Jókai Mór Török világ Magyarországon Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text Fezejet grey = Comment text
13549 8 | kész volt a zendülés a seregben: a nemes urak azt sürgették, 13550 13 | innen, és mentsd meg magad. Sereged java elveszett, a janicsárok 13551 31 | vállaikon, karjaikon vitték seregéhez vissza.~Teleki nem nézhette 13552 13 | neki mondani: „Azok saját seregeid, melyeknek halálordítását 13553 31 | hosszúra nyúló harcot – seregeik megveretését – a forgó hadiszerencsét, 13554 31 | álló ellenséghez minden seregeimmel együtt rögtön általmenni, 13555 5 | hadakat megszámlálhatatlan seregeinkkel, azalatt ti férfiasan feküdjetek 13556 25 | hogy te rögtön a nálad levő seregekkel a legközelebbi passzuson 13557 34 | letekintünk, látjuk Thököly seregének őrtüzeit égni, mely a havasok 13558 13 | visszahúzhatta volna az egész sereget, de Hasszán nem látta rossz 13559 33 | eddig mindig megőrizének seregjárásoktul.~Még mindig az öreg S*a 13560 7 | egyszerre vad üvöltéssel sereglettek alá.~– Szólj hozzájuk, észrevettek – 13561 6 | egy tömegben haladó török seregre, mely gyorsan kezd ismét 13562 22 | méltó szavakat azon nagy sérelem előadására, mely rajta és 13563 13 | odábbhúzódni.~A budai basa sergeinek a császári hadak háta mögé 13564 14 | vagy egy kard, vagy egy serleg, s a kardnak, serlegnek 13565 23 | vederből valahányszor egy serleggel kimerített, annyit ismét 13566 14 | egy serleg, s a kardnak, serlegnek ismét históriája volt, ki 13567 30 | égő viaszgyertyát tarta a serpenyő fölé; mire a nafta rögtön 13568 30 | a mufti, s darabjait egy serpenyőbe téve, egy kisded kristályüvegből 13569 31 | nagyratörekvő lelkét semmi sem sérté oly mélyen, mint annak öntudata, 13570 9 | utca táján van felállítva a sertésállásuk, ahol mindig kész számukra 13571 2 | teheneket egész gulyaszámra, sertéseket vásárlt ezerével, de az 13572 6 | felégetem az országot. Ide, ti sertésevő tisztátalanok! Vásárra hoztátok 13573 16 | mind, szíveiknek dobogása a sértett önérzet szemrehányása volt.~ 13574 18 | észrevette e pillanatot, s szívét sértette az, hogy őt sajnálják.~– 13575 4 | hisz én sem tudom, mivel sértettem meg; de ő felszólított, 13576 23 | Béldi Pál vérig volt bár sértve, de úgy vevé e szenvedést, 13577 4 | pillanatra.~De alig kötötte be sérült jobbját a sebész, midőn 13578 11 | Azraële mond és tesz.~A séta közben mintegy száz lépésnyire 13579 34 | szerette volna, ha szüntelen sétáltatták volna a hadakat egyik szorostul 13580 9 | óriási kandeláberein, a sétányok vadgesztenyefái között, 13581 6 | mikor kicsiny volt; ha setét nem volna, rá is ismertem 13582 28 | valahányszor téged látlak, setétség száll lelkemre, mert érzem, 13583 29 | vonásokkal jegyezte alája:~„Si fractus illabatur orbis, 13584 34 | nincs senkim, akiért úgy siessek a harcba.~Eközben a két 13585 24 | szeráj szökőkutait bámulta.~– Siessenek kegyelmetek! – kiálta közbe 13586 21 | hangzott a vár belsejéből is.~– Siessünk! – kiálta Azraële, sebesen 13587 28 | közeledni. – Így csak azok siethetnek, kiknek valami örömük van – 13588 14 | hangyáknál, mik egy foltban sietnek valamerre.~Hah! Mily kedve 13589 20 | annak, aki megszabadítá.~… Sietnie kellett, hogy megszabadítsa…~ 13590 14 | elvágtatott.~Egypár órai sietség után elérte neje hintaját, 13591 8 | emberek megdöbbenve az ijedt sietségen, körülállták a hintót, s 13592 5 | késedelemre, ok amannál a sietségre. (Ím ebből láthatjuk, mint 13593 14 | rebegé a szolga –, miért nem siettetek?~– Adjunk neki pénzt.~– 13594 19 | csak tökéletes szétbomlását sietteték idegzetének. Ha egy óráig 13595 29 | változásokat sejt, s hitével sietteti a rettegett fátumot.~Egy 13596 21 | Most segíts menekülésedet siettetni.~Mária még mindig úgy állt 13597 5 | helyettes kormányzójának. ~„Sietünk kegyelmeddel tudatni, miszerint 13598 3 | a várkastély ura, s maga sietvén kinyitni a hintó ajtaját, 13599 5 | Kegyelmes uram, ez a secretum sigillum.~– Csak bontsd fel bátran, 13600 9 | dögletes a levegő, s a szűk sikátorok szegletein rablók, orgyilkosok 13601 6 | kutyák csordái, s ha a szűk sikátorokban két teve összetalálkozott, 13602 5 | volt mind a három. Hogy mi siker követte őket, azt majd meglátandjuk.~ 13603 27 | még ki tudja, lesz-e majd sikere. Elveszik a pokol pozdorjái, 13604 7 | találtatnak, kikhez nagyon sikeres a fohászkodás. Minekutána 13605 7 | és várőrsége miatt aligha sikertelen munka nem lenne, ahelyett 13606 25 | amikor akarod, meg tudsz siketülni, hanem én meg igen jó orvosságát 13607 6 | pillanatban szívszaggató sikoltás hangzik, s a torony magasából 13608 10 | s koronként szívszaggató sikoltásokat halla, melyek csak rövid 13609 25 | tanúsított a távoli lárma, sikoltozás, harangfélreverés s nemsokára 13610 9 | egyik parttól a másikig, silány, rozzant kompokra és dereglyékre 13611 17 | emlékezék! Homlokának tüzét ezek simíták le, lüktető erein lágy, 13612 18 | hosszú, ritka szakállát simogatá mosolyogva:~– Ha megengeded 13613 3 | miatta, s anyjához kezde simulni szemérmes nyugtalansággal 13614 21 | a folyosó nedves falához simulva, majd-majd összeroskadt 13615 18 | készítsen rögtön egy négy sing hosszú láncot ezüstből, 13616 2 | átrecézve, tetején turbán alakú sipkával, s abba egy kis lyukat fúrván, 13617 18 | elhallgatott.