Fej.

1    1|           Marianne igaz könnyeket sírt a temetésen - ugyan kaphatott-e
2    1|          lány nem válaszolt, csak sírt. Két kezét fáradtan csüggesztette
3    3|           vékonyan, állati hangon sírt, ahogy a szegény nyomorultak
4    4| keresztvíz alá, emlékszem, nagyon sírt és rugdalózott; az ördög
5    4|           hogy egy perc előtt még sírt, és kétségbeesve csókolta
6    4|    kikísértem a pályaudvarra; nem sírt, az arcán derült, nyugodt
7    4|           az arcát, és keservesen sírt. Végre is magam mentem el
8    4|    fiákeros, aki olyan keservesen sírt, mintha az apját gyászolná