Fej.

4001    2|               Egyébként pedig neki, mármint a csizmadiának, más dolga
4002    2|                    egy pillanatra kifogyott a szussza.~A fiskális megragadta
4003    2|             pillanatra kifogyott a szussza.~A fiskális megragadta az alkalmat.~-
4004    2|                  tőle telhető gyorsasággal.~A háziúr mérgesen tekintett
4005    2|                 tanácsolhatja - torkolta le a közbeszólót -, mert evidens,
4006    2|                tűrni vagyok kénytelen, hogy a házamban egy csomó idegen
4007    2|              lármára, pörpatvarra ingerelje a lakókat? És tűrnöm kell,
4008    2|               lakókat? És tűrnöm kell, hogy a madarak elrondítsák a drágán
4009    2|                  hogy a madarak elrondítsák a drágán föstött falakat?
4010    2|                  csak nem lehet disputálni! A jog, az jog, az igazság,
4011    2|                   én is tiszteletben tartom a más jogát és igazságát.
4012    2|                   van szó. De hadd maradjak a tárgynál. Bízva igazságomban,
4013    2|                    urat, hogy indítson pört a renitens csizmadia ellen.
4014    2|             Követelem, hogy Maurer vigye el a galambokat határidőn belül.
4015    2|               dolgokban nem lehet packázni. A pört megindítottuk, közben
4016    2|                alperesek mind. De hát azért a világ még nem dől össze.
4017    2|                   ügyvédhez, aki egyre csak a kecskeszakállát simogatta.~-
4018    2|                   Azt feleltem - válaszolta a megszólított -, hogy ha
4019    2|                kimondtuk az á-t, mondjuk ki a b-t, is. Ha konzekvensek
4020    2|                  pöröljük az örökösöket. Ez a dolog rendje.~- Úgy van -
4021    2|               rendje.~- Úgy van - bólintott a háziúr. - Tehát pörölni
4022    2|                    ügyvéd urat. - „Pöröljük a hagyatékot” - volt a bölcs
4023    2|               Pöröljük a hagyatékot” - volt a bölcs válasz. Jó. Folyt
4024    2|                     bölcs válasz. Jó. Folyt a tinta, fogyott a bélyeg,
4025    2|                      Folyt a tinta, fogyott a bélyeg, tanácskoztak a bírák,
4026    2|              fogyott a bélyeg, tanácskoztak a bírák, míg végre egy szép
4027    2|              kiderült, hogy hagyaték nincs, a csizmadia után mindössze
4028    2|             igazságot? Szabad komédiát űzni a magántulajdonnal? Ugyebár,
4029    2|             ismeretlen tettesek ellen, hogy a hagyatékot elsikkasztották.
4030    2|                elsikkasztották. Úgy bizony. A rendőrség meg is indította
4031    2|                  rendőrség meg is indította a nyo­mozást, ki is hallgatott
4032    2|                   csomó tanút, fogyasztotta a papírt, de eredményre nem
4033    2|                     eredményre nem lyukadt. A tolvaj sosem került meg.~-
4034    2|                    És itt aztán bevégződött a pör? - kérdezte Pető kissé
4035    2|               kérdezte Pető kissé kimerülve a hosszú fejtegetéstől.~Bauernebel
4036    2|                   fejtegetéstől.~Bauernebel a fejét rázta.~- Ó, nem -
4037    2|             ügyvédre szegezve tekintetét -, a dolog csak itt kezd bonyo­
4038    2|                   ugyanis kiderítette, hogy a galambok tulajdonképp szintén
4039    2|                    örökösökön hajthatjuk be a kárt. Nekem más nézetem
4040    2|                  Szó nélkül el akartam adni a Széna téren a gyalázatos
4041    2|                  akartam adni a Széna téren a gyalázatos mada­rakat, azonban
4042    2|                  hagyaték­sikkasztás volna. A galambok Maureréi voltak,
4043    2|                 hozzájuk nyúlni.”~- Ez volt a helyes jogi fölfogás - bólintott
4044    2|                       Természetesen. Minden a jogé, az egyéné semmi sem.
4045    2|                Optime. Tehát maradjunk csak a jogi úton. Megint vissza
4046    2|                   örököseit, hadd vegyék át a galambokat, hogy azután
4047    2|                   akadt. Kincsért se akadt. A galambok eszerint gazdátlanok
4048    2|                    vagy senkiéi, mint ahogy a levegő vagy a napsugár.
4049    2|                    mint ahogy a levegő vagy a napsugár. Azonban Fabriczius
4050    2|                   hogy: „Hopp! Örökös híján a vagyon a fiskusra száll.”
4051    2|                 Hopp! Örökös híján a vagyon a fiskusra száll.” Korszakalkotó
4052    2|                rajta, pörölni kezdtük tehát a fiskust. Ez volt aztán a
4053    2|                    a fiskust. Ez volt aztán a pör! Elhúzódott évekig,
4054    2|                    az egész históriát, mert a fiskusra csak jogok száll­
4055    2|                     nem pedig kötelességek. A galambok pedig ezalatt szaporodtak,
4056    2|                    rúgnak, úgyhogy az ember a kapun se járhat be tőlük,
4057    2|                    lakó sem akar megmaradni a házban miattuk. Ráadásul
4058    2|                etetnem is kell őket, nehogy a pör tárgya elpusztuljon,
4059    2|              jogommal, igazságommal direkte a pokol­ba mehetek.~Pető nyugodtan
4060    2|                   nyugodtan hallgatta végig a rémes történetet.~- Valóban
4061    2|                 kérdezte Bauernebel, mintha a válasznál mi se volna természetesebb. -
4062    2|                  történt, hogy nem engedtem a jussomat, s mentünk tovább.