~– Miért nem sír akkor, ha anyja csókolja? – 13618 32 | Mindenható, s elszólítá e siralom völgyéből; elméne azon hazába, 13619 14 | mintha egy halálraítélt nézné siralomháza ablakából a külvilág mozgalmait.~ 13620 15 | napot kértem tőled. Ez csak siralomházi idő.~– A napok Allahtól 13621 19 | mint a villám.~Az orvos siránkozva nézett utána, minden percben 13622 7 | lábadat, aholott lészen sírás-rívás és fogaknak csikorgatása?~– 13623 13 | házaitokat.~Ez az ember volt a sírásó.~Hasszán basa és kísérete 13624 9 | egy arab szerelmi dalt:~„Sirász rózsaberkein,~Halvány hold 13625 10 | Maga a nagyvezér maig is siratja kedvenc bajadérjét, a szép 13626 32 | nincsen háború.~Kevesen siratták meg; legtöbben azt mondták: „ 13627 6 | együtt elvitték a rékasi sírboltba, s ott eltemették menyasszonya 13628 12 | azért jöttél át, hogy itt sírj, azt bizonyára a túlsó parton 13629 27 | megszűnt élni urának elhagyott sírja mellett.~ 13630 33 | táncoltatok az igaz emberek sírjain. Énekszóval fogadtátok, 13631 27 | eltemették az idegen földön, sírját nem látogatta senki. Hű 13632 1 | kiket az éhes fenevadak sírjokból kiástak, de te, óh uram, 13633 31 | hamvai porladoztak, és annak sírkövére borulva megsiratá keservesen 13634 15 | nem haragszom. Szemeim sírnak sorsa felett.~– Hisz ő nem 13635 22 | hangokat adva, mintha ők sírnának ahelyett, aki meghal… Midőn 13636 26 | börtönében.~A gyermekek sírtak a börtönablakban.~Az ifjú 13637 9 | mégis visszajöttem hozzád.~Sírtam, midőn megláttalak, s leborulék 13638 6 | tömkelegét a turbánoknak, sisakoknak, csalmáknak és kalpagoknak, 13639 7 | kit a pincébe lelöktem, sisakot láttam a kámzsája alatt. 13640 6 | Nagyváradot a török, s amannak sisaktaréjai éppoly fenyegetőleg tekingetnek 13641 7 | szótalanul.~– Nomen Dei sit benedictum! – ismétlé Gergely, 13642 9 | túl látszik, az mind avar sivatag, terméketlen, úttalan homokbuckák; 13643 18 | azok a pusztában, keble sivatagán, nem lakott abban szerelem, 13644 2 | csodálatosképpen hímezve skófiummal és mindenféle pillangókkal 13645 16 | s mint a tűzzel kerített skorpió, szívünk keserűségét csak 13646 6 | ilyen dolgokban nemigen skrupulózusok; ha a német fizet, megrabolják 13647 25 | mentéjében éppen rubinjait és smaragdjait tisztogatta.~Ezek voltak 13648 32 | sem a bányákból, sem a sóadóból; ha rám jön a szűcs a mentém 13649 32 | harmincadokról, ezt a pénzt a sóaknákból hozatta Inczédi Pál, azt 13650 16 | álmodik. Úgy állt ott, mint sóbálvány, egy szónak nem levén ura, 13651 29 | annak szeme közé, egyet sodorinta a bajusza félfelén, s hetykén 13652 6 | magyart, akár engemet is! Söpörjétek le a hidat! Az élet olcsó, 13653 13 | rejti, hófehér paripája sörényét fésüli az abisszini leányka, 13654 12 | találtak gyúanyagot, melynek sötétében a nap minden sugára sem 13655 9 | kék szemekben, valamint a sötétekben, s mindezt Isten alkotá, 13656 12 | azt, hisz csillagos az ég sötétje, és az éj csöndje dallamokat 13657 22 | felé, szép szemeit az éj sötétjén fárasztva. Ne fárassza szép 13658 22 | sem vésztüzet, sem az éj sötétjét, nem hallott zajt és szélsüvöltést, 13659 14 | legfárasztóbb úton. Szemei előtt sötétül a világ, és neki nem lehet, 13660 2 | szép testszínű héjjal, sötétzöld csíkokkal átrecézve, tetején 13661 9 | font és sárral tapasztott sövénnyel vannak bekerítve; … a legutolsó 13662 6 | érkezék, elbújt cselédek, kik sövények mellől, honnan bújtak elő, 13663 18 | odaliszk, s önkénytelen sóhaj emelé keblét.~Mária arcán 13664 22 | azt el, a bűnbánó lélek sóhaja mégis egy perc alatt eljut 13665 13 | viadal mezeje elébb, sóhajtások mezeje most. Haldoklók, 13666 16 | annak lépcsőire, s nagyot sóhajtva foglal benne helyet.~Teleki 13667 1 | kellemetes.1~Egy napon éppen heti sokadalom levén Kolozsvárott, nagytiszteletű 13668 14 | azt hivék, hogy ellenfelük sokadmagával van ott, s még magasabbra 13669 1 | ez azon égő kard, mely sokakat ki fog oltani! És sohasem 13670 9 | meg azt; ez a bánatos szín sokaknak tetszik, kik örülnek rózsákat 13671 10 | megnyerhetni. Hidd el nekem, sokaktól hallám e mondást: a tatár 13672 16 | hogy a magad baját meg ne sokalld, midőn a máséval vesződöl…” 13673 9 | volna! Bizonyára nem fogod sokallni az árát, ha azt mondom, 13674 33 | akarta magát törni ellenfelei sokaságán, de egy erdőt látott maga 13675 1 | szemforgatással végigtekintve a sokaságon, csuklások és hörgések által 13676 8 | meglátá a rémületesen futó sokaságot, lekiálta egy azon menőre:~– 13677 23 | Gergely mulatságos tréfáin, ki sokféle gyönyörködtető dolgokat 13678 21 | delnő, s a végveszélytől sokszorozott erővel hirtelen karjaiba 13679 26 | a várkapitány, nemzetes Sólymosi Danó uram után kérdezősködék. 