót megfenekleni, vontassátok elő, le kell 10155 7 | vette körül, ahol bőven megférhetett a minden oldalról összegyűlt 10156 22 | tölti el halálos gyűlölete e megfertőzött alakot, mely játékszere 10157 34 | s az utolsó pillanatig megfeszített erővel törekvék a harc sorsát 10158 29 | kegyelmed eszének minden erejét megfeszítette, hogy e harcból Erdélyt 10159 6 | Nagyváradot, abban annyira megfészkelte magát, mintha igazolni akarná 10160 20 | hozod? – kérdé Olaj bégtől megfeszült figyelemmel.~– Úgyis tudod, 10161 31 | meg kellett gyűlölnöd – de megfizet nekik az Isten érte, ha 10162 16 | köznéptől, hogy ők rendes időben megfizették-e az adót, s mi vagyunk-e 10163 29 | talált senkit, aki szavát megfogadja. Lehet bátorsága az embernek 10164 18 | Tedd kettőnk közé.~Mária megfogadta az ajánlatot, s kisdedét 10165 13 | kardját kezéből, lova kantárát megfogák kétfelől, s visszafordítva 10166 31 | a sátorból kilép, menten megfogdossák. A székelyek nevetnek, és 10167 16 | csauszokat küldene, akik őt megfogdosván, bilincsekben kísérjék Sztambulba 10168 13 | túlparton két erdő között, s megfoghatlan vigyázatlanságból azon részét 10169 17 | kinyújtá kezét, hogy a dervisét megfogja vele. Óh, e kezekre is oly 10170 13 | kapukon, onnan leugorva megfojtsa magát, mielőtt azok borzasztó 10171 13 | kezdtek szólni, az ágyúkat megfordíták, s levontatták a partra, 10172 28 | megérkeznék minél elébb. Ez megfordítaná betegségét, s az öröm visszaadná 10173 34 | erővel törekvék a harc sorsát megfordítani. Mindhiába. A balszárny 10174 29 | napi járásra a lakásától, megfordul a Jára, elkezd felfelé folyni, 10175 33 | jóslat vége: a harci kocka megfordulása, a győzelmek újra kezdődése. 10176 15 | tanakodtak egymás között, s azzal megfordultak, és elmentek.~Apafi nagyot 10177 7 | bíztában kijő, s míg azok megfordulva előtte, őket szüntelen maguk 10178 6 | ember markába.~Az megnézte, megforgatta a tenyerébe tett aranyat, 10179 34 | nekinyargalt, s kardját megforgatva feje fölött, összecsapott 10180 3 | magát azon gyönyörűségtől megfosztani, hogy kegyelmeddel kezet 10181 9 | óta lopod tőlem az időt, s megfosztasz a paradicsom szépségeinek 10182 34 | Azután felöltözteté Thököly a megfosztott hullát saját ruháiba, s 10183 25 | uram az ő fenyegetésétőli megfutamodásnak tulajdonítván, utána eredett, 10184 33 | hátat szokott fordítani s megfutamodni a harcból, mert csak azért 10185 16 | veszteségük hibáját a korán megfutamodott Ghyka hercegre tolván, s 10186 13 | miatt, hogy a moldovánok megfutottak, s hírül adni senki sem 10187 34 | E pillanatban egyszerre megfúvatá Thököly a trombitákat, s 10188 13 | hogy majd ha csatázni kell, megfúvatom a riadót.~A hírnök nagy 10189 33 | nyíl emberére talált.~Ekkor megfúvatta Feriz bég a trombitákat, 10190 17 | valaha az asszony, s a szolga meggátlá szerelmét… Adj egy mandolint, 10191 19 | ami ott üvegben áll, mert meggebednek tőle.~Kevés idő múlva nagy 10192 29 | embereket látsz.~A székely meggörbítvén erre a szóra a nyakát, odatartá 10193 31 | egy hajszálának sem szabad meggörbülni; de úgy vigyázzon magára, 10194 29 | s a vége felé szélesen meggörbült, mint egy török kard.~– 10195 15 | második ajtót kinyitá, ismét meggondolá, hogy az ily hevesség nagy 10196 6 | szolgálatért?~A harámbasa meggondolta magát.~– No, minthogy kegyelmetekkel 10197 15 | haragja…?~– Hát az utókor meggyalázása?~– Asszony! Azt akarod-e, 10198 22 | teremtménynek, kit a bűn csókja meggyalázott, azt felemelte, megmenté, 10199 34 | kiszabadítása, másikat a meggyilkolt szerelemérti bosszúállás 10200 19 | ismerőseim, mind; mondjátok, hogy meggyógyulásom ünnepét fogjuk ülni.