4063    2|                 jussomat, s mentünk tovább. A sarkamra álltam én is. Ez
4064    2|                   megtűrni legyen kénytelen a házában? Ugyebár, ez nem
4065    2|                     az udvaromban. Márpedig a házak nem azért épülnek,
4066    2|                 állatok tanyái legyenek: ez a kétszer kettőnél is világosabb.
4067    2|                    oltalmazva legyünk, s ez a védelem a hatóság föladata.
4068    2|                     legyünk, s ez a védelem a hatóság föladata. Ezért
4069    2|             fizetünk adót, ezért tiszteljük a törvényt.~- Tehát mi történt?~-
4070    2|                 történt?~- Az történt, hogy a város ellen fordultam. A
4071    2|                    a város ellen fordultam. A közigazgatáshoz apelláltam.
4072    2|                  apelláltam. Fölszólítottam a hatóságot, hogy mint illetékes
4073    2|                 távolíttassa el hivatalosan a galambokat a házamból, másrészt
4074    2|                    hivatalosan a galambokat a házamból, másrészt pedig
4075    2|                     pedig térítse meg nekem a káromat. A város kötelessége
4076    2|                térítse meg nekem a káromat. A város kötelessége polgárai
4077    2|             polgárai nyugal­máról, valamint a határain belül álló házak
4078    2|         beadványának eredménye? - tudakolta a diák, akit lassan izgatni
4079    2|                 akit lassan izgatni kezdett a galamb­pör.~Bauernebel gúnyosan
4080    2|                      nem volt - emelt gátat a jelzők árjának a diák.~-
4081    2|                emelt gátat a jelzők árjának a diák.~- De mennyire nem
4082    2|                  Hiszen Fabriczius úr vitte a dolgot! Annyira nem volt,
4083    2|                     mikor előterjesztésemet a tanácsban fölolvasták, az
4084    2|                   akadt, azért abba­hagyták a kacagást, nekem pedig egy
4085    2|                   svábbogarak, verebek, sőt a szúnyogok hivatalos eltávolítását
4086    2|                   követelhetnék.~- És ezzel a dolog befejeződött?~Bauernebel
4087    2|                   bólintott.~- Igen, ez már a vég kezdete volt. Még egyszer
4088    2|        föltápászkodtunk ugyan, s bepöröltük a várost, bizonyítgattuk az
4089    2|                    okmánybélyegeket, jártuk a fórumokat, de ez már csak
4090    2|                    már csak haldoklás volt. A láng egyre jobban pislákolt,
4091    2|                 Fabriczius úr közölte velem a hírt, hogy a galambpör menthetetlenül
4092    2|                  közölte velem a hírt, hogy a galambpör menthetetlenül
4093    2|                   menthetetlenül elveszett, a legfelsőbb fórum elutasította,
4094    2|                    összes aktákat eladhatom a sajtosnak.~Bauernebel a
4095    2|                     a sajtosnak.~Bauernebel a hosszú regénytől elfáradva
4096    2|                  vissza székébe, és letette a zárókövet.~- A dolog eddig
4097    2|                   és letette a zárókövet.~- A dolog eddig van. Vége, punktum.
4098    2|                akinek szakálla már fénylett a sok simo­gatástól. - Én
4099    2|                    legalább nem látok módot a pörújításra.~Az aranypolgárnak
4100    2|                     kíváncsi vagyok - szólt a diákhoz -, hogy ön, az elfogulatlan
4101    2|              hallgató, mit szól az esethez?~A jogász véleménye már régebben
4102    2|                  Bauernebel nem haragudott. A gorombaságok mindig hatottak
4103    2|          gorombaságok mindig hatottak rája, a világ sora megtanította,
4104    2|               hazugságok, őszinteség csupán a gorombaság­ban lakik.~-
4105    2|                       Az bizonyos - felelte a jogász. - De éppilyen igaza
4106    2|                     kell lámpát gyújtani.~- A hasonlat sántít - vetette
4107    2|                      mert azt remélte, hogy a diákban újabb áldozatra
4108    2|                  akivel disputálni lehet -, a nap fénye ugyanis földi
4109    2|                Isten jogkörébe tartozik. De a galambokat a földi igazságszolgáltatás
4110    2|                   tartozik. De a galambokat a földi igazságszolgáltatás
4111    2|                     Fabriczius úr dirigálja a pört.~- De hát mit tett
4112    2|                    De hát mit tett volna ön a helyemben? - kérdezte a
4113    2|                     a helyemben? - kérdezte a zöld kabátos pörvesztő mézédesen.~
4114    2|                  Bauernebel fagyosan nézett a fiskálisra.~- Hogy mit tettem
4115    2|                   percben kicsavartam volna a galambok nyakát, és aztán
4116    2|                    aztán eladtam volna őket a Rókusnak.~- Ez interverzió
4117    2|                     És az egész dologban ez a legfájdalmasabb, beismerem.