13680 11 | Ugyan, jó bég, hogy nézheted sólyomnak a vadgalambot, hisz ez vadgalamb 13681 19 | Gergely, s az ajtó felé somfordált, ott pedig ismét megállott, 13682 6 | ilyenformán tenne az egész kerek sommában tizenhétezer tallért.~– 13683 6 | megérteni: minő szép kerek sommát kívánna kegyelmed a nekünk 13684 31 | Akkor az volt a világ sora: hogy akik békesség idején 13685 El | európai önálló birodalmak sorában áll, mely saját kormányzattal, 13686 13 | karókkal. Az ostromlók legelső sorai rémülten állanak meg az 13687 34 | várakozzék, vagy hogy ha első soraidat megbontották, megsegítsen, 13688 13 | pusztítást műveltek tömött soraik közt, néha egy-egy mameluk 13689 19 | uram! Azon eset, hogy én soraimat kegyelmedhez intézem, mutatja 13690 33 | birodalmi seregek tömött soraira az égő gyantás nyílvesszők, 13691 13 | trombitahang szólalt meg, s rendben sorakozva tűnt elő Kucsuk basa lovassága, 13692 13 | poggyászszekerek hosszú beláthatlan sorát, melyek összekeveredve a 13693 29 | még mind istenes a világ sorja, de nálunk kell azt megnézni.~– 13694 13 | keresztyének ágyúiból jönnek, s soronként seprik tönnön hadaidat!”~ 13695 31 | mellettök százával egymás mellé sorozva s szurkos pányvákkal leterítve 13696 24 | ekképpen négy helyre is elköté sorsának fonalát nagy bölcsen, hogy 13697 19 | könnyen az elnemolvastatás sorsára jutandott, ha annak átadása 13698 18 | alszik, s ha alszik, az ő sorsáról álmodik, – s az én vagyok.~ 13699 24 | kezdé Béldi a szót. – Sorsunk tudvalevő dolog előttetek: 13700 31 | seregek elé ért, melyek két sort képezve a fővezér sátoráig, 13701 6 | keresztutcából egyszerre dörgő sortüzelés roppan szemközt vele, s 13702 34 | dördült el a muskétások sortüzelése, s azon pillanatban kilenc 13703 33 | gyülevész, amely az első sortüzelésre hátat szokott fordítani 13704 27 | arcára, nem találta azon ama sorvasztó vágyat, melyet érez a börtön 13705 5 | vegyen jó forró lábvizet sóval és korpával, és ha eret 13706 29 | emberhez? akik béjöttek soványan a hazába, s most mind úgy 13707 1 | beforgatni, hogy ha ma soványnak látunk és betegesnek, holnap 13708 11 | odaolvadást fejez ki? Azon sóvár pillantásokat, miknek bűbája 13709 24 | azonban, kit inkább érdekelt sóvári uradalma, mint Erdély jövendője, 13710 23 | volna.~A római császár a spanyol trón fölötti öröködési harcban 13711 29 | úgy kifacsar, mint egy spongyiát. És íme, az ujjak egyenkint 13712 33 | helyen van jelenleg Lady Stanhope Eszter, a regényes szellemű 13713 13 | szandzsák, de Erdély szabad státus…~– S ki mondta neked, hogy 13714 31 | korának és nemzetének első státusférfiai között állhatott.~Egész 13715 3 | vegyült szívjósággal, a státusférfiú magas szellemét, átmelegedve 13716 26 | mely börtönül használtatott státusfoglyok számára; a félkerek ablakokat 13717 33 | ment telelni.~Ez az apró státusok diplomáciája.~*~A Libanon 13718 21 | az egész török birodalom státuspolitikáját zavarhatá össze. Az ész 13719 13 | romjain kipihente magát, Steyer határán felvonulva, Szentgotthárd 13720 34 | Thököly azalatt, míg mi itt strázsáljuk, valahol a hátunk mögött 13721 15 | megemlegesse, amíg él, az erdélyi stylus curialist.~S azzal visszafordult 13722 1 | és azoknak füleit, akik süketek, és önts félelmet azoknak 13723 34 | A török táborban élénk sürgés-forgás látszott, a tatárok egész 13724 8 | küldöttek a fejedelemre, hogy sürgesse annak kivonulását Magyarországba 13725 14 | hogy a csauszok untalan sürgetései mellett is beletelt egy 13726 17 | szénánk van, a katonák nem sürgetik a harcot, és így nem vesztjük 13727 15 | időm rövid, országos ügyeim sürgetnek.~Ez utóbbi szavait iparkodott 13728 27 | Béldi Pál fejedelemségét sürgetni.~Székely László uram magával 13729 26 | szeretett.~– Asszonyom, siess! – sürgetődzék a basa. – Vedd e köpenyt 13730 3 | Thökölyhez, mondván, hogy két sürgetős levelet hozott számára.~– 13731 32 | mondák neki, hogy ha eddig ő sürgette a hadakozást, most, midőn 13732 8 | seregben: a nemes urak azt sürgették, hogy el kell a lovat és 13733 4 | csakugyan lesz ideje elolvasni a sürgős iratokat, s evégett megszólítá 13734 10 | amely embernek a hold arcára süt, mikor alszik, és az kénytelen 13735 13 | nyolcvanezeret azért, hogy otthon sütitek a makkot. Nyolcvanezer tallér 13736 34 | az ágyúkat saját kezével sütögeté ki az ostromlókra, s éjjelenként 13737 9 | tengeren járt, s két nap sütött arcába, egyik az égről, 13738 34 | látszott, a tatárok egész ökröt sütöttek nyárson, s metszették, ameddig 13739 8 | falevelekből és kaszált fűből, sütőkemencék, tűzhelyek készen álltak, 13740 17 | ezért a szultán a rézökörben süttette halálra Hiasszárt? Mert 13741 30 | fején méhkas alakú nagy süveg, fehér szakálla övéig folyt 13742 31 | csákós, kerecsentollas süvegekkel. Maga Thököly fejedelmi 13743 2 | volt, s egy-egy báránybőr süveget évekig elviselt, s drága 13744 29 | egy öreg tímármester, nagy süvegét megcsóválva.