Jókai Mór Török világ Magyarországon Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejet grey = Comment text
12049 10 | megtudni, meddig tartand ez összpontosítás, s miféle urak váratnak 12050 9 | megérkezék Pest alá a tábor összpontosítása előtt.~Ott horgonyt vetve 12051 14 | oldalvást nyílik egy hegyi ösvény, mely csak gyalogoktól járható. 12052 34 | félretértek a tábortól, a hegyi ösvényeken előrehaladva szótlanul.~ 12053 34 | nem taposta soha. Most ez ösvénytelen ősvilági vadonon keresztül 12054 21 | akart rohanni, mintha valami ösztön sugallata pótolná merev 12055 27 | amit kutyájának csodás ösztöne megsúgott.~Béldi látva a 12056 18 | közé.~A gyermek öntudatlan ösztönnel bújt oda anyjához, annak 12057 29 | kardja! – rebegték az emberek ösztönszerű félelemmel.~Két hétig állt 12058 34 | annál is erősebb, ami engem ösztönz – szólt búsan Thököly. – 12059 6 | százra, kétszázra, majd öt-hatszázra felszaporodnak; a füzesből, 12060 3 | az ifjúnak e patriarkális ötlete által, elfeledé a savanyú 12061 3 | hangosan megnevettetni bohó ötleteivel.~A hercegben forrt a méreg, 12062 21 | Hasszán? Megállj. Egy jó ötletem akadt. Igen, ez helyes lesz, 12063 33 | foglalni?~Hirtelen egy gondolat ötlött eszébe. Leült, és levelet 12064 9 | hiszem, hogy találj másutt. Ötszázat mondtam? Ennek ára, uram, 12065 13 | Kegyelmes uram, az adó ötször meghaladja azt, amit Bethlen 12066 29 | György alatt alig veszett el ötven-hatvanezer ember pártvitákban, önző 12067 8 | raj rohantak reánk; nekem ötvenedmagammal jutott az egész csizmadiacéh, 12068 6 | kik eleinte alig voltak ötvenen, százra, kétszázra, majd 12069 2 | tizenkét bojárnak parancsolt, ötvennégy faluból szedte a dézmát 12070 7 | döbbent vissza: – alatta ötvenölnyi mélység tátongott, s amint 12071 2 | fakó szekérre ülni, sem az ötventalléros mokány paripára; kelle tehát 12072 1 | készítette az uram, aki udvari ötves – tetszik is ismerni –, 12073 18 | Azraële és Mária számára. Az ötvös mértéket vett a két hölgy 12074 21 | láncszemet, melyet Hasszán basa ötvöse jónak látott csupán kívül 12075 18 | Hasszán még azon órában hívatá ötvösét, megparancsolva neki, hogy 12076 13 | felprédálta. Ne engedd, hogy övé legyen egyedül a dicsőség, 12077 18 | mellyel a lakatokat bezárta, övébe tekergeté, számtalanszor 12078 15 | mind fájdalom, pedig az övében nem osztozik senki.~Napok 12079 33 | s fényes, drága öltönyt övedzett magára; pincéjében megnyittatá 12080 17 | történet nagyon hasonlított az övéhez, s nem sok kellett hozzá, 12081 9 | villanyozó szemeket, mint az övéi! Az a büszke, szabad homlok, 12082 25 | szép csendesen kivonták öveik mellől handzsáraikat, s 12083 12 | tömjek, s handzsárodat saját övembe szúrjam. Csak egyet kiálts, 12084 18 | az én karomra, a másik az övére legyen zárolva. Így a rab 12085 13 | halálordítása, vevé olvasóját övéről, s elkezde buzgón imádkozni, 12086 2 | mellé. Brassóból bogláros övet kelle hozatni, Ibrailból 12087 12 | fekete sált, dereka körül övezni.~Halkan, remegve lépett 12088 6 | keresztül, előttük gázolván övig felgyürkőzve, rejtett helyeken 12089 33 | Egyszerre lángoló nyilak özöne borítá el az eget, s minden 12090 13 | annak szikrázó világánál özönlék körül a zárdát, a puskák 12091 34 | mint a bolygatott darázsraj özönlik elő a tatár és oláh nép, 12092 32 | Vér Györgynét, mindkettő özvegyasszony volt, s órákig elleskelődött 12093 34 | s úgy küldé el Görgénybe özvegyéhez.~Az elfogott Heiszler és 12094 29 | férfiai földönfutók, asszonyai özvegyek, és gyermekei árvák legyenek? 12095 13 | ozmán volt lefizetve halál őfelsége kezeibe.~A Küprili innen 12096 1 | érni a véghetetlent. Ha őfelségének úgy tetszik, hogy a derült 12097 19 | szerencsétlen Panajot kidugta fejét officinája kerek ablakán, s onnan nézte 12098 13 | vezérnél; az egész tábor harcot óhajt, egyedül ő fél. Mi meg akarjuk 12099 28 | ablakon, a szenvedő leány óhajtá, hogy vigyék ki a szabadba, 12100 2 | család utópiája, mindennapi óhajtása; Mihály már szederfát is 12101 24 | mosolyodjék az ártatlan óhajtásra.~Végre, hogy a tolmács nem 12102 32 | élvezni erőtlen vágy kínzó óhajtással kíséri a női kellemeket. 12103 10 | irigylik azt a csókot, és nem óhajtnak egyebet, mint azt minél 12104 3 | büszkesége úgyszólván legjobban óhajtott asztalánál látni. Nyugtalanul 12105 23 | odaugrott hozzá, rákiáltva:~– Ohó, te az én kalpagomat tetted 12106 1 | lovagolt, s csillagokat okádott, de utóbb úgy felszaporodék, 12107 1 | kísértetes hangot, s rövidségnek okáért csak az üstöke eleresztését 12108 16 | elmaradhatni ismét siralmas okaink voltak, a török birodalom 12109 9 | tolongást s megértve annak okait, elküldé kegyencét, Yffim 12110 14 | nyugtalanságod?