4118    2|                    csavargónál. Rajtam, aki a mellényzsebemből ki tudom
4119    2|                    fizetni, rajtam mulatott a polgármester, a jegyző,
4120    2|                    mulatott a polgármester, a jegyző, a tanácsnok, az
4121    2|                     polgármester, a jegyző, a tanácsnok, az egész kupaktanács,
4122    2|            költöttem pénzt, fáradságot erre a vég nélküli pörre, hogy
4123    2|                 pörre, hogy befejezésül még a Kladderadatsch-ba kerüljek!~
4124    2|                 Kladderadatsch-ba kerüljek!~A háziúr arca kigyúlt. Most
4125    2|                     mélyéből, őszintén, nem a rendes veszekedési szenvedélyből,
4126    2|                 szeretett volna veszekedni.~A jogász nem állt kötélnek.~-
4127    2|                    szólt udvariasan -, csak a világrenddel van baj. A
4128    2|                     a világrenddel van baj. A világrend ugyanis a teremtés
4129    2|                    baj. A világrend ugyanis a teremtés kezdetétől fogva
4130    2|                  mellett volt. Így eszi meg a fogoly a hernyót, a róka
4131    2|                 volt. Így eszi meg a fogoly a hernyót, a róka a foglyot,
4132    2|                     meg a fogoly a hernyót, a róka a foglyot, a tigris
4133    2|                    fogoly a hernyót, a róka a foglyot, a tigris a rókát,
4134    2|                  hernyót, a róka a foglyot, a tigris a rókát, a vadász
4135    2|                    róka a foglyot, a tigris a rókát, a vadász a tigrist,
4136    2|                  foglyot, a tigris a rókát, a vadász a tigrist, a kolera
4137    2|                    tigris a rókát, a vadász a tigrist, a kolera a vadászt,
4138    2|                  rókát, a vadász a tigrist, a kolera a vadászt, s így
4139    2|                  vadász a tigrist, a kolera a vadászt, s így tovább, ha
4140    2|            természetrajzi geográfia szerint a magyarázat helyes. Így eszi
4141    2|                  helyes. Így eszi meg ön is a kis partájt, a fizetni nem
4142    2|                    meg ön is a kis partájt, a fizetni nem tudó szabót,
4143    2|                    s így győzi le önt végül a fiskus meg a hatóság, két
4144    2|                   le önt végül a fiskus meg a hatóság, két bölcs tényező,
4145    2|                    két bölcs tényező, amely a törvényt alkotva elsősorban
4146    2|                     tudom mutatni, hogy ki!~A jogász fölhúzta a kesztyűjét,
4147    2|                  hogy ki!~A jogász fölhúzta a kesztyűjét, Fabriczius is
4148    2|                   kesztyűjét, Fabriczius is a nyaka köré csavarta hosszú
4149    2|         pamutkendőjét.~- Márpedig itt kevés a remény, Bauernebel úr -
4150    2|                Bauernebel úr - jegyezte meg a jogász, és az ajtó felé
4151    2|                magamat szíves jóindulatába!~A háziurat újra elfogta a
4152    2|                     A háziurat újra elfogta a méreg.~- Nincs úgy! - mondotta
4153    2|                   jutni! És ha le is szakad a Lánchíd!~Pető már kint volt
4154    2|                 Lánchíd!~Pető már kint volt a folyosón. Fabriczius, aki
4155    2|                    nem voltak elég gyorsak: a háziúr elcsípte a küszöbön,
4156    2|                  gyorsak: a háziúr elcsípte a küszöbön, és megfogva flaskózöld
4157    2|             gérokkja szárnyát, így kiáltott a fiskálisra:~- Avagy nincs
4158    2|         fölindulását.~Majd fölhasználva azt a szünetet, mialatt a háziúr
4159    2|                     azt a szünetet, mialatt a háziúr kifújta magát, édes
4160    2|                        Még meg találja ütni a guta, s akkor - tisztesség
4161    2|                    látszik, azt hitte, hogy a világot egy nap alatt teremtették. -
4162    2|                    és tájékoztatást nyertem a galambpört illetőleg.~-
4163    2|               galambpört illetőleg.~- Ki az a Fabriczius úr? - tudakolta
4164    2|                  Fabriczius úr? - tudakolta a zenész kissé lehangoltan.~-
4165    2|                   Jeromos ügyvédje.~- És mi a galambpör?~- Az a modern
4166    2|                     És mi a galambpör?~- Az a modern Odüsszeia. Pénelopé
4167    2|                    arról tárgyal, köteles-e a háziúr a más galambjait
4168    2|                 tárgyal, köteles-e a háziúr a más galambjait a saját telkén
4169    2|                     háziúr a más galambjait a saját telkén megtűrni?~Bulcsu
4170    2|               minden?~- Minden.~- Én vagyok a világ legszerencsétlenebb
4171    2|                       horgasztotta le fejét a muzsikus. - Mi közöm nekem
4172    2|                  muzsikus. - Mi közöm nekem a galambpörhöz?~Pető nyugodt
4173    2|                      kedves barátom - szólt a rozoga szalmazsákra ereszkedve. -
4174    2|            ereszkedve. - Ajtóstul nem lehet a házba rohanni; az ember
4175    2|                      az ember ott fogja meg a dolgot, ahol lehet. Türelem
4176    2|               kell-e tizennyolcra bevágnom.~A fagottművész szemében fölcsillant
4177    2|           fagottművész szemében fölcsillant a reménység.~- Én föltétlenül
4178    2|                     becsülte. Viszont pedig a diák is megkedvelte ezt
4179    2|                     diák is megkedvelte ezt a szegény ördögöt, aki a kivert
4180    2|                  ezt a szegény ördögöt, aki a kivert kutyák félénkségével
4181    2|               tehetek, azt megteszem érted. A jó­akarat megvan hozzá.~
4182    2|                  Úgy is volt, ezen nem múlt a dolog. A jogász, aki nehezen
4183    2|                      ezen nem múlt a dolog. A jogász, aki nehezen fogott
4184    2|               valamihez, de ha kezébe vette a dolgot, olyan erősen ragadta