~A szolgák 10201 19 | hogy adjanak hálát Allahnak meggyógyulásomért. Te készíts ebédet tizenkét 10202 16 | szívük érzései, lelkük meggyőződései ellen cselekedtek, felvették 10203 18 | megszorítá kezét, halkan, de erős meggyőződéssel mondva:~– Tehát mégis van, 10204 19 | amint fölébredt, alkalma lőn meggyőződhetni felőle, hogy Mária nem szökött 10205 12 | kétségbeesett vergődés után meggyőződve felőle, hogy a delnő karjai 10206 24 | ellentétül hattyúprémes meggyszín bársonymentéjével, bogláros 10207 22 | azzal körül négy oldalon meggyújtá az összerakott máglyát, 10208 14 | elérte neje hintaját, ki meghagyása szerint minden megállapodás 10209 5 | kellett feküdnie felsőbb meghagyásból.~– Innen pedig az én engedelmem 10210 34 | moldvai vajdára bízatott, meghagyatva neki, hogy éjjel-nappal 10211 23 | tartalmaztak. Egy szólt Csereinek, meghagyatván neki, hogy a foglyokat rögtön 10212 6 | ledöntött lovagszobrának gúnyul meghagyott két csonka lába.~Magyar 10213 5 | A fejedelem őnagysága meghagyta… – szólt figyelmeztetőleg.~– 10214 1 | melynek legalsó lépcsőjén egy meghajlott termetű, száraz férfi állt, 10215 12 | neki:~– Ma reggel, midőn meghajnallik, urad, Yffim bég, fel fog 10216 16 | fogja feljegyezni, hogy meghajoltak alázatosan a kényszer előtt, 10217 16 | Ha a kénytelenség előtt meghajolunk, meg fog bennünket vetni 10218 30 | minden újabb mondatnál földig meghajták fejöket; Musztafa nem bírta 10219 16 | elöl-hátul, s anélkül, hogy magát meghajtaná, egyenesen a fejedelem elé 10220 14 | szurtos török szolga előtt, s meghajtani büszke, férfias homlokát! 10221 16 | fejünket lábainkhoz, mint hogy meghajtjuk azt alázatosan, azon gúnyolódó 10222 24 | beszédje kárbavesztén érte, meghajtotta magát még mélyebben, mint 10223 13 | Kegyelmes uram, az adó ötször meghaladja azt, amit Bethlen Gábor 10224 8 | betörő sereg azalatt bátran meghaladta azt a négy óra járást, s 10225 33 | fejedelem.~Ő váltá föl a nemrég meghalálozott bölcs Piccolominit, s bár 10226 9 | volna? És azóta mennyiszer meghalhatott volna! Bizonyára nem fogod 10227 12 | élek-halok: „éljek-e hát, vagy meghaljak?”~A füzér az odaliszk saját 10228 15 | Mária holnap vagy holnapután meghaljon, meghal az bizonnyal, ámbátor 10229 31 | uti figura docet.~Musztafa meghallgatá a hosszú beszédet, elvevé 10230 24 | könyörgünk, míg egy akad, aki meghallgatand. Isten veletek, nekünk pénzünk 10231 31 | szíveskednél négyszemközött meghallgatni.~A nagyvezér dühbe látszott 10232 9 | cégérnek.~– Elmondom, uram, ha meghallgatod. E leány nem első gazdájánál 10233 4 | fennhangon, hogy más is meghallhassa, kiálta:~– Istenemre, ez 10234 21 | csendesen tarták magukat, hogy meghallhassák, ha az őrszem kiált.~Egyszer 10235 18 | mondom az imát.~– S van, aki meghallja azt?~– Az Isten! – szólt 10236 3 | magára váratni azon jól meghallott hír után, miszerint Oláhországban 10237 29 | beszélni, hogy a künnlevők is meghallották szavait, s egyszerre elhallgattak, 10238 29 | az ágyban szép csendesen meghalnak, ha történetből nem voltak 10239 21 | mindig csak azt rebegte:~– Te meghalnál énelőttem!~– Úgy van a jövendőkben 10240 30 | ily ifjan – kell neked meghalnod.~S azzal lecsüggesztett 10241 21 | födél alatt laknak –, csak a meghaló neve nem volt még kimondva.~ 10242 13 | s énekeljék a csatában meghalók énekét. Villogjanak a muzulmán 10243 6 | pányváját, s elordítja magát:~– Meghalsz ma, pogány, ha száz lelked 10244 2 | tanított számadolni.~Felesége meghalván, leányát a szomszéd faluba 10245 13 | hadak, kiket ha a német megharagít, jöttök hozzánk, s ha nálunk 10246 19 | Ember! Gergely! Ha engem megharagítasz, megitatok veled egy pint 10247 16 | dinaszta szokott jönni, mikor megharagszik, s hogy ilyenkor nem példátlan 10248 29 | olyanok vagytok, mikor megharagusztok, sőt minden emberek térdfőhajtással 10249 22 | De van! E kimondhatlan meghasonlás az érzések között bizonyítja, 10250 6 | lélekrázó jelenet annyira meghatá az ostromlókat, hogy az 10251 3 | csillogni, s miként előre azt is meghatározá, hogy mindezen urak közül 10252 12 | lenni a vezér előtt.