~– Mi beszélhetünk 13745 6 | melyen belül egy hosszú süvegű kurd őrizte Haly basa legkedvesebb 13746 13 | irtó tekék, láncos golyók süvöltenek a tömött sorok közé, másutt 13747 34 | ostromlott falakon, golyók süvöltése, ágyúk mennydörgése között, 13748 21 | rohanni, mintha valami ösztön sugallata pótolná merev gondolatait.~– 13749 7 | híveidnek mondani, mint amit én sugallok, vagy pedig kéz- avagy fejmozdulattal 13750 28 | Feriz összeborzadt. Mi sugallta ez ábrándos, komoly eszméket 13751 9 | rózsaberkein,~Halvány hold sugárain, ~Forró szívek álmain ~Születik 13752 26 | utáni ég, azt az örökké égő sugárt, mely emlékéből, mely álmaiból 13753 9 | diadém nélkül is méltóságot sugárza szét, arca, ahányat pillantott, 13754 10 | ez ifjú maga után szemei sugárzatával a nőket, akikre ránéz. Óh, 13755 22 | bánatos arcot, e tisztán sugárzó szemeket sohasem látta ő 13756 31 | tanácsosaid oly dolgokat sugdostak felőlem untalan, mikért 13757 18 | lépett hozzá, hogy fülébe súghassa azt; de még akkor is, mintha 13758 7 | harangláb mellett állva, súgni fogom, hogy mit mondj. De 13759 21 | gyorsan!~Mint két szellem, suhan keresztül a bástyán a két 13760 4 | elhárítá, egy alig észrevehető suhintást tőn kardja hegyével visszafelé, 13761 19 | léptei dobogását, ruhája suhogását meghallotta, s fölébredt 13762 3 | hajdúk; a selyemruhák úgy suhogtak, a kardok úgy csörömpöltek, 13763 7 | auktoritásokkal földre sújták, s anekdotákkal összekaszabolták: 13764 27 | az Isten haragja még ma sújtana le fejetekre. De én – szeretem 13765 29 | rám omlik is, rémületlen sújtnak omladékai.)~Musztafa törhette 13766 29 | közepére csapva le, megrendíté sújtó csattanásával a földet és 13767 16 | szegény közbeszorult nemzetet sújtolának, a béke megköttetett; máris 13768 23 | most ugyanaz a fegyver sújtotta őt vissza.~Ámde legkisebb 13769 3 | megmozdulni az ékszerek súlya alatt.~Innen az ebédlőkbe 13770 14 | mintha az a hegy egész súlyával keblén feküdnék. Engedé 13771 4 | daganat, öklei méltók a súlyos palloshoz, mely fokával 13772 24 | mondom én. Azok hozták ezt a summa pénzt, és azon felyül beszéltek 13773 24 | ígérd te meg a kimondott summát; az sem szükséges, hogy 13774 3 | esztendős útjairól. Datum, ut supra. T. M.”~A második levél 13775 6 | templomot épített; 1 nem is igen sűrűen emlékezik a történetírás 13776 13 | egyik hadteleptől a másikig sűrűn kezdtek járni a nyargoncok, 13777 17 | takarva, s alig hallhatóan susogá:~– Azért én mégis szeretni 13778 29 | Teleki megrázta fejét, s susogva monda:~– Az velem is megtörténhetik, – 13779 21 | Mit akarsz? – kiálta suttogóan Feriz, s megkapva a herceg 13780 17 | kezeimbe adák, láttam, mint suttogtak fülébe, hogy ne féljen; 13781 19 | előtt, s kérdezi, hogy be szabad-e menni.~E szóra kilép hozzá 13782 16 | vezetőivé tesznek. És valóban szabadabb, és büszkébb lehet egy deszkavágó 13783 28 | óhajtá, hogy vigyék ki a szabadba, a meleg reggeli verőfényre. 13784 3 | ábrándos tüzétől, a népszerű szabadelvűség hajlamát a fajbüszkeség 13785 21 | hogy azon nő, kit éltével szabadít meg, annak kedvese, akit 13786 21 | önfeláldozással és eréllyel szabadítá meg, s felállva a csónakban, 13787 26 | ismernélek, jó uram? Te szabadítád meg egyetlen leányomat undok 13788 19 | Hidd, hogy szeretem, és szabadítsd meg úgy.~A nő odarogyott 13789 14 | baj van, asszonyom. Isten szabadítson ki bennünket belőle. A szentgotthárdi 13790 7 | lánykáját tartva kezén.~– Most szabadítsuk meg Kolozsvárt – monda Gergely.~– 13791 21 | imádkozhatsz; mert meg vagy szabadítva.~*~A hír elterjedt már mind 13792 16 | boldogtalanok, de szólnunk szabadjon nekünk is, ha azt kérdik: 13793 5 | keresztyénség fejedelmei jogaik és szabadságaikban megtartassanak, akként nem 13794 26 | Ne örvendj, jó asszony, szabadságodat megszerezni nincs hatalmamban, 13795 6 | adtak volna el vásárhelyi szabadságon általa lopott jószágot?~ 13796 24 | fejedelemre, hanem a régi szabadságra van Erdélynek szüksége, 13797 28 | napról napra hervadni, s a szabadulás mégsem érkezett, az ifjú 13798 21 | megszámlálva?~– Nincsenek. Te szabadulásért imádkozál, midőn én egy 13799 14 | férjének adjon szerencsés szabadulást. A kápolnaajtó előtt állt 13800 12 | a delnő karjai közül nem szabadulhat, ki a halál torkában is 13801 29 | mindenre, hogy e félelemtől szabaduljanak.