Jókai Mór Török világ Magyarországon Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejet grey = Comment text
12549 15 | közepére volt egy veres párna kitéve, azon ült egy ősz, 12550 17 | ifjú ágya elé, arcát annak párnáiba takarva, s alig hallhatóan 12551 21 | érhessen. Ekkor még a kerevetek párnáit és vánkosait szórták alá, 12552 22 | hányva az arannyal áttört párnák, India tollas kelméi, a 12553 1 | diadallal tért vissza a parókiára, melynek lugasa alatt nagy 12554 15 | jobbjával egy hangos, csattanós parolát csapott bele, s azután megrázta 12555 3 | lenni, az átellenből hangzó páros nevetés hangja elzavarta 12556 4 | kard, annyi kellemmel volt párosulva minden mozdulatja, alig 12557 19 | kezdé hinni, hogy veszélyes paroxizmusba esett, s ebbeli ijedtében 12558 5(1)| Transsilvanicarum, autore J. Bethlenio Pars. I. pag. 110, 111, 112, 12559 1 | bele.~– Tehát kegyelmed pártérdekből magyarázza a csodákat.~– 12560 34 | mindenféle szövetségeseitől és pártfogóitól, miszerint éppen nincs mit 12561 15 | udvarban, mert a bég nagy pártfogója volt ez állatoknak, s nyílt 12562 16 | rajtunk többé nem segít, pártfogónk nincs sem jobbról, sem balról, 12563 23 | Mire gondolnék egyébre. Én pártharcban nem csatázok.~– Akkor mi 12564 23 | megdöbbenve kapák hírül párthíveik által, miszerint csupán 12565 21 | mint foglyot kísérték a parthosszant.~Késő éjszaka volt már az 12566 31 | átcsaptak a győzedelmes párthoz, s hadnagyságot, hadi tisztséget 12567 10 | Nemsokára eltűntek a csónakok a parti fák között, elhangzott az 12568 21 | Duna feketén hullámzott partjai közt, hintálva az idomtalan 12569 11 | s sietve ment a sziget partjáig velök.~A túlparton látszott 12570 12 | lesz bele.~A Margitsziget partjain csendesen ballagnak az eunuchok 12571 28 | elmegyünk a csendes folyók partjaira, az ős hazákba, hol a vitézség 12572 9 | a város közepét, melynek partjait embermagasságnyi dudva lepi, 12573 12 | berkekbe, a mormogó folyamok partjára, s ábrándozó dalokat költ 12574 22 | szívében.~A Margitsziget partját elérte végre a naszád. A 12575 20 | mindig a bántónak fogja pártját, nem a bántottnak, kivált 12576 13 | vigyázatlanságból azon részét a partnak egészen őrök nélkül hagyá.~ 12577 23 | a nagy királyságért, s e pártnak, bár leghatalmasabb karja, 12578 12 | láthatom meg.~– Mindjárt partnál leszünk. A Duna széles most, 12579 21 | adni a vezetéket. A váci partok előtt egy másik szolgámat 12580 23 | sem. És voltak Erdélyben pártok, kik nem örömest látták 12581 29 | megtagadja, s csak azokat pártolja, kik a békére figyelmeztetik: – 12582 15 | felséges szultánnál ügyét pártolni fogod.~– A szentkönyv azt 12583 28 | visszatérni a leghatalmasabbaktól pártolt hazafi, dicsően, hatalmasan, 12584 13 | becövekelt sátoraival a jobb partot. A kolostor alkotá a tábor 12585 32 | annyi veszteség fölött, s a pártütő jancsárokkal rárohantak 12586 29 | el ötven-hatvanezer ember pártvitákban, önző hadviselésekben; ők 12587 1 | oldalain a kősziklákhoz paskolt kisdedek vére omlik alá! 12588 1 | udvari mulattató, tudós Passai János uram, professzor, 12589 25 | seregekkel a legközelebbi passzuson rohanj be Erdélyországba. 12590 2 | aranysujtással és tenyérnyi paszománnyal, hogy a posztója alig látszott 12591 13 | hogy bogláros mentéiteket, paszomántos köntöseiteket le fogják 12592 7 | megengedé Dávidnak, a juhok pásztorának, hogy a nyájait pusztító 12593 28 | cédruserdők sötétjében a pásztorok tüzei égnek; alant a hegyi 12594 6 | kezével egy a távolban égő pásztortűzre mutatott.~– Ott világít 12595 34 | halálos bosszúját, s bár vére patakban omlott, még érze karjában 12596 8 | előtt keresztülrohanó hegyi patakon, s elhelyezve őket a nagyszerű 12597 7 | Ariánusok?~– Még azok sem.~– Patarénok?~– No, még az sem.~– Hát, 12598 7 | még hosszabbra nyújtá a páterreli estéket, azalatt Piroska 12599 1 | Amint a magiszter elvégzé patétikus beszédét, felemelkedék a 12600 19 | Megiszom én az egész patikáját, de nem szólok, ha nem akarok.~ 12601 14 | előre, a kavics szikrázott patkóik alatt, a hintó sebesen gördült 12602 3 | kénytelen volt a jobbján ülő pátriárkához fordulni, s azzal beszélni 12603 3 | elragadtatva az ifjúnak e patriarkális ötlete által, elfeledé a 12604 3 | azt a nagy karosszéket a pátriárkának! Őtet illeti ez a hely; 12605 22 | vetett hárfa húrjai egyenkint pattantak le az égő rámáról, fájdalmas, 12606 1 | s ezernyi szikrát hányva pattogott oly robajjal, mintha ércszekerek 12607 9 | népkertté van alakítva, a pávák szigetén, a Diána-szigeten 12608 10 | volna az orrod körül, mint a pávának a farkán, mégis megcsalhatna 12609 17 | sem látszott ki. Nem volt pazarló a szóval: némán mutatta 12610 3 | nyakán függ, s csókjait pazarolja azokra.~Kettőjök között 12611 11 | velem ide e partra a puha pázsitra?