Jókai Mór Török világ Magyarországon Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejet grey = Comment text
11549 3 | kötőt. Hát a hajba? Hát a nyakra?” Ha azt mind felrakta volna 11550 19 | leveket mindenféle görbe nyakú üvegekben.~A szerecsen bemutatá 11551 24 | küldöttei. Tört volna ki nekik a nyakuk, ezt mondom én. Azok hozták 11552 1 | enyimeknél – szólt a pópa.~– A nyakukban van a hiba.~Jöttek azután 11553 12 | téve. Keblén volt a fehér nyárfalevél, s oly nyugalmat adott neki.~ 11554 11 | égető forgószél, Számum, nyargal végig a pusztákon, hogy 11555 34 | megpihentek a hadak a nagy nyargalás után; Heiszler bort, pálinkát 11556 6 | szüntelen új meg új alakok nyargalnak elő társaik segélyére, míg 11557 1 | kipödrött bajusszal lovon fogsz nyargalni; hanem amíg akármivé mássá 11558 8 | lármadobot, a lovasok trombitálva nyargaltak elé hátra. Ebéni elveszítette 11559 34 | emelkedni, míg előőrsei nyargalvást futnak a tábor felé.~– Mi 11560 13 | másikig sűrűn kezdtek járni a nyargoncok, a vezérek csak hosszú kézből 11561 34 | tatárok egész ökröt sütöttek nyárson, s metszették, ameddig megsült; 11562 13 | fényes hadsorok helyett nyavalgó, véres tetemekkel van a 11563 27 | bírta kigyógyítani irtózatos nyavalyájából, végre egy német borbély 11564 1 | Futott volna már az is a nyavalyás, de a pap megragadá köntöse 11565 7 | van annak minden zege-zuga nyavalygó haldoklókkal, s elannyira 11566 6 | kézzel mind a kettő a lobogó nyelét fogja, egymástól el akarva 11567 6 | füstöt és lángot a várba.~– Nyelhet füstöt Haly basa pipaszár 11568 23 | könyörgött neki, hogy ne nyelje el.~Apafi maga sem vette 11569 34 | s azóta, mintha a föld nyelte volna el, úgy eltűnt.~– 11570 4 | tréfaszámba hagyva menni e nyelvbotlásnak vélt vallomást.~Azzal összeölelkeztek 11571 29 | minden embernek a szája, nyelve felnyílik ellenetek, s úgy 11572 9 | termete az ezüstnél.~– Átok nyelvedre, gonosz fecsegő! – fordult 11573 10 | holnapután… De Allah őrizze nyelvemet azon szavaktól, melyeket 11574 7 | közöttük.~– Nem értjük azt a nyelvet, jámbor barát.~– Hát miféle 11575 31 | Minthogy a két beszélő egymás nyelvét nem értette, a tihának kellett 11576 31 | magyarul, mert ragadós a nyelvetek, mint a fákon termő macskaméz. 11577 8 | beszéltek, mert értek a nyelvükön, de úgy tettem, mintha nem 11578 34 | pihenéstelen nyargalva Nyén és Szentpéteren keresztül 11579 6 | fölött, s vagy kiveti őt a nyeregből, vagy kitekeri kezéből a 11580 6 | volnának is, mert mindegyik nyeregkápámban van egy pisztoly, amelyikkel 11581 31 | békét kötni vele, melynek nyereményei, ha az országra nézve nem 11582 34 | Ilonát. Ez volt legnagyobb nyeresége a harcból.~Most mind a ketten 11583 6 | kapaszkodék fel egyik hóhérja nyergébe, s annak háta mögött menekült 11584 14 | látszott, hogy lovát le sem nyergelé azóta.~– Ne menj tovább, 11585 6 | fizetnek? A lovamat sem nyergelem fel annyi pénzért, inkább 11586 8 | istállóba, felugrott egy nyergeletlen paripára, s úgy nyargalt 11587 33 | lovászainak, hogy rögtön nyergeljék fel harci paripáját; kardjai 11588 4 | firkáitokat olvasni. Eredj le, nyergeltesd fel paripámat, a kocsisoknak 11589 7 | pillanatban útra indulok. Lovam nyergelve van.~– Kegyelmed lóháton 11590 6 | megérzi az ellenséget, s nyerít, ha az ura alszik, vagy 11591 30 | kürt rivallása, a paripák nyerítése sem támaszt meleget bennem. 11592 14 | lábaival érte a mén, s halálos nyerítéssel bukott vissza, lovagjával 11593 10 | ellened zúdul. És végtére mit nyerne az, ki őket visszavinné? 11594 18 | hidd, hogy azt meg fogod nyerni.~Azraële arcát könnyű pír 11595 9 | veszthetnél rajta, amit többet nem nyersz vissza.~– Apám szakállára 11596 3 | vonakodni készült, amivel azt nyerte, hogy a nők mind rajta estek, 11597 14 | Szereten, ezáltal egy napot nyertek előlük, s ez egy napi előny 11598 27 | lábainál fekvő eb okos fejét, s nyihogó örömmel tekinte urára, azután 11599 27 | rángatva, s oly élénk örömmel nyihogva, csaholva, hogy szinte érteni 11600 4 | elébb villogó tekintetök nyilaival kezdenék a harcot, s azzal 11601 13 | kolostort, s puskákkal, nyilakkal lövöldözve be annak ablakain, 11602 6 | Úgy el van annak dugva a nyílása, hogy rá nem akad ember, 11603 33 | kártyavár, s távol a hegyek nyílásai a szíriai tengeröbölt engedik 11604 31 | bátrabb, mint ő.~A sátor nyílásain kitekintve, láthatá, hogy 11605 17 | kezével összefogva annak nyílását.~– Ha el találsz ájulni – 11606 8 | ellen, el levén látva magas nyílással tetején, melyen a füst kimehetett, 11607 23 | Harc helyett hódolatteljes nyilatkozatot külde a fejedelemhez, melyben 11608 33 | fogják minden oldalról egy nyíllövésnyire körül.~A fejedelem látta 11609 29 | lehetett, s felszedve az éppen nyílni kezdő fenyőfák veres hímporait, 11610 12 | bűnös, ki előtt az ég víziói nyíltak meg, mosolygó angyalarcokkal.