~E napjaiban a közrémületnek 13802 19 | a fogoly nőnek meg kell szabadulnia… Meg fogod-e őt szabadítani?~ 13803 3 | összevissza csókolá, hogy alig szabadult tőle, azután pedig annak 13804 21 | falakra.~– Mi ez? Hát ördögök szabadultak-e e palotába? – kérdé Hasszán 13805 3 | férfi vezessen székéig, e szabály alól csupán a főtisztelendő 13806 4 | elől, de karcsú damaszk szablyája, mintha villámokból vont 13807 4 | hüvelyéből finom damaszk szablyáját, mely alig volt két ujjnyi 13808 13 | Villogjanak a muzulmán szablyák! Reszkessen a föld az ágyúk 13809 24 | janicsárok őrzöttek kivont szablyákkal, a dívánterem kék és sárga 13810 2 | tehát küldeni Tergovistba szabóért, aki selyemdolmányt, mellényt 13811 6 | mikre maga is csak lova szaglása után tud rátalálni, és a 13812 34 | csatatérre; nehány hű vitéze száguldott utána, s a szembejövő huszárokon 13813 13 | egyes merész martalócok száguldoznak a holtak mezején, meglopva 13814 34 | havason! – hangzék a futók szájából a rémhír. – A tatárok felgyújtották 13815 11 | lovagol…~Csak ekkor ütött szájára, meghökkenve, hogy hisz 13816 1 | szinte belefájdul az egyik szájaszeglete az örökös félszem-behunyásban, 13817 25 | éjjel, mert különben még egy szájat nyitok a fejeden.~– Uram, 13818 24 | vagdalva ordíta tajtékzó szájjal:~– Csauszok!~– Láncokat 13819 8 | ismeretlen veszélytől.~Az udvaron szájjongó emberek megdöbbenve az ijedt 13820 19 | és drága ételeket, ami a szájnak és szemnek kedves, a lelket 13821 25 | basa kapujában, a többi ott szájongó fegyveres nép között egy 13822 13 | kiáltások terjedtek el szájról szájra. A dombok más riadót vertek 13823 13 | E kiáltások terjedtek el szájról szájra. A dombok más riadót 13824 24 | reped, s szemfehére látszik; szájszegletei vonaglanak, álla reszket 13825 2 | két legokosabb béresét, a szájukba rágva jól: hol, kinek, mit 13826 31 | irigylem tőle; – haszontalan szájvitézek voltak, csak költségeinket 13827 7 | kolléga számára, s a fráter szakácsnak, fráter kulcsárnak és fráter 13828 3 | lakoma megkezdődik és foly, a szakácsokat dicsérjük meg érte, s engedjük 13829 2 | akik csézákban járnak, meg szakácsot és az üvegházhoz kertészt, 13830 21 | annak párkányait, ha nem szakad-e le alatta. A szék rosszul 13831 34 | mikor közepére értek, öles szakadások tátongtak előttük, melyek 13832 14 | hogy mi a hintóval a Szeret szakadékán túljutottunk. Ott van egy 13833 29 | elégszer, mikor a gyergyói szakadékok között medvére lesni járok, 13834 29 | ajtó eresze alá, az nem szakadhat le.~A fejedelemnő nem bírt 13835 17 | szorítá, tán hogy meg ne szakadjon; azután lassankint megtört 13836 29 | földre, mely csak délutánra szakadozott fel, végtelen sötét felleg 13837 5 | írt levélre; a kormányzó szakállába mormogta:~– Én nem bánom, 13838 15 | gyermekem. Az ég figyelmezzen szakálladnak minden szálára, s az arkangyal 13839 7 | csupán szemeiket s torzonborz szakállaikat engedé láttatni. Nagy hajlongások 13840 30 | bölcsességével gyakorta ősz szakállakat szégyeníte meg! S, íme egyszerre 13841 17 | meghalj?~– Megfehérülhet szakállam hűségem miatt. Hasszán árnyékában 13842 34 | elbúttam: ím, ezt a fehér szakállamat ide kegyelmetek közibe hoztam, 13843 7 | nyájait pusztító oroszlánt szakállánál megragadván, leverje, az 13844 3 | hintó kinyílván, abból egy szakálltalan hetyke fiatalembert lát 13845 34 | adott Doriának, hogy hat szakasz dragonyossal siessen ellenük; 13846 34 | feszülettel, megimádkoztatá szakaszonkint a német harcosokat; tisztelendő 13847 14 | szívemnek, a kétségbeesés szakítaná meg.~– Jer, uram, jer! – 13848 17 | aranygyümölcsöt le kellene onnan szakítanom, s felküldék érte egy fehér 13849 6 | ezerhétszáz tallért – szólt véget szakítva az alkunak Rákóczi, mire 13850 7 | együtt. A zsiványnak négy szakramentoma van: bor, pénz, leány és 13851 8 | csináljon. A népség kiabálva szaladgált alá s fel az utcákon, a 13852 8 | tábor szélitől a másikig szaladgálva, nagy nehezen lecsendesíték 13853 17 | hogy hirtelen helyezze szaladható állapotba a basa lábas és 13854 25 | hogy amint az ajtón kifelé szaladna, a rá éppen szemközt jövő 13855 7 | azok rögtön szét akartak szaladni.~– Most pedig mielőtt határozatunk 13856 34 | törököt, mint elhullottat vagy szaladót.~Amint Thököly Havasalföldön 13857 8 | sebesen vágtat Fehérvár felé, szaladtak szanaszét, s egy óra múlva 13858 13 | melyet a Rába kanyargós szalagja metsz ketté; egy domboldalban 13859 9 | tarka, cafrangos öltözetben, szalagok közé font hajjal, bámészan 13860 14 | apró ruhácskákat színes szalagokkal készítnek mellette. Úgy 13861 1 | most énekelnek. Nekem hajam szálai borzadtak; most sem tudom, 13862 29 | hordatván a holttesteket, egy Szalánczi nevű gonosz praktikus magyar 13863 15 | figyelmezzen szakálladnak minden szálára, s az arkangyal Izrafil 13864 12 | török nő idegen kézbe egy szálat sem enged jutni hajából, 13865 16 | villámaival a budai vezér fejére szálland vissza. A szultán tárgyat 13866 33 | hadakba új lélek látszott szállani azon hírre, hogy Feriz bég 13867 23 | Béldi Pál és Bethlen Miklós szállásait, s kijelenteték nekik, hogy 13868 24 | eredménnyel, ő hazamenvén szállására, rögtön leült. Írt két levelet. 