~A basa leült az odaliszk 12612 6 | benne; hanem e célra volt a Pece partján egy körülárkolt 12613 34 | s azokat ujjáról levont pecsétgyűrűjével együtt átadta neki, hogy 12614 23 | megmutatva az ujján levő pecsétgyűrűt, azt mondá neki:~– Nézze 12615 1 | pokol orgonistája, Belzebub pedellusa! Kukta voltál Nagyváradon, 12616 1 | csillagot eleget.~Apafi pediglen egy nagy kihúzó-behúzó, 12617 18 | ragadtatva a hűség e jeles példája által. Csak Mária arcán 12618 33 | fejedelem, s ezúttal gyönyörű példáját adá az oláh politikai ügyességnek, 12619 1 | dühödtebben beszél; már arra is példálózik, hogy Erdély címeréből a 12620 1 | kivel a református esperes példás egyetértésben élt, számtalanszor 12621 16 | megharagszik, s hogy ilyenkor nem példátlan eset nála egy várost a földdel 12622 30 | más egyebet is hallani; például: magyarországi koronát Apafi 12623 17 | halálra, bárha szakálla akkor pelyhedzik is.~– S te nem vétettél 12624 29 | termékeny fekete hantjain a zöld penész ütötte ki magát.~Három napig 12625 24 | egyes szétguruló darabok pengése; a fővezér arca egyszerre 12626 17 | leány előtt, ki egykedvűen pengeté a hangszer húrjait.~– Mit 12627 9 | a másik; egyik mandolint pengetett, öt vagy hat karéjban táncolt, 12628 6 | otthon.~*~Pünkösd előtti péntek volt – alkonyat után az 12629 2 | kezde szaporodni Mihály úr pénzbirtoka, hogy utóbb maga is elszörnyedt 12630 4 | Helyesen – monda a gróf, három pénzdarabot véve elő, mikre Zsigmond 12631 14 | Máriám! Van neked is pénzed?~– Van édesem! – sietett 12632 9 | leány követni fog, te küldj pénzedért utánam.~– A próféta lássa 12633 27 | az én gondom, te csak a pénzedet készítsd.~Székely László 12634 24 | hozzájuk intézett, majd a pénzhalomra, majd rájuk mutatva, s mind 12635 7 | tenni. Jelenték, hogy a pénzhez állnak.~– Lám, hiszen jó 12636 14 | könnyebben lélegzett. Tehát csak pénzügy a baj? Hála istennek, hogy 12637 2 | ezerével, de az megint mind pénzzé vált nála, beruházott tőkéi 12638 6 | ostromlókat, hogy az elfogulás perceiben ideje maradt Haly basának 12639 17 | emlékezék hagymáza tisztább perceiből e szemekre, melyek oly gondteljesen, 12640 13 | túldörgi a halálsikolyt, percek múlva a csillagsánc holttestekkel 12641 34 | okoknál fogva, csata előtti percekben igen türelmetlenek szoktak 12642 3 | hercegben forrt a méreg, azon percen állt, hogy magáról elfelejtkezve 12643 25 | annak apját, anyját, minden pereputtyát, s csak úgy kezdett Ajász 12644 6 | Ezzel elővont egy kerek pergamengöngyöleget, s felhajítá a kapupárkányra. 12645 30 | első pillanatban eltűntek a pergamenről, utána szemlátomást múltak 12646 16 | serceg a tolla Apafinak a pergamenten, mikor a nevét alákanyarítja, 12647 13 | Montecuculi, s zsebébe dugva perspektíváját, kihúzta vékony kardját, 12648 9 | hajó padmalyáról lefüggő perzsa szőnyegek között, elrejtőzve 12649 9 | IX. Hölgyvásár~Óh, kedves Pestem!~Te szép, deli, fiatal város, 12650 9 | fordulhatott e „valóságos pestises tanyához”.~Ez Pest alakja 12651 9 | Ez az egész kereskedése Pestnek… A Király utcától kezdve 12652 13 | mindkét bajnok, s míg Kucsuk Petneházynak állta útját, addig Feriz 12653 17 | Yffim bég gúnyosan –, fogd e pézsmaedénykét tőlem.~Azraële felkacagott, 12654 15 | meghal az bizonnyal, ámbátor pézsmákon feküdjék, s az élet balzsamával 12655 33 | bevehetlennek híresztelt váraik piacán; mit félhettek e rendezetlen 12656 1 | vendégségekben mint tányérnyalót, piacokon mint demagógot, békesség 12657 17 | hagyand; egyszersmind nagy piacot korlátoltatott el a Rákoson, 12658 9 | hozzám, hol szülei kitették a piacra. Termete első tekintetre 12659 13 | magyar forintért tíz török piasztert lehet kapni, akkor egy magyar 12660 33 | nemrég meghalálozott bölcs Piccolominit, s bár öröklé is annak vitéz 12661 18 | szájába fogta a gyermek piciny ujjacskáit, mik arcán tévedeztek, 12662 15 | ártatlan nőnek háborítatlan pihenése, nyugodja ki magát szenvedéseiből 12663 34 | megérkezett még az éjszaka, pihenéstelen nyargalva Nyén és Szentpéteren 12664 13 | Petneházy egyenesen a még pihenő moldvai seregnek vágtatott, 12665 13 | csapatok hátraküldettek, s pihentek jöttek helyökbe; a roham 12666 4 | lenne köztünk a harc, ha én pihenten vívnék most veled. Dőlj 12667 13 | túlparton maradt.~A végveszély e pillanataiban két csapat áll még a győzelmes 12668 22 | ezüstedények, utálatos pillanatok jutalmai, miknek legfőbb 12669 3 | törekednék minden leányt a pillangógyűjteményébe hálózni.~Thököly átérté 12670 2 | skófiummal és mindenféle pillangókkal és drágakövekkel.