IntraText Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Alphabetical [« »] 7 2 8 2 9 2 a 9366 á-t 1 ab 1 abba 7 | Frequency [« »] ----- ----- ----- 9366 a 3331 az 2837 és 1696 hogy | Lovik Károly A kertelo agár Concordances a |
Fej.
6001 3| a vidra a halat, a pók a legyet, a nap a sötétséget, 6002 3| a halat, a pók a legyet, a nap a sötétséget, a nyár 6003 3| halat, a pók a legyet, a nap a sötétséget, a nyár a telet. 6004 3| legyet, a nap a sötétséget, a nyár a telet. Ez az én külön 6005 3| nap a sötétséget, a nyár a telet. Ez az én külön filozófiám.~- 6006 3| asszony csöndesen ült, s a vendég vonásait vizsgálgatta. 6007 3| valamire.~- Parancsolj! - szólt a főhadnagy kissé kelletlenül, 6008 3| esetleg érdekel. Nemde, a gyilkosság tíz év előtt 6009 3| emlékezetükből. Így például a múltkor egy társaságban 6010 3| társaságban fordultam meg, ahol a te esetedről szólva egy 6011 3| többen akadtak - folytatta a háziúr -, akik mosolyogtak 6012 3| háziúr -, akik mosolyogtak a báró szavaira, s azt mondták: „ 6013 3| Tényleg nincs kizárva a dolog.” Tudod, tíz év nagy 6014 3| Tudod, tíz év nagy idő.~A főhadnagy kissé izgatott 6015 3| és azt mondtam: „Felelek a dologért”, de mégis, mint 6016 3| fölemlítem. Ugyanakkor abban a társaságban, amelyben nagyon 6017 3| gyilkos vagy például te, aki a becsületért cselekedtél, 6018 3| aztán Marjai vette föl a szót.~- Amit az előbb mondottál, 6019 3| előbb mondottál, nem megy ki a fejemből. Rosszakarat volna 6020 3| Bizonyára tovább is terjesztik a hírt, s kiderítik, hogy 6021 3| gyilkoltam, sőt talán még a feleségemmel élek, nemde?~ 6022 3| kellene valamit, hogy ez a rágalom elüljön. Jó volna, 6023 3| illetőt? - kérdezte meg a háziurat.~- Azt, kérlek, 6024 3| diszkréció alatt mondtam el a dolgot.~- De hát valamit 6025 3| inszinuáció, mert annak idején a becsületemet toroltam meg, 6026 3| Én is úgy tartom, hogy a neved megkíván valami reparációt. 6027 3| visszaemlékeznek egy kissé a dologra. A te eseted nem 6028 3| emlékeznek egy kissé a dologra. A te eseted nem oly közönséges, 6029 3| elmosolyodott, és így szólt a feleségéhez:~- Íme, az őszinteség 6030 3| az érdekesség. Most megy a nagyharanghoz, és kihirdeti, 6031 3| kihirdeti, hogy igenis ő a gyilkos, és leteszi rá a 6032 3| a gyilkos, és leteszi rá a szavát, hogy ő az. Boldogtalan 6033 3| Marjai főhadnagy meggyilkolta a feleségét. Ez olyasmi lenne, 6034 3| jegyezte meg.~Illenczi a felesége vállára tette a 6035 3| a felesége vállára tette a kezét.~- Én az istállóban 6036 3| istállóban lakom egész nap, ő meg a morgue-ban, nos, melyik 6037 3| morgue-ban, nos, melyik a jobbik? Ő nem tud ellenni 6038 3| beszéljen, mint ölte meg azt a szegény asszonyt, akinek 6039 3| volt. Ki ne csalná meg ezt a hőst? Ha száz halált hal 6040 3| hőst? Ha száz halált hal a szerencsétlen, akkor is 6041 3| hozzá volna láncolva.~Leült a kosárba, s kezébe vette 6042 3| vette az újságot. Az asszony a párkányra támaszkodott, 6043 3| Feje fölött holló~1~A naszályi négyezer holdas 6044 3| Zernyesth elhunyta után a stolti gróf örökölte. Amikor 6045 3| napon, bécsi palotájában, a gazdatisztek jelentéseit 6046 3| gazdatisztek jelentéseit nézegette, a következő sajátságos tételek 6047 3| 2 hordó sör~~~- Ki ez a rejtélyes Garas Peti? - 6048 3| rejtélyes Garas Peti? - kérdezte a gróf titkárjától.~A szekretárius 6049 3| kérdezte a gróf titkárjától.~A szekretárius böngészni kezdett 6050 3| böngészni kezdett az aktákban, a végrendeletben, a birtokleírásban, 6051 3| aktákban, a végrendeletben, a birtokleírásban, az inven 6052 3| rendelkezése alapján kapja a fölsorolt természetbeni 6053 3| emberéletben kárt tegyen, a megboldogult méltóságos 6054 3| minden hónapban, ahogy az a múltban sok úri birtokon 6055 3| járandóságokat adatott ki neki.~A naszályi nábob mosolygott.~- 6056 3| kell lennie - bólintott a titkár -, mert a gazdatisztek 6057 3| bólintott a titkár -, mert a gazdatisztek mind megbízható 6058 3| megbízható emberek, akiket a birtok átvétele után hosszabb 6059 3| átvétele után hosszabb ideig a főváros legügyesebb detektívjeivel 6060 3| szegénylegényt látni! - szólt a gróf. - Ha a jövő héten 6061 3| látni! - szólt a gróf. - Ha a jövő héten lemegyünk Magyarországba, 6062 3| Magyarországba, juttassa eszembe a dolgot!