~Majmunt meghatotta e gyöngéd gondoskodás.~– 10253 21 | akarod levágni? – kérdé meghatva a fejedelemnő.~– Igen, igen, 10254 19 | volt kifejezve, mintegy meghazudtolásaul az összevont szemöldökben 10255 7 | leánykája, Piroska, azon nevét meghazudtoló szűz kórban szenvedvén, 10256 19 | Béldi Aranka.”~A lyánkák meghitt nemes szolgákra rábízták 10257 1 | egyik vagy másik benső meghittje társaságában, minők voltak 10258 24 | megcáfolandaná, jóakarata meghiúsítandaná, hatalmassága megbüntetendené, 10259 24 | emelni gonosz fejeiket, meghiúsult terveik után ide futottanak, 10260 21 | úgyis jól tudta, hogy e meghívás csak nemeslelkű hála tőle, 10261 31 | össze sátorába rögtön.~A meghívottak nagy ímmel-ámmal felgyülekeztek 10262 29 | hazába, s most mind úgy meghíztak, hogy kicsiny már nekik 10263 31 | lehetett egy világrészt meghódítani.~A körüljárt urak nagy bizakodással 10264 24 | elszakadását, Magyarország meghódítását célozzák, s mindkettőnek 10265 13 | büszkeség.~– Uram! Thesszalónia meghódított tartomány, s annak basája 10266 11 | Csak ekkor ütött szájára, meghökkenve, hogy hisz ezt nem volna 10267 2 | melyben tudtára adatik, hogy megholt bátyja után ő következik 10268 31 | táborukat.~A dragomán mindenütt meghordozá a magyar urakat; elmondva 10269 9 | a Duna-parti házsorokkal meghosszabbult, az egyenes palotasor a 10270 29 | meglehet, hogy némelyik meghűti magát bele, és elhal.~– 10271 8 | templomot, s éjnek idején meghúzatván minden harangot, beharangoztatott.~ 10272 1 | vagy valami török árul megifjító balzsamot.~Ím azonban nagy 10273 22 | ablakában, ahogy az odaliszknak megígéré. Nem érté annak rejtélyes 10274 24 | egészhez nem kell egyéb, mint megígérned a nagyvezérnek a kétszázhetven 10275 17 | megegyezésed nélkül nem mertem megígérni.~Azraële villámló szemekkel 10276 6 | komolyan vevé a dolgot, megígérve, hogy nemcsak a maga századját, 10277 21 | mindkét hölgy egyszerre kiálta megijedten:~– Hasszán! – Megismerék 10278 5 | gondolván, hogy ezt ugyan jól megijesztgette.~Alig tette be azonban maga 10279 24 | elsápadva, földre zúzva várták a megijesztő felelet hatását, míg végre 10280 5 | Illik-e ez keresztyénhez? Így megilletődni azon a házasság-elmúláson, 10281 34 | jezsuita, kezében feszülettel, megimádkoztatá szakaszonkint a német harcosokat; 10282 17 | ellen imádkozni. Hasszánt megindította ez iránta való ragaszkodás 10283 5 | segélyére hadseregünk egy részét megindítottuk. Melyre nézve szükséges, 10284 14 | csauszokkal ugyanazon úton megindul. Midőn a lerombolt hídhoz 10285 3 | basa seregeit, s azonnal megindulandnak a Kiuprili táborával egyesülni. 10286 23 | zászlót. Erdélyből kellett megindulni a harcnak, melynek fejedelmére 10287 6 | magam tizenhét zászlóaljával megindulok, minden zászlóaljra kérhetek 10288 21 | megijedten:~– Hasszán! – Megismerék a hangot.~– Észrevették 10289 6 | mennyből érkező hangot, megismeri azt, – feltekint, – meglátja 10290 19 | elhozod. Kívántad, hogy megismerjelek, én meg akarlak ismerni. 10291 3 | tartá. Ifjú leányok közt a megismerkedés és a szeretet közt csak 10292 26 | lakomba, Kucsuk basa.~– Tehát megismersz még, te derék öreg? – kérdé 10293 26 | gyöngéd kezét, röviden megismerteté vele magát.~– Én vagyok 10294 21 | magával az ifjú a herceget, s megismerve az alélt Máriát, ki még 10295 29 | praktikus magyar úr holttestét megismervén, kezében levő pálcájával 10296 19 | üveget – s ne idd meg mind.~– Megiszom én az egész patikáját, de 10297 2 | egész családnak: reggel megitatni, megtörölgetni, kivezetni 10298 19 | Ha engem megharagítasz, megitatok veled egy pint orvosságot.~– 10299 30 | midőn ismét kihúzom azt, és megitatom vérnek italával; majd, amidőn 10300 20 | ezüstgombos kék mentében öltözve, megjárhatta debreceni polgármesternek, 10301 33 | domb: – síkságon hegynek is megjárná, de ez óriási havas bércek 10302 23 | elé.