4185    2|                    erősen ragadta meg, mint a sas a süldő nyulat, másnap
4186    2|                     ragadta meg, mint a sas a süldő nyulat, másnap újra
4187    2|                   öreg Bauernebelhez, abban a reményben, hogy talán összetalálkozik
4188    2|                azonban ezúttal se kedvezett a szerencse. Az arany­polgár
4189    2|                    utolsó időkben kizárólag a galambpör foglalkoztatta,
4190    2|             alighogy az ifjú helyet foglalt a horgolt csipkével betakart
4191    2|                    kedvenc tárgyára terelte a beszédet.~- Nos, fiatal
4192    2|                  barátom, hát mit szól most a galambpörhöz, minekutána
4193    2|                    volna friss anyagot adni a vitára. Éppen ezért az ifjú,
4194    2|                  ezért az ifjú, látva, hogy a galamboktól nem bír meg­
4195    2|                   szabadulni, rövidre fogta a látogatást, és sietve menekült
4196    2|              látogatást, és sietve menekült a gerlicék, Maurer csizmadia,
4197    2|               ismeretlen örökösei, valamint a fiskus, a polgármester és
4198    2|                örökösei, valamint a fiskus, a polgármester és a felső
4199    2|                   fiskus, a polgármester és a felső bíróság árnyai elől.~
4200    2|                  felső bíróság árnyai elől.~A dolog nehezen megy - állapította
4201    2|                     állapította meg magában a folyosón, de azért harmadnap
4202    2|             szobáját zöldre festetnie? Erre a szépészeti újításra ugyan
4203    2|                 illik valamivel indokolnia.~A háziúr némi habozás után
4204    2|                   habozás után beleegyezett a zöld színbe, természetesen
4205    2|                  hogy az összes költségeket a bérlő viseli. Pető ezt magától
4206    2|                    hirtelen szökéssel ismét a galambokra terelte a szót.~-
4207    2|                  ismét a galambokra terelte a szót.~- Nos, és a pört illetőleg
4208    2|                   terelte a szót.~- Nos, és a pört illetőleg nem változott-e
4209    2|                   illetőleg nem változott-e a véleménye, kedves jurátus
4210    2|                     beszélt az időjárásról, a rossz omnibuszközlekedésről,
4211    2|                rossz omnibuszközlekedésről, a Zampa című operáról, amely
4212    2|                    sából; mereven megmaradt a maga pályáján, és újra meg
4213    2|             pályáján, és újra meg újra csak a nevezetes galambokra tért
4214    2|                  sürgősen elbúcsúzott.~- Ez a dolog sehogy se megy - vakarta
4215    2|                    megy - vakarta meg fejét a lépcsőházban, de azért nem
4216    2|                  nap múlva ismét beállított a háziúrhoz.~Bauernebel éppen
4217    2|                 háziúrhoz.~Bauernebel éppen a kályha előtt állott, és
4218    2|                  állott, és mérgesen szítta a fogát. A diák köszönését
4219    2|                    mérgesen szítta a fogát. A diák köszönését alig viszonozta,
4220    2|          nyugtalanul tipegett egyik lábáról a másikra, és ujjaival a falon
4221    2|              lábáról a másikra, és ujjaival a falon dobolt.~- Úgy látszik,
4222    2|               inkább máskor, Bauernebel úr!~A háziúr türelmetlenül legyintett
4223    2|                     fogja vinni, mert tudja a módját, mikor kell gorombának
4224    2|                     mikor okosnak lenni. Ez a dolgok rendje és veleje.
4225    2|               tartani, s ha az egyikbe vagy a másikba bele­keve­redem,
4226    2|                    másikba bele­keve­redem, a végletekig viszem. Ha például
4227    2|                    pörlök, veszekszem, hogy a végén beleszédülök, és akkor,
4228    2|                 órák hosszat meleg sót kell a gyomromra rakni.~- És használ
4229    2|                 rakni.~- És használ valamit a meleg só? - tudakolta Pető
4230    2|                    Átkozottul csíp - szítta a fogát az aranypolgár. -
4231    2|               aranypolgár. - Úgy csíp, hogy a lélegzetem eláll. Egyébként
4232    2|                   visszatérek, csak lerakom a sós kendőt, mert már épp
4233    2|                   belőle.~Bauernebel átment a szobájába, a földhöz vágta
4234    2|              Bauernebel átment a szobájába, a földhöz vágta a sós kendőt,
4235    2|                  szobájába, a földhöz vágta a sós kendőt, aztán valamivel
4236    2|                Bauernebel úr? - bátorkodott a jogász megkérdezni.~A háziúr
4237    2|           bátorkodott a jogász megkérdezni.~A háziúr homlokerei kidőltek.~-
4238    2|              kíváncsivá tesz - jegyezte meg a jogász, boldogan lélegezve
4239    2|                     hogy ezúttal nem került a galambokra a sor.~Bauernebel
4240    2|                     nem került a galambokra a sor.~Bauernebel elővette
4241    2|                    sor.~Bauernebel elővette a tubákosszelencéjét, a tetejére
4242    2|              elővette a tubákosszelencéjét, a tetejére ütött, aztán megkínálta
4243    2|             mérgesen -, és mondjon ítéletet a gyermeki tiszteletről. Azt
4244    2|                tudomása, hogy Jozefin abban a két szobában, amelynek haszonélvezeti
4245    2|                  pengő forintért kibéreltem a lakatosmestert, hogy egész
4246    2|                 hogy egész nap, egész éjjel a legzajosabb pléheken kalapáljon.~-
4247    2|                     Pető.~- Nos tehát, ezek a lakatosok igen derék emberek
4248    2|                 minek folytán úgy dolgoztak a pörölyeikkel, mintha minden
4249    2|                      Gyakran magam ültem be a boltba őket ellenőrizni -
4250    2|                nemigen volt szükség, hiszen a dörömbözés idáig fölhallatszott.