~Mihály 12671 9 | szegletbe tekintve, egy hölgyet pillanta meg, ki a többitől egészen 12672 6 | venni a szemeit, alig mert pillantani, attul tartva, hogy azalatt 12673 11 | odaolvadást fejez ki? Azon sóvár pillantásokat, miknek bűbája a hetedik 12674 3 | kezét megrázva, jelentő pillantásokkal váltak el egymástól, egyszerre 12675 3 | isznak, azok a szép szemek pillantatától is lerészegesznek; – Feriz 12676 9 | sugárza szét, arca, ahányat pillantott, annyi indulatkifejezést 12677 25 | álmos szemeivel macska módra pillantva néha fel, s olykor-olykor 12678 5 | ne restelljen ezekből a „pilulae de cynoglosso”-ból szedegetni. 12679 16 | fejedelem és népe között.~A pimasz török hadnagy pórias kevélységgel 12680 3 | ugyanannyi ideig lesz nyitva pince és éléskamra boldognak és 12681 7 | s odarántá őt magával a pinceajtóra, lenyomva azt mindkettőjük 12682 7 | óriási erejű ellenfelét a pinceajtóról lerángatni, mely alatt két 12683 7 | baltával.~Így haladtak le a pincegádorig; a jó páter szörnyű alázattal 12684 9 | paradicsomból! … a kőbánya hűs pincéi a város utolsó házainál 12685 7 | barátok, hanem az egeresi pincéikben, mire nézve menjen oda közületek 12686 7 | tárva-nyitva állt a jó barát pincéje és éléstára boldognak-boldogtalannak, 12687 13 | bezárták őket a kolostor pincéjébe.~Hasszán basa a legdühösebb 12688 8 | elbocsátá, hogy az egeresi pincékre küldött tévedező embereit 12689 7 | sem jobbra, sem balra. A pincének nagy kettős fekvő csapóajtaja 12690 13 | ostromlók felfedezték a pincét, melyben társaik zárva voltak, 12691 19 | megharagítasz, megitatok veled egy pint orvosságot.~– Ide vele hát, 12692 5 | akar vágatni, tetessen hat piócát halántékaira, a többit az 12693 6 | Nyelhet füstöt Haly basa pipaszár nélkül – monda Kökényesdi, 12694 1 | országos nevezetességgel, s a pipázás még csak az országgyűlési 12695 10 | ott elültek szép csendesen pipázgatva; egyik sem szólt a másiknak 12696 3 | versailles-i és luxembourgi delnők piperéiről, száz meg száz apró bohóságról, 12697 31 | rakva állt a lőpor, s nagy piramidokba felhalmozva a roppant golyók, 12698 3 | csatlósnak, hogy amint a hajnalt pirkadni látja, siessen őt felkölteni.~ 12699 7 | ujjával a legájtatosabb pirongatási mozdulatokat intézé felé. – 12700 13 | harcfejszét forgat kezében, s arca pirosabb, mint azon rózsák, mik oly 12701 13 | óh, a harcmező rózsái még pirosabbak. Az a pajkos kínai delnő, 12702 9 | ültetni fehér földbe, csókkal pirosítni halavány szűz arcot. Nem 12703 19 | keresztüllátszott a telivér piroslása.~A szerencsétlen Panajot 12704 19 | halvány arcán valami lázas pirosság égett, még mindig kezében 12705 9 | megdörzsölé vele a kétségbe hozott pirosságú arcot, s miután a kelme 12706 18 | egyik, hol a másik nőre pislantva, mondá Hasszánnak:~– Ám 12707 6 | szérűskertben, s fogait piszkálta egy szalmaszállal.~– Jó 12708 6 | mindegyik nyeregkápámban van egy pisztoly, amelyikkel tizenhat golyót 12709 7 | mely alatt késekkel és pisztolyokkal megrakott tüszője látszott. – 12710 14 | könnyelmű dalt énekelt a pitvar alatt. Mindez oly idegennek 12711 6 | pokolnak mind a hetvenhétezer pitvarába jusson belőled egy darab. 12712 2 | tornácokkal, kandallós pitvarokkal s tekergő lépcsőkkel, a 12713 31 | lófőszékely volt a lovas, a pixidárius a gyalog, s a legelső tanácsúr 12714 1 | nagy figyelmesen kíséri a planéták futását, hogy szinte belefájdul 12715 4 | miknek nőies fehérsége, plasztikailag szabályos idomzata, karcsú 12716 1 | tartok, eső kap az úton, mind pocsékká leszek, könyörögjön egy 12717 33 | a lengyel visszafoglalta Podóliát; a velencések a török szigeteken 12718 6 | kifordított bundában, kerek pörge kalappal a fején, kezében 12719 13 | puskák egyre ropogtak, a dob pörgött, s a lázadási tülkök rémületes 12720 5 | haragos. Még az ajtóban elkezd pörölni Telekire.~– Hát kegyelmed 12721 17 | a vasrácsajtóba, bedugva pofáikat annak cifrázatain úgy nézték, 12722 6 | hazudik! Kend kém! – Kendnek a pofája nekem nem tetszik! Kendet 12723 25 | öltöztetve csatlósoknak, de a pofájából mindeniknek kirítt a bunyik, 12724 1 | legtetején pedig egy hamuszín pofájú siheder feküdt, összekuporodott 12725 5 | Apafit, s így kikerülte a pofont, a levelek aláírattak, s 12726 9 | felugrani, s összevissza pofozni és ütlegezni Hadzsi Babát, 12727 2 | Mari mindennap letört a pogácsájából egy darabkát, s eldugta 12728 13 | látni a prédával terhelt poggyászszekerek hosszú beláthatlan sorát, 12729 17 | készületeket, minden hintókat és poggyászszekereket az udvaron felállítva; magam 12730 34 | Tohánt, s elrablák a tábori poggyászt.~– Lóra, fegyverre minden 12731 7 | nem mulasztván el amellett poharaik buzgó ürítgetését – egymást 12732 19 | megkapva elolvasá, letevé poharát, kardot kötött, s azt mondva 12733 31 | benne.~Midőn legvígabban poharaznának az asztalnál, egyszerre 12734 3 | a legvígabban mulatott a poharazó férfitársaság közt, csak 12735 17 | még aznap ebéd felett nagy pohárcsörgés között elvégezték, hogy 12736 23 | hogy délesti barátságos pohárra csak azok maradjanak jelen, 12737 25 | cifra aláírása, mint egy sok póklábakból összegubancolt madárfészek.