~Míg e szelíd levél megjárta az utat, azalatt Telekinek 10303 28 | Hogy nem szükség e világnak megjavulni, látod abból, hogy a jóknak 10304 30 | Alkoránt, elkezdé abból a megjegyzett mondatokat felsorolni.~Úgy 10305 30 | hogy közöttetek hívatlanul megjelenek, én, kinek semmi közöm sincsen 10306 31 | zálogul, semmivé legyen puszta megjelenése által egy ifjoncnak, kinek 10307 1 | elözönleni rajtunk! A sáskák megjelennek a határon, idebenn már azt 10308 2 | tért vissza a szultánhoz megjelenteni, hogy a tök földhöz van 10309 28 | hozzá. – Anyád nemsokára megjő, atyád fejedelmi trónra 10310 33 | végére tevé:~„Íme, amit megjósolál, bekövetkezett; akik velünk 10311 32 | tébolyodott Feriz a dívánban megjósolt.~A török hadak mindenütt 10312 21 | meglásd, a vezér is gazdagon megjutalmaz érte.~Amint a gróf saját 10313 6 | iparkodva kézzel-lábbal megkapaszkodni az útjába akadt fűbe, fába, 10314 4 | vágsz vissza?~– Kétszer is megkaphattad volna tőlem Basanella mestervágását, 10315 25 | vehesse.~– Hiszed-e már, hogy megkapjuk a gyilkosokat? – kérdé triumfáló 10316 24 | adok; akármennyi kell, megkapod; alkudjál velök, árverezd 10317 24 | a vezér lábaihoz, egyet megkapott közülök, azt átkarolta, 10318 31 | Ugyanekkor az erdélyi rendek is megkapták az engedélyt hadaikkal Magyarországra 10319 10 | fegyverére hoz? Nem követelik-e a megkárosult férfiak vissza rabnőiket?~– 10320 29 | fenyőfák veres hímporait, azt megkavarta a felhőkkel, s amint azokat 10321 27 | vonásai, kifejezése még inkább megkeményültek, semmi bánat, semmi gyöngeség 10322 9 | urad számára.~– Elfeledém megkérdeni: mi neve e hölgynek?~– Megmondom, 10323 23 | összeszorítod.~– Megállj, majd megkeresem én nálad – szólt Naláczi, 10324 6 | lónak az árok, fiam!~Másszor megkerítették a rablót a macedón szarácsiak, 10325 34 | majd az egyik, majd a másik megkeríti vigyázatlanabb ellenfelét, 10326 3 | ablakmélyedésbe, s azzal megkerülé az asztalt, hogy a szép 10327 34 | erdélyiek jobbszárnyát kezdé megkerülni, de a tapasztalt vezér észrevevé 10328 6 | mert azt nem szabad addig megkezdeni, amíg százezerszer ezer 10329 31 | való harcra, s a viszály megkezdésére ürügyet szolgáltatott helyeket, 10330 5 | jámbornak nem volt módjában egy megkezdett mondatot bevégezhetni.)~– 10331 3 | béggel átellenben.~A lakoma megkezdődik és foly, a szakácsokat dicsérjük 10332 4 | tréfálni jöttek volna ide.~Megkezdődött a viadal; Feriz bég szokott 10333 32 | midőn azt egész erővel megkezdték, hogy akar éppen ő elmaradni 10334 29 | látni annak, amit bolondul megkezdtetek. – „~(Már ekkor tudva volt 10335 16 | tőled halálra követelni, én megkíméllek azon kellemetlenségtől, 10336 5 | Mert ha szeretne bennünket, megkímélné magát, és lefeküdnék, s 10337 6 | muníciós hajók fenekeit, megkínált nagy tisztséggel, hogy állítsak 10338 9 | amiért egy szóval merte megkísérteni, hogy őt e leány megvételéről 10339 19 | s nem első út ez, melyet megkísérténk az ő megszabadítására – 10340 7 | fölvesse kegyelmedet, egy kissé megkönnyítjük.~– No, azt tedd el – gondolá 10341 2 | csak Ghyka hercegnek; az is megköszönheti, ha megkapja. Több pénzem 10342 8 | alunni, s akkor egyenként megkötözni őket.~Szénási mester ezalatt 10343 13 | színhelyét.~A jancsárok szívében megkötözött, összevérzett társaik látása 10344 21 | ifjúnak lehete kivenni, megkopogtatá dárdája nyelével a kaput.~– 10345 25 | ugyanannyi havasalföldi paripát megküldeni egyúttal el ne mulasszad, 10346 25 | minden időhaladék nélkül megküldjed, különben várhatod egész 10347 6 | magában.~*~Egy hét múlva megküldték Kökényesdinek a kialkudott 10348 6 | úgyhogy paripája könnyen meglábalhatá. A szorongattatás e pillanatában, 10349 21 | szökevény moldvai fejedelmet; meglásd, a vezér is gazdagon megjutalmaz 10350 21 | örülni nagyon, ha téged meglát. Én azonban nem foglak neki 10351 32 | a jóslat, hogy nemsokára meglátandják a paradicsomot.