4251    2|               fölhallatszott. Nos tehát, ez a história, a lakatosok és
4252    2|                   Nos tehát, ez a história, a lakatosok és harangozok
4253    2|                  Jozefin közben majd kibújt a bőréből. Ez a háború. Fogat
4254    2|                   majd kibújt a bőréből. Ez a háború. Fogat fogért, szemet
4255    2|                      De mi történik ma? Már a reggelinél föltűnt nekem,
4256    2|              reggelinél föltűnt nekem, hogy a lakatosi pörölyök meglepő
4257    2|              meglepő szelíden működnek, sőt a csukott ablaknál egyáltalán
4258    2|                 mondok nyomban, és átmegyek a műhelybe. Hát mit látok
4259    2|                    mit látok ott? Azt, hogy a lakatos meg a legényei kalapálnak
4260    2|                     Azt, hogy a lakatos meg a legényei kalapálnak ugyan,
4261    2|                 Jozefin nem vesztegette meg a lakatosokat. Ez tévedés.
4262    2|                    ellenkezőjét cselekedte.~A jogász megcsóválta a fejét.~-
4263    2|            cselekedte.~A jogász megcsóválta a fejét.~- Az ellenkezőjét?~-
4264    2|           ellenkezőjét. Mikor megindítottam a nyomozást a nem eléggé erélyes
4265    2|                   megindítottam a nyomozást a nem eléggé erélyes kalapálás
4266    2|                    erélyes kalapálás miatt, a következő épületes dolgok
4267    2|           idefigyelni. Két hónappal ezelőtt a lányom megfogta volt az
4268    2|               lányom megfogta volt az utcán a lakatost, és így szólt hozzá: „
4269    2|                  hozzá: „De alaposan tud ön a pöröllyel bánni, kedves
4270    2|                  Meghiszem azt” - hencegett a lakatos, nagyot mulatva
4271    2|                 nagyot mulatva magában. „És a legényei is derekasan működnek,
4272    2|             működnek, Jager úr” - szól újra a lányom. „Ó! Azok is!” -
4273    2|                       Ó! Azok is!” - feleli a laka­tos sunyítva. Ekkor
4274    2|                   Ekkor Jozefin mosolyog, s a pénztárcájából húsz forintot
4275    2|                     én borzasztóan szeretem a pörölyök működését hallani.” „
4276    2|                hallani.” „Szereti?” - kérdé a lakatos csodálkozva. Jozefin
4277    2|                szeretem - feleli -, mert ez a lárma a munkát, az erőt,
4278    2|                   feleli -, mert ez a lárma a munkát, az erőt, a férfiasságot
4279    2|                    lárma a munkát, az erőt, a férfiasságot jelenti, azokat
4280    2|                férfiasságot jelenti, azokat a tényezőket, amelyek a világot
4281    2|                azokat a tényezőket, amelyek a világot fönntartják. Nekem
4282    2|                 zene, olyan, mint vadásznak a kopó csaholása.” Jäger úr
4283    2|                     csak nagy ostobán, mint a partra húzott harcsa, bámul
4284    2|               harcsa, bámul maga elé. Ekkor a lányom átadja neki a húsz
4285    2|                  Ekkor a lányom átadja neki a húsz forintot, és így szól: „
4286    2|                     itt van húsz pengő. Tíz a magáé, a másik tíz a legényeké.
4287    2|                    húsz pengő. Tíz a magáé, a másik tíz a legényeké. Ezentúl
4288    2|                    Tíz a magáé, a másik tíz a legényeké. Ezentúl minden
4289    2|                   elsején kijár maguknak ez a borravaló, s ha lehet, még
4290    2|                     Mert én nagyon szeretem a pörölyök zenéjét!” De már
4291    2|                      Nincs ennél jobb üzlet a világon. „Köszönöm, nagysá­
4292    2|                   hajlongott tehát szaporán a lakatos. „Kalapálunk mi!
4293    2|                értem - szólt közbe őszintén a diák.~- Mindjárt meg fogja
4294    2|                   hunyorított Bauernebel. - A dolog folytatása a következő.
4295    2|            Bauernebel. - A dolog folytatása a következő. Augusztusban
4296    2|                     következő. Augusztusban a lakatosok, két oldalról
4297    2|              dolgoztak, hogy Vulkán műhelye a süketnémák intézete volt
4298    2|              oldalról kapva gázsit, szintén a legnagyobb erőfeszítéssel
4299    2|                történt, hogy mikor Jäger úr a lénungért jelentkezett,
4300    2|               mester úr! Értésemre esett az a körülmény, hogy ön apámtól
4301    2|                    forintot kap azért, hogy a lehető legnagyobb lármával
4302    2|                     ez?” „Igaz” - vallja be a mester egy kis habozás után.
4303    2|              jelenti ki. - Ez tiszta haszon a pénztárcámra. Miért fizessek
4304    2|              fizessek én havi húsz forintot a kalapálásért, mikor apám
4305    2|                    hogy én roppant szeretem a pörölyök zenéjét hallani,
4306    2|                   ha ez nem kerül pénzembe, a mulatság kétszeres élvezet.