~2~Pár hét múlva 6063 3| dolgot!~2~Pár hét múlva a gróf, több barátja kíséretében, 6064 3| kíséretében, leutazott Naszályra. A bécsi urak és hölgyek vígan 6065 3| egy napon már belefáradtak a mulatságba, a házigazda 6066 3| belefáradtak a mulatságba, a házigazda így szólt hozzájuk:~- 6067 3| ami ritkaságban vetekszik a bölénnyel. Hat órára öltözzetek 6068 3| föl, ki fogunk szánkózni a Vályú-csárdához.~- Mit fogunk 6069 3| látni? - kíváncsiskodtak a hölgyek.~- Mondja meg, gróf! 6070 3| rendez?~- Nem! - felelt a háziúr mosolyogva. - Eleven 6071 3| elsikoltották magukat, de amikor a gróf minden látogatójának 6072 3| találták az ötletet, és a ritka alkalomra való tekintettel 6073 3| körülményesen elmagyarázta volt a grófnak, miként bonyolódik 6074 3| grófnak, miként bonyolódik le a szalonnák, lőporok, miegyebek 6075 3| lőporok, miegyebek ügye a szegénylegénnyel. A dolog 6076 3| ügye a szegénylegénnyel. A dolog így állott.~Garas 6077 3| sohase mutatta volt magát a kastélyban vagy a gazdatiszteknél. 6078 3| magát a kastélyban vagy a gazdatiszteknél. Évtizedes 6079 3| természetbeni járandóságot kivitték a félig beomlott Vályú-csárdába ( 6080 3| beomlott Vályú-csárdába (a régi híres betyártanyába), 6081 3| betyártanyába), ott lerakták a küszöbre, s azzal az átadás 6082 3| be volt fejezve. Reggelre a lőpor, vagy a szalonna vagy 6083 3| Reggelre a lőpor, vagy a szalonna vagy a csizma eltűnt: 6084 3| lőpor, vagy a szalonna vagy a csizma eltűnt: Garas Peti 6085 3| soha meg nem feledkezve a 13-i dátumról. Az átvétel 6086 3| Csikorgó téli este volt, amikor a jókedvű társaság útnak indult 6087 3| jókedvű társaság útnak indult a Vályú-csárdába. A szánok, 6088 3| indult a Vályú-csárdába. A szánok, nehogy gyanút keltsenek, 6089 3| nehogy gyanút keltsenek, csak a folyóig mentek, onnét a 6090 3| a folyóig mentek, onnét a hölgyek és urak gyalog tették 6091 3| gyalog tették meg az utat a füzesig; itt az ódon törzsek 6092 3| törzsek közé rejtőzve várták a fejleményeket.~Már kilencre 6093 3| járhatott az idő, mikor a behavazott síkságon lépések 6094 3| recsegése hallatszott, s a szomszédos nyárfák közt 6095 3| emberi alak jelent meg. Bár a főúri társaság tíz emberből 6096 3| erőt, az urak elővették a browningot, s a hölgyek 6097 3| elővették a browningot, s a hölgyek szorosabban simultak 6098 3| lassan, meg-megállva, mint a pusztai róka haladt; nyilván 6099 3| fekete körvonalak látszottak a homályban, de aztán egy 6100 3| aztán egyszerre kibújt a hold, és tette rá fénysugarát 6101 3| és tette rá fénysugarát a titokzatos betyárra.~- Ah! - 6102 3| galambősz, sánta ember ballagott a havon. Alakja meggörnyedt, 6103 3| élőlényhez hasonlított.~A gróf előbb bosszankodott, 6104 3| már Bécsben gyanús volt a dolog. Az utolsó komoly 6105 3| szegénylegényt köztudomás szerint a hetvenes években látták 6106 3| múlt el.~Az éjjeli vándor a szavak iránya felé fordította 6107 3| szavak iránya felé fordította a fejét, aztán meghökkenve 6108 3| bekecsét, és bukdácsolva, mint a meglőtt nyúl, a nád felé 6109 3| bukdácsolva, mint a meglőtt nyúl, a nád felé kezdett szaladni.~- 6110 3| Hahó! Megállj! - kiáltotta a házigazda. - Megállj! Nem 6111 3| Garas Peti azonban nem hitt a szónak, öreg lábait sebesen 6112 3| sebesen szedegetve menekült a havas síkságon, közben ijedten 6113 3| ijedten nézegetve hátra.~A gróf, aki fiatal korában 6114 3| bundáját, és utánairamodott a betyárnak. A harc hamar 6115 3| utánairamodott a betyárnak. A harc hamar eldőlt. A patak 6116 3| betyárnak. A harc hamar eldőlt. A patak szélén a szegénylegény 6117 3| hamar eldőlt. A patak szélén a szegénylegény megcsúszott, 6118 3| tápászkodni, üldözője már a vállára tette kezét.~- Mit 6119 3| haramia összehúzva magát, mint a kutya, amikor botot lát.~- 6120 3| cimbora, semmit! - felelte a gróf, és talpra segítette 6121 3| áldozatot. - Bejössz velünk a kastélyba, és megiszol egy 6122 3| megiszol egy pohár meleg bort.~A betyár gyanakodva nézett 6123 3| üldözőjére.