~Rizlán basa 10352 5 | siker követte őket, azt majd meglátandjuk.~A Küprili káromkodott, 10353 21 | még egy percig, míg Ferizt megláthatja, s hallhassa ajkáról: jó 10354 3 | voltak felállítva, hogy amint meglátják a fejedelem hintaját, azonnal 10355 34 | nézni hoztak ide, nem jobban meglátnók ezt onnan a túlsó hegyről?~ 10356 21 | pirulni, mint máskor; ha meglátod e tüneményt, gondolj akkor 10357 17 | a mecsetet korán reggel meglátogassa, s onnan csak késő estve 10358 10 | hatnának váltig füleibe.~Másnap meglátogatá őt Yffim bég, a kalmár szívesen 10359 15 | fejedelem lesz az, ki Olaj béget meglátogatja, hanem az ebesfalvi közbirtokos, 10360 28 | látni téged, s álmaidban meglátogatlak.~– De ha e rossz világ lehetne 10361 5 | Így, ni. Estefelé ismét meglátogatom kegyelmedet.~Azzal nyugodtan 10362 20 | volna magamat, s a fermánt megláttad keblemben eldugva, mielőtt 10363 1 | szándékoztak, s amint engem megláttak, suttogva mondának, hogy 10364 9 | visszajöttem hozzád.~Sírtam, midőn megláttalak, s leborulék földedet megcsókolni…~ 10365 9 | az akkori budai vezér, meglátván palotája ablakából e tolongást 10366 21 | mit találjon? Hirtelen meglelé! – Add ide amaz ollót – 10367 12 | meg kell kísértenem; vagy meglelem a kösöntyűt, vagy utánahalok 10368 29 | forró vér, magát a földet is meglepé valami járvány, hogy azelőtt 10369 14 | vissza.~Az álomból ébredő meglepetése, öröme oly nagy volt, hogy 10370 23 | tied! – S mielőtt Naláczi meglepetéséből magához térhetett volna, 10371 26 | megismerte a belépőt, s örvendő meglepetéssel sietett elébe, megrázva 10372 24 | nagyvezér, látva az arcokon a meglepetést, jobbra-balra fordult, megmagyaráztatni 10373 24 | hamvas életpirossága. Gyakran meglepi őt a szótlan elmélázás, 10374 8 | őket az éj szárnyai alatt meglepni készül, s bátor védelemre 10375 29 | üstökös állt az égen, annyival meglepőbb, minthogy az eget három 10376 8 | magyarországiakkal Kolozsvárt meglepték, ezóta meg is ették benne 10377 6 | szpáhijaival Nagyváradból, s meglepvén a rékasiakat, ott Rhédey 10378 5 | megparancsoltam? Illik-e ilyen meglett férfinak oly szófogadatlanul 10379 21 | fogják észrevenni; s ez meglévén, lefeszíté a külső ezüstlemezt 10380 6 | kezökben, s közrekapták a meglódult törököt.~Azok visszafelé 10381 13 | száguldoznak a holtak mezején, meglopva az elestek köntöseit.~Hát 10382 31 | A tolmácsló tiha mindent megmagyaráza szépen; elmondá, hogy a 10383 21 | jutott társnője, ki őt oly megmagyarázhatlan önfeláldozással és eréllyel 10384 18 | lakott abban szerelem, mely megmagyarázta volna azoknak értelmét.~ 10385 24 | meglepetést, jobbra-balra fordult, megmagyaráztatni magának Béldi Pál feleletét, 10386 3 | mások a holdat szeretik, én megmaradok a csillagomnál.”~„Ha a nap 10387 4 | győztes kezdhet új harcot a megmaradottal.~– Azt se bánom, csak mentül 10388 24 | atyja azoknak, akik még megmaradtak a hazában, mint volt nekünk.~ 10389 13 | csatát, rohamokat küldve megmászhatlan sziklák ellen, lovassággal 10390 14 | egészen megvigasztalt férjének megmenekülése, s feledteté a jövő iránti 10391 17 | vesztegetéssel fognak törekedni megmenekülésén, tolvajkulcsot szereznek 10392 16 | erős hite volna barátnéja megmeneküléséről, hogy a félelem gondolatja 10393 8 | bírt, hogy legalább maga megmenekülhetett volna.~Körös-körül hangzottak 10394 8 | időt nyert üldözői elől megmenekülhetni.~Egész a határszélig nem 10395 8 | könnyebb, mint futó népeivel megmenekülni előlük. Ebéni egész éjjel 10396 14 | gondolkozott.~– Jól van. Megmenekülök, hogy megmenthesselek.