~ 11611 23 | vagyunk – monda –, akkor jobb nyíltan kilépnünk, s ha kihúztuk 11612 32 | vad, mely a benne akadt nyíltól nem tud menekülni; végre 11613 31 | beszélt tovább Apafi joviális nyíltsággal. – Magyar királyság és magyar 11614 33 | tömött soraira az égő gyantás nyílvesszők, mintha pokoli tűzeső viharzanék 11615 27 | fejedelmi széken ülni, mint nyirkos börtönben a hideg kövön?~– 11616 1 | ellenségeim elméjének homályát, nyisd meg azoknak ajkait, akik 11617 14 | türelmetlenül ismétlé:~– Nyiss ajtót, Mária.~A nő sietett 11618 21 | Nem kiálta senkinek, hogy nyissa ki az ajtót! Tudta, hogy 11619 32 | német helyőrségek előtt nyiták meg kapuikat. A fejedelem 11620 28 | dicsően, hatalmasan, mint nyitja meg majdan gyermekei börtönét, 11621 21 | szalonnázott. – Azok ki nem nyitják.~– Hát ti miért vagytok 11622 21 | falhoz ért, s amint Hasszán nyitni akará az ajtót befelé, ez 11623 26 | annak, hogy ritkán szoktak nyitogattatni.~– Miért tevétek őket e 11624 25 | különben még egy szájat nyitok a fejeden.~– Uram, de el 11625 18 | melyben legelőször imára nyitotta ajkát egy láthatlan lényhez, 11626 1 | emberek megismerték, s utat nyitottak előtte egész addig a kisded 11627 5 | szultán ellenségei ellen, kik Nyitra várát ostromolják, a már 11628 5 | leghatalmasabb szultánnak várát, Nyitrát megszállván, az ott berekesztett 11629 19 | gyönyörködteti. Hívass zenészeket, s nyittasd fel kapumat. Virágokat rakass 11630 18 | melynek békóit mesterséges nyitú lakatokkal lehetett bezárni; 11631 14 | Azok ott üldözőink – nyögé kétségbeesve. – Itt nincs 11632 28 | kárhoztatva, hogy hallja kedvese nyögését, hallja a lázas lihegést 11633 17 | töltöget szájába; minden nyögést, minden sóhajt megért, mire 11634 5 | törődjél vele, ha engem nyögni hallasz.~Cserei megnézte 11635 31 | ütteté fel sátrait.~Teleki nyögött a kín miatt, melyet lelkében 11636 18 | megcsókolá, mire a gyermek nyögve elhallgatott.~– Miért nem 11637 21 | lépteket hallana belülről, és nyöszörgő gyermeksírást.~Nehány pillanat 11638 18 | mind a ketten, s ha olykor nyöszörgött a kisded, Mária is elkezde 11639 12 | fogod érteni, mintha egy nyolcadik színről kellene gondolkoznod, 11640 7 | ahogy más ember megrázna egy nyolcéves gyermeket, s odarántá őt 11641 24 | teremnek belseje.~Egy nagy nyolcszegletű szoba az, minden festvények 11642 15 | az országnak, s aztán egy nyolcvanesztendős öreget megütögetni nem is 11643 13 | otthon sütitek a makkot. Nyolcvanezer tallér egy oly országra, 11644 13 | harcolt: ti fizethettek nyolcvanezeret azért, hogy otthon sütitek 11645 6 | Legény legyen az, aki neki nyomába hág, ha egyszer lován ülve 11646 6 | magyar lovag volt mindenütt nyomában, senki sem mondá Halynak, 11647 6 | szinte tízével, húszával nyomakodnak elő a törökök, a szpáhikat 11648 21 | zajgó hullámsíkra. Néhány nyomás az evezőkkel, s messze voltak 11649 28 | Virághervadás~Mit érzek oly nyomasztót, midőn e történeten elgondolkozom? 11650 25 | van elrejtve, s te vezeted nyomba a szpáhikat, amiért aztán 11651 5 | kegyelmed három nap az ágyat nyomja: csak rajta, szaporán, én 11652 16 | rettenetes nagy pecsétet, s nyomják a markába.~Csak akkor kezde 11653 9 | vagynak öten. Ezek mind nyomorultul vesztek el uram, méreg, 11654 10 | csak a csókoknak kellene nyomot hagyni.~– S valóban csatáznának 11655 16 | beküldött Hasszán basa, hogy nyomozásokat tegyen a fejedelem és népe 11656 32 | félhez.~Minden beteljesült nyomról nyomra, mit a tébolyodott 11657 34 | segélyt gondolt ki, mely nyomrul nyomra vitte őket elébb 11658 6 | mindig közelebb-közelebb nyomul Halyhoz, egyenként lesújtva, 11659 13 | most álltok, és tovább ne nyomuljatok, míg erre új parancs nem 11660 13 | s azon hirtelen át kezde nyomulni a gyalog jancsárság.~A német– 11661 4 | Feriz bég szokott hevével nyomult ellenfelére, mintha vissza 11662 3 | harangok, a násznagyok, nyoszolyók és vőfélyek lefoglaltak 11663 34 | kőszálról, melyre felrepült, a nyüzsgő, iparkodó harci tömegre, 11664 27 | nem jött ki ajkán, az eb nyüzsögve csókolá majd ura, majd asszonya 11665 4 | dühbe jött Thököly hideg nyugalmán, s csaknem magánkívül veté 11666 16 | erre Béldi Pál, szelíd, nyugalmas arcával –, és ez: a kérelem 11667 21 | ki ott hasalt a gyöpön, s nyugalmasan szalonnázott. – Azok ki 11668 32 | Almakeréken adattak át az örök nyugalomnak.~ 11669 5 | minden íze fáj, ha mozdul.~Nyugalomra volna szüksége, de egy percig 11670 17 | vezéri nyereg helyett egy jó nyugodalmas fejedelmi székben vetheti 11671 34 | s maradékunknak állandó nyugodalmat s szabadságot nagy dicsérettel 11672 15 | nőnek háborítatlan pihenése, nyugodja ki magát szenvedéseiből 11673 29 | után küldeni, s csak akkor nyugodott meg egy kissé, midőn az 11674 19 | alantabb, csendesebb hangon, nyugodtabb kebellel folytatá:~– Ma 11675 16 | végződik búval. Csak alig nyugodtunk meg azon vett hírben, hogy 11676 22 | szeretni, imádkozni: tehát itt nyugoszik meg a lélek!