~ 12738 7 | Avagy nem gondoltál-e a poklok országára, midőn e küszöbön 12739 34 | vívtam, keresztültörök a poklokon is érte, s látni fogod, 12740 17 | összeszorított fehér fogsor egy egész poklot rejte el, melynek nem volt 12741 15 | harmadik ajtón.~Az is tele volt pókokkal és dervisekkel; hanem a 12742 12 | XII. Egy csillag a pokolban~Szálljatok le, csendes árnyai 12743 7 | támaszkodott a falnak.~– No, te pokolbeli barát; mármost egyél is 12744 6 | puska vége állt. – Hogy a pokolnak mind a hetvenhétezer pitvarába 12745 6 | árnyékára esküszöm, ma mind a pokolra küldelek, s tíz mérföldnyi 12746 9 | Nehéz arannyal átszőtt pokrócok fedék a hajó bejárását, 12747 2 | régi falócákat s paraszt pokrócokat berakni, hanem be kelle 12748 2 | szélét, levette a tarka pokrócot az ajándékba hozott tökről, 12749 16 | Ha elfogadtátok a díszes polcot, legalább ne vettetek volna 12750 23 | Béldi nem azon ember, ki polgárháborúban győzni tudjon, ellenkező 12751 20 | öltözve, megjárhatta debreceni polgármesternek, s görnyedezve emelt a vállán 12752 29 | teleülték; mindenféle kolozsvári polgárok, vegyesen keresztülutazó 12753 El | ragyog, s üldözött hit és polgárszabadság jó menedéknek tartja a félhold 12754 30 | hogy elmehet.~Hja, a török politika törökül van írva!~A külső 12755 33 | gyönyörű példáját adá az oláh politikai ügyességnek, mely másrészről 12756 1 | az uram pedig csak egy poltúrával sem engedte alább, inkább, 12757 24 | kardjával s öltözete egyéb pompája mellett alázatos arcával, 12758 3 | hogy „szegény” lakánál pompásabbat hagyott volna valaki otthon.~ 12759 2 | egy újat, olyan szépet és pompásat, amilyenről csak fogalma 12760 31 | Maga Thököly fejedelmi pompától környezve léptetett hadai 12761 9 | tanyái tűnnek elő ízletes pompával, látogatott színházak, a 12762 31 | engedélyben; a török hadvezérek e pontban igen féltékenyek szoktak 12763 16 | megköttetett, én olvastam annak pontjait, rólunk, magyarokról, egy 12764 3 | tiszteletnek, mellyel küldetésem e pontjának megfeleltem.~A vendégek 12765 1 | Denebola is oly porszemnyi kis pontnak látszik, mint a legkisebb 12766 13 | hál mindenki, az előőrsök pontosan felállítva, a szekerek elkülönözve, 12767 4 | igényelve van. Mikor azon pontra jutott, ahol a Flóra feletti 12768 3 | együvé annak a harminchárom pópának, nem kell közéjük mást ültetni, 12769 22 | öltönydarab vagy egy pompás kelme, porcelán vázák, ezüstedények, utálatos 12770 21 | evet, felszökött a nagy porcelánveder szélére, eloldozva az erős 12771 11 | s nem ritkán azon nagy porcelánvedrekben, mik Azraële ágya előtt 12772 7 | hagyá anélkül a legkisebb porcikáját sem.~Kökényesdi tapasztalá, 12773 6 | ő becsületesen fizeti a porciót, s magának vannak gulyái 12774 16 | A pimasz török hadnagy pórias kevélységgel tekinte végig 12775 22 | üszkök sem voltak. Minden porig égett. Nem látszott egyéb, 12776 18 | legyen zárolva. Így a rab a porkolábhoz lesz láncolva, s akár alszom, 12777 23 | rögtön ölesse meg; másik a porkolábnak, Boer Zsigmondnak, mely 12778 25 | követék fel a lépcsőkön a porkolábot, aki szertelenül kicsiny 12779 31 | hol Bánfi Dénes hamvai porladoztak, és annak sírkövére borulva 12780 14 | jártattak az udvaron, a pórleányok korsóval fejükön jöttek 12781 34 | álló őrrel, belépett egy porlepte dragonyos hírnök a sátor 12782 3 | lovasságból álló bandérium poroszkált.~Mindjárt megismerték bennök 12783 16 | törvényei szerint, vagy cifra poroszlók, kiket csak azért tart egy 12784 17 | pedig elmehettek – szólt a poroszlókhoz, s azzal az egész gyülekezet 12785 24 | Musztafa, kezével intve a poroszlóknak, hogy Béldit ragadják meg.~ 12786 27 | behinté valami finom kék porral, mely a legerősebb méreg 12787 22 | boldog, új életnek, amaz porrálétének közelgését érzi… Hisz a 12788 1 | Algol és Denebola is oly porszemnyi kis pontnak látszik, mint 12789 6 | Vásárhelyre, hogy őt tulajdon portáján felkeresse.~Ott állt Kökényesdi 12790 1 | nemes Sándor Mihály uram portáját választá ki magának, hogy 12791 16 | hogyha mi kérelmeinket a portán levő ausztriai, frank és 12792 31 | segíti haddal és pénzzel a portát és az érdemes vezéreket, 12793 33 | végre Erdély is elszakadt a portától, s a vele ellenkező hadaknak 12794 24 | nagyravágyó terveitek Erdélynek, a portátóli elszakadását, Magyarország 12795 25 | hiszed tán, hogy a magas portával ujjat merjen húzni egynehány 12796 6 | a várőrség által rabolt portékákkal, s egész Bagdadig le kereskedtek 12797 6 | kitódul a síkra Kökényesdi portyásait zaklatni, midőn egyszerre 12798 8 | az ráeresztve Kökényesdi portyázóit, egész Kolozsvárig pusztíttatá 12799 8 | egyesülve tizenhét zászlónyi portyázókkal, Erdélybe beütöttek, s nincsenek 12800 6 | engedett elvinni a váradi portyázóknak, anélkül, hogy a fejét elébb 12801 8 | várőrség tizenhét zászlóalja portyázóval beütött Erdélybe, s ezóta 12802 5 | melyet tinta helyett a porzóba mártogatott.