~- Nem adnak ki a pandúrnak? - kérdezte, mert 6124 3| megfeledkezett róla, hogy a pandúrok ma már csak a vármegyeház 6125 3| hogy a pandúrok ma már csak a vármegyeház padjain pipázgatnak, 6126 3| padjain pipázgatnak, vagy a polgármester szobáját söprik.~- 6127 3| bántódásod - jelentette ki a naszályi nábob határozottan. - 6128 3| határozottan. - Egy-kettő, ülj föl a szánra a kocsis mellé!~5~ 6129 3| Egy-kettő, ülj föl a szánra a kocsis mellé!~5~Egy óra 6130 3| kocsis mellé!~5~Egy óra múlva a kastély ebédlőjében ült 6131 3| kastély ebédlőjében ült a társaság: jókedvű urak, 6132 3| viaszsárga, barázdás arccal a naszályi ócska szegénylegény. 6133 3| naszályi ócska szegénylegény. A háziúr nagy figyelemmel 6134 3| szaporán töltötte poharába a piros bort.~Garas Peti eleintén 6135 3| eleintén aggódva nézett körül a nagy fényességben, és folyton 6136 3| mikor lép már be rajta a pitykés nadrágú perzekútor, 6137 3| jóindulattal beszél hozzá, s amikor a bor is melegíteni kezdte, 6138 3| halovány ábrázata - amely a megvénült saskeselyűéhez 6139 3| valamit énekelni? - kérdezte a gróf vacsora után.~- Tudok - 6140 3| nekünk valamit! - szólt a házigazda, egy pohár tokajit 6141 3| tokajit tolva vendége elé.~A szegénylegény fölállott. 6142 3| követ mindenfelé,~Kezemben a csákány pereg,~De szememből 6143 3| szememből könny csepereg.~A nóta hangjai lassan, mint 6144 3| nóta hangjai lassan, mint a beteg madár, szálltak szerte 6145 3| beteg madár, szálltak szerte a teremben. Az öreg hangja 6146 3| néha-néha megcsuklott, olykor a szövegből egy-egy szó nem 6147 3| fakón szomorú volt, hogy a társaság jókedve elszállott, 6148 3| társaság jókedve elszállott, és a nóta befejezése után mélységes 6149 3| után mélységes csönd borult a teremre.~Garas Peti csöndesen 6150 3| Garas Peti csöndesen állt a terem közepén, aztán kinyitotta 6151 3| szemét, lassan végignézett a termen, majd kihúzta magát, 6152 3| arccal táncolni kezdett. A régi, híres betyártáncot 6153 3| betyártáncot akarta eljárni, a bakonyi kopogóst, amelyet 6154 3| különben senki se járt el a világon.~Az aggastyán tagjai 6155 3| teste mozdulatait, arca a vergődéstől verejtékes lett. 6156 3| Szomorú kísértet imbolygott a teremben, hajlott le a földre, 6157 3| imbolygott a teremben, hajlott le a földre, és toppantott a 6158 3| a földre, és toppantott a padlóra, egy kopott árnyék, 6159 3| közt járt volna. Amikor a betyár halk, rekedtes kurjan 6160 3| kurjantással befejezte a táncot, az asszonyok szemén 6161 3| Igyál, betyár, múlik a nyár! - szólt a házigazda, 6162 3| betyár, múlik a nyár! - szólt a házigazda, teletöltve Garas 6163 3| teletöltve Garas Peti kancsóját.~A fáradt aggastyán mohón nyúlt 6164 3| mohón nyúlt az ital után. A társaságot üdvözölve magasra 6165 3| üdvözölve magasra emelte föl a serleget, aztán egy hajtásra 6166 3| aztán egy hajtásra itta ki a nehéz bort, amely folyékony 6167 3| ez! Kemény, szilaj, mint a ménesről kipányvázott csikó; 6168 3| csikó; üdítő, mosolygó, mint a tavaszi erdő. Garas Peti 6169 3| hol is, mikor is? Talán a Bácskában, a Vojnicsok birtokán, 6170 3| mikor is? Talán a Bácskában, a Vojnicsok birtokán, vagy 6171 3| birtokán, vagy Tokajon, amikor a király pincéjét fölfeszítette? 6172 3| Nem, nem. Hopp! Megvan! A Vályú-csárdában mértek ilyen 6173 3| amikor még végig láp volt a vidék, és a betyár lova 6174 3| végig láp volt a vidék, és a betyár lova zsombékok, tocsogók, 6175 3| közt baktatott. Igen, ez a testvére lesz annak a bornak, 6176 3| ez a testvére lesz annak a bornak, hiszen egy birtokon 6177 3| ennél is jobb volt, mert a Vályú-csárdás felesége töltögette 6178 3| felesége töltögette volt a poharakba.~Hej! Micsoda 6179 3| szegénylegény szeme előtt fölvillant a karcsú csaplárosné alakja. 