~S 10397 20 | épült az a vérpad, ha pedig megmenekült, akkor Hasszánnak emelteték 10398 16 | és szeme láttára. A férj megmenekülvén, a szultán egész haragja 10399 24 | lemondás szavainál, a hon megmentéseérti könyörgésben oly átható, 10400 24 | ajánlata, mely egyedül a haza megmentését kéri, s az elfoglalt vagyonok 10401 16 | olyan üres minden szív, a megmentett hon gondolatja hideg vigasztalása 10402 13 | homlokának. Nincs hatalom, mely megmenthesse őket!… Mi ez?… Egyszerre 10403 14 | van. Megmenekülök, hogy megmenthesselek.~S ezzel keblére ölelte 10404 16 | hallani sok ideig. A fejedelem megmerevedten ült trónjában, melynek lépcsőit 10405 El | jövevény, ki egy szökéssel megmérte a sors útját a legmélyebbtől 10406 4 | vannak, s a rándulás, melyet megmetszett inai tőnek, kényszeríté 10407 28 | merte kérdeni: mi baja; de megmondá a leány.~– Óh, Feriz! Én 10408 27 | hogy azt kifizethesd.~– Megmondám határozatomat – viszonzá 10409 34 | eltávoztak, anélkül, hogy megmondanák, hová. A roppant tábor azalatt 10410 15 | azért jöttem vissza, hogy megmondjam neked…~Olaj bég ránézett.~– 10411 19 | meg akarják ijeszteni.~– Megmondod-e hamar?~– Ma nem.~– Nem-e? – 10412 29 | mi urainknak, ugyancsak megmosdatta őket szappan nélkül. Helyesen 10413 4 | bég mosolyogva, s azután megmosva kezeit, újra elővevé kardját. – 10414 18 | felébredt Mária, s amint kezét megmozdítá, megcsörrent rajta a lánc. 10415 33 | ember ő, és lábai alatt ha megmozdul a föld, menten összeomlik.”~ 10416 23 | Vérpadon, nem fejedelmi széken. Megmutatom e dölyfös székelynek, hogy 10417 10 | leányai, kiket esztelenül megmutatott az ifjúnak, álmában megkötözték, 10418 23 | székelyekkel együtt, s ha megmutattuk erőnket, bizonyára a fejedelem 10419 23 | felhívatá magához Csereit, s megmutatva az ujján levő pecsétgyűrűt, 10420 31 | lándzsás van egy-egy dandárban. Megmutogatta nekik azon hosszú deszkasátorokat, 10421 11 | s leszállva a partról, megnedvesíté kezét, s nehány csepp vizet 10422 13 | mellett. Az ifjú szemei megnemesíték keblökben a szívet, s megerősíték 10423 28 | anyádat elvivék.~Aranka megnémult az öröm és elfogódás miatt; 10424 23 | Bánfi Dénes?~Az urak mind megnémultak, csak Teleki bírt felelni:~– 10425 15 | oláh hercegnő felől.~Apafi megnémulva támaszkodott egy márványoszlopnak, 10426 14 | feléledt, a járó-kelő cselédség megnépesíté a tornácokat. A lovászok 10427 1 | Jézus segíts! – kiáltának a megnépesült utcában, mindenki azt hitte, 10428 1 | tünemény bámulatára, az utcák megnépesültek, s a közelebbi oláh falukból 10429 3 | Arankát több ízben hangosan megnevettetni bohó ötleteivel.~A hercegben 10430 9 | mondom uram, nincs miért megnézned e némbert.~– Hm! Talán termete 10431 29 | sorja, de nálunk kell azt megnézni.~– Hát kegyelmeteknél is 10432 5 | Cserei felbontá a levelet, s megnézve az aláírást, alig hallhatóan 10433 1 | félhold pedig teleholddá fog megnőni.~– De már ez mégis sok! – 10434 5 | míg gyerek voltam, mégis megnőttem.~Ezzel befelé fordult, és 10435 9 | látlak évek, évtizedek múlva, megnőve, megszépülve: … a pompás 10436 9 | köntösének szegélyét, azt megnyálazá, s megdörzsölé vele a kétségbe 10437 33 | buzdítá a harci érdemet; megnyeré szövetségeseit, kik közül 10438 10 | egyebet, mint azt minél előbb megnyerhetni. Hidd el nekem, sokaktól 10439 26 | Erdélybe, s minden vár kapui megnyílnak előtte; vagy pedig megállja 10440 11 | hangjaikat hallja, új világot lát megnyílni, s megesküszik, hogy még 10441 16 | reszketett, mint falevél, ajkai megnyíltak, de hang nem jött reájok, 10442 17 | fogadtál házadba, midőn előtte megnyitád annak ajtaját. Ha nehéz 10443 15 | kizárod őt szobáidból, én megnyitom előtte az enyimeket, s akkor, 10444 23 | kérdezé Vaytól:~– Bizton megnyughatunk-e e kegyelmi levélben?~Vay 10445 16 | mint hogy engedjétek őt megnyugodni ott, mely még Dzsingisz 10446 28 | szavával vigasztalja, s megnyugtassa annak tudatával, hogy van, 10447 32 | Ezen együgyű csel némileg megnyugtatá a jámbor öreget; de a régi 10448 25 | eltávozott, Ajász basa pedig megnyugtatólag fordult Feriz béghez:~– 10449 5 | utolsó szót leírván, egész megnyugvással veré ki nádjából a tintát.