4307    2|                   Ezennel tehát beszüntetem a lénungot.”~- Óriási! - tört
4308    2|              lénungot.”~- Óriási! - tört ki a kacagás a diákból, aki kezdte
4309    2|                 Óriási! - tört ki a kacagás a diákból, aki kezdte érteni
4310    2|                  diákból, aki kezdte érteni a dolgot.~Bauernebel mérgesen
4311    2|                távozott.~Lent már vártak rá a borravalóra éhes segédek. „
4312    2|                       Fuccs!” - szólt rájuk a mester. „Fuccs!” „Mi a fuccs?” -
4313    2|                rájuk a mester. „Fuccs!” „Mi a fuccs?” - kérdik a segédek. „
4314    2|                       Mi a fuccs?” - kérdik a segédek. „Az - jelenti ki
4315    2|                   segédek. „Az - jelenti ki a lakatos -, hogy őnagysága
4316    2|                 ingyen is élvezheti az erő, a munka, a férfiasság zenéjét,
4317    2|                  élvezheti az erő, a munka, a férfiasság zenéjét, tehát
4318    2|                bolondult meg érte fizetni.” A segédeknek erre természetesen
4319    2|                szintén leesett az álluk, de a következő percben már megjött
4320    2|                 Majd, ha fagy! Olyan nincs! A jövőben olyan csöndesen
4321    2|                   fogunk dolgozni, hogy még a légy zümmögését is meg lehet
4322    2|                   olyan óvatosan simogatják a pléheket, olyan finoman
4323    2|                    olyan finoman csapkodják a pörölyöket, hogy az ember
4324    2|                Petőből elemi erővel tört ki a nevetés.~- No, őnagysága
4325    2|               harsogta. - Micsoda eszme! És a lakatosok csakugyan elhitték
4326    2|                lakatosok csakugyan elhitték a munka zenéjéről szóló mesét?~-
4327    2|                      hanem rajban követelik a Jozefin további húsz forintját,
4328    2|                   gazdag úrihölgyet! És így a jövőben nekem ez a mulatság
4329    2|                   És így a jövőben nekem ez a mulatság havi negyven osztrák
4330    2|                  mit szól ehhez, humillime?~A diák a szemét törölgette.~-
4331    2|                    ehhez, humillime?~A diák a szemét törölgette.~- Azt
4332    2|                 hogy vele szemben ön mindig a rövidebbet fogja húzni.~
4333    2|                Bauernebel szippantott egyet a burnótból.~- No, no - jegyezte
4334    2|                 Tempora mutantur. Aminthogy a galambokkal szintén rendet
4335    2|                    Petőnek egyszerre elmúlt a jókedve. Visszaröpültek
4336    2|                     jókedve. Visszaröpültek a galambok! El! Gyorsan el!~-
4337    2|                   lehetett kifogni. Elállta a diák útját, megfogta a kabátja
4338    2|              Elállta a diák útját, megfogta a kabátja gombját, azzal szépen
4339    2|                     har­madszor is elővette a tubákosszelencét, harmadszor
4340    2|             tubákosszelencét, harmadszor is a fedelére ütött, és harmadszor
4341    2|                     elkeseredve szippantott a burnótból.~Bauernebel egy
4342    2|          aranypolgár még egyszer körüljárta a szobát, aztán így folytatta:~-
4343    2|                 ajtót nézegetve. - És mi ez a Quastl úr?~Bauernebel újabb
4344    2|                találkozásomat Quastl úrral. A dolog így történt: a napokban,
4345    2|                 úrral. A dolog így történt: a napokban, egy esős, kellemetlen
4346    2|                   esős, kellemetlen délután a Harmincad utcánál beszálltam
4347    2|                  Kívülem nem volt senki más a kocsiban, s így döcögtünk
4348    2|                   kocsiban, s így döcögtünk a Deák utcáig. A templom előtt,
4349    2|                    döcögtünk a Deák utcáig. A templom előtt, a kofáknál
4350    2|                    utcáig. A templom előtt, a kofáknál valaki megállítja
4351    2|                  kofáknál valaki megállítja a kocsit, s fölszáll egy pápaszemes,
4352    2|                 piros képű fiatalember, aki a jól nevelt emberek udvariasságával
4353    2|                 honnét jön, hova megy ebben a rossz időben, hogy mit szól
4354    2|                 rossz időben, hogy mit szól a rossz kövezethez és így
4355    2|              mutatta be, kijelentette, hogy a kalapkereskedőtől jön. „
4356    2|           októberben?” „Igen.” Nem értettem a dolgot. „Kegyed azt hiszi,
4357    2|                     szól ehhez ön, Pető úr?~A diák vállat vont.~- Azt,
4358    2|             Bauernebel mosolyogva rázta meg a fejét.~- Tévedni tetszik,
4359    2|                  ami azonnal kiderült abból a magyarázatból, amelyet új
4360    2|         magyarázatból, amelyet új ismerősöm a sajátos vásárláshoz fűzött.