13869 33 | előre gondoskodjék hadainak szállásáról és élelmezéséről, miután 13870 24 | megragadva. – Várj reám szállásodon.~A magyar menekvők eltávoztak, 13871 9 | evezőlapátot, mely azt odáig szállítá, s még azt az anyát is, 13872 22 | mégis, hogy oda nem ő fogja szállítani a delnőt, s visszataszítá 13873 14 | megértettem őt. Téged előre kell szállítanom Erdély felé, asszonyom. 13874 6 | mily kényelmetlen módon szállítja tovább, lóra kaptak, s kirontva 13875 10 | Még ma megyek vissza egész szállítmányommal együtt Sztambulba.~– Őrjöngsz?~– 13876 10 | úgyhogy jónak látta egy újabb szállítmányt hozatni maga után egy belgrádi 13877 34 | egy egész lovas hadsereget szállítsanak át, valóban nem születhetett 13878 16 | hogy legalább az évi adót szállíttassa le a portánál; minden jót 13879 6 | török elleni hadjárásukban szálljon segítségükre.~Kökényesdi 13880 22 | között egy tündöklő alak szállna a magasba.~Pillanat múlva 13881 29 | menni.~– Az ő lelkeik oda szállnak, hát vérök ki lelkére száll?…~– 13882 12 | kötöttél volna nyakadra, s úgy szállnál alá. Siess.~Majmun sebesen 13883 9 | külföldiek legkedvencebb szállodái, a Margitsziget már a város 13884 16 | haragja ez asszony fejére szállott, és a mienkre, ha őt védni 13885 33 | birodalomban, s új erő, új lélek szállta meg egyszerre annak harcosait, 13886 14 | Kolozsvárra vissza.~Mária, le sem szállva hintajából, váltatott új 13887 6 | s fogait piszkálta egy szalmaszállal.~– Jó napot, gazda! – köszönte 13888 21 | a gyöpön, s nyugalmasan szalonnázott. – Azok ki nem nyitják.~– 13889 17 | kire esett a tizenhármas szám?~– Valakire, aki mellettem 13890 13 | esztendő óta.~A török had száma feljülhaladta a százezeret, 13891 16 | üldözöttet? Velünk bevégezte számadásait sors és világ; ez ország 13892 2 | béresekkel, kiket maga tanított számadolni.~Felesége meghalván, leányát 13893 6 | és kereskedőt, tevét és szamarat, nem kímélt mást, mint a 13894 6 | nemzetbeli betyárok és rablók számba vehetetlen gyülevésze, kik 13895 14 | aggodalmát.~A legszigorúbb számítás szerint föl lehetne venni, 13896 El | egyedül az eredményeket számítja be egy oly kétséges jellemű 13897 31 | nagyravágyás, ki örömest számíttatta volna magát a magyar történet 13898 6 | tallér; ha csak ezer embert számítunk is egy zászlóaljra. Nekem 13899 31 | vitték Apafit, hogy Erdélyből számkivesse.~– Nekem kellene ezért kegyelmedtől 13900 24 | élni koldusul, elhagyatva, számkivetve; csupán azon hon életének 13901 12 | hozzá:~– Maradj itt, és számlálj el hatszázig, addig utánam 13902 17 | arcára szegezve.~– A halál számlálja a tizenhármasokat; az ugrott 13903 30 | összefonva, oly módon, mintha számlálná, hányan vannak, egyenkint 13904 17 | szép ujjain elkezdé neki számlálni.~– Amaz aranygyümölcs a 13905 12 | visszajövök.~Majmun fennhangon számlálta a hatszázat.~Azraële pedig 13906 28 | fiamat, vedd vissza, és számolj felőle, mert a fogoly nagyon 13907 29 | amely órában magához szólít, számolok azokért, amiket tettem.~ 13908 25 | a többit belehányatja a Szamosba. Aki tehát törökké akar 13909 14 | másnap reggel tájon beérkezék Szamosújvárra. A fejedelem nem volt többé 13910 6 | meg ne csúfoltak volna. Számtalannak megölték valami rokonát, 13911 33 | Nándorfehérvár alatt feles számú sereggel táborozott.~Az 13912 33 | közelít az arnót hegyek felé, számuk többre megy hatvanezernél.~ 13913 31 | Ázsiában és Afrikában, hogy számukat sem lehet tudni, és azok 13914 11 | arája, az égető forgószél, Számum, nyargal végig a pusztákon, 13915 31 | urat ismerni, hogy inkább száműzeté magát Erdélyből, s veszni 13916 24 | kérni tőled, mint magányos száműzött embertől, csakugyan nagy 13917 16 | szolgatartományává tenni; itt minden szánalom, minden emberiségi tekintet 13918 5 | semmit. Én kegyelmednek csupa szánalomból egy kis hivatalt engedék, 13919 18 | Mária jól tudta azt; itt szánalomra nem lehete számítani. Ez 13920 21 | mondá. Komoly, elhatározott szándéka volt ez.~– Rossz gondolat! – 13921 16 | török birodalom nagyravágyó szándékai megtörettek, s a két nagyhatalmasság 13922 13 | janicsárok, megtudva társaik szándékolt kivégeztetését s kérelmük 13923 15 | előttem, miszerint határozott szándékomat neked addig tudtul nem adhatom, 13924 14 | álló háta mögé kerülni.~E szándékot megsejtve, elküldé a herceg 13925 21 | segítőre akadt.