6180 3| csaplárosné alakja. Darázs a dereka, kaláris az ajka, 6181 3| dereka, kaláris az ajka, a szeme meg a legszebb kökény, 6182 3| kaláris az ajka, a szeme meg a legszebb kökény, ami az 6183 3| fél vállra tudta kapni a liszteszsákot, ha kellett, 6184 3| csárdát, de amikor Garas Peti a szemébe nézett, az asszony 6185 3| asszony elkezdett sírni, mint a gyerek, és az arca hófehér 6186 3| amikor még nem volt vasút a síkságon, amikor az erdő, 6187 3| síkságon, amikor az erdő, a láp, a rét mind a szegénylegényeké 6188 3| amikor az erdő, a láp, a rét mind a szegénylegényeké 6189 3| erdő, a láp, a rét mind a szegénylegényeké volt, amikor 6190 3| No, öreg!... - szólt a házigazda. - Most szedelőzködjön 6191 3| érzelgős lélekkel vágott neki a síkságnak.~6~A vén zsivány 6192 3| vágott neki a síkságnak.~6~A vén zsivány lassan baktatott 6193 3| zsivány lassan baktatott a naszályi lapályon, amely 6194 3| csöndes hófelhőbe burkolózott. A bortól nekitüzesedett emlékezőtehetséggel 6195 3| amelynél egymaga fosztotta ki a Bertóti-tanyáról visszaérkező 6196 3| nótáriust és fiskált; itt a Krisztus-feszület, amelynél 6197 3| amelynél golyót kapott a tüdejébe, úgyhogy a szentkép 6198 3| kapott a tüdejébe, úgyhogy a szentkép oszlopa, imapadja 6199 3| itt az öreg hárs, amelyre a statárium legjobb cimboráját, 6200 3| akasztotta föl, és itt, itt a Vályú-csárda, ahol a csaplárosné 6201 3| itt a Vályú-csárda, ahol a csaplárosné esténként türelmetlenül 6202 3| esténként türelmetlenül leste a szegénylegény érkezését.~ 6203 3| egyszer úgy el tudná járni a kopogóst, mint Rózsa Sándor 6204 3| említésére libabőrös lett a pandúrok háta! Beh sokért 6205 3| csilingelése közeledett. A lovak léptei szaporán kopogtak, 6206 3| szánkók nem jutottak simán a kúriáig!~A vén betyár szeme 6207 3| jutottak simán a kúriáig!~A vén betyár szeme villant 6208 3| betyár szeme villant egyet; a következő percben Garas 6209 3| ábrázattal, és várt, várt, amíg a szánkó közelebb jött. Amikor 6210 3| húsz lépésnyire volt tőle, a szegénylegény, minden erejét 6211 3| kiugrott az útra, elkapta a nyerges gyeplőjét, megforgatta 6212 3| magát:~- Pénzt vagy életet!~A szánkóban valaki sikoltott, 6213 3| egy pisztoly dördült el.~A következő percben Garas 6214 3| Garas Peti fölfordult, és a hóban rángatózni kezdett.~- 6215 3| kezdett.~- Nini, hiszen ez a mi esti vendégünk! - szólt 6216 3| vendégünk! - szólt egy, a szánról leugró úr, aki sápadt 6217 3| úr, aki sápadt volt, mint a fal.~- Csakugyan... - hagyta 6218 3| Csakugyan... - hagyta helyben a gróf. - Érdekes dolog. Hetvenéves 6219 3| megtámadni. Nyilván becsípett a piros bortól. Szegény ördög!~- 6220 3| Szegény ördög!~- Így elrontani a mulatságunkat... - vélte 6221 3| Remélhetőleg nem történt baja.~A hold teli fénnyel sütött 6222 3| hold teli fénnyel sütött rá a hóban fekvő zsiványra, aki 6223 3| aztán káromkodott egyet.~A lövés zajára egy varjú fölébredt, 6224 3| ösmerkedtem meg, ahol mindketten a tört lábunkat gyógyítottuk. 6225 3| sürgönyt kaptam, amelyben a járásbíró meghívott, hogy 6226 3| járásbíró meghívott, hogy a szilvesztert töltsem el 6227 3| el náluk. Miután szeretek a Felvidéken járni, s egyéb 6228 3| dolgom nem volt, engedtem a fölszólításnak, és az év 6229 3| Felsőpéntekre.~Amint kiszálltam a vasúti kocsiból, az állomásfőnök, 6230 3| állott, és így szólt:~- A Podraczky úr pesti vendége? 6231 3| csapta össze katonásan bokáit a harcias bajuszú úr. - Legyen 6232 3| állomásfőnök szalonjában, a rendes vidéki környezetben, 6233 3| vásárolt szőnyegek között. A szögletben könyvszekrény 6234 3| részletfizetésre lehet kapni; a lámpán, vörös selyempapírból 6235 3| arcú balerina csüngött. A falon a díszhelyet egy nagy 6236 3| balerina csüngött. A falon a díszhelyet egy nagy fotográfia 6237 3| zord körében ábrázolta. A szobában ánizs- és narancsszag 6238 3| és narancsszag lengett.~- A szilveszteri mulatság az 6239 3| Süveggyártó Pál, megkínálva a papramorgóval és a hozzá 6240 3| megkínálva a papramorgóval és a hozzá tartozó kenyérszeletekkel. - 6241 3| is, hogy most bemutassam a feleségemet.~Mintegy végszóra 6242 3| végszóra kinyílt az ajtó, és a szobába az állomásfőnökné 6243 3| lehetett.~- Íme, Valerie, a nőm! - szólt Süveggyártó 6244 3| Elbeszélgettünk tücsökről-bogárról, a pesti szalonokról, a legújabb 6245 3| tücsökről-bogárról, a pesti szalonokról, a legújabb táncokról, a divatos 6246 3| szalonokról, a legújabb táncokról, a divatos hajviseletről, a 6247 3| a divatos hajviseletről, a rossz és a jó cselédekről, 6248 3| hajviseletről, a rossz és a jó cselédekről, az utóbbi 6249 3| kimeríteni lehet, fogtam a kalapomat, és ajánlottam 6250 3| és ajánlottam magamat.