~– Már elmúlt. – Okát ne kérd, mert kinevetnél 12111 16 | hercegnőt Olaj bégnek bárminemű okból ki nem szolgáltatjuk, legyen 12112 5 | vele?~– Nekem Naláczi úr őkegyelmessége mondta.~Naláczi tüskén látszott 12113 2 | méltóság), ott átvéve a család okiratait, birtokába helyezé magát 12114 30 | bíbortokot, melyben a békekötés oklevele tartatott, s kivéve belőle 12115 26 | Az én kardom és apámé fog őkörüle villogni, az ő ellenségei 12116 4 | miért? – Lehetnek gyöngéd okok.~– Ne tovább! – szólt közbe 12117 16 | tolván, s egyúttal minket is okolván, mert nagyon helyesen következtetik, 12118 34 | állunk?…~– Nem tehetünk okosabbat, amíg az ellenség nem áll 12119 31 | nem bölcselkedik többé. Az okoskodó emberek végképpen elültek, 12120 27 | által felszívatva, halált okoz.~E levelet azután turbánjába 12121 29 | volt az éjjel.~– A böjt okozta; ilyesmihez ő nincs szokva, 12122 21 | ablaknak nyitva kell lenni, ez okozza a szokatlan légvonatot, 12123 5 | hadjáratbóli elmaradásra okszerű mentségünk lenne, 2 nekünk 12124 8 | ért: az erdélyi hadaknak okuk támadt a honnmaradásra; 12125 34 | Isten dicsőségére, emberek okulására.~Erdélyben jól tudták már, 12126 16 | és az eddigieknél nagyobb okunk van a bánkódásra. Ugyanis 12127 21 | pedig nekünk még az éjjel okvetetlenül be kell jutnunk Hasszán 12128 21 | hozzuk fogolyképpen. E hírre okvetlenül bebocsátanak bennünket nemcsak 12129 33 | negyvenezer emberrel szándékozik Oláhországot megszállani, miután az erdélyi 12130 8 | menekülni, hol a felbőszült oláhság fejszéi villogtak eléjük, 12131 34 | mit izent urad? – kérdé az oláhtól.~– Tiszteltet és tudósít, 12132 7 | mártíroknak híttak, s akik olajban hagyták magukat főzni, parázson 12133 9 | utcáján egyetlen falábon álló olajlámpa bosszontja az éj nyugalmát… 12134 3 | határozott kifejezést adtak sötét olajszín arcának, mely arcélben feltűnő 12135 22 | boldogan, édesen. A repülő olajtól eltöltött levegő maga is 12136 2 | tehát az én leányom körül ne ólálkodjatok.~… És mindezen dolgokat 12137 31 | fenyegetőzéséhez híven a csauszok ott ólálkodnak a sátor körül, s beszélik 12138 19 | a várba, egész éjjel ott ólálkodott a kapuk előtt, korán hajnalban 12139 4 | kérdé a gróf.~– Nem: olasztól. Candia szigetén.~– Mindjárt 12140 2 | mi úton és ki által lehet olcsóbban építtetni, hogy alig került 12141 9 | hajolva a kalmár –, oly olcsón adom e leányt, hogy árából 12142 28 | ablakából, mely a Libanon hegy oldalában épült, az egész vidéken 12143 25 | Ezek voltak a jó úr gyönge oldalai, a legszebb drágakőgyűjteménye 12144 8 | a papok kardot kötöttek oldalaikra, míg a sánták, nyomorékok 12145 1 | fog hangzani, s a hegyek oldalain a kősziklákhoz paskolt kisdedek 12146 6 | sem várta, a Körös túlsó oldaláról előrontanak a báródsági 12147 34 | regimentek elébe, hanem oldalaslag, és én ismét visszaverem 12148 29 | Vajda László nagy büszkén oldalba taszítá könyökkel, ő is 12149 13 | Feriz bég átvonult a bal oldalra, ott is a tartalékot képezve.~ 12150 34 | egyedül állt ki a minden oldalrul reárohanó győztes seregnek, 12151 21 | elkezdé a két delnő a kisded ollóval gyönyörű hajfonadékait egyenkint 12152 13 | fogják rólatok húzni, s ólompitykés dolmányt, cseh nadrágot 12153 29 | bűzhödt lég halálos betegséget olta vérükbe; s Feriz bég megőrült, 12154 14 | a szatmári várparancsnok oltalma alatt legbiztosabb menhelyet 12155 5 | hadsereg. Egyébiránt Isten oltalmába ajánljuk kegyelmességteket 12156 31 | hadaim generálisa, és az én oltalmam alatt áll; most is az én 12157 29 | föleszmélt a fejedelemnő.~– Isten oltalmazzon bennünket, én sietek a fejedelemhez. 12158 9 | volna a szerelemistennő oltárára, s a derekát átszorító ezüstabroncs 12159 9 | tünemény felett mint országos oltárok emelik magasra karcsú tornyaikat 12160 7 | nem egy főúr szentelt az oltárra arany-, ezüstékszereket, 12161 7 | gonoszságot; ám vigyétek el az oltárról a szentségeket, de ne bántsátok 12162 34 | áztatott bivalybőrökkel oltatta el, s az ágyúkat saját kezével 12163 17 | tartana, hogy még az lehet oltószerré.~– Úgy félned lehet, uram.~– 12164 25 | annak sorait odább-odább olvasá, arcán reszketett az öröm, 12165 10 | némber, mint erre példát olvasék pogány meseírók regéi közt. 12166 29 | a cselédjeinknek fel ne olvasnók, s alig van éjszaka, melyben 12167 27 | az rögtön felszáll, s az olvasó által felszívatva, halált 12168 El | szíveskedjenek tisztelt olvasóim e regényem előfordulandó 12169 17 | titok, mert én a jövendőkben olvasok, s ami titok nekem, azt 12170 El | Előszó~Olvasóközönségem iránti kötelességet reménylek 12171 15 | nagy kapcsos könyvekből olvastak fennhangon, egymásra csak 12172 16 | között megköttetett, én olvastam annak pontjait, rólunk, 12173 17 | kiesett a levél, ezeket olvasván belőle.