~– Hát te mit szándékozol itt tenni? – kérdé Thököly 13926 1 | kik szinte a város felé szándékoztak, s amint engem megláttak, 13927 7 | mily igazságtalanságot szándékoztál elkövetni, amatissime! – 13928 25 | harminc gyújtogatókat, kiknek szándékuk volt egész Erdélyt leégetni.~ 13929 5 | segítse kegyelmeteket e szándékukban az irgalmas Isten! Ha ez 13930 13 | basája korlátlan hatalmú szandzsák, de Erdély szabad státus…~– 13931 13 | mondta neked, hogy nem fog szandzsákság lenni, mint a többi? – kiálta 13932 13 | thesszalóniai basának egy szandzsáksága kétszer annyit fizet.~Ballóban 13933 16 | jóvolta őrzötte, hogy rögtön szandzsáksággá nem változtatá, s azon trónban 13934 6 | hosszú nádszálakat vettünk a szánkba, azon keresztül szíttuk 13935 27 | ugyanazon méreg által, melyet ő szánt Béldi Pálnak.~*~Béldi Pált 13936 24 | nagyvezér azt a pénzt nekünk szánta.~Béldi nem állhatta, hogy 13937 6 | ugyanakkor odahaza a tanyáján szántott, vetett, s lehetett-e a 13938 31 | katonaság hadi vezérei, s akik szántottak, vetettek, azok lettek a 13939 10 | golyókat, melyek őneki vannak szánva. És amíg az ifjú ott áll, 13940 31 | voltak, csak költségeinket szaporíták; – a magyarországi igaz 13941 6 | elő a törökök, a szpáhikat szaporítani, s ilyenformán már az őrség 13942 24 | nehezebb nem lesz, nem is szaporodik semmit. Hanem ha tehát azt 13943 2 | csakhamar oly összegre kezde szaporodni Mihály úr pénzbirtoka, hogy 13944 2 | minden kívánságán feljül szaporodó kincshalmazra gondolt, melyet 13945 4 | uram; hanem három.~– Hogy szaporodott meg?~– Flóra kisasszony 13946 29 | ugyancsak megmosdatta őket szappan nélkül. Helyesen tevé; mit 13947 20 | kegyes kézintéssel.~Most egy szarácsi következett, ki visszafoglalt 13948 30 | le a város alatt portyázó szarácsiakat, s a füleikkel számolt be 13949 6 | jancsárokkal, a célbalövő szarácsiakkal, kik ellövik golyóval a 13950 6 | herkópáternek sem alább, száradjon el kezem-lábam, ha csak 13951 33 | mind a vágytól, a neveiken száradt gyalázatot valahára lemoshatni.~ 13952 29 | leggazdagabb vetést, s erdőszámra száradtak ki a legerősebb cserfák, 13953 34 | napoktól most ki volt egészen száradva, s könnyen meg lehetett 13954 29 | változatlan arccal –, mikor nagy szárazságban esőért imádkozik az egész 13955 29 | családok szívében, tőlem származik; – én felelek érte! És ha 13956 1 | e csodák mind a magasból származnak, de mégsem az égből.~Míg 13957 13 | sebesen haladtak előre, mintha szárnyaik volnának. Keresztülterelték 13958 21 | kebléhez kötözé öltönye szárnyaival kisdedét, ki szerencsére 13959 11 | Azon légi könnyűséget, mely szárnyakat varázsol a vállakra? Azt 13960 13 | fia.~A tábor két ellenkező szárnyán állva, a felbomlás pillanatában, 13961 6 | rejtett helyeken át, hol vízi szárnyasok ülnek fészkeiken, s midőn 13962 2 | az egyik felével, a másik szárnyat üresen hagyva, minthogy 13963 29 | Jupiterhez, hogy adjon neki szarvakat, s ott még a füleit is levágták. – –”~– 13964 14 | hangon üdvözlé nejét. Rövid szarvasbőr öltöny volt rajta, minőben 13965 7 | gyalui erdőknek, s lekerül Szászfenes felé. Ekkor majd a kolozsvári 13966 8 | itthon kell maradniok, mert Szatmár felől félnek a támadástól.~ 13967 5 | kegyelmed, amit akar. Menjen el Szatmárba, szegődjék be báró Kopp 13968 6 | elvehesse, gyakorta lejárt hozzá Szatmárból – már mint menyasszonyához – 13969 6 | háznál szívesen fogadták a szatmáriakat, sőt tán a ház kisasszonya 13970 8 | elhíresztelte náluk, hogy a szatmáriakkal kegyelmetek egyetértenek, 13971 6 | közelében: Nagyvárad és Szatmárnémeti, melyeket úgyszólván Erdély 13972 6 | néha kétannyiba; mert ha Szatmárott megtudják, hogy valaki szépszerével 13973 8 | magyar öltözetben, kiket Szatmárról eresztettek ide. Vigyázzanak 13974 6 | rendelkezett velök.~Ez idő szerint Szatmárt német sereg tartja megszállva, 13975 6 | nevezetesebb vásártere a török szatócsvilágnak a váradi Váralja, egyik 13976 2 | hozatni, Ibrailból sarut és szattyánpapucsot, Tekusból nyusztkalpagot 13977 17 | Hiasszárt megégeték, s csak egy szavába került volna őt megmenteni, 13978 30 | arcain, s lélekrendítő volt szavában az a mély bú kifejezése, 13979 21 | Köszönöm neked, hogy szavadat megtartád – monda Feriz –; 13980 18 | nyugalom, az odaliszk fenyegető szavaiból megértvén: – hogy gyermekét 13981 28 | lételem öröme, te! Ne búsítsd szavaiddal az Istent, lásd az Isten 13982 7 | helytelen magyarázatot ne adj szavaidnak, mert higgyed el énnékem, 13983 27 | Ezek voltak és lesznek szavaim, amiktől semmi el nem tántorít.~– 13984 21 | meghallá a tiedet is. Hallgass szavaimra, és tégy azok szerint. Meg 13985 3 | végiggondolhatott volna szavain, a szép ifjú azzal az elragadó 13986 24 | és végül –, a lemondás szavainál, a hon megmentéseérti könyörgésben 13987 11 | fejcsóválva gondolt Hadzsi Baba szavaira: „Megvettétek az ördögöt, 13988 24 | Legyetek jó bizalommal. Szavaitok részvétre találtak, igazságotok 13989 21 | önfeláldozásáért legnagyobb jutalma e szavakban volt, tehát Feriz nem szerelemből 13990 24 | Maurocordato hátraállt. E szavakhoz nem kelle tolmács; a vezér 13991 10 | Allah őrizze nyelvemet azon szavaktól, melyeket mondani akartam. 