~Teleki szaggatott 12803 16 | alákanyarítja, mint öntik rá a porzót, s összehajtogatván, ütnek 12804 3 | fölséges lesz.~E pillanatban a posta, ki a leveleket hozta, odafurakodék 12805 12 | halomra, s tekintetét még egy postagalamb sem kerülhetné ki, mely 12806 3 | hitelesíttetém mint csókok postája, úgy hiszem, teljes jogot 12807 5 | használhatják kegyelmetek postának s más affélének.”~Cserei 12808 9 | ahol mindig kész számukra a posvány. Ez az egész kereskedése 12809 2 | tenyérnyi paszománnyal, hogy a posztója alig látszott tőle, a szegletébe 12810 21 | állvány, leterítették vörös posztóval, feltettek rá egy háromlábú 12811 24 | megszólításból, odafordult hozzá, pótlólag utánragasztva:~– Nagybölcsességű 12812 21 | valami ösztön sugallata pótolná merev gondolatait.~– Mit 12813 El | gyöngeségét a színek ragyogása pótolta volna; ámde egy nemzetet 12814 6 | miket a váradi portyázók potom pénzért vesztegettek az 12815 24 | fejedelemnek, ugye, hogy potomság ily összegecskét kivetni, 12816 6 | üldözői főnökét, egy kövér, potrohos csauszt, s egyenesen nekivágtat 12817 4 | valódi sötét lilaszín acur poule acél, kevéssé hajlott, vége 12818 27 | sikere. Elveszik a pokol pozdorjái, s semmit sem tesznek érte. 12819 31 | Hidd el Teleki, sokat praktikáltál mindig ellenem, de ki ne 12820 29 | egy Szalánczi nevű gonosz praktikus magyar úr holttestét megismervén, 12821 21 | midőn egyszerre, mint a prédájára rohanó leopárd, odaszökik 12822 25 | kettesével, hármasával jöttek, a prédán veszekedve egymás között.~ 12823 27 | Bethlen Farkasnak jutott prédául, háromszéki jószágaink Mikes 12824 13 | szorosok lejtőin lehete látni a prédával terhelt poggyászszekerek 12825 21 | hogy ünnep után érkezel a prédikációval; zsebedben lehet aztán a 12826 5 | szolgálatot tesz vele, ha háborút prédikál? Azt szeretném, ha minden 12827 1 | éppen azt álmodtam, hogy prédikálnom kellett volna, s nem jutott 12828 21 | A szőnyegek mind állatok préme és madártollból, az öltönyök 12829 25 | felkereste a várnagyot, ki nagy prémgalléros mentéjében éppen rubinjait 12830 1 | kollégája, nem vevén részt sem pro, sem contra a viadalban.~ ~ 12831 29 | költött ki a világra; ne is próbálj engem még egyszer fattyú 12832 13 | hogy adja fel a várat, s ne próbálja azt védeni a maga hatszáz 12833 1 | orgonálni szokott, hogy ki ne próbálják többet az orrukat ütni a 12834 11 | azon ligetekhez, meg ne próbáljátok ott úszni a folyamot, félreforduljatok, 12835 16 | hogy ide semmi esetre se próbáljon bejönni, mert futása drágább 12836 21 | mindeniken bezörgetve, szerencsét próbáltak majd itt, majd amott, s 12837 16 | tanácsurak. Isten különös próbatételeket tarta fenn szegény nemzetünk 12838 7 | folytatá a barát – most első próbául egy istenfélő beszédet fogsz 12839 2 | terhelni? Ez megfejthetlen probléma maradt előtte, s miután 12840 1 | és túrja a tajtékot, s próféciákat mond az embereknek; magiszter 12841 1 | tudós Passai János uram, professzor, és nagytiszteletű Magyari 12842 24 | azon helyet Maurocordato prófétai ihlettel fogá fel, s kebelrendítő 12843 25 | kegyelmes, és Mahomed az ő szent prófétája – szólt Zülfikár, ég felé 12844 1 | Ki tett tégedet az idők prófétájává?~A megszólított felemelé 12845 7 | éhen-szomjan csak a régi próféták hirdették az igét.~– Legyen 12846 9 | nem volt hatalma sem a prófétának, sem a messiásnak, sem a 12847 25 | szemtelenséggel dicséritek a prófétát, született török felényit 12848 2 | mik felett egy béresből promoveált kertész viselte a felügyelést, 12849 24 | és rinocérosz-korbáccsal püfölve az elöl-utol találhatókat. 12850 6 | én nem vagyok otthon.~*~Pünkösd előtti péntek volt – alkonyat 12851 11 | le velem ide e partra a puha pázsitra?~A basa leült az 12852 13 | előre. Itt egy földrendítő pukkanás hangzik, a küzdők lábai 12853 2 | málépogácsából, s ünnep volt nála, ha puliszka került az asztalra.~Korán 12854 15 | Kegyelmes uram. Találj valahol punktumot a könyvedben, s fület csinálván 12855 3 | szenvedsz, nem tartod a purgációk rendét, vagy régen vágattál 12856 12 | jártál, gondom volt reá, hogy puskádba földet tömjek, s handzsárodat 12857 33 | mint az egyenesen kilőtt puskagolyó, s bárhova esik, hegyével 12858 33 | engedték őket szépen egész puskáik végeig jönni, s akkor egyszerre 12859 33 | katonák káromkodva kezdék el puskáikat kilődözni ellenfeleikre: 12860 12 | ballagnak az eunuchok hosszú puskáikkal, s meg-megállnak, ha gyanús 12861 6 | abban az irányban, amelybe a puskájával céloz, s fújva erősen a 12862 13 | özönlék körül a zárdát, a puskák egyre ropogtak, a dob pörgött, 12863 13 | körülfogták a kolostort, s puskákkal, nyilakkal lövöldözve be 12864 21 | felgyújtom a várat, tüzet vetek a puskaporos toronyba, egyszóval meg 12865 33 | fegyverök volt a nyíl, s kik, ha puskaropogást hallottak, bedugták füleiket, 12866 31 | egy lovasezredben, mennyi puskás, mennyi lándzsás van egy-egy 12867 6 | lenn volt a kapu tetejéről, puskástul, kanócostul, s derekára 12868 6 | tartsd olyan közel azt a puskát, mert túllősz rajtam.