~- A viszontlátásra! - szólt 6251 3| viszontlátásra! - szólt a még mindig szép asszony, 6252 3| határozottan viszonoztam a kézszorítást.~Podraczky 6253 3| barátom, díszes csibukkal a kezében, nagy báránybőrös 6254 3| báránybőrös bundában, már a tornácon várt reám. Mikor 6255 3| reám. Mikor megpillantott, a szeme megcsillant, s az 6256 3| Üdvözöllek, barátom!~Ezzel a járásbíró két alapos csókot 6257 3| nyomott ábrázatomra, mialatt a csibukkal csaknem kiégette 6258 3| ábrázattal, ünnepi ruhában állt a család. A járásbíróné fején 6259 3| ünnepi ruhában állt a család. A járásbíróné fején entreprise-szerű 6260 3| hófehér csipkekendő borult; a két leányon rózsaszínű 6261 3| hatalmas csokorban végződött. A szobában katonás rendben 6262 3| katonás rendben sorakoztak a székek, asztalok, pamlagok; 6263 3| székek, asztalok, pamlagok; a vázákban cineráriák és örökzöldek.~- 6264 3| Tehát - vette föl hangosan a szót Podraczky - íme, ez 6265 3| szót Podraczky - íme, ez a feleségem, született ostróczi 6266 3| ostróczi Ostróczy Antónia. Itt a nagyobb lányom: Malvin, 6267 3| nagyobb lányom: Malvin, ez a kicsi pisze meg a Julis. 6268 3| Malvin, ez a kicsi pisze meg a Julis. Most egy kissé meg 6269 3| majd fölmelegednek, mind a hárman igen derék teremtéseknek 6270 3| ilyesmihez?~- Hahaha! - kacagott a járásbíró. - Fiatal?! Hiszen 6271 3| asszony, aki az urát mindig a vezetéknevén szólította. ( 6272 3| No, jó, jó! - mosolygott a háziúr. - Csak nem kell 6273 3| pajtás.~- Julis - vette fel a szót a járásbíróné, leoldva 6274 3| Julis - vette fel a szót a járásbíróné, leoldva derekáról 6275 3| járásbíróné, leoldva derekáról a kulcsait -, nézz utána, 6276 3| süteménytartók súlya alatt. Bár a hófehér abroszon kávéscsészék 6277 3| kávéscsészék állottak, azért a nefelejccsel kivarrt futón 6278 3| sorakoztak.~Mikor tehát leültünk a hatalmas uzsonnához, az 6279 3| Hahó! - kacagott föl a járásbíró. - Itt van Beczkó! 6280 3| virágcsokrot nyújtott át a háziasszonynak.~- Leülni, 6281 3| Leülni, leülni! - harsogta a háziúr jókedvűen, s aztán 6282 3| tudvalevőleg fegyház is van. A direktornak azonban csak 6283 3| direktornak azonban csak a hivatása volt szigorú, a 6284 3| a hivatása volt szigorú, a magánéletben a törvény kemény 6285 3| szigorú, a magánéletben a törvény kemény végrehajtója 6286 3| aranyos kedélyű gavallér, aki a legmulatságosabb emberek 6287 3| tudta az egész Felvidéken a legsikerültebb tréfákat 6288 3| asztalhoz varrta úgy, hogy mikor a társaság föl akart kelni, 6289 3| abroszt; ő volt az, aki a gyanútlan idegen poharába 6290 3| hogy mikor az bort öntött a kupába, az ital általános 6291 3| általános derültség közben a padmalyig szökött; ő volt 6292 3| szökött; ő volt az, aki a vendégszoba ágyaiba a lepedő 6293 3| aki a vendégszoba ágyaiba a lepedő alá keféket rakott, 6294 3| rögtön nagy ijedten ugrott ki a dunyha alól; ő volt az, 6295 3| az, aki... szóval, ő volt a jókedv megteremtője és fenntartója 6296 3| hangulatban folyt le, s a jókedv tetőpontra hágott, 6297 3| tetőpontra hágott, mikor a sarokban egyszerre, pokoli 6298 3| kacagott Podraczky, s a könnyei végigcsurogtak 6299 3| mindig kitalál valamit!~A járásbíróné tréfásan duzzogva 6300 3| Úgy rám ijesztett! - szólt a fegyházigazgatóhoz. - Most 6301 3| büntetésből nem táncolom magával a négyest.~- Hát lehet rá 6302 3| neki.~Tekintetem véletlenül a járásbíróné hervatag arcára 6303 3| szempillantás műve volt, majd a fegyházigazgató megköszörülte 6304 3| fegyházigazgató megköszörülte a torkát, felállt, s egyik 6305 3| kezében kávéscsészével, a másikban egy pohár szamorodnival, 6306 3| elhatároztuk, hogy átöltözünk a mulatságra. Kezet csókoltam 6307 3| mulatságra. Kezet csókoltam a hölgyeknek, azután stíl 6308 3| frakkomat egy szál virággal.~A járásbíróné mosolygott, 6309 3| járásbíróné mosolygott, majd a Beczkó által hozott csokorhoz 6310 3| ajtómon Podraczky.~Éppen a nyakkendőmet kötöttem volt 6311 3| perc, és kész vagyok!