~– Álmomat visszásan 12174 11 | mely bánatával könnyekbe olvaszt fel, szerelmével eléget, 12175 26 | szívén, s könnyeid meg fogják olvasztani vasnál keményebb akaratát, 12176 6 | harmadfél öl hosszú, s csak olyanformán használható, ha a végit 12177 1 | rettegek, a legkevésbé pedig az olyantól, aki emberekben lakik. Ha 12178 9 | magadnak akarnád őt megtartani, olyasmit veszthetnél rajta, amit 12179 7 | négy rabló összesúgott. Olyasvalamit mondhattak egymásnak, hogy 12180 6 | és látszat fejében kért, olyformán teljesíteni, hogy valósággal 12181 25 | módra pillantva néha fel, s olykor-olykor ravaszul elmosolyodva magában.~ 12182 10 | felkeresi a halottakat, kik őmellette küzdve hullottak el, egyenkint 12183 31 | fiam, és ha bántottalak én őmiattuk, bocsáss meg te nekik énmiattam.~ 12184 29 | omlik is, rémületlen sújtnak omladékai.)~Musztafa törhette rajta 12185 13 | zászlóit. Legjobb vitézei omlanak a porba. A többi fut fegyver 12186 12 | hangosan zuhogással kezde omlani a résen.~Azraële sietve 12187 19 | voltak lenyírva, hanem hosszú omlatag fürtökben göndörültek vállaira; 12188 26 | A síró arcok könnyei nem omolhattak össze.~– Ezt a csókot apámnak! – 12189 9 | szigetek szépsége körül hagyta omolni vállain aranyt játszó hajfürteit; 12190 3 | gazdag, sötét hajsátor omolt alá a vállakra, két sötét 12191 24 | csengő tallérok halomra omoltak a díván előtt, még hallatszott 12192 16 | s adja oda a fejedelem őnagyságának aláírásra.~A jelenlévő urak 12193 21 | őáltala elfogadva, s talán őnála maradni!…~– Nem megyek hozzád – 12194 15 | az életén.~– Allah legyen őnéki kegyelmes, s irgalma szárnyait 12195 27 | basát. Arcán valami halálos ónszín kezde elterjedni, alig látta 12196 8 | Mondák, hogy ők vérüket ontják Erdély szolgálatában, s 12197 25 | szavakra, mint a jóféle opál vagy mint a kettétört tinórugomba, 12198 3 | függőt, ezt a láncot, ezt az opálköves kötőt. Hát a hajba? Hát 12199 19 | kényszerített életműszerei, az ópiumtól megválás nagyobb baj volt 12200 24 | megrázva nehéz láncait:~– A te órád is ütni fog!~S azzal hagyta 12201 21 | Én? Nincsenek-e életem órái megszámlálva?~– Nincsenek. 12202 29 | mint hogy itt van az ítélet órája.~A fergeteg azonban szétszórta 12203 29 | anélkül, hogy a halálunk óráján mondandó imádságot a cselédjeinknek 12204 31 | vagy ha megunta magát, az óráját szedte szét, hogy ismét 12205 1 | a fejedelem az éjszakai órákat palotája toronyerkélyén 12206 32 | mindkettő özvegyasszony volt, s órákig elleskelődött ablakában, 12207 21 | senkit, kivéve a váron kívüli őrállásokat ellátó katonai csapatokat, 12208 25 | Ti voltatok Szent Mihály őrangyal neve napjának éjszakáján 12209 22 | magasztos arcot, ahogy az őrangyalokat szokták festeni.~A hölgy 12210 17 | az ifjú forró homlokáról, óránként arany kanálkából piros gyógynedvet 12211 28 | halálhoz közelít óráról órára, s nincs emberi hatalom, 12212 28 | távolban a halálhoz közelít óráról órára, s nincs emberi hatalom, 12213 4 | volna tekergetni, mint egy órarugót. Karjai nem látszottak túlságosan 12214 2 | következik a család elejére, s ez órától fogva hetvenezer arany évi 12215 30(1)| Cserei oratornak nevezi a követeket.~ 12216 29 | alája:~„Si fractus illabatur orbis, impavidum ferient ruinae!”~( 12217 18 | csókokat csattanta kövér, piros orcácskáira. Nem jutott ekkor eszébe 12218 15 | megcirógatá két kézzel a fejedelem orcáit, s nagy jóvoltából megcsókolá 12219 12 | néha túlcsapott halavány orcáján, olykor megreszkettek tagjai: – 12220 18 | arcát. Oly jól illett szép orcájának az anyai gyöngédség kifejezése 12221 1 | felfuvalkodtanak magukban, és orcájuk megtelvén kövérséggel, így 12222 16 | ellen cselekedtek, felvették orcájukra a gyalázatot, – és azt nem 12223 14 | karfái állnak; „megállj!”, ordítának ijedten a hercegre, saját 12224 6 | akadt fűbe, fába, elkezde ordítani teljes erejéből, mely rémséges 12225 1 | iszonyú csatazaj, emberek ordítása, halottak nyögése, mint 12226 13 | muzulmán had diadalittas ordításától, kik elfoglalva az elősáncokat, 12227 21 | mely ebbe telt, az első ordításra zűrzavaros robaj támadt 12228 8 | látni, kik egymást ijesztve ordításukkal, rohantak erdőkön-völgyeken 12229 25 | mindent?~– Igenis! Igenis! – ordítozák a gyújtogatók, s bilincseik 12230 13 | mögött egyszerre iszonyú ordítozás támad; a janicsárok, megtudva 12231 13 | mögött. Egyszerre az eddigi ordítozásnál iszonyatosb rivallás üti 12232 18 | meg nem menekülhet. Én jó őre fogok neki lenni. Én ki 12233 19 | lengett az ifjú előtt; midőn őreá mosolygott, annak örömére 12234 1 | történt, midőn egyszerre orgonahangok és éneklés üti meg füleimet. 