~A 12869 18 | kiáltó szavak voltak azok a pusztában, keble sivatagán, nem lakott 12870 8 | falakat találta; hogy még pusztábbak legyenek, leégeté rólok 12871 6 | mikor ott aludt valamelyik pusztai csárdában. Ő hirtelen lóra 12872 11 | Számum, nyargal végig a pusztákon, hogy a repülő hajfürtökben 12873 6 | kiről minden faluban, minden pusztán tudtak valami hallatlant, 12874 6 | résen keresztül, neki a pusztának! Mehettek aztán utána!~*~ 12875 El | ellenségeinek segít önmagát pusztítani.~Titkos és nyílt villongás 12876 30 | és selmeci német őrségek pusztításai ellen. A nagyváradi basának 12877 13 | gerendákat hajigálva alá, irtó pusztítást műveltek tömött soraik közt, 12878 6 | búvárregementet, aki a víz alatt pusztítson. Gyerekség már ez nekem 12879 8 | portyázóit, egész Kolozsvárig pusztíttatá Erdélyt.~Az, hogy a szentkúti 12880 6 | vigalomra jött, torra és pusztulásra érkezék, elbújt cselédek, 12881 13 | ezredeknek, melyek már el vannak pusztulva, s rendelkezve hadvezérekkel, 12882 21 | a fejével esve neki; egy puttonyos német kofa valami lyukat 12883 17 | olvasni kezdé buzgóan magában, rá-ráfektetve homlokát, a dervis pedig 12884 17 | keresztyénekkel. Halálfia. Ráadást is adok, az erdélyi fejedelem 12885 3 | legalább megelégelhetné ráadásul az enyimmel, s ne törekednék 12886 24 | csauszok sehol sem bírtak ráakadni, tolmács nemlétében a megjelent 12887 21 | leszorítá azt az ablak mellé, ráakasztva aranyos bojtjait, s azzal 12888 13 | halmokon. A török tábor a Rába-parti hegyek közt tanyázott.~Ezen 12889 13 | jött, s ő is egyenesen a Rábához sietett, a diadalt vetélytársa 12890 El | fejedelmi süveggel, másikban rabbilinccsel kínálták is, s fel tudott 12891 6 | a környékbeli nemességet rábírni, hogy mellette fölkeljenek 12892 12 | megrendült bele.~– Hisz e munkát rábízhatod másra.~– Csak találnék valakit, 12893 2 | kastélyt, s a legelső pallérra rábízni, hogy építsen a helyére 12894 7 | sem tudott, s megtéve a rábízott takarítást, Gergely barát 12895 17 | történetére emlékezel-e, kire rábízta Ajász, hogy halála előtt 12896 19 | meghitt nemes szolgákra rábízták a leveleket, elküldve az 12897 7 | halaványabb volt, mint valaha, s rábízva őt derék tiszttársára, felköté 12898 21 | s szemével láthatá, hogy rabja megszökött.~Nagyot ordítva 12899 16 | izenetét adjátok tovább, s rabjait őrzeni, adóját behajtani 12900 10 | Kutub Alnumánt, ki szinte rabkalmár, mint én, leányai, kiket 12901 25 | visszatérnek.~Nehány órai rablás után megszűnt a távoli lárma, 12902 6 | rabolni?~Ismertek-e rá valaha rablások, feltörések, gyújtogatások 12903 6 | Kökényesdi zászlóaljainak csak a rablásra van gondjuk.~– Száz arany 12904 25 | Tudod, hogy nem engedi a rablást, de ha megtörtént, keresztülnéz 12905 10 | mindazon uraknak, akik tőlem rableányokat vásároltak, elmondod: hogy 12906 8 | úgy viselte magát, ahogy rablócsapatok vezéreihez illik: mikor 12907 7 | kikutatásánál fedezte fel.)~A rablócsorda ez ijesztő hírre elkezdett 12908 7 | szatmári őrséggel vegyes rablóhadak törtek az országra. Azon 12909 8 | most visszahozzák az egész rablóhadat ellene, s rögtön sietve 12910 6 | itt vannak a Kökényesdi rablói, kik az első rohammal keresztülugratva 12911 7 | előtt letevé őt maga elé.~A rablónak első gondolatja az volt, 12912 25 | közelítő szpáhikat, amint rablott vagyonnal túlterhelve, szétszórtan, 12913 6 | mondák után akarna magának a rablóvezérről fogalmat szerezni, az meglehet, 12914 21 | Hasszán, bármennyire bízott is rabnőiben, minden módszert eltávolíta 12915 10 | megkárosult férfiak vissza rabnőiket?~– Tudod, óh, uram, hogy 12916 17 | vagyok-e én e percben a szultán rabnője? S a rabnőtől a kegyencig 12917 9 | megtekintésre érdemes a rabnők között, azt vásárolja meg 12918 9 | kereskedem nagy korukban elfogott rabnőkkel, azok rendesen agyonsírják 12919 17 | percben a szultán rabnője? S a rabnőtől a kegyencig csak egy lépés 12920 25 | janicsárok kezeiben, s a rabok fejei mind egyszerre gördültek 12921 25 | harmadik kérdést intézett a rabokhoz.~– Ti találkoztatok Feriz 12922 26 | fejedelmekké tedd őket, vagy örök rabokká.~– S ki fogja őket védni, 12923 6 | tudom, hány zsákkal!~– S nem rabolják el azt kegyelmedtől?