4361    2|                 sajátos vásárláshoz fűzött. A megfejtés a következő: Quastl
4362    2|             vásárláshoz fűzött. A megfejtés a következő: Quastl úr azért
4363    2|          szalmakalapot, minek következtében a szalmakalap ára hihetetlenül
4364    2|                    nak arra, hogy eljön még a május, amikor szalmakalapra
4365    2|                   igenis, tudta, hogy eljön a május, hogy akkor kalapra
4366    2|                    kalapra lesz szüksége, s a tények megállapítása mellett
4367    2|                 bölcsen cselekedett, amikor a divatcikket októberben fele
4368    2|               mosolygott gúnyosan Pető, aki a szalmakalap csodálatos történetében
4369    2|              hasonlót keveset lehet találni a mai világban...~Ez célzásnak
4370    2|            humillimus - mosolygott gúnyosan a háziúr -, erre már magam
4371    2|              tudniillik nagy sörivó, él-hal a komlós italért. Ez az ő
4372    2|               alfája és omegája, akár önnek a pörlekedés. De ne kalandozzunk
4373    2|                    újságban, hogy Pilsenben a sör fél literje három krajcárral
4374    2|                kérdi ön. Azért, mert ha ott a fél liter három krajcárral
4375    2|                    felelt az aranypolgár. - A sör és a szalmakalap oly
4376    2|                     aranypolgár. - A sör és a szalmakalap oly messze állanak
4377    2|                 egymástól, mint az erény és a bűn. S ezért ez a csodálatos
4378    2|                  erény és a bűn. S ezért ez a csodálatos történet nem
4379    2|                esetleg Fabriczius utódjául.~A diák tágra nyílt szemmel
4380    2|                  annyira szüksége van, mint a mindennapi kenyérre, a levegőre,
4381    2|                 mint a mindennapi kenyérre, a levegőre, a vízre. Azzal
4382    2|            mindennapi kenyérre, a levegőre, a vízre. Azzal indokolom,
4383    2|                 élni, s azzal, hogy e célra a báránytermészetű Fabricziusnál
4384    2|                     nem sodortatta ki magát a kerékvágásból.~- Nagyon
4385    2|                       Nagyon szép - felelte a mellényét simogatva -, majd
4386    2|                   úr, gyakran fején találja a szöget. Lehet, hogy most
4387    2|                     Quastl úr mégis átveszi a jogi ügyeim kezelését, sőt
4388    2|                  akit képesnek tartok, hogy a galambpört lábra állítja!~
4389    2|                   galambpört lábra állítja!~A galambok!~Pető lelki szeme
4390    2|                 Maurer csizmadia hagyatéka, a sárgásveres, haragoszöld
4391    2|                    szürke pöttyös galambok, a bélyeges papirosok, a vég
4392    2|             galambok, a bélyeges papirosok, a vég nélküli bírói ítéletek,
4393    2|                     körülkeringtek-forogtak a szoba gyér világításában.
4394    2|                 világításában. Nem, nem! El a galambokkal! A diák visszavonhatatlanul
4395    2|                      nem! El a galambokkal! A diák visszavonhatatlanul
4396    2|                 engedelmével tehát távozom.~A háziúr kezet nyújtott, de
4397    2|                     még egy kísérletet tett a menekülő visszatartására.~-
4398    2|                  nézetemet? - szerénykedett a vendég. - De csak nem a
4399    2|                     a vendég. - De csak nem a galambokat illetőleg?~Az
4400    2|                     Az aranypolgár megrázta a fejét.~- Nem, nem a galambokat
4401    2|                megrázta a fejét.~- Nem, nem a galambokat illetőleg. Egy
4402    2|                    szavaiból le tudja vonni a levonandókat, elég értékes
4403    2|            illetőleg?~- Tessék?! - kérdezte a diák tágra nyílt szemmel. -
4404    2|                   ne szemelhetném ki vőmül?~A diák még mindig nem találta
4405    2|                 közelebbről az ügyvéd urat?~A háziúr a szekrényből egy
4406    2|                    az ügyvéd urat?~A háziúr a szekrényből egy csomó írást
4407    2|              emberekről első percben megvan a véleményem, amely ritkán
4408    2|                 úrról. Egész halmaz, s mind a lehető legjobbak. Valamennyien
4409    2|                   látom tehát az akadályát, a leányom miért ne lehetne
4410    2|                 boldog hasonló alapon?~- De a szív? - vetette ellen Pető. -
4411    2|                       vetette ellen Pető. - A szívnek is vannak jogai.~
4412    2|                     aranypolgár nevetett.~- A szeretet: a megszokás, fiatal
4413    2|                     nevetett.~- A szeretet: a megszokás, fiatal barátom;
4414    2|                 fiatal barátom; az ilyesmin a lányom bizonyára túlteszi
4415    2|                    jómagam sohase hajlottam a regényeskedéshez, ilyesmi
4416    2|                   regényeskedéshez, ilyesmi a Bauernebeleknél nemigen
4417    2|            hozzátette:~- Egyébként pedig ez a dolog még csak terv, amilyent
4418    2|                   azt, hogy mégis jobb lesz a házbérszámadásokat átnézni,
4419    2|                    talán inkább kitisztítja a pipáit, míg aztán a legokosabb
4420    2|             kitisztítja a pipáit, míg aztán a legokosabb gondolatnál megállapodik.
4421    2|                   gondolatnál megállapodik. A tervnek, mielőtt tetté válna,
4422    2|                   előtt egyszerre megjelent a szerencsétlen fagottista
4423    2|                      de valami igazság akad a szavaiban.~- Ön lekötelez,
4424    2|                 Bauernebel úr - hajlott meg a jogász, és végre csakugyan
4425    2|                 bezáródott mögötte, és Pető a folyosón volt. Az ifjú előkotort
4426    2|                    előkotort egy szivart.~- A dolog nem megy, a dolog
4427    2|                szivart.~- A dolog nem megy, a dolog sehogyan se megy -
4428    2|                 elkeseredéssel, és mérgében a falon húzta végig a gyufát.~
4429    2|                mérgében a falon húzta végig a gyufát.~12~Az embert a csekélységek
4430    2|                végig a gyufát.~12~Az embert a csekélységek viszik nagy
4431    2|                 elhatározásokra. Nerotonnak a fejére esett alma adott
4432    2|                 esett alma adott indítóerőt a nehézkedés törvényének megállapítására;
4433    2|                törvényének megállapítására; a középkor véres vallási küzdelmeiben
4434    2|               szerelméhez? Semmi. És mégis, a jogász észrevétlenül belelovalta
4435    2|             észrevétlenül belelovalta magát a dologba, terveken, megoldá­
4436    2|              terveken, megoldá­so­kon törte a fejét, és három hétre lemondott
4437    2|                 három hétre lemondott volna a biliárdozásról, ha kifoghat
4438    2|                 arany­polgáron. Lehet, hogy a harcra az a természetes
4439    2|                     Lehet, hogy a harcra az a természetes ösztön hajtotta,
4440    2|                  esetekben mind­annyiunkban a gyöngébb fél javára megmozdul,
4441    2|               javára megmozdul, lehet, hogy a rokonszenv: elég az hozzá,
4442    2|                  rokonszenv: elég az hozzá, a diákban egyre erősebb lett
4443    2|                  diákban egyre erősebb lett a meggyőződés, hogy Tilda
4444    2|                   egymáshoz illenek, s hogy a Nero szerzőjének boldognak
4445    2|                     De hogy és mint lehetne a Bauernebeleket megfogni?~
4446    2|                   hogy rögtön rá nem akadt! A dolog alapjában egyszerű
4447    2|         aranypolgárt meg lehetett fogni: ez a várossal való pöre volt.