12235 1 | akiknek kegyelmed éjszakánként orgonálni szokott, hogy ki ne próbálják 12236 1 | ahol egy óra hosszat neki orgonálnia kell, mihez a kísértők énekelnek, 12237 1 | elvégződött az ének és az orgonaszó; nagy halkan megnyílt a 12238 1 | Ördögök mestere vagy, pokol orgonistája, Belzebub pedellusa! Kukta 12239 9 | sikátorok szegletein rablók, orgyilkosok leskelődnek.~Nincs egy ép 12240 21 | várba. Közelítsünk a legelső őrhöz, ki a hídnál vagy a kertkapuban 12241 6 | Kökényesdi uram se nem óriás, ki az embereket gúzsnak 12242 12 | szenvedélyére gondolt, s mint az óriáskígyó, tartá fogva Majmunt: egy 12243 13 | felállított karókat őrző szerecsen óriásokat rohanák meg, s nehány pillanat 12244 13 | hasított orrú szerecsenek, óriásokból válogatott nép, kik félmeztelen 12245 26 | ablakban, melyet vasrácsozat őriz, a szomszéd börtönből hallgaták 12246 7 | látott csecsemő kisujjai őrizének meg e veszedelemtől.~(Páter 12247 23 | elfogottak felett. De jól őrizkedének ezek attól. Sokkal könnyebb 12248 23 | a foglyokat kivégeztetni őrizkedjék, a vár enyim, s kegyelmednek 12249 34 | Tiszteltet és tudósít, hogy őrizkedjél nagyon Thökölytől, mert 12250 6 | belül egy hosszú süvegű kurd őrizte Haly basa legkedvesebb Sebdiz 12251 19 | fejedelemnőt Azraëlével őrizteti, a két hölgyet éjjel kezeiknél 12252 21 | érted, nekem kell téged őriztetnem; a dolog elhalasztandja 12253 29 | fejünk felett.~– Én Istenem, őrizz meg minden jó lelket tőlük.~– 12254 10 | vízbe, holnapután… De Allah őrizze nyelvemet azon szavaktól, 12255 21 | Feriz bég az éjféli felváltó őrjárathoz akar velök csatlakozni, 12256 21 | Mindent! Megvesztegetem az őrjáratot, hogy vigyen be magával 12257 21 | koronája, amiért a férfiak úgy őrjöngtek utána.~– Add az ollót! – 12258 29 | fullasztó szélcsendre irtózatos orkán következék, mely a házak 12259 23 | hálát adott neki, hogy őrködött felette, s nem engedé e 12260 22 | bár a legmagasabb hegy orma sem éri azt el, a bűnbánó 12261 9 | jeges bércein, ~Vérpadoknak ormain, ~Gyűlölő szív lángjain~ 12262 11 | arcú fők a Margitsziget ormán vannak hegyes karókba tűzve.~ 12263 6 | kiált le a hölgy a torony ormáról, s az ifjú meghallva a magasból, 12264 28 | udvaron, mint a kalitkába zárt oroszlán, s homlokával a falakat 12265 6 | Hajnácskő! Vaskő! Kékkő! Bélkő! Oroszlánkő! Borostyánkő! S más egyéb 12266 2 | préselt bőrpamlagokat és oroszlánlábú márványasztalokat, aminők 12267 7 | hogy a nyájait pusztító oroszlánt szakállánál megragadván, 12268 12 | kezében Feriz bégnek, csaták oroszlányának hívnak, s ki, ha leszáll 12269 25 | éjjel Feriz bég embereit orozva megtámadván, azok közül 12270 9 | virágokkal, s kiállítva a hajó orrába egy csomó szerecsen eunuchot, 12271 10 | Hadzsi Baba kinn ülve hajója orrában s a szép holdvilágban gyönyörködve, 12272 30 | ilyenformákat, s csak állt ott az orrát vakarva, míg a vezér nem 12273 24 | mérgesen elrúgott a papucsa orrával egy lábaihoz gurult tallért, 12274 21 | ha nem akad-e valahol az őrre, s csendesen tarták magukat, 12275 34 | szóváltás után a künn álló őrrel, belépett egy porlepte dragonyos 12276 1 | és kapálják a földet, és orrlikaikból égő tűz lövell énreám, az 12277 14 | azok tajtékzó gőzt lövellve orrlyukaikon, vágtattak előre, a kavics 12278 19 | kerekre nyílt rózsaszínű orrlyukain fújta a forró gőzt, fehér 12279 10 | ha annyi szemed volna az orrod körül, mint a pávának a 12280 19 | ebéden.~Gergely nagyszerű orrokat fintorított a doktor főzelékeire.~ 12281 1 | ki ne próbálják többet az orrukat ütni a lakásaikból, mert 12282 30 | győri és selmeci német őrségek pusztításai ellen. A nagyváradi 12283 15 | kastélyba, hol nem volt országa, de volt mennyországa: tán 12284 19 | benne, mintha a szenvedések országából egyszerre a paradicsomba 12285 1 | miket a vakhit a csodák országaiba emelt?~– Kegyelmed nem tagadja 12286 2 | pénzem van, mint az egész országának, s ha akarnám, megvehetnék 12287 7 | nem gondoltál-e a poklok országára, midőn e küszöbön gonosz 12288 6 | a kvártélymestert.~– Hát országcsalónak néz engem kegyelmed?~Azzal 12289 23 | volt, egy ország volt egy országért kockára téve. Vagy mind 12290 27 | összetörték, nevedet az országgyűlés naplójába írták, mint hazaárulóét!~– 12291 1 | s a pipázás még csak az országgyűlési tilalmakból volt ismerve, 12292 23 | mint hogy a kihirdetett országgyűlésre, mely Nagysinken fog megtartatni, 12293 16 | egynehány barátságos török országnagy jóvolta őrzötte, hogy rögtön 12294 15 | hallgaták panaszát, s míg országnagyjai zsarnoknak nevezték, a köznép 12295 6 | Ismernek engem a külső országokban is. A francia király régen 12296 23 | idők, változó emberek~Kis országoknak nincs nagyobb veszedelmük, 12297 31 | védi; hogy azon ember, kit országszerte gyávának, lelki tehetlennek 12298 15 | tudtul nem adhatom, míg az országtanáccsal eziránt nem értekezem.