… A nőnek is 11677 26 | vendégeit a szűk csigalépcsőn a nyugoti toronyba, mely börtönül 11678 El | körökben, csak Erdély kardja nyugszik: félelmes fegyver, ha egyszer 11679 15 | Napok óta nem volt már nyugta, akárhová fordult. A török 11680 19 | arab mén volt az, tízszer nyugtalanabb a hosszú pihenés miatt, 11681 29 | Erdélyország felett. Többé nem nyugtalanító hírek voltak azok, miket 11682 4 | utolsó csepp vérig!~– Ne nyugtalankodjál, herceg – szólt Imre udvariasan. – 11683 7 | távolléted miatt nagyon nyugtalankodni találnak, kiállasz egy ablakba, 11684 21 | emberek egyre vártak, és nyugtalankodtak, midőn mintegy tizenkét 11685 3 | kezde simulni szemérmes nyugtalansággal e delejes hatalmú tekintet 11686 14 | kérdeztem volna tőled.~– De e nyugtalanságod?~– Már elmúlt. – Okát ne 11687 32 | Jól járt szegény, Isten nyugtassa meg!”~Földnek vált hamvai 11688 19 | szólt Feriz, fél könyökére nyugtatva fejét.~– Éltemet kérd! – 11689 19 | percig sem volt egy lába is nyugton, ketten fogták a fejét, 11690 28 | mit a rostélyon keresztül nyújta hozzá. – Anyád nemsokára 11691 22 | mintha ama tünemény feléje nyújtaná hófehér karját, tele részvéttel, 11692 4 | kezeivel, azt egy delnőnek nyújtandó.~Kiálltak a síkra.~– Még 11693 26 | beszélhetnek, ha csak kezeiket nyújthatják is egymásnak, ha csak megcsókolhatják 11694 24 | nagyot ásított, s akkorát nyújtózkodott, hogy az öv kettészakadt 11695 28 | enyhíteni egy pohár vizet nyújtson neki, hogy suttogó szavával 11696 7 | fogva a levegőbe, mint egy nyúlfiat, s ekkor még csak nem is 11697 34 | levőknek, hogy senki se nyúljon hozzá; egyedül vívott méltó 11698 25 | megfelelt rá.~– Hozzám ne vágd a nyúllábadat, ha még hozzám nem vágtad, 11699 25 | találom hozzád vágni ezt a nyúllábat, hogy a holdvilágba esel 11700 25 | nyakláncot fényesítgetett egy nyúllábbal, midőn a renegát lélektelenül 11701 31 | legrosszabb eseteket; a hosszúra nyúló harcot – seregeik megveretését – 11702 2 | szattyánpapucsot, Tekusból nyusztkalpagot kócsagtollal együtt.~Ily 11703 29 | erre a szóra érkezik egypár nyusztos, kalpagos, úrirenden levő 11704 2 | mert hintóban jártak, s nyusztot és asztrakánt viseltek a 11705 3 | hintó ajtaját, előre levevé nyusztprémes kalpagját; de elhüledezve 11706 3 | férjéhez romlatlan szívén és ó-nemes címerén kívül egypár millióra 11707 31 | szerepet cserél vele, s midőn őbenne a bátorság utolsó szikrája 11708 11 | felől – szólt Azraële. – Óbudáról; a kapuzárás jellövése.~– 11709 9 | teremtés remekét ekként ócsárolod. Tízezer dinárt kell érte 11710 6 | árokba.~A kurd még fel sem ocsúdott bámulatából, midőn ostorpattanást 11711 13(1)| betűiből e szó jön ki „centum oculi”.~ 11712 1 | alább, inkább, azt mondta, od’adom a papnak.~– De mit 11713 34 | fiókból egy tucat kártyát, odaadá azt Telekinek, ezen szavakkal:~– 11714 15 | kötött, s a kard háta mögé odaakasztá azt a históriai nevezetességű 11715 1 | lakásaikból, mert én magam odaállok egy fustéllyal, s fogadom, 11716 13 | s azt nyakára hurkolva, odaállt az ablakhoz, hogy ha a lázadók 11717 25 | pergament, s amint annak sorait odább-odább olvasá, arcán reszketett 11718 29 | egyszer csak elkezdett a hegy odábbcsúszni. Erdők, kertek, azok közt 11719 14 | És ismét sietve kellett odábbhaladnia. Midőn Szamosújvárról kiindult, 11720 13 | ők a túlparton látszottak odábbhúzódni.~A budai basa sergeinek 11721 6 | csak azt várja, hogy azok odábbmenjenek, azonnal rajtaüt az úri 11722 27 | fizette ki neki a méreg árát.~Odabenn a vendégek hangosan kacagtak 11723 12 | vannak, s énekléseikkel odacsalják a hajósokat a százfejű Rok 11724 17 | kinek nyakát a magáé helyett odadhassa.~Kucsuk és fia ugyan kiszabadultak 11725 12 | érte, minden drágaságaimat odadnám.~– Tudok én – szólt Majmun, 11726 8 | elveszítette a fejét.~Szerencséjére odaérkezék hozzá Magyari.~– Mi történik? 11727 9 | arcra borulva várta, míg az odaérkezik, s odanyújtá nyakát Yffim 11728 34 | Hátha kinyitja addig, míg mi odaérünk?~– Akkor nem az lesz a baja, 11729 23 | éjjel vágtatott Fogarasra, odaérve nagy lóhalálában, maga elé 11730 27 | látta már, akivel beszél. Odafektette elájult nejét a basa karjaiba, 11731 2 | este bejönne az udvarra, odafenné az oldalát a szederfához, 11732 21 | kiért, s ott egyszerre odaférkőzve hozzá, a lovag térdére tevé 11733 25 | tekintetével az ülő mozleminen, odafordul hozzá, kopjájával vállára 11734 24 | kifeledte a megszólításból, odafordult hozzá, pótlólag utánragasztva:~– 11735 28 | török arca elé tartva kezét, odafüggeszté éles sasszemeit, s midőn 11736 3 | posta, ki a leveleket hozta, odafurakodék Thökölyhez, mondván, hogy 11737 3 | előttük, leányával együtt odahagyá a teremet. A herceg megfogá 11738 1 | semmi mesterségük a háború, odahagyják kaptafáikat, s lőni, kardot 11739 3 | nőket hódítani szokott, odahajlék a bájos menyasszonyhoz, 11740 14 | támaszkodom rád.