~Mikor a virágot a gomblyukamba akartam 6312 3| vagyok!~Mikor a virágot a gomblyukamba akartam tűzni, 6313 3| különös dolog történt. A rózsa a szobában levő meleg 6314 3| különös dolog történt. A rózsa a szobában levő meleg következtében 6315 3| egészen fölnyílt, s mikor a fölösleges szirmokat le 6316 3| Vajon hogy kerülhetett a rózsába a cédula? - kérdeztem 6317 3| hogy kerülhetett a rózsába a cédula? - kérdeztem magamtól, 6318 3| kérdeztem magamtól, fölemelve a papírlapot... de a következő 6319 3| fölemelve a papírlapot... de a következő pillanatban már 6320 3| pillanatban már meg is kaptam a választ.~A vékony cédulán 6321 3| meg is kaptam a választ.~A vékony cédulán ceruzával 6322 3| Ah... Tehát Beczkó meg a járásbíróné... És ily szellemes 6323 3| Hirtelen megértettem azt a különös tekintetet, amely 6324 3| fakadt, megértettem azt a...~- Nos, megvagy-e már? - 6325 3| ajtómat.~Gyorsan tűzbe dobtam a cédulát, és átmentem a szalonba.~ 6326 3| dobtam a cédulát, és átmentem a szalonba.~A társaság - bundában, 6327 3| és átmentem a szalonba.~A társaság - bundában, kendőben, 6328 3| csak az orra látszott ki; a leányok annyira föl voltak 6329 3| föl voltak fegyverkezve a hideg ellen, hogy nem tudtak 6330 3| úgy kellett őket ölben a szánhoz vinni.~A fenyőgallyakkal 6331 3| őket ölben a szánhoz vinni.~A fenyőgallyakkal ékesített 6332 3| teremben már vígan húzta a cigány. Az egyik sarokban 6333 3| öklükön, szaporán járták a csárdást, a bársonypamlagon 6334 3| szaporán járták a csárdást, a bársonypamlagon kipödrött 6335 3| öltözött mamák diskuráltak a hajdani jogászbálokról. 6336 3| hajdani jogászbálokról. A szomszéd teremben sűrű füstfelhőben 6337 3| füstfelhőben fürgén csattogott a kártya, a III. osztályú 6338 3| fürgén csattogott a kártya, a III. osztályú váróteremből 6339 3| díszes társaságban...~Tovább a szónok nem jutott, mert 6340 3| táncos, én is bevonultam a büfébe, és két fiatalember 6341 3| fiatalember mellé telepedtem le. A két gavallér, akik közül 6342 3| szabású frakk volt, míg a másikon erdészuniformis 6343 3| ültem, hirtelen abbahagyták a vitatkozást, közömbös dolgokról 6344 3| erdészuniformisú haragosan, és a szeme megvillant. - Őnagysága 6345 3| De kérlek - vetette ellen a másik -, úriemberek vagyunk, 6346 3| elintézni.~Az erdész, akinek a nyelve kissé nehezen járt, 6347 3| kissé nehezen járt, megrázta a fejét, és úgy tette az asztalra 6348 3| és úgy tette az asztalra a poharat, hogy az rögtön 6349 3| rögtön kettément.~- Ez nem a módja valakivel elbánni! - 6350 3| módja! Ezerszer is, nem a módja! És tőled, tőled, 6351 3| De kérlek - csitította a frakkos lovag pajtását -, 6352 3| szeretem.~Valerie?! Ezt a nevet mintha már hallottam 6353 3| egyszerre érezni kezdtem azt a meleg kézszorítást, amellyel 6354 3| De az asszony, barátom, a szépasszony, az bizony egyikünket 6355 3| csücsül csöndesen, ott lent, a fegyházban, a patak partján, 6356 3| ott lent, a fegyházban, a patak partján, mint egy 6357 3| őnagysága, gyönyörű, még a sörénye is olyan, mint a 6358 3| a sörénye is olyan, mint a fenevadaké.~- Nem engedem, 6359 3| kiáltotta szikrázó szemmel a frakkos úr. - Ez komiszság!~ 6360 3| elsápadt, de aztán kitört rajta a részegség, elkezdett nevetni, 6361 3| mit beszél és cselekszik. A frakkos egy ideig haragosan 6362 3| de aztán ő is meggondolta a dolgot, rágyújtott egy cigarettára, 6363 3| Semmi bolondság!~Ebben a pillanatban a fegyházigazgató 6364 3| bolondság!~Ebben a pillanatban a fegyházigazgató száguldott 6365 3| fegyházigazgató száguldott végig a szobán.~- Négyes! - kiáltotta 6366 3| Négyes! Tessék foglalkozni a francia négyesre!~- Gyere 6367 3| Gyere táncolni! - szólt a frakkos gavallér az erdészhez. - 6368 3| Van itt szép lány, mint a pelyva. Gombház, ha leszakad, 6369 3| Gombház... - dadogta a letárgyalt udvarló nevetve... - 6370 3| még száztizenkét gombház.~A terem üres maradt. Egy pincér 6371 3| kinyitotta az ablakot, hogy a négyes alatt a füstfelhő 6372 3| ablakot, hogy a négyes alatt a füstfelhő kissé kitisztuljon. 