~– 12299 15 | kezdett hangon –, hogy az országtanács összehívására idő kell, 12300 29 | minden, ami történik az országtanácsban és a családok szívében, 12301 34 | Messze kellett laknod ez országtól – szólt Thököly büszkén –, 12302 17 | feláldozák Erdély rendei országuk üdveért, s bár mindent elkövettek 12303 17 | hogy gyökeret vernek saját országukban.~– Megrémültem miattad, 12304 29 | kereszteket, felkavarta az országutak porát, s oly sötétséget 12305 21 | hogy meghallhassák, ha az őrszem kiált.~Egyszer hallatszott 12306 13 | túlparton álló ellenség őrszemére céloz, ama halvány cserkesz 12307 34 | látjuk Thököly seregének őrtüzeit égni, mely a havasok túlsó 12308 34 | kell a sátorokat törni; az őrtüzek hadd maradjanak égve, a 12309 34 | két ifjú ismét a legelső őrtűzhöz ért, s ott kezet szorítva, 12310 17 | szeretett, most szeretni őrületből. Ne engedjétek őt megölni.~ 12311 21 | felszakítva az ajtókat, őrültként rohant keresztül a szobákon 12312 34 | mindkettő közel atyafi az őrültséghez.~Azon eszme, hogy e meredek 12313 12 | megronthatja, megölheti, őrültté, tetszhalottá teheti őt.~ 12314 15 | legbelsőbb szobáiba, s hívassák orvosát, kilépett az erkélyre, s 12315 5 | bele. Cserei futni akart orvosért.~– Hová indulsz? – kérdé 12316 28 | mindinkább gyengülő leányt; az orvosi tudományt még akkor nagyon 12317 19 | elméjét, s amiket e kór orvoslására használt, a dobzódások éjei, 12318 19 | orvos nem ijedt meg.~– Én orvosod vagyok, s egészségednek 12319 24 | teljes mértékben meg lesznek orvosolva. Jól tevétek, hogy a felséges 12320 5 | ezen szobába rajtam, az orvoson és családtagokon kívül senkit 12321 19 | asztalra öklével, hogy minden orvosság leesett róla.~– Ne haragudj, 12322 19 | jámbor orvost, s csukjátok be orvosságai közé, hogy ki ne jöhessen 12323 25 | siketülni, hanem én meg igen jó orvosságát tudom ennek a bajnak, s 12324 19 | betuszkolák a jó Panajotot orvosságfőző konyhájába, azután szétszaladtak 12325 19 | vagyok. Vidd asztalomról orvosságidat, s hozass nekem bort és 12326 5 | labdacsok” neve alatt házi orvosságképpen tartottak divatban.~– Mind 12327 27 | hitvány kavicsot tört meg az orvosságkészítő mozsárban, s maga elszökve 12328 19 | hozva, s odaugratott az orvosságos üvegek közé, s egyet felkapott 12329 19 | megitatok veled egy pint orvosságot.~– Ide vele hát, na! – kiálta 12330 14 | fagyökerekbe kapaszkodva. Az Isten őrzé, hogy százszor le nem esett.~ 12331 19 | Hasszán kastélyában, akinek őrzése tereád van bízva, a fogoly 12332 12 | éjszakának, mik az alvókat őrzitek a rémek szemeitől… Hadd 12333 13 | dombtetőre felállított karókat őrző szerecsen óriásokat rohanák 12334 12 | boldogabb idejében háremeket is őrzött; leül egy halomra, s tekintetét 12335 16 | török országnagy jóvolta őrzötte, hogy rögtön szandzsáksággá 12336 6 | térség, ahol lovas baskírok őrzötték hosszú dárdákkal a csordákat, 12337 3 | öröklött átható észt, az ősanya véréből közé vegyült szívjósággal, 12338 3 | arcvonásaiban együtt találhatni az ősapától öröklött átható észt, az 12339 15 | fejedelme volna, s valamennyi őse első nemesember Erdélyországban; 12340 24 | számára, s ami kevesünk őseinkről maradt, azon megosztoztak 12341 El | köztiszteletben álló család ősének ismert hibáit, utódai iránti 12342 26 | Kucsuk, alig eresztve el a jó ősmagyar képű, vén várnagy kezét.~– 12343 34 | van a kívánt foglalkozás, osszon kegyelmed.~– De uram – pattant 12344 9 | Gazembernek hittelek, ostobának tapasztaltalak – szólt a 12345 6 | ocsúdott bámulatából, midőn ostorpattanást hall a háta mögött, s már 12346 16 | háta mögé állt egy karikás ostorral, s annyira szót fogadtak 12347 32 | tisztességben, őket Bécs ostroma folytán Győr alatt hagyták, 12348 6 | zászlót, s az első, ki az ostromhágcsóra lép, ő maga. A felriadt 12349 10 | csapatjait, s kifáradtak már az ostromlásban szpáhik és timarióták, akkor 12350 13 | éppen torkaik előtt áll az ostromló had. Egyetlen jelszóra nyolcvan 12351 31 | csatakígyók, a tág öblös ostromlövegek, a fahengereken álló vastarackok. 12352 6 | jelenet annyira meghatá az ostromlókat, hogy az elfogulás perceiben 12353 34 | saját kezével sütögeté ki az ostromlókra, s éjjelenként felragadva 12354 34 | Ilona mint egy férfi állt az ostromlott falakon, golyók süvöltése, 12355 34 | bebizonyítása végett szüntelen ostromlotta tanácsadásaival a német 12356 33 | Miksa, Nándorfehérvárt ostrommal megvevé, a várat védő tizenkétezer 12357 8 | Erdélybe, s ezóta Kolozsvárt ostromolja, de Ebéni uram majd talán 12358 5 | ellen, kik Nyitra várát ostromolják, a már megindult hadakkal 12359 13 | annak ablakain, elkezdék azt ostromolni lőtávolságból.