~Amint ez balgatag odahajol hozzá, a herceg egyszerre 11741 18 | ha nem lesi-e ki valaki, odahajolt Azraële füléhez, még tenyerével 11742 6 | demecseri legelőm mellé odahajt a szél egy úszó lápot, s 11743 6 | által, hogy ő ugyanakkor odahaza a tanyáján szántott, vetett, 11744 18 | az ajánlatot, s kisdedét odahelyezé maga és Azraële közé.~A 11745 27 | beléptek a börtönbe. Béldi odahívá Kucsuk basát. Arcán valami 11746 25 | nemismerést tettetve bámul fel rá, odainti őt magához.~– Tán nem is 11747 27 | mérgezni? – szólt, a renegátot odaintve.~– Akár egy egész várost.~– 11748 6 | párt nem bír ellenfeleivel, odaizen a buckák közé, ahol mindig 11749 32 | életnagyságú arcképét, s odajárulva hozzá, megcsókolá annak 11750 3 | fejedelem személyét képviselve, odajut Mária mellé: velök szemben 11751 6 | fél termete látszik, ki odakönyökölt a párkányzatra, hosszú puskáját 11752 14 | hasznára fordítá a szót, odakötöztetvén a herceg lábait a kengyelhez, 11753 21 | ablakfán, mellyel a növény volt odakötve, azt leoldá, összecsókolá 11754 34 | kötött vascsigákra téve, odalenn malomkorongot állítának 11755 31 | tartá magát.~De a fejedelem odalépe hozzá, s vállára téve kezét, 11756 21 | kiáltott – monda Thököly, s odaléptetett a fegyvereshez, ki mozdulatlanul 11757 29 | arccal kelve fel helyéről, s odalépve a tanácsúr elé, hogy szemébe 11758 10 | útnak indulni.~Hadzsi Baba odalett e nevek hallatára.~– Holt 11759 19 | annál jobban bízik a kedvenc odaliszkban. Hogy éjjel tízszer is felkel 11760 21 | tömöttségre nézve versenyeztek az odaliszkéivel.~– Jó, legyen mind a kettő, 11761 20 | ijedelmében kővé meredt odaliszkhez fordulva –, miszerint te 11762 34 | deli hölgyek, a bűbájos odaliszkok – helyeiken vannak már: – 11763 21 | egyszer kivehetni.~A szegény odaliszkra, aki megmenté őket, nem 11764 34 | Thököly megismerte Ferizt, odalovagolt mellé, s kezet szorítva 11765 25 | Csak addig el ne fuss, míg odamegyek.~Zülfikár azonban meglátá 11766 5 | a bokrot, anélkül, hogy odanézne; csaknem háttal lévén felé 11767 29 | éles két öklelő szemével odanézve annak szeme közé, egyet 11768 30 | formával szokott mindig odanyomni.~– Íme, itt áll a szerződés – 11769 9 | ezüstabroncs csak azért látszott odaövezve lenni, hogy kitűnjék, mennyire 11770 11 | miknek édes némasága annyi odaolvadást fejez ki? Azon sóvár pillantásokat, 11771 31 | tovább tartani magukat, odarohantak hozzá, kezeit, lábait, ruháját 11772 24 | többi magyar urak végre odarohanva, erővel vitték el Csákyt 11773 17 | volna már felőle, mit teend, odasimult édes, mosolygó arccal a 11774 7 | páter megrántá köntösét, odasúgva:~– Maradjon nyugodtan kegyelmed.~ 11775 21 | prédájára rohanó leopárd, odaszökik az odaliszk, s a háttal 11776 29 | meggörbítvén erre a szóra a nyakát, odatartá a képét a megszólító úr 11777 24 | Béldi mellett egy hang, s az odatekintők Kucsuk basát látták Béldi 11778 24 | márványhidegen.~A többi urak odatérdepeltek lábai elé, összekulcsolt 11779 19 | közelítni érzé.~Azraële odaült mellé a kerevetre, s átölelte 11780 19 | kiálta Gergely tűzbe hozva, s odaugratott az orvosságos üvegek közé, 11781 1 | se kellett több! Nosza, odaugrék, s minekelőtte más kigondolta 11782 28 | angyalnak, mint földi nőnek. Odavánszorgott a hintóhoz, halvány arcán 11783 6 | azoknak a megmaradt díja, akik odavesznek. Hát ilyenformán tenne az 11784 12 | megrettensz, mindketten odavesztünk, mert a vízbefúlók erőszakosak, 11785 19 | vezérekkel, s gyakran egy odavetett szó tőle többet segített, 11786 20 | mosolygott a pénz szóra, odaviteté magához a zsákokat, s könyökig 11787 21 | Megtört lélekkel és erővel odavonszolá magát hozzá térdein az odaliszk, 11788 7 | szokott rendesen sziklai odvából előtörni, mintegy két hétig 11789 31 | roppant csatakígyók, a tág öblös ostromlövegek, a fahengereken 11790 33 | között, melyek nagy tág öblöt kerítnek körüle, emelkedik 11791 23 | Kelemen, a Bethlen urak, kik öccsüket, Miklóst, nagy esze végett 11792 29 | siheder.~– Nemcsak meglátszik, öcsém, hanem meg is érzik rajtunk; 11793 8 | Ni, hogy fenyegetőznek az ökleikkel; vigyázzanak ám magukra. 11794 31 | hogy mit beszélnek.~Teleki ökleit összeszorítva, lábával a 11795 7 | összemarkolta a rabló mindkét öklét, erősebben, mint ha a krokodilus 11796 4 | a kardodat, hogy csak az öklöd mozogjon.~– Köszönöm a tanítást – 11797 4 | Feriz bég kardjába, éppen az ököl alatt, hol az életerek vannak, 11798 8 | férfiak batyuval hátukon, ökreiket, teheneiket hajtva maguk 11799 34 | látszott, a tatárok egész ökröt sütöttek nyárson, s metszették, 11800 6 | ellene intéztetik, csak az öldöklésre.