~– 10450 17 | kegyenceinek, mindkettőt megölelgetve. – Én most sátorom rekeszébe 10451 4 | könnyhullatások között megölelgetvén, összecsókolá, s számtalan 10452 9 | ajkainak lehelete, aki őt megöleli, annak számára már ássák 10453 31 | Apafi nem engedé, hanem megölelte, megcsókolgatá homlokát, 10454 23 | már semmit sem tudott, s megölelve nejét, hálát adott neki, 10455 12 | azzal bír, megronthatja, megölheti, őrültté, tetszhalottá teheti 10456 6 | melyből egy szippantás megöli az embert. De feljül már 10457 26 | fogtok egymásnak.~– Ah, akkor megölik apámat! – rebegé félelmes 10458 25 | mondta kendteknek, hogy megöljék őket? Csak a prédát kellett 10459 12 | hatalmamban áll: hogy téged megöljelek! – kiálta fogcsikorgatva 10460 13 | a félelmet, azután majd megöljük az ellenséget.~– Miért nem 10461 21 | feleségemért, engemet is megölnek, őtet is; de együtt halunk 10462 4 | Párbajban semmi sem oly megölő, mint az ellenfél nemes 10463 25 | egyig le voltak gyilkolva, s megölőik saját jó paripáimon menekültek 10464 25 | haraggal követelé a szpáhik megölőinek előteremtését. A fejedelem 10465 25 | ne kívánd tőlem a szpáhik megölőit, mert én bizonyára soha 10466 13 | emberre nem fogsz találni. Megölt magyart láthatál eleget, 10467 21 | főkötőjét, hogy kontyát megoldja, melynek tekercsei, ha színre 10468 34 | Thökölynek tiranusságától megoltalmazzuk, mert különben ha nem forgódunk, 10469 33 | rossz utai eddig mindig megőrizének seregjárásoktul.~Még mindig 10470 18 | szándékát.~– Legbiztosabban megőrizhetnéd e nőt, ha gyermekét elvennéd 10471 11 | még szeretni, elkábulni, megőrülni s meghalni a szerelemben.~ 10472 29 | olta vérükbe; s Feriz bég megőrült, mert szerette Béldi leányát, 10473 11 | helyben, azt gondolva, hogy megőrültél. Tehát bizonyosan varázslat 10474 31 | jönni erre a szóra.~– Hát megőrültél-e, vagy édes bortól vagy ittas, 10475 32 | beletemetve a várőrséget; végre megostromoltatott Buda, s a nagyvezér szeme 10476 6 | szegénylegénynek.~– De hát így megoszolva könnyen kiirthatják kegyelmeteket.~– 10477 13 | a vízen, s Hasszán basa megosztja a Kucsuk által kezdett harcot, 10478 24 | kevesünk őseinkről maradt, azon megosztoztak a fejedelem szolgái. Nekünk 10479 16 | találni; Erdély tisztelettel megőszült matrónái, erényeikre büszke 10480 21 | mik a karókon fennakadva, megóvták a menekvőket attól, hogy 10481 12 | fel fog tégedet keresni, s megparancsolandja, hogy őt Hasszán basával 10482 5 | miért nem feküdt le, ha megparancsoltam? Illik-e ilyen meglett férfinak 10483 18 | azon órában hívatá ötvösét, megparancsolva neki, hogy készítsen rögtön 10484 24 | Maurocordato kapott a szónok megpihenésén, ki az exordium után megállt 10485 14 | azon hegytetőt elértük, ott megpihenhetünk.~Ghyka oly nehezen tántorgott 10486 21 | felriasztá, s nem engedé megpihenni. Csak előre, mindig előre! 10487 34 | odaérhetett volna.~Itt kissé megpihentek a hadak a nagy nyargalás 10488 34 | gázolni.~Amint a székelyek megpillanták a törököt, a maguk jellemző 10489 6 | A rémvilágnál egyszerre megpillantják a szpáhik, hogy Rákóczi 10490 21 | sírva fakadt az öregember, s megpillantva az odaliszk övét az ablakfán, 10491 32 | dolgot, s rajta menvén, megpirongatá keményen, hogy minő bolondságon 10492 21 | markába vette a pallost, megpróbálta, ha jó fogás esik-e rajta, 10493 33 | történni mindent; többször megpróbálták már a törökök a német sereg 10494 19 | játékszere az a férfinak. Engem megragad a nemes érzés, az önfeláldozás, 10495 24 | oly átható, oly keserűen megragadó lőn szózata, mintha az ő 10496 12 | arca fölé hajolni. Hirtelen megragadta azt kezeivel, s kiemelé 10497 7 | pusztító oroszlánt szakállánál megragadván, leverje, az felruházá az 10498 1 | is ismerni –, de a jó úr megrágta a szíjat, s mikor készen 10499 7 | késekkel és pisztolyokkal megrakott tüszője látszott. – S az 10500 1 | felelget szavára, bosszúsan megrángatja palástját: – Hát ne alugyék 10501 11 | szerelmével eléget, panaszával megráz, szenvedélyével megöl, megtébolyít, 10502 1 | belemarkolt annak üstökébe, s megrázá emberül, mondván:~– Hát 10503 29 | sarkaiban…~… E pillanatban megrázkódék a palota, megindulva fundamentomaiban.