6373 3| kissé kitisztuljon. Amint a hideg éjszakai levegő megérintett, 6374 3| egyszerre érezni kezdtem a korai kelést, a hosszú utazás 6375 3| kezdtem a korai kelést, a hosszú utazás fáradtságát, 6376 3| fáradtságát, és összeborzongtam.~- A nagyságos úr megfázott - 6377 3| nagyságos úr megfázott - szólt a pincér üzletszerűen mosolyogva. - 6378 3| dörzsölgetve fölkeltem.~A pincér meghajolt. Nyilván 6379 3| meghajolt. Nyilván tetszett neki a frakkom, amelyet évek előtt, 6380 3| hoztam volt.~- Majd beviszem a bort a gardróbba - szólt 6381 3| Majd beviszem a bort a gardróbba - szólt előzékenyen -, 6382 3| előzékenyen -, ott meleg van, és a nagyságos úr egyedül lesz.~ 6383 3| csöndes gúnnyal mondotta, a pincérek finom orrával megszimatolva, 6384 3| hogy nem érzem jól magamat a frakkos és erdészuniformisú 6385 3| erdészuniformisú gavallérok közt.~A ruhatárban - melyet a II. 6386 3| közt.~A ruhatárban - melyet a II. osztályú étteremből 6387 3| át - tényleg meleg volt. A hosszú asztalokon békén 6388 3| asztalokon békén sorakoztak a bundák, lábzsákok, nagykendők; 6389 3| minden ember betéve ösmeri a másik kalapját, kabátját; 6390 3| szükséges rájuk vigyázni. A teremben sötétség honolt, 6391 3| teremben sötétség honolt, csak a kályha fénye világított 6392 3| világított pár lépésnyire.~A pincér gyufát kotort elő.~ 6393 3| ha egy félórát aludnék? A vasút úgyis irgalmatlanul 6394 3| irgalmatlanul összerázott, a mulatságnak déli tizenkettő 6395 3| Úgy hittem, elég lesz, ha a vacsoránál lépek újra tényleges 6396 3| állományba.~- Hozza ide a bort, de ne gyújtson föl! - 6397 3| farkasbőr bundán, amely a földre csúszott volt le.~ 6398 3| földre csúszott volt le.~A kályha kellemes melegének 6399 3| kellemes melegének közelében, a bundák prémeinek könnyű 6400 3| szemem előtt összefolytak a napi események: az idegen 6401 3| ösmeretségek körvonalai, a mulatságos fegyházigazgató, 6402 3| mulatságos fegyházigazgató, a harcias állomásfőnök, a 6403 3| a harcias állomásfőnök, a sikkasztó Zelmánovics, mikor 6404 3| ajtónyílást hallottam, és a szoba félhomályában két 6405 3| Kálmán, ez őrültség - szólt a hölgy, akinek reszkető hangja 6406 3| valaki meglátna bennünket! A maga felesége úgyis olyan 6407 3| csókot! - könyörgött szilajon a férfi. - Hiszen olyan ritkán 6408 3| nagyon, nagyon szeretem!~A sötétségben hosszú, forró 6409 3| csók csattant el, aztán a lány asszonyosan, mélyen 6410 3| az ajtó halkan kinyílt, s a pár, ahogy jött, lopva, 6411 3| távozott. Amint átlépték a küszöböt, a külső terem 6412 3| Amint átlépték a küszöböt, a külső terem világossága 6413 3| világossága pillanatra ráesett a hölgy karcsú alakjára. Mindjárt 6414 3| alakjára. Mindjárt megismertem. A Podraczky nagyobb leánya 6415 3| nagyobb leánya volt.~Megittam a boromat, s fölkeltem a bundáról. 6416 3| Megittam a boromat, s fölkeltem a bundáról. Az álom kiszökött 6417 3| bundáról. Az álom kiszökött a szememből. Egy kis undort 6418 3| Egy kis undort éreztem. A vidék mindig mint a tisztaság, 6419 3| éreztem. A vidék mindig mint a tisztaság, az egyszerűség, 6420 3| látszik, közelebb fekszik a nyugathoz, mint azt a térkép 6421 3| fekszik a nyugathoz, mint azt a térkép jelzi.~A mulatság 6422 3| mint azt a térkép jelzi.~A mulatság odabent vígan folyt 6423 3| odabent vígan folyt tovább. A hosszú keringő után hosszú 6424 3| utolsó szenzációja volt, hogy a fegyházigazgató mindazokat, 6425 3| odakötötte székükhöz, úgyhogy a szónokok az adott pillanatban 6426 3| hasonló tréfák közt múlt el a régi esztendő. Pontban éjfélkor 6427 3| sivalkodás közt vágtatott végig a termen, mire a zenekar pléhtányérokkal, 6428 3| vágtatott végig a termen, mire a zenekar pléhtányérokkal, 6429 3| kereplőkkel fölfegyverkezve a Rákóczi-indulóba kezdett.~ 6430 3| kezdett.