~Az ifjú Rákóczi az, kinek 11801 7 | s elannyira gyors ezen öldöklő angyal működése, hogy míg 11802 8 | kegyelmeteket egy lábig le nem öldösik.~A zavart kiáltozásokból 11803 14 | hidegek, a kar reszket, midőn ölel; megdöbbenve tekinte arcára: 11804 22 | a lélek nem hevert undok ölelésben, nem szívta a kábító gyönyörök 11805 10 | derekaikra, mik csak édes ölelésre valának teremtve, páncélt 11806 27 | s annak térdeit vonagló öleléssel karolva át, rebegé:~– Te 11807 17 | mosolyogva tűrte a címet és ölelgetést, hanem amint körültekinte 11808 18 | szavakat, csak hogy gyermekét ölelheté. Lefekvék nyugodtan a kerevetre, 11809 6 | összefoly, s ha karjaik nem ölelheték, legalább lelkeik ölelik 11810 27 | láttam képedet, és nem ölelhetélek meg. Óh, Béldi, én meghalok 11811 11 | szebb alakot. Miért nem ölelhetem őt, – mint testvéremet, 11812 24 | nem nőink, gyermekeink ölelhetését, még csak hazánk láthatását 11813 7 | ha gyermekét felüdülve ölelheti, s efölötti örömében még 11814 14 | Mária.~A nő sietett férjét ölelhetni, bebocsátá őt, nyakába veté 11815 6 | ölelheték, legalább lelkeik ölelik egymást.~E lélekrázó jelenet 11816 19 | csábítóan, őt vélte látni és ölelni.~Szerelem tévedései!…~ 11817 14 | túlérzékeny nő – ily hidegen ölelsz-e engem?… minket? – igazítá 11818 19 | csókolt oly édesen, azért ölelt oly forrón, azért mosolygott 11819 3 | ifjúban.~Míg mindenkitől öleltetve, úgyszólván kézről kézre 11820 24 | Igazságért jöttem hozzátok, ám ölessetek meg.~Küprili elhüledezve 11821 25 | használni, elkezdte őket öletni mindenfelől. Hajrá, hajrá! 11822 32 | el. Ajász basát Thököly ölette meg a szultán parancsára, 11823 33 | le fegyvereik alatt, ott ölettek meg bevehetlennek híresztelt 11824 29 | Dénes – azt mondják, én ölettem őt meg; Béldi Pál börtönében 11825 17 | rád nézve az, hogy meg nem ölheted, a föld alatt legjobban 11826 10 | támadnak, elébb szemeik villáma öli meg az ellent, azután kardjaik. 11827 34 | Nekem is volna, ha meg nem ölik. És derék, hozzád méltó 11828 16 | férfit nem mertek ölni, öljetek asszonyt! Gyilkoljátok meg 11829 13 | nem szélesebb két bécsi ölnél, amin két óra alatt hidat 11830 14 | De fuss innen, ha előttem ölnének meg, nem kellene kard szívemnek, 11831 21 | a bástyáig több mint öt ölnyi mélység volt, s az árok 11832 27 | becsületes embert! Majd ölök én neked máskor embert, 11833 19 | tudtomra adá, hogyha én nem ölöm meg ez asszonyt, ő fog megölni 11834 12 | könnyű szürke burnuszt ölt magára, s kezébe véve kobozát, 11835 25 | életemben még egyet sem öltem meg.~Az aga fogait csikorgatta, 11836 33 | benneteket, és börtönben öltétek el, aki meg akart szabadítani. 11837 22 | dagadó kerevet; majd egy öltönydarab vagy egy pompás kelme, porcelán 11838 21 | szüksége, azzal kebléhez kötözé öltönye szárnyaival kisdedét, ki 11839 12 | termetét a vizekből.~Lenge öltönyei testéhez tapadva, százszor 11840 12 | csakugyan nem tréfa, s lerakva öltönyét és fegyvereit, megkérte 11841 21 | préme és madártollból, az öltönyök mind a legvékonyabb, átlátszó 11842 14 | került, azalatt egy piszkos öltönyű ronda török csausz jött 11843 24 | turquois-zal kirakott kardjával s öltözete egyéb pompája mellett alázatos 11844 9 | mindannyian pompás keleti öltözeteket viseltek, s henyélve és 11845 3 | egymásnak beszélhetni a látott öltözetekről, s ugyanannyi ideig lesz 11846 2 | esze, hogy a kapott cifra öltözetet, amint Bukarestbe ért, eladta 11847 31 | magának, mint egy királynak öltöztetett alakot, kit ő kénye-kedve 11848 3 | Majd befutott a menyasszony öltöztető teremébe, hol Máriát reggel 11849 3 | teremébe, hol Máriát reggel óta öltöztették Bécsből hozott frajjai. 11850 25 | hoztak; a fickók fel voltak öltöztetve csatlósoknak, de a pofájából 11851 1 | Sírjatok, Moáb leányai, és öltözzetek zsákruhákba, mert a jajgatás 11852 9 | embercsiszár ily nemes hévvel ömlengett, Yffim bég nagy komoly képpel 11853 29 | kénköves víz és iszapos salak ömlik felfelé, az élő fák jobbra-balra 11854 22 | valami nem földi bánat ömlött el szép vonásain, s tiszta, 11855 3 | társasághoz, túlbecsült önbizalmat vegyítve arca mosolyába.~– 11856 25 | s vézna, ritka bajszát önelégült hamissággal törölgette kétfelé.~ ~ 11857 21 | visszatámasztá azt a székhez, s önelégülten leszállt a hágcsón.~Hasszán 11858 19 | megragad a nemes érzés, az önfeláldozás, a hűség, a lemondás. Tudsz-e 11859 21 | delnőnek. – Küzdésiért, önfeláldozásáért legnagyobb jutalma e szavakban 11860 21 | őt oly megmagyarázhatlan önfeláldozással és eréllyel szabadítá meg, 11861 13 | Elhullt az amazondandár. Az ő önfeláldozásuk menté meg a török hadat 11862 21 | egymással szemben, s most mint önfeláldozó barátok tartjátok kezeimet 11863 16 | kötelesség marad fenn: az önfenntartásé, s ez azt parancsolja, hogy 11864 16 | kiket csak azért tart egy önhatalmú kényúr szeszélye, hogy izenetét 11865 31 | bátorság nimbusza eloszlott önhite körül; látta, hogy egy ember – 11866 22 | felemelte, megmenté, visszaadta önlelkének azon ajkak érintése, melyek 11867 22 | arc vonásait, és nevet ád önmagának.