~ 10504 16 | megeredtek a könnyek, egy megrázkódtató, konvulzív zokogás rohama 10505 7 | félkézzel úgy, ahogy más ember megrázna egy nyolcéves gyermeket, 10506 29 | összezártával egyszerre megrekedt, s nem találván semerre 10507 6 | a város kapujához, s ott megrekedve a kapu előtt, mindkét fél 10508 28 | új, nem földi fény, hogy megremeg a szíve, akire néz.~Az ifjú 10509 30 | és akivel szóba ered, azt megrémíti beszédével úgy, hogy utána 10510 17 | vernek saját országukban.~– Megrémültem miattad, mert csak az imént 10511 14 | mi bajod? – kiálta Mária megrémülve, mire a herceg büszkén fölemelt 10512 29 | lecsapok vele a földre, hogy megrendül az álló sarkaiban…~… E pillanatban 10513 29 | látszanak csókolni, s a megrengetett tornyokban megkondulnak 10514 12 | halavány orcáján, olykor megreszkettek tagjai: – a félelemtől-e 10515 12 | mentségükre siető kezeit.~– Ha megrettenni látsz, hagyj elvesznem.~– 10516 12 | hullám ajkához ér, s ha megrettensz, mindketten odavesztünk, 10517 13 | kalászt sem ért rá learatni a megrettent népség, jobbról vidám szőlőhegyek, 10518 23 | feltámadt ellene, s úgy megrettenté Apafit, hogy azonnal kocsijába 10519 13 | Nők ezek!~Toggendorf megrettenve rántotta vissza kardját 10520 24 | ilyenkor megszólítják, felijed, megrezzen, mintha ott járt volna, 10521 12 | vízen keresztülcsalták, megrezzenve állt meg, lélegzetét visszafojtva 10522 17 | Lépj elébb te ide, vén, megrögzött áruló, ki oka vagy annak, 10523 16 | tette szépségét. Térdei megrogytak alatta, csak alig tarthatá 10524 13 | mielőtt odaérhetett volna, megrohanák Toggendorf vértesei, s egy 10525 17 | kiértem, utamban lesbe állván, megrohanjanak, s a hercegnőt kiszabadítsák, 10526 25 | keríteni. Míg ezek egy falut megrohannak, addig én távolacska a túlsó 10527 7 | összemarcangolni, de kit megrohanni nem mer, jól tudva, hogy 10528 7 | szerint Kolozsvárt egyenesen megrohannók, ami annak magas falai és 10529 33 | egyszerre minden oldalról megrohanták a birodalmi seregeket: azok 10530 10 | bűbáj van ez ifjú ajkán: megrontá e hölgyek szívét beszédével, 10531 24 | fejedelmet és az országot megrontani. Ámbátor azonban meg vagyon 10532 5 | szüntelen készen állhat megrontásunkra, iparkodnak elfoglalni: 10533 12 | hive, hogy aki azzal bír, megronthatja, megölheti, őrültté, tetszhalottá 10534 33 | Énekszóval fogadtátok, aki megrontott benneteket, és börtönben 10535 13 | szép kínai leányé, mint a megroppant liliom, ajkát összezárva 10536 27 | nem tudott, belei kezdtek megrothadni.~Senki sem bírta kigyógyítani 10537 7 | s a második utánalépett, megrúgá azt egyszerre iszonyú facipőjével 10538 14 | hídhoz közel jutand, ott megsarkantyúzza paripáját, s átugrat a nyíláson, 10539 21 | gazdájának, s reggelre mind megsavanyodik, hogy a kenyeresláda kulcsa 10540 34 | főszerdár, Feriz bég. Halálosan megsebesülve bár, mégsem feledte el halálos 10541 24 | török császár nem segít, megsegít a római császár, ha az sem, 10542 29 | várost elpusztítva, később a megsegített kozákoknak fordult, s levágva 10543 24 | kitelhetőt, ha őt dolgaiban megsegítik, gondolván magában: ha a 10544 34 | első soraidat megbontották, megsegítsen, azt ne várd tőle.~Hadvezérek, 10545 18 | veszélyre, az asszony már megsejtette azt, s míg a férfi ravasszá 10546 21 | hogy azok hegyeiben magokat megsértsék.~Ezenfölül Azraële a gobea 10547 4 | Katonadolog! Csak a bőr van megsértve. Három nap alatt beheged.~