~– Nem 12924 6 | ütöttek a várőrség által rabolt portékákkal, s egész Bagdadig 12925 6 | alig volt egy, kit meg ne raboltak, meg ne vertek, vagy legalább 12926 25 | elérte. A szpáhik már azóta rabolták a helységet, mit tanúsított 12927 8 | Minden zsákmányt, minden rabot elvettek a kezünk közül; 12928 25 | benneteket szabadítani a rabság alól. Jól megértettetek 12929 29 | háromszázezeret elhajta rabságba…~Ennek írt Teleki a magyaroknak 12930 13 | a másikat váltotta ki a rabságból; némelyik ott volt már fél 12931 26 | közül, te váltottál ki nehéz rabságomból, te adtál menhelyet, ételt 12932 34 | feleségeinket, gyermekeinket a török rabságtól s annak a gonosz Thökölynek 12933 12 | eltávozott, visszatért a rabszolgához, s ismét szokott parancsoló 12934 19 | megérkezék Azraële kísérő rabszolgáival a mecsethez, s nehány pillanat 12935 6 | összegyűjtögetett marhákkal és rabszolgákkal. Már akkoriban Magyarországon 12936 11 | tréfával.~– Uram, tiltsd meg rabszolgálódnak, hogy belőlem gúnyt űzzön. 12937 21 | paripával vár reátok egy rabszolgám, említsétek nevemet, s át 12938 10 | jönne az ő sátorai közé rabszolgát keresni, könnyen orra és 12939 6 | tud veszteg maradni, hogy rácélozhassak.~Az alak eközben lassankint 12940 6 | most már igazán nem tudott rácélozni a tatár.~– Egy levelet hoztam 12941 9 | beszélnek; örmények azok, rácok vagy cincárok, legjobb esetben 12942 2 | elkészíté a kastélyt, aranyos rácsokkal, tornácokkal, kandallós 12943 6 | eredj, de szépen eredj, hogy rádcélozhassak.~– Köszönöm, érdemes kutyafejű 12944 8 | kijutni a városból, s míg Radnótra érkezék, elképzelé magában, 12945 25 | Zülfikár meghunyászkodott a ráemelt kopjanyéltől, s farizeus-képpel 12946 8 | cseltámadást intézzen ellene, az ráeresztve Kökényesdi portyázóit, egész 12947 5 | egyúttal Erdély ellen is ráérnének látszólagos fegyverzajt 12948 21 | nyúlt.~– Ne imádkozzál most, ráérsz imádkozni később.~Mária 12949 18 | tartva.~Már ekkor nagyon ráért a vezér az imádkozásra, 12950 4 | elébb együtt; azután majd ráérünk verekedni.~Feriz bégnek 12951 7 | csapá, hanem még maga is ráesett egész terhével, úgyhogy 12952 23 | gyermekeivel a veszélyt, s azok ráestek, térden állva könyörögve, 12953 25 | még a gyanút sem lehete ráfogni egyre is.~Az agát elfutotta 12954 27 | szeretem hazámat, ha féreg rág is benne. – Töröld le könnyeidet, 12955 24 | poroszlóknak, hogy Béldit ragadják meg.~Mint a kemény kő, ha 12956 16 | Teleki parancsoló hangon. – Ragadjátok meg ezt a szemtelen úriembert, 12957 7 | tisztítottam, nehogy azok által ragadjon el reátok a fekete halál.~ 12958 14 | rohanjanak, egyet közülök magával ragadt az elvadult paripa, s utána 12959 18 | Hasszán egészen el volt ragadtatva a hűség e jeles példája 12960 27 | akik Zülfikárt galléron ragadván, kivetették az utcára. A 12961 24 | koholtattak, hamisaknak és rágalmaknak deklaráljuk…~Maurocordato 12962 10 | nézve, mint a himlő és a ragály.~– Sohasem hallottam ily 12963 17 | megindította ez iránta való ragaszkodás s igaz muzulmáni kegyesség, 12964 1 | kalugyeri állapotában igen ragaszkodék derült kedélyű kollégája 12965 24 | köntöséhez folyamodtatok, ragaszkodjatok ezután is őhozzá, és semmi 12966 31 | jót várhatnak, ha Apafihoz ragaszkodnak, s mennyi rosszat, ha Thökölyhez 12967 15 | ellenkező parancsot adni, de míg rágondolta magát, a kapuk csukva voltak 12968 11 | énekelnek.~Yffim bég szakállát rágta dühében.~– Uram, ez asszony 12969 2 | legokosabb béresét, a szájukba rágva jól: hol, kinek, mit mondjanak, 12970 El | rajzolásaim gyöngeségét a színek ragyogása pótolta volna; ámde egy 12971 21 | látta-e ő a két csillag ragyogásában?~Thököly megragadá az ifjú 12972 11 | sétál; szemei, mint a tűz, ragyognak felénk, termete szebb a 12973 30 | tetején a félhold nem fog ragyogni.~E pillanatban félrehúzódtak 12974 1 | pillanatban a villámnál ezerszerte ragyogóbb lobbanással és oly mennydörgéssel, 12975 5 | haditettek által tegyétek ragyogóbbá. Béke azokkal, akik Istennek 12976 6 | magára, ahol cifraság és ragyogvány fedezte a szennyet, a fából 12977 24 | áll rajta, hogy dacára a ráhalmozott fénynek, úgy néz ki, mintha 12978 6 | jólesnék, ha egy kicsinyt ráijesztenének, meg sem engedék pihenni 12979 23 | támasztó Naláczi Istvánra úgy ráijesztett, hogy utóbb kérve könyörgött 12980 16 | maradjunk. Hogy a múltkor Raininger itten keresztülment, keserves 12981 19 | rendbe szedi, hogy valakire ráismerjen. Hanem Azraële valami csodálatos 12982 11 | galambot, de úgy tett, mintha ráismerne, s igazat adott kedvenc 12983 34 | előtt, fekete öltözetében: ráismert messziről, s feléje vágtatott 12984 8 | mesteremberek, parasztok, mint a raj rohantak reánk; nekem ötvenedmagammal 12985 13 | lesztek különbek a boszniai rájánál, ki maga húzza az