~Azraële áhítattal tevé 11868 1 | uram – szólt a pap kegyes önmegadással –, én az Isten útait csak 11869 14 | herceg azalatt legnagyobb önmegadást színlelve iparkodott kelletlen 11870 24 | mint először, s rendületlen önmegtagadással vevé fel a szót, s miután 11871 19 | szabadítani, megszabadítom önnön életemmel.~Feriz bég kegyetlen 11872 4 | tekinte maga elé, mintha önszíve dobogását hallgatná.~Azután 11873 1 | egy dézsa vizet, nyakon önté vele a mennykőt, s akként 11874 16 | beszéde új bizalmat kezde önteni a lelkekbe, az arcok átalán 11875 16 | nevét alákanyarítja, mint öntik rá a porzót, s összehajtogatván, 11876 24 | s azok hozák a halomra öntött pénzt, mire nézve senki 11877 8 | találta, azután pedig tintával öntötte le a már kész levelet; siettében 11878 17 | egy pompás gobea földét öntözé, melynek dús hajtásai egy 11879 17 | Azraëléhez, ki éppen ezüst öntözőkannával egy pompás gobea földét 11880 1 | füleit, akik süketek, és önts félelmet azoknak szíveikbe, 11881 31 | sérté oly mélyen, mint annak öntudata, hogy őt a fejedelem védi; 11882 25 | Székely László uram azon öntudatban, hogy amit mondott, most 11883 31 | törekvéseinek koszorúja volt, amiért öntudatot, lelki nyugalmat s annyi 11884 9 | il Allah; mert e nő neve ördög-név, és bizonyára ő nem ok nélkül 11885 24 | mosolygást arcáról, a fukarság ördögének vigyorgó mosolyát. Szemei 11886 1 | meg azt, hogy én semmiféle ördögtül nem rettegek, a legkevésbé 11887 7 | halvány leányával van itt. Az ördögűzést visszafizetjük.~Ha Magyarit 11888 1 | nekem az ég egy hatalmas ördögűző eszközt (s itt felemelé 11889 15 | hangon mondá a bég, ahogy öregapák szoktak beszélni kis unokáikkal, 11890 6 | és angol udvarokkal?~– Az öregapja se hallotta hírét.~– Hát 11891 3 | hogy szépen énekeltek, az öregasszonyok egy hétig fognak egymásnak 11892 30 | törni az ő dicsőségének öregbítésére kivont fegyvereiket.~ 11893 28 | segély ismerős füvekben s öregek tapasztalásain alapult házi 11894 34 | kiket a harci tapasztalás öregemberekké tett, ők virrasztanak valamennyi 11895 31 | érzékenyen kért bocsánatot az öregtől azon szomorúságokért, melyeket 11896 3 | a kegyelmedét neki.~A jó öregúr egészen elragadtatva az 11897 3 | együtt találhatni az ősapától öröklött átható észt, az ősanya véréből 11898 23 | császár a spanyol trón fölötti öröködési harcban seregei javát XIV. 11899 3 | nevezetes csomó adósságot is örökölvén, s zűrzavaros ügyei az örökös 11900 1 | Ákhábnak főpapja, Hámán örököse, Béliálnak fia, gőgös Ákhitófel!~ 11901 29 | ellenzették, s a szultánt örökösen arra bírták, hogy a fegyvereihez 11902 2 | ámde palota volt ez az új örökösnek, ki alig tudott megszokni 11903 28 | virággal vannak beültetve, s örökzöld ad árnyat az örök nap ellen, 11904 3 | Ez a vőlegény.~Midőn az örömapa bevezeti vendégei elé az 11905 4 | S azzal lesietett az örömapához, ki őt szívesen, könnyhullatások 11906 El | szívében köttetve, bánatban és örömben szakadatlan, mint egy rózsákból 11907 3 | könny rezeg. Miféle könny? Örömé-e, vagy bánaté?~– – – Asztalhoz, 11908 21 | aléltságából, ijedelméből és öröméből csak lassanként tért magához, 11909 19 | dervisekkeli imák, a hárem örömei s a mákony, csak tökéletes 11910 13 | szép tündéri alakok, kik az örömek kertjéből szöktek meg a 11911 28 | vigaszt, beszélhetni jövendő örömekről, határtalan boldogságról. 11912 28 | Óh, Feriz, nekem nincs örömem e vidékek után többé, nem 11913 27 | nem tudja megérezni azt az örömet, amit kutyájának csodás 11914 17 | fejedelemnőt? – sürgeté Hasszán, örömét rejteni nem tudó arccal. – 11915 18 | midőn imádkozott érte.~Örömével alig bírva, fordult az odaliszk 11916 19 | Azraëléhez.~Ez volt azon örömhír, mely az odaliszk legelső 11917 7 | ezüst.~A hallgatók iszonyú örömkiáltása helyeslé e frázist.~– Hanem 11918 25 | kelle fordítania arcát, hogy örömkönnyeit észre ne vehesse.~– Hiszed-e 11919 13 | legmélyebb dühből a legmagasabb örömre változtak e szóra: csatába 11920 31 | vitte őt sátorába, nagy örömriadal közt.~Telekinek mindezt 11921 17 | figyelemmel hallgatott. Yffim bég örömsugárzó arccal tekinte olykor reá, 11922 14 | boldogságból, mit Isten legfőbb örömül adott a nőnek, őt is részesítse.~ 11923 9 | virág felnő! De legalább örülhet, aki leszakasztja. Nézd 11924 21 | csónakba, a túlparton majd örülhettek egymásnak, addig még félnetek 11925 27 | énhozzám senki, akinek te örülj. E percben fordult a kulcs 11926 9 | alkotá, hogy az emberek örüljenek neki.~Míg az érdemes embercsiszár 11927 16 | előbb az adóilletéket, s örüljünk rajta, hogy az nem kétannyi. 