~Reggel hat órakor a fegyházigazgató, aki meglehetősen 6431 3| kedved egyet szánkózni? A friss levegő egyikünknek 6432 3| eszme megnyerte tetszésemet. A termek oly porosak és füstösek 6433 3| lépésre se tudott látni, a frakkom hófehér lett, a 6434 3| a frakkom hófehér lett, a torkom száraz és kormos, 6435 3| torkom száraz és kormos, mint a kályhacső. Fölkaptuk tehát 6436 3| bundáinkat, és lementünk a szekerekhez. Az újév, úgy 6437 3| be jókedvvel, hanem lent a nép közt is, a pincérek, 6438 3| hanem lent a nép közt is, a pincérek, kocsisok, cselédek 6439 3| csípve, és vígan ugráltak a havas udvaron, amelynek 6440 3| megtaláltuk Beczkó szánját és a hozzátartozó tót legényt, 6441 3| legényt, az egyik sarokban, a lépcsőház mellett csődület 6442 3| mellett csődület kerekedett. A kocsisok röhögve verődtek 6443 3| vadul nézett széjjel, és a kezét fenyegetően szorította 6444 3| fogja keserülni! - kiáltotta a leány tótul. - Ezt meg fogja 6445 3| Ezt meg fogja keserülni a járásbíró úr, esküszöm, 6446 3| keserülni!~- Mi baja van annak a leánynak? - kérdeztem a 6447 3| a leánynak? - kérdeztem a fegyházigazgatótól.~Beczkó 6448 3| kocsin. - Eredj, és vidd már a pokolba azt a némbert.~A 6449 3| és vidd már a pokolba azt a némbert.~A fegyház sárgán, 6450 3| a pokolba azt a némbert.~A fegyház sárgán, józanon, 6451 3| józanon, hidegen emelkedett ki a patak menti rozzant füzesből. 6452 3| menti rozzant füzesből. A kapuban peckesen állt az 6453 3| katonásan tisztelgett, mikor a szán az épülethez fordult.~- 6454 3| Már világos reggel volt, a januári napsugár halványan 6455 3| halványan verődött végig a rideg, tiszta bútorzaton, 6456 3| rideg, tiszta bútorzaton, a komoly íróasztalon, őfelsége 6457 3| asztalához ült, és átlapozta a jelentéseket, én pedig az 6458 3| és kinéztem az udvarra.~A négyszögletű havas térségen 6459 3| térségen éppen megsétáltatták a rabokat. Az udvar közepén 6460 3| körülöttük egyesével haladtak a fegyencek, széles kört taposva 6461 3| fekete az ütköző szakálltól.~A rabok közt egy vékony, magas 6462 3| társaságban forgolódott. A sovány fegyenc csak nehezen 6463 3| fegyenc csak nehezen bírta a gyors járást, és olykor 6464 3| kérdeztem Beczkótól.~A fegyházigazgató fölemelte 6465 3| kinézett az ablakon.~- Azt a vékonypénzűt gondolod? - 6466 3| egy sikkasztó postatiszt, a neve Zelmánovics Pál Péter, 6467 3| ötévi fegyházat kapott, mert a hivatalos pénzeken rózsákat 6468 3| Zelmánovics... Igen, ezt a nevet említette a borozószobában 6469 3| Igen, ezt a nevet említette a borozószobában a részeg 6470 3| említette a borozószobában a részeg erdész is. Ez az 6471 3| részeg erdész is. Ez az a Zelmánovics, aki most a 6472 3| a Zelmánovics, aki most a nyugalmazott pintyőke szerepét 6473 3| pintyőke szerepét játssza a patakocska partján. A rab 6474 3| játssza a patakocska partján. A rab megállott, és kiköhögte 6475 3| kérdeztem tovább barátomat.~- A torka talán nincs rendben - 6476 3| pápaszemét tisztogatva. - A dolog úgy áll, hogy Zelmánovicsot 6477 3| boldogan szenved bűnéért, a szabályok alapján szépen 6478 3| rokonaira és jó barátaira.~- És a sikkasztott pénzt csakugyan 6479 3| borotválkozni. Elkészültem a munkámmal.~Elgondolkodtam 6480 3| munkámmal.~Elgondolkodtam a történtek fölött. Mégis 6481 3| Mégis furcsa az élet. Íme, a fegyházigazgató, aki betör 6482 3| szentélyébe, szabadon jár; a vakmerő Kálmán úr, aki férjes 6483 3| büntetlenül garázdálkodik a világban; a cselédkergető 6484 3| garázdálkodik a világban; a cselédkergető járásbírónak 6485 3| járásbírónak éppúgy nem görbül meg a haja szála, mint a szép 6486 3| görbül meg a haja szála, mint a szép állomásfőnöknének, 6487 3| Zelmánoviccsal, az erdésszel, a frakkos úrral - csak éppen 6488 3| frakkos úrral - csak éppen a dőre postatiszt, aki rózsákat 6489 3| megfeledkezett, csak őneki kell a börtönben sínylődnie, mert 6490 3| embernek, istennek, még a büntető törvénykönyvnek 6491 3| az is börtönben tengődik.~A fegyházigazgató nevetett.~- 6492 3| nincs ellenedre, megeszünk a „Biká”-ban egy korhelylevest. 6493 3| az István-kórháznál felül a barna villamoskocsira, tíz 6494 3| tíz perc múlva falun van. A kaszárnyák, menedékhelyek, 6495 3| menedékhelyek, gyárak, bérházak a vasúti töltésnél elmaradnak, 6496 3| töltésnél elmaradnak, s a poros láthatáron feltűnik 6497 3| alattuk sárga házikóval, a Határ-csárdával. Itt már 6498 3| Nyaranta pacsirták lógnak a levegőben, ősszel erre húznak 6499 3| levegőben, ősszel erre húznak el a legszebb vadludak. Aki rászán 6500 3| kitömött gödröket fog találni a pusztaságban; a vecsési