~Hasszán düh 12360 13 | sziklák ellen, lovassággal ostromoltatva árkolt helyeket, elállt 12361 8 | magyarok küldöttsége által ostromoltatván, kik elégtételt, biztosítást 12362 34 | soha. Most ez ösvénytelen ősvilági vadonon keresztül ők egy 12363 19 | ajtóőrhez –, menj a mecsetbe, s oszd ki ez erszény pénzt a koldusok 12364 1 | mind kiszáradt a vetés, az őszinek már úgyse használ, de még 12365 23 | Vay Mihályban volt annyi őszinteség, hogy így feleljen:~– Bizony, 12366 1 | világ vagy a sötétségben, oszlasd el az én ellenségeim elméjének 12367 6 | roppan szemközt vele, s az oszló füstfelleg közül Rákóczi 12368 El | Erdély békéjének utolsó oszlopa, ki nem vett harcot, midőn 12369 7 | lázával húzódék az ablak egyik oszlopához, kezével annak falába fogózva, 12370 24 | agák, országunk legerősebb oszlopai, három világrész fejedelmei, 12371 13 | szentgotthárdi apátság roppant oszlopcsarnokos kolostora, tövében mulatóerdővel, 12372 9 | roppant bazár nyílik meg oszlopos csarnokaival, melyben a 12373 24 | nélkül, a háttérben valami oszlopzatos fülkeforma, mely egy rejtekajtót 12374 23 | mellette ülő hadaknak, hogy oszoljanak haza.~Másnap Bethlen Gergely 12375 30 | hamvait a semmibe, hogy oszoljon fel benne – szólt a mufti, 12376 6 | a törökség csatárláncra oszolva fogta körül, egyszerre kiszemeli 12377 12 | alá. Siess.~Majmun sebesen osztá kétfelé karjaival a hullámokat. 12378 34 | csatatéren. A különvált Doria osztálya volt az, ki amint a tatárokat 12379 21 | a bennlakók minden rangú osztályiból, kik odakünn rekedve várták 12380 10 | némberek? Nem kardcsapásokat osztanak-e ők csókok helyett? Hallasz-e 12381 34 | Heiszler bort, pálinkát osztatott ki közöttük, azután rendbe 12382 5 | hogy ez nem egyéb merő osztentációnál, de mégis jó lesz kegyelmednek 12383 El | világ van, ott török basa osztja parancsait a helységeknek, 12384 15 | jőnek, és senki azokat nem osztogathatja.~– (Vessz meg kegyes mondásaiddal 12385 13 | a vezéreknek parancsokat osztogatni, mint tőlük azokat elfogadni. 12386 18 | papirosba takargatott pénzeket osztott (melyeket, mellesleg mondva, 12387 25 | gyanútlanul folytaták a civakodó osztozást, hirtelen kürtjébe fúva, 12388 15 | fájdalom, pedig az övében nem osztozik senki.~Napok óta nem volt 12389 30 | Lengyelország is nemsokára osztozni fog annak sorsában. A szultán 12390 16 | kegyelmed kérdezte, most osztozzék velünk.~Apafiné elhalaványult, 12391 20 | emez szerencsétlen.~Az otromba képű szolgák bejöttek egyenként 12392 8 | hogy szabadul meg a többi; otthagyja a seregét, s csak magát 12393 5 | háború kigyulladt, s az egész ottomán hatalom engem és birodalmaimat 12394 14 | utána; lovagot lovastul ottzúzott.~Majd a második és a harmadik 12395 33 | Heiszlernek, tudtára adva, hogy óvakodjék, mert nagy erővel jönnek 12396 34 | amitől annyival inkább kell óvakodnod, mert három nap előtt Feriz 12397 6 | harmadmagukkal jönnek – szólt óvakodva. – Hanem azért sebaj! – 12398 6 | elfoglalá, a közte és az óváros közti téren egy egész új 12399 6 | készen tartott kanóccal nagy óvatosan elgyújtani, jól vigyázva, 12400 24 | Valahányszor a pénzre tekinte, nem óvhatta meg arcát amaz utálatos 12401 16 | lapjain, utolsó vérfoltjaitól óvta meg e hazát. Az időknek 12402 16 | van az, hogy köztök és az ozman uralom között egy szabad 12403 13 | tizedik rohamra vezette az ozmánokat.~A keresztyén sereg vezére, 12404 16 | tudhatja, mert férjét török padisah avatta fejedelmi székébe. 12405 9 | múlva a szultán legkedvesebb padisahjaihoz szokott nőül adni? Soha, 12406 16 | őket, mielőtt egy török padisahnak eszébe jut őket hajaiknál 12407 16 | gyönge nőt; vagy török padisaht látni fejedelmeink trónjában 12408 9 | vígan kergetőztek a hajó padmalyáról lefüggő perzsa szőnyegek 12409 19 | ha akarsz.~Az odaliszk a padozat szőnyegeibe rejté könnyes 12410 22 | nyíló szobákon, melyeknek padozata drága keleti szőnyegekkel 12411 21 | üvegek csörömpölve hulltak a padozatra.~E zajra fölriadt, s amint 12412 14 | felkanyarulva a kopasz, páfrányos hegyoldalakba, s ismét alákígyózva, 12413 5(1)| autore J. Bethlenio Pars. I. pag. 110, 111, 112, 113.~ 12414 3 | annyi kellemmel, oly gyöngéd pajkossággal tevé, hogy a legszigorúbb 12415 2 | szűk fagunyhója után e nagy pajtányi szobákban, s utóbb is beérte 12416 13 | futás közben?~– Nem úgy, pajtás – szólt Petneházy, lelkesülten 12417 21 | ruhájok török; jó magyar pajtásaim, akik felfogadták, hogy 12418 4 | volna, de Imre oly hűséges pajtáskodó hangon közlé azt vele, mintha 12419 29 | hogy Háromszéken egy oláh pakulárnak a felesége szült, és a gyermekének 12420 18 | fűzte, s eléparancsolva palankinját, elbocsátá őt a vén dervishez, 12421 6 | keletkezett, bekerítve erős palánkokkal, miken át csak szűk kapukon 12422 6 | oldalon keresztültört a palánkon, s a Szűz Máriás lobogót 12423 6 | fegyvereit, s odahagyva a palánkot, tódul a várnak.