11928 18 | nálánál boldogabb.~– Miért örülsz oly igen? – kérdé kígyózó 11929 29 | maradt; a jámbor emberek még örültek neki, hogy a kertjeik közelebb 11930 17 | kettőt felvettem, és úgy örültem neki. Mit jelent ez?~Azraële 11931 17 | rebegé:~– Óh, Hasszán, mint örvend lelkem, midőn szemeim ellenségeid 11932 20 | őket, jöjjenek elém – szólt örvendezve a hölgynek –, és azután 11933 26 | reszketeg örömmel.~– Ne örvendj, jó asszony, szabadságodat 11934 26 | megismerte a belépőt, s örvendő meglepetéssel sietett elébe, 11935 34 | sziklákon, vad folyam szaggatta örvényeken keresztül egy egész lovas 11936 12 | sziklákra kiülnek, hol az örvénylő hullámok alatt a tengercsodák 11937 31 | veszéllyel, annyi kitartással összeállíta – amiért barátait, rokonait, 11938 8 | a nemesek kezdik rá, kik összeállva a német dragonyosokkal, 11939 19 | ott a két nemes hajadon összebeszélt, hogy ők írni fognak két 11940 6 | tusa közt egy perc alatt összebomlanak a csapatok, egy őrült tömkeleggé 11941 17 | sátorban a béggel.~– Láttalak összeborzadni – szólt Yffim, éles szemeit 11942 34 | a tatárokra, kik az első összecsapás után hátat fordítottak, 11943 13 | janicsárokat, s a legelső összecsapásban maga Izmail basa lebukott 11944 13 | is újra lóra kapott, s új összecsapáshoz készül mind a kettő, midőn 11945 34 | megforgatva feje fölött, összecsapott a magyar vezérrel.~Thököly 11946 4 | harcot, s azzal egyszerre összecsaptak. A herceg ádáz rohanással 11947 7 | s ellenállhatlan erővel összecsavarva azokat mellén, ott egyetlen 11948 9 | rendezetlenek, minden ötödik ház összedőlt rom vagy elpusztult telek, 11949 33 | visszautasítani többé, hanem összeelegyültek megtámadóikkal, férfi férfi 11950 21 | jutottak, ahol a két bástya összeér, egy keskeny, harántos nyílást 11951 18 | őtet, ahol kettőjük árnyéka összeért, s kettős sötétséget vetett, 11952 17 | ország férfia, asszonya van összeesküdve, hogy őt megszabadítsa, 11953 5 | viasz, ajkait alig bírja összefogni.~Széke mellett apródja áll, 11954 9 | onnan kíváncsi fejecskéit az összefogott redők közül. A georgiai 11955 6 | pillanatban, melyben ő, vérük összefoly, s ha karjaik nem ölelheték, 11956 11 | nem látott semmit, őelőtte összefolyott a távolság, nem látott egyebet, 11957 30 | hullámzatosan borult keblére, összefolyva tömött fekete bajuszával. 11958 4 | felgyűrte kalpagja alá, s összefonta gömbölyű karjait, miknek 11959 30 | végignézett a vezéreken, karjait összefonva, oly módon, mintha számlálná, 11960 13 | nem volt mód a főtáborral összefüggésbe hozni. Leghátul végre a 11961 El | között nem kívánok művészi összefüggést kerestetni, – ha volna, 11962 6 | hurkot, azt dereka körül érzé összefúlni. Kökényesdi ezzel hirtelen 11963 21 | kiálta kétségbeesetten az összefutott őröknek. – Elszöktek, ellopták 11964 13 | dühödt janicsárság által összegázolva, hanyatt-homlok rohantak 11965 24 | ugye, hogy potomság ily összegecskét kivetni, amit egyik zsebéből 11966 2 | mellett azonban csakhamar oly összegre kezde szaporodni Mihály 11967 25 | mint egy sok póklábakból összegubancolt madárfészek.~Feriz bég homlokához 11968 23 | napon az ország első férfiai összegyülekeztek magánytanácskozásra a fejedelemhez, 11969 7 | hogy van. Ma sok népség van összegyülekezve a kegyelmed udvarán, férfi 11970 8 | ellene, s rögtön sietve összegyűjté az egész búcsújáró népet, 11971 14 | magadnál, s ha ékszereidet összegyűjtenéd is, jól cselekednél.~– Mi 11972 7 | beszéd.) A papok kincseit összegyűjténk, szekérre raktuk, zsákra 11973 8 | utolérni, hogy azokat ismét összegyűjthesse, mielőtt a kolozsváriak 11974 15 | Déván. – Amíg tehát ezek összegyűlnek, addig tehetsz, ami neked 11975 30 | legtitkosabb termeiben voltak összegyűlve a vezérek nagy fontos tanácskozás 11976 14 | szurtos dolmánjából egy összegyűrt levelet vont elő, s azt 11977 18 | tőle elválasztani.~Olaj bég összehajtá száraz mellén kaftánja két 11978 16 | mint öntik rá a porzót, s összehajtogatván, ütnek rá egy rettenetes 11979 22 | visszatért azon szobába, hol az összehalmozott bútorok- és szőnyegekből 11980 31 | tisztséget vállaltak az összehítt hadaknál. – Akkor az volt 11981 15 | hogy az országtanács összehívására idő kell, mert Béldi Bodolán 11982 23 | azalatt Telekinek ideje maradt összehívatni a végvárak hadait, s a fel 11983 3 | kitelhetőképpen kitegyen magáért. Összehívatta a lakodalomra Moldva, Bosznia, 11984 18 | nyakát selyemzsinórral fogják összehurkolni, s úgy akasztják őt holtan 11985 24 | tolmácslatára; a nagyvezér összehúzta szemöldeit, ajkait epés 11986 29 | címereink jelmondatai legjobban összeillenek; Apafié: „Fata viam inveniunt” ( 11987 17 | sejtve, senkivel sem kívánt összejönni. Egész nap imádkozott, egész 11988 7 | földre sújták, s anekdotákkal összekaszabolták: végtére kezet fogván, abban 11989 21 | azt kívánta.