13992 16 | él vagy hal. Az én utolsó szavam az, hogy Sturdza Mária hercegasszonyt 13993 15 | vendégedhez, és vigasztald meg. Szavamat adom, hogy mindent elkövetek 13994 6 | pányvavető regementhez, csak egy szavamba kerülne; – s a minap, hogy 13995 17 | uram! rosszul hallgattál szavamra, mellyel előre figyelmeztettelek, 13996 29 | mert mintha mennykő hullana szavatok után, olyanok vagytok, mikor 13997 28 | nyújtson neki, hogy suttogó szavával vigasztalja, s megnyugtassa 13998 16 | halálítéletükre jöttek volna szavazni.~Szótlanul foglalták el 13999 16 | bennünket össze a pogány, másfél századig vérzettünk, s nem jött segítségünkre 14000 6 | muskétások századosa, s hogy századja nagyobbrészt magyar legényekből 14001 6 | megígérve, hogy nemcsak a maga századját, de az egész várőrséget 14002 6 | hogy engedje őt a maga századjával elmenni Nagyvárad ellen.~ 14003 6 | Rákóczi László nevezetű százados. A Rákóczi-család tudniillik 14004 6 | Rákóczi László is muskétások századosa, s hogy századja nagyobbrészt 14005 2 | elszörnyedt bele. Hisz ő egy századrészét sem bírta elkölteni évenkénti 14006 29 | fénnyel lobogva, mintha százágú tűzostor jönne korbácsolni 14007 13 | ágyúk gördülése volt az. Százan kapaszkodtak egybe, s sebesen 14008 6 | szabad addig megkezdeni, amíg százezerszer ezer forintra fel nem gyűlik.~– 14009 12 | odacsalják a hajósokat a százfejű Rok fogai közé?~– Ez énekes 14010 12 | az ind szigeteken, s míg százig elszámlálsz, elvagyok a 14011 6 | eleinte alig voltak ötvenen, százra, kétszázra, majd öt-hatszázra 14012 1 | testestül-lelkestül, a maga százrétű köpenyegében és háromszegletű 14013 6 | az, kinek az elkeseredés százszoros erőt adott; beleveti magát 14014 6 | babocsai puszta várban egy száztíz öles kút, az mind tele van 14015 29 | Bánfi Dénes, hogy e párt egy százujjú kéz, mely ha markába szorít, 14016 13 | leáldozó nap, mintha még szebbé akarná tenni a vidéket, 14017 3 | uraknak arany billikomokat, a szebbeket Teleki és Bethlen elé, másoknak 14018 12 | észre.~– A bülbül nem énekel szebben.~– Hallottál talán tündérekről 14019 15 | az adófizetést megtagadó szebeni követséget saját fejedelmi 14020 27 | hóhérnak való gazember, hát így szeded te rá a becsületes embert! 14021 5 | pilulae de cynoglosso”-ból szedegetni. Csalhatatlan hatásuk van. – 14022 15 | veendem tetőled.~Apafi valami szédelgést érze agyában, oly csodálatos, 14023 17 | reggelig aztán hölgyei közt szédelgett, éneket és dobszót hallgatott, 14024 7 | helyzetében. Érzé, hogy e szédelgős magasban sem ügyesség, sem 14025 2 | udvarra, odafenné az oldalát a szederfához, bedugná a fejét a konyhaajtón, 14026 2 | mindennapi óhajtása; Mihály már szederfát is ültetett az udvarra, 14027 3 | el már azt a sok versbe szedett harcot, énekelj helyette 14028 25 | hogy míg gondolatait rendbe szedheti, el ne tántorodjék.~Annyi 14029 7 | megbicsakolom magamat, ízenként szedhettek szét tüzes harapófogókkal, 14030 7 | Hanem Magyari kolléga elébb szedje össze ezt a sok kést és 14031 17 | hídon, parancsot adott, hogy szedjék fel azt hirtelen, s készüljenek 14032 31 | meglátott ifjú elé, hogy Teleki szédülést érzett bele.~Ah, ez egészen 14033 4 | szolgálatodra állok.~A herceg szédülve rogyott elősiető csatlósai 14034 10 | felkelt, és eltávozott, nagy szegeket ütvén fejébe a kalmár beszédei. 14035 7 | fizettek neki, abból jutott a szegényeknek; ha pedig valami kollégája, 14036 9 | előttem nagy messze egy szegényes helység, alig lehet városnak 14037 6 | Mind jó menedékei azok a szegénylegénynek.~– De hát így megoszolva 14038 24 | adtunk ajándékokat, ami szegénységünktől tellett, íme, most is a 14039 34 | jöttél.~De Teleki fejébe szeget ütött e tudósítás.~– Hátha 14040 24 | teszen s büntetlenül meg nem szegi azt, s kényszerítsétek őt, 14041 25 | után, s amint meglátott a szegletben egy nagy ezüstgombú nádat, 14042 34 | derékseregek az ország egyik szegletében tartózkodjanak; szerintem 14043 21 | köpenybe burkolt alak a kapu szegletéből, s midőn a hercegnőről és 14044 9 | levegő, s a szűk sikátorok szegletein rablók, orgyilkosok leskelődnek.~ 14045 24 | szemöldeit, ajkait epés szegletekbe vonta, s mellén összefogva 14046 6 | palánk kapuja felett egy szegletes fejű tatár fél termete látszik, 14047 4 | palloshoz, mely fokával szegletet képezve, hegye felé kezde 14048 13 | ha nálunk nem tetszik a szegődés, mentek a némethez, ha velünk 14049 5 | akar. Menjen el Szatmárba, szegődjék be báró Kopp uramhoz inasnak 14050 2 | dolgozott, s ha a bérbe szegődött ködmenek közül, amit a béresei