~Rákóczi 12424 24 | férfi, hosszú, bő, redős palástban, nagy, fényes, fekete szakálla 12425 9 | leánynak, hogy burkolja magát palástjába, s kövesse őt.~– Allah tanúm, 12426 31 | kitárt karokkal átölelte, tág palástjával többször betakarta, s homlokát 12427 9 | végigbocsátá termetén a könnyű palástot.~Ah! A bég szemei kápráztak. 12428 31 | Magyar királyság és magyar palatinusság nem a mi számunkra érett 12429 2 | földhöz van csapva, a száz pálca lefizetve, a selyemzsineg 12430 29 | megismervén, kezében levő pálcájával holttestének fejét megüti, 12431 34 | E csapás neked Béldi Pálért! Ez Béldi gyermekeiért! 12432 34 | nyargalás után; Heiszler bort, pálinkát osztatott ki közöttük, azután 12433 2 | aranyos kaftány miatt.~A pallér elkészíté a kastélyt, aranyos 12434 2 | régi kastélyt, s a legelső pallérra rábízni, hogy építsen a 12435 25 | drágakövek szanaszét ugráltak a pallón, s megtoporzékolva magát 12436 4 | daganat, öklei méltók a súlyos palloshoz, mely fokával szegletet 12437 6 | meztelen karjaikban a széles pallosok, mint egy eleven kaszabörtön, 12438 31 | igazságtétele, a sors nem büntet pallossal, méreggel, hanem gyümölcsöt 12439 28 | után többé, nem örülök, ha pálmáidra gondolok, s valahányszor 12440 28 | Damaszkuszról, szélben ingó pálmáival, meleg, napfényes egével, 12441 20 | Készíttess egy vérpadot palotád udvarán holnap reggelig.~– 12442 10 | tizenhatezer jancsárral, s a palotai síkon szállt meg. A tatár 12443 15 | hogy hagyja el fejedelmi palotáját, s térjen vele vissza az 12444 15 | Tudtom nélkül menekült palotámba, uram – szabódék Apafi –, 12445 29 | Nincs mit remegni, a palotának erős bolthajtásai vannak, 12446 9 | meghosszabbult, az egyenes palotasor a Dunában tükrözi magát; 12447 2 | sehogy sem ment neki. Mikor palotát akart építtetni, annyira 12448 1 | Hencidától Boncidáig, Béldi Páltól Teleki Mihályig és visszafelé; 12449 30 | eléhozott vederbe mártott pamaccsal valami alkímiai ércnedvvel 12450 9 | cukorpálcákat szopva, hevertek pamlagaikon, vagy daloltak és énekeltek.~ 12451 24 | bársonnyal bevont alacsony pamlagok, minden háttámasz nélkül, 12452 19 | legelébb is betuszkolák a jó Panajotot orvosságfőző konyhájába, 12453 28 | ártatlanok panaszkodnak.~– Nem panasz, amit beszélek. Egy rosszabb 12454 3 | Tudod talán „A szerető panaszai”-t? – kérdé a zenésztől 12455 30 | budai, érsekújvári basák panaszainak nem volt vége a füleki, 12456 11 | fel, szerelmével eléget, panaszával megráz, szenvedélyével megöl, 12457 34 | Hogy pedig énrám senki ne panaszkodjék, hogy ország generálisa 12458 28 | elszomorodik, ha az ártatlanok panaszkodnak.~– Nem panasz, amit beszélek. 12459 5 | szabadon; mikor már minden panaszost és ügyes-bajost el bírt 12460 24 | Béldi szava nyugodt volt és panasztalan: a keservek leírásánál, 12461 13 | női szív volt, mely az érc páncél alatt vezéreért oly hőn 12462 34 | egyenes kard és a nehéz páncéling. Az első sor a másodikra 12463 12 | zaj és zsibongás, leveti páncélingét, könnyű szürke burnuszt 12464 13 | lófarkos lobogó vette körül, páncélos hadsorok, a sereg legjobbjaiból 12465 10 | ölelésre valának teremtve, páncélt tevének kebleik halmára, 12466 6 | legfeljebb is némi cseh pandúrok nézhették az utána keletkezett 12467 6 | óriási erejéről, hogy tíz pandúrral egymaga megbirkózik, és 12468 9 | felcsicsomázott cirkusz, a Pantheon alakjára épült festő- és 12469 6 | megcsóválva feje fölött hosszú pányváját, s elordítja magát:~– Meghalsz 12470 31 | mellé sorozva s szurkos pányvákkal leterítve a kerekes ágyúk, 12471 6 | csikós azzal egyszerre hosszú pányvakötelét is felhajította, s csak 12472 6 | ezzel hirtelen megfordult, a pányvát a lova szügye körül kanyarítá, 12473 6 | volna főkolonellusnak egy pányvavető regementhez, csak egy szavamba 12474 13 | izenettel:~„Visszamehetsz már Paphlagoniába! Kivívtuk nálad nélkül a 12475 1 | Nagy titkolózva odament a paphoz, előre engedve sejteni, 12476 1 | azalatt kibontott egy csomó papiros közül egy pár igen szép – 12477 18 | tett, nagy leereszkedéssel papirosba takargatott pénzeket osztott ( 12478 23 | Azokban sem volt egyéb tiszta papirosnál.~Az ügyetlen bohóc azalatt, 12479 30 | szerteszét a légben; az égett papírrongyok, mint fekete pillangók, 12480 19 | nyájasan, s az átnyújtott papírt anélkül, hogy felbontaná, 12481 1 | azokra, akiknek köszönt: ez pápista volt.~Jött egy másik, az 12482 6 | tudniillik Zrínyi Ilona férjének pápistává létele után nagyobbára odafenn 12483 29 | híveknek. Magyari, a fejedelem papja, mindennap négyszer tartott 12484 29 | Erdélyország minden vallású papjai. A templomok egész nap nyitva 12485 30 | árulók – bölcseid bolondok – papjaid szentségtörők – és te magad 12486 13 | nemsokára megtelt elfogott papokkal és bírákkal, kiknek az ország 12487 7 | megérdemlem, amiért egy paptól el hagytam fogni magamat.