ekét, 12986 32 | az álom, most meg úgy-úgy rájött, hogy két nap is elaludt 12987 5 | tetessen mustárt, s hagyja rajt, amíg kiállhatja, estefelé 12988 34 | éjjelenként felragadva a zászlót, rajtarohant a sáncaiban alvó ellenfélre, 12989 6 | azok odábbmenjenek, azonnal rajtaüt az úri lakra, s felgyújtja 12990 9 | város fölött, a néptömeg rajzik minden utcán, … ekkor egyszerre 12991 24 | háborított; hol Béldi a jövendőt rajzolá a meggyőződés komoly hangulatán, 12992 El | Magyarország történetéből, hol rajzolásaim gyöngeségét a színek ragyogása 12993 19 | kikhez intéztettek, erősen rajzolják e két szűz jellemét. Az 12994 28 | volnának, a boldogságot rajzolnám homlokaikra, s ami édest, 12995 30 | egészen ultramarinkék betűkkel rajzolva, a többi fokozatosan apróbb, 12996 19 | nyittasd fel kapumat. Virágokat rakass ablakomba, virágillattól 12997 8 | búcsújáró népet, szekerekre rakatva a legszükségesebb élelemszereket 12998 6 | halasi buckákba elásott rakhely, ahol semmi sincs egyéb, 12999 31 | megunták az álldogálást, s rákiáltották, hogy éljen, csakhogy már 13000 23 | azonnal odaugrott hozzá, rákiáltva:~– Ohó, te az én kalpagomat 13001 9 | melyben a világ kereskedőnépe rakja ki bámulatra az ipar remekeit, … 13002 6 | László nevezetű százados. A Rákóczi-család tudniillik Zrínyi Ilona 13003 6 | tett aranyat, s visszaadá Rákóczinak azon kérelemmel, hogy adjon 13004 6 | sőt tán az sem igaz, hogy Rákóczit ő ültette volna lóra?~– 13005 12 | tetszhalottá teheti őt.~A leány ráköté a lantra koszorúját, gondolva, 13006 21 | volt az eresztvény, hogy a rákötött hágcsó a paliszádok tövéig 13007 6 | olyan magas tornyot nem rakok hasonló szerekből.~– Elhiszem. 13008 14 | kikötve azokat legelni, tüzet raktak, és leültek.~*~Az üldözött 13009 22 | egyenkint pattantak le az égő rámáról, fájdalmas, reszkető hangokat 13010 12 | s a vízbe hajítva azt, rámutatott a helyre.~– Ahová ezt hajítám, 13011 29 | s ujjaikkal mindenfelől rámutattak. Uram, ez irtózatos kép.~– 13012 23 | nemsokára kihullott annak ráncai közül. – Ügyetlen szemfényvesztő! – 13013 24 | felrántja, hogy homloka ezer ránccá reped, s szemfehére látszik; 13014 29 | a tulajdonsága, hogy ha ráncigálják, még dühösebb; ő is tehát, 13015 29 | kegyelmed.~A mellette állók ráncigálták a zekéjét, de a székelynek 13016 16 | homlokáról üstökét, de nem a ráncokat, melyek arra gyűltek. Megbánta, 13017 4 | az életerek vannak, s a rándulás, melyet megmetszett inai 13018 9 | midőn a selyembojtok egy rándulására e függöny is kétfelé vonult, 13019 15 | megmondjam neked…~Olaj bég ránézett.~– Mit mondj meg, jó fiam?~– 13020 17 | anélkül, hogy Hasszánra ránézne, karon fogá Ferizt és Kucsukot. – 13021 21 | repkedtek, mintha valaki rángatná végeiket, s a háromlábú 13022 7 | gazembernek. Minden íze rángatódzott már a dühösségtől.~Csak 13023 17 | gyümölcsöt, sokáig tépte, rángatta azt, de nem bírta leszakasztani. 13024 27 | első lábaival annak vállát rángatva, s oly élénk örömmel nyihogva, 13025 21 | megtorlani, a bennlakók minden rangú osztályiból, kik odakünn 13026 26 | az, ha többé nem fogják ránkzárni az ajtókat? Lesz-e helyem 13027 14 | urad, vagy végveszélybe ránt mindnyájunkat magával együtt. 13028 16 | emberekkel van dolga, egyet ránta kabátján elöl-hátul, s anélkül, 13029 21 | felnyitva az ajtót, s maga után rántá a hercegnőt a vaksötét folyosóba.~ 13030 21 | míg az odaliszk leér, egy rántás a gobeafonadékon tudósítá, 13031 13 | Toggendorf megrettenve rántotta vissza kardját e szóra, 13032 6 | a tréfát, midőn a csikós rárántva a hurkot, azt dereka körül 13033 32 | s a pártütő jancsárokkal rárohantak a szerájra, levágták a szultán 13034 13 | azért jó lenne az éjszaka rárontani, mielőtt rendbe szedi magát.~– 13035 21 | sebesen mélyedt az éles ráspoly az ezüstkarikába, hanem 13036 21 | áthatlan anyag, mely a ráspolynak ellenállt, nem volt egyéb, 13037 30 | elmarasztaló, felmentő és rászabadító mondatokat egy és ugyanazon 13038 2 | mit kövessen el az örökké rászaporodó pénzzel, végre csakugyan 13039 6 | hogy: no, minket szépen rászedett Kökényesdi! – hát már akkor 13040 29 | trónja elé lépett, szemeiket rászegezték, s ujjaikkal mindenfelől 13041 6 | csak lova szaglása után tud rátalálni, és a jó paripáról, mely 13042 22 | akarok beszélni.~Olaj bég rátekinte, azzal felkelt nagy nyugalommal, 13043 26 | Aranka csengő hangját, s a rátekintő szeráfarc könnyező kék szemeiben, 13044 31 | deszkáin belől az ő kezeit rátenni ne merészelje, mert fogadom 13045 7 | jól tudva, hogy ha kezét ráteszi, ha csak szemeit ráveti 13046 23 | felyül meg egy tányér volt rátéve, s váltig kiáltozott az 13047 6 | teljesíteni, hogy valósággal ráüssön Erdélyre, azon esetre a 13048 6 | előadván neki a maga ügyét, ráuszítja ellenfele vármegyéire, s