~– Tehát újra összekerültetek?~– Nem, barátom. Ilonával 11990 13 | beláthatlan sorát, melyek összekeveredve a hosszú, kerekes vaságyúkkal 11991 6 | Raining. – Hát nem volt neki összeköttetése a francia és angol udvarokkal?~– 11992 9 | szerájon keresztül tartott összeköttetéseinél fogva, hogy e nyáron Pest 11993 5 | Kászonyi uraimékra bíztam az összeköttetést. Többire nézve jó egészséget 11994 16 | csüggedten hajolt alá, kezeit összekulcsolá.~– Így vagyunk tehát? Hajdan 11995 24 | odatérdepeltek lábai elé, összekulcsolt kézzel könyörögve, hogy 11996 1 | hamuszín pofájú siheder feküdt, összekuporodott állapotban.~Ez volt az ördöngös, 11997 7 | kit kedve volna széttépni, összemarcangolni, de kit megrohanni nem mer, 11998 1 | ellenséges tábor, a holtakat összemarcangolva a partra kihányták.~– Hazugság! 11999 7 | egyetlen roppant araszával összemarkolta a rabló mindkét öklét, erősebben, 12000 5 | kegyelmeiket!~Báró Kopp és Kászonyi összemosolyogtak a nekik írt levélre; a kormányzó 12001 9 | elé, s azt tetőtől talpig összenézte, megfogta annak selyem kaftányát, 12002 24 | megszeppent magyar urak összenéztek. Bethlen Farkas arcán nem 12003 7 | mellé, a nagytiszteletű urak összeölelkezének, egymást magasztalva.~– 12004 4 | nyelvbotlásnak vélt vallomást.~Azzal összeölelkeztek egymással a kibékült bajtársak, 12005 3 | áll együtt, együtt állnak összeölelkezve.~Egyik a nyájas hold, a 12006 33 | megmozdul a föld, menten összeomlik.”~Az emberek átlátták, hogy 12007 8 | a fehérvári úton; ki mit összepakolhatott, a hátán vivé, asszonyok 12008 23 | gondolkozott tovább, hanem összepakolt, és még fényes nappal elutazott 12009 31 | szedte szét, hogy ismét összerakhassa.~Fülek alatt találkozék 12010 22 | négy oldalon meggyújtá az összerakott máglyát, s mintha menyasszonyi 12011 17 | Nos? – szólt Hasszán összeráncolva szemöldeit, míg a karja 12012 17 | Kucsuk basa és fiáé!~Azraële összerázkódott, mintha kígyó csúszott volna 12013 21 | kiálta rá, hogy az szinte összerezzent. – Te gyanakodol bennem. 12014 6 | sajátságaival ismeretes, majd összerogyott ijedtében, mire Kökényesdi 12015 12 | kétségbeesett fájdalmában összerogyva.~– Hogyan? Te arra gondolsz, 12016 21 | falához simulva, majd-majd összeroskadt elalélt társnéjának élettelen 12017 7 | Válasszatok.~A négy rabló összesúgott. Olyasvalamit mondhattak 12018 21 | őrök, a cselédség, mind összeszaladtak.~Az ajtó végre bedűlt, Hasszán 12019 13 | derék ember, mert mikor összeszámoltak, hatszáz magyarért hatezer 12020 25 | ütvén ököllel a várnagyot, összeszidá annak apját, anyját, minden 12021 17 | reszketett többé, ajkait összeszítta, s mintha bizonyos volna 12022 24 | ha szól, fekete fogait összeszorítja, azokon keresztül szűri 12023 23 | tudom adni, ha a torkomat összeszorítod.~– Megállj, majd megkeresem 12024 17 | nyílt ajkai nyílásán az összeszorított fehér fogsor egy egész poklot 12025 31 | beszélnek.~Teleki ökleit összeszorítva, lábával a földre dobbantott, 12026 34 | láttatni, mely később annyira összeszorul, hogy alig képes két szekér 12027 34 | irányban haladva, egy helyen összetalálkoznak. A két vezér az.~Amint Thököly 12028 1 | még egy ily atyádfiával összetalálkozol, elmondd neki, hogy adott 12029 34 | állíták a csapatokat, Macskási összeterelte gyorsan a székelységet, 12030 7 | volt nyugodt és mosolygó. Összetette kezeit, s hüvelykujjaiból 12031 18 | akkor gyermeke kis kezeit is összetevé, mintha tudná, hogy az, 12032 13 | fegyverzetű hadak; a kisded, összetömött keresztyén tábor úgy látszott 12033 18 | legvénebb duénája, Hayat, egy összetöpörödött aggcsont, hajdan Hasszán 12034 16 | a túlerő előtt megállva összetöretünk, tesz-e egyebet? Tőlünk 12035 27 | tőből kihányaták, címeredet összetörték, nevedet az országgyűlés 12036 24 | tőbül szétszórva, címereink összetörve; de mi nem kérjük tőletek 12037 17 | Hasszán a többi vezérekkeli összeütődést, s elhagyva őket, a maga 12038 21 | hogy hajfürteink így fognak összevegyülni?~Mária hálateljesen szorítá 12039 6 | egyebet látni, mint egy összevert tömkelegét a turbánoknak, 12040 13 | jancsárok szívében megkötözött, összevérzett társaik látása tízszerezé 12041 1 | visszafelé; te családok összeveszítője, népek felháborítója, vallásfelekezetek 12042 34 | egyedül maradt, hirtelen összevoná kisded csapatját, s egyedül 12043 9 | Pest alatt nagy tábor fog összevonatni, mielőtt üzlettársai valamit 12044 19 | mintegy meghazudtolásaul az összevont szemöldökben ülő gondnak.~ 12045 29 | lakosságnak, az most a két hegy összezártával egyszerre megrekedt, s nem 12046 13 | megroppant liliom, ajkát összezárva hal meg a néger gyermek, 12047 20 | kinek, bár ereje van őt összezúzni, de szárnyai nincsenek, 12048 27 | Béldi Pál sírva fakadt, s összezúzott lélekkel rogyott le ülőkövére.