4448    2|                  Itt lefőzték, kijátszották a terézvárosi Krőzust, s itt
4449    2|          terézvárosi Krőzust, s itt megtört a hatalma, a pénze, az akarata.
4450    2|                    s itt megtört a hatalma, a pénze, az akarata. Tehát
4451    2|                ember valami újat eszelne ki a galambpörben, ha talán valami
4452    2|                     módon ki tudná javítani a marasztaló ítéletek tömegét?
4453    2|                     lehetne fedezni valahol a Maurer-örökösöket? Vagy
4454    2|                 Vagy ha az ember megtalálná a hagyatékot? Esetleg, ha
4455    2|            hagyatékot? Esetleg, ha az ember a városi statu­tumokból kiböngészne
4456    2|                     intézkedik?~Hiába volt. A Maurer-örökösök elrejtőztek,
4457    2|           Maurer-örökösök elrejtőztek, mint a mezei egér mennydörgéskor,
4458    2|               összeköttetésben állott volna a rejtélyes csizmadiával.
4459    2|                     csizmadiával. Ami pedig a hagyatékot illette, a diák
4460    2|                 pedig a hagyatékot illette, a diák mihamar belátta, hogy
4461    2|                    úr sem tudna megtalálni.~A városi statutumokban se
4462    2|                 paragrafus, amely ez ügyben a reménynek akár csak leghalványabb
4463    2|                   szolgált volna, így tehát a dolog ez oldalról is vigasztalannak
4464    2|                    eszébe jutott valami. Az a valami, ami a legtöbb ember
4465    2|                    valami. Az a valami, ami a legtöbb ember lelkében föltámad,
4466    2|                  minden kötél elszakadt. Ez a valami a bosszú. A bosszú,
4467    2|                kötél elszakadt. Ez a valami a bosszú. A bosszú, amely
4468    2|            elszakadt. Ez a valami a bosszú. A bosszú, amely évez­redek
4469    2|                 egyetlen mód: Bauernebelnek a sarkára kell állnia, és
4470    2|                   meg kell magát bosszulnia a városon, meg kell mutatnia,
4471    2|               Bauernebelhez.~Az aranypolgár a kályha mellett ült, és a
4472    2|                    a kályha mellett ült, és a galambpör aktáit lapozgatta,
4473    2|                   aktáit lapozgatta, amikor a diák beállított hozzá.~-
4474    2|                  beállított hozzá.~- Akar-e a város felett győzni? - kérdezte
4475    2|                 ifjú, in medias res ugorva.~A háziúr szippantott egyet
4476    2|                    háziúr szippantott egyet a tubákosdobozból:~- Hogyne
4477    2|                    galambpörrel, Maurerrel, a hagyatékával, a megszökött
4478    2|                  Maurerrel, a hagyatékával, a megszökött örökösével. Nem
4479    2|                     agyamba fészkelte magát a dolog, és addig nem lesz
4480    2|              gázolok rajta. De ez mellékes. A fődolog az, hogy rájöttem
4481    2|                   fődolog az, hogy rájöttem a dolog nyitjára, mit lehetne
4482    2|                    Nos, mit? - csillant fel a háziúr szeme.~A diák szünetet
4483    2|                csillant fel a háziúr szeme.~A diák szünetet tartott.~-
4484    2|                   érte becsukni - válaszolt a jogász fölényesen. - A bosszúnak
4485    2|            válaszolt a jogász fölényesen. - A bosszúnak okosnak kell lennie;
4486    2|                    lennie; az ostoba bosszú a borbélylegények szerelmi
4487    2|                   szerénykedett Bauernebel.~A diák egy percig gondolkodott.~-
4488    2|             bocsátkozik, akkor pénzt tegyen a mellényzsebébe, mint Zrínyi
4489    2|                   És más az is, ha az ember a szenvedélyének áldoz, mintha
4490    2|                szenvedélyének áldoz, mintha a napi szükségletek fedezéséről
4491    2|               berándul Pestre, és akkor még a kutyája is kávét iszik.
4492    2|                  iszik. Más embernek meg az a passziója, hogy kártyázik,
4493    2|                  elmagyaráztam önnek. Nekem a szenvedélyem, hogy velem
4494    2|                     foghasson senki, s erre a célra - ha kell - áldozni
4495    2|                     kitáguló szemmel bámult a diákra.~- Kátránygyárat?~
4496    2|        Kátránygyárat?~Pető nem vesztette el a nyugalmát.~- Igenis, kátránygyárat,
4497    2|               összefüggésben van az aszfalt a Maurer galambjaival? - kérdezte
4498    2|                kérdezte az elképedt háziúr.~A jogász szerényen mosolygott.~-
4499    2|                     szerényen mosolygott.~- A lehető legegyenesebb összefüggésben,
4500    2|                  van-e kellemetlenebb dolog a világon, mint a következő.