~– 12488 24 | nagy mérgesen elrúgott a papucsa orrával egy lábaihoz gurult 12489 9 | vargát szülte, aki azt a papucsot készíté, amelyben Yffim 12490 11 | látjátok.~Ah, ott Hasszán basa paradicsoma van, s annak kincseit még 12491 11 | s átevezhessen rejtett paradicsomába, hol kétszáz delnő karéjában 12492 18 | túlról legyen gondjuk. A paradicsomban elvégzik az ő kötelességeiket 12493 17 | foglalták el: ez volt az út a paradicsomhoz; estétől reggelig aztán 12494 18 | elvész, mint a holt állat párája, s rájok Allahnak semmi 12495 20 | fontos izenettel a szultán parancsából.~E szavak felvillanyozták 12496 2 | kihullani; mindamellett parancsához híven lefogatá a szegény 12497 31 | csalatkozások~A szultán parancsai kiadattak mind a fővezérnek, 12498 El | van, ott török basa osztja parancsait a helységeknek, ott a várakon 12499 16 | szót fogadtak a tanácsúr parancsának, hogy nemcsak a városból 12500 8 | nagytiszteletű uram? – kérdé a parancsnok úr; mintha Magyari lett 12501 13 | Zerinvár körül, melynek parancsnoka azon felszólítására, hogy 12502 25 | szaporán. Ott térj be a parancsnokhoz, Székely László uramhoz, 12503 30 | én a reá tett írást Allah parancsolatjára vízzel letörülöm.~Ezzel 12504 19 | azután szétszaladtak a parancsolatokat teljesíteni.~Feriz akkor 12505 18 | jelenség, másnap azonban parancsolatot adott ajtóőreinek, hogy 12506 9 | magáról, csak legfelsőbb parancsolatra cselekszi, elébb testamentomot 12507 16 | önfenntartásé, s ez azt parancsolja, hogy amit megváltoztatnunk 12508 8 | hogy csókoltatja a kezeit, parancsoljon vele másszor is, legalázatosabb 12509 1 | az oly hangon, mintha ő parancsolna az esperesnek. – Itt a piacon 12510 14 | szeraszkiernek nincs többé parancsolni valója.~E reményben látták 12511 5 | ne hagyja, tudod? Ezt én parancsolom! És amíg meg nem gyógyul, 12512 12 | hajlott meg előtte.~– Mit parancsolsz?~– Már elmondtam egyszer.~– 12513 11 | A bég tett mindent, ami parancsolva volt.~– Tehát mik azok, 12514 26 | Ne kárhoztass, uram, parancsom volt a nőt különzárni gyermekeitől, 12515 11 | ezalatt Feriz bég hangos parancsszavakat osztva, rendezé kifáradt 12516 17 | bég a dervist, ki az ifjú parancsszavára mindent kivallott előtte, 12517 25 | a tatár király is felült parancsunkra neked segítségedre leendő. 12518 14 | de a török ember egész parasztgőggel inte neki, hogy menjen ő 12519 13 | álló fajzat, melynek még parasztja is különb embernek tartja 12520 11 | nincsenek mások, mint szép parasztleánykák.~– A csodák Allahtól jőnek, 12521 6 | a sor esett, felöltözött parasztnak, felült egy szekérre. Arra 12522 14 | midőn azokat látja.~Ha a parasztnők kisgyermekkel karjukon mennek 12523 13 | kiálta Hasszán basa a parasztra, ki a szerzetesek által 12524 8 | e pillanatában hirtelen parasztruhát ölte magára, felmászott 12525 32 | oly szép, oly kedves, oly páratlan asszonyt, mint Anna volt, 12526 31 | körmével más szedte ki a parázsból a gesztenyét.~Telekit a 12527 4 | igen hevesen harcolsz.~Párbajban semmi sem oly megölő, mint 12528 3 | Ti Béldi Aranka miatt párbajt akartok víni?~– Minő kérdés 12529 3 | szép Flórával, de a kezdett párbeszéd mindannyiszor elakadt, pedig 12530 6 | paripáját.~– Ejnye, de szép paripád van! – szól a csikós a kurd 12531 19 | várkert előtt leggyorsabb paripáddal. Nem soká fogsz várakozni, 12532 14 | csauszok rémülten kapaszkodtak paripáik zabláiba, hogy utána ne 12533 22 | volt már. Azok gyors arab paripáikon versenyt futottak a széllel. 12534 25 | gyilkolva, s megölőik saját jó paripáimon menekültek meg előlem. Kegyelmes 12535 6 | Haly basának lakat alá zárt paripáit, s ha nagyon vigyázott a 12536 11 | ti, ifjú lovászok, kik paripáitokat úsztatjátok a hűs habok 12537 6 | elő a rekettyésből, gyors paripákon, csákánnyal kezökben, s 12538 13 | magát a sálon, most délceg paripán hintázza termetét, az északi 12539 6 | után tud rátalálni, és a jó paripáról, mely egy itatással fut 12540 31 | maga a fővezér, hat fehér paripától vont díszhintajában ülve.~ 12541 21 | túlparton két gyorsfutó paripával vár reátok egy rabszolgám, 12542 7 | Birkózásban maga is ritkítá párját, s nemegyszer verekedett 12543 17 | várat védeni, ahogy tudják.~Párkány körül érte el a török hadat, 12544 21 | körüldobogtatva lábával annak párkányait, ha nem szakad-e le alatta. 12545 6 | akkor végigfekteté a kapu párkányán hosszú puskáját, s elkezde 12546 7 | a barát –, állj ki ide a párkányra, s kiálts fennhangon híveidnek, 12547 6 | pillanatban fenn a torony párkányzatán egy fehér hölgyalak jelen 12548 6 | látszik, ki odakönyökölt a párkányzatra, hosszú puskáját készen