Fej.

   1    1|                   A kertelő agár~(1907)~1~Az ágotai gyöpökön a késő ősz
   2    1|                   a késő ősz dacára élénk az élet. A dércsípte lankákon
   3    1|                élet. A dércsípte lankákon az ágotai agarászegyesület
   4    1|                  ma tartja meg versenyét. Az ünnepségre összegyűlt az
   5    1|                  Az ünnepségre összegyűlt az egész megye, hölgyek, urak,
   6    1|            egy-két harcsabajuszú agarász. Az utóbbiak az éjjeli vonattal
   7    1|        harcsabajuszú agarász. Az utóbbiak az éjjeli vonattal érkeztek
   8    1|           fejezzem ki magamat: próbafutás az estére. Az uraknak még csak
   9    1|            magamat: próbafutás az estére. Az uraknak még csak jókedve
  10    1|                csak jókedve se lett attól az egy-két palack vinkótól,
  11    1|          öntudatos megvetéssel nézegették az ellenfeleket - lent még
  12    1|                   is itt kellett keresni, az igazi harcosok egy cirmos
  13    1|     versenybillikomok állottak, mivelhogy az ebédlőben már nem fértek
  14    1|         évszázadok óta küzdenek egymással az agárver­senyeken, s talán
  15    1|               erejüket. Vége-hossza nincs az ő istállójukból kikerült
  16    1|                 akadtak, olyan csata volt az, amilyet csak Diana tudott
  17    1|              helyből gyorsabbak voltak, s az első poént rendesen ők adták,
  18    1|                   Bárándiak ebei, mutatja az alábbi eset is. Volt a Felvidéken
  19    1|                 Emígy fölnevelődve, Pityu az agarászversenyben teljes
  20    1|                 pompázott, s úgy játszott az agarakkal, mintha egér próbálná
  21    1|                  megkergetni a macskát, s az agarak lennének az egerek,
  22    1|             macskát, s az agarak lennének az egerek, ő meg a macska.
  23    1|                 nem érte. A vége rendesen az volt, hogy az agár vagy
  24    1|               vége rendesen az volt, hogy az agár vagy leállt, vagy megszakadt,
  25    1|                 Két jeles bajnok volt ez; az egyiknek ősei felnyúltak
  26    1|                 nyelvű ördög utána. Nincs az az északi szél, amely az
  27    1|              nyelvű ördög utána. Nincs az az északi szél, amely az ökörfarkkórót
  28    1|                  az az északi szél, amely az ökörfarkkórót gyorsabban
  29    1|         ökörfarkkórót gyorsabban pörgetné az avaron. A folytatást megírni
  30    1|                 nehéz: a lovak nem tudták az agarakat követni, s hamarosan
  31    1|                   a második nap derült ki az eredmény: az agarak után
  32    1|                nap derült ki az eredmény: az agarak után kutató lovászok
  33    1|                  a pocso­lyában érte utol az enyészet, Szotnya egy hosszal
  34    1|            csontjaikra!~De térjünk vissza az ágotai gyöpre, hiszen az
  35    1|                  az ágotai gyöpre, hiszen az agárverseny ezalatt tán
  36    1|                 bíró meg a két első agár!~Az urak fölkapnak lovaikra,
  37    1|                  bordáin meglátszik, hogy az agarászó idény meglehetősen
  38    1|                 olyan komolysággal figyel az előtte pórázon vezetett
  39    1|                    hogy hébe-hóba valamit az ábrázatukhoz emelnek. Úgy
  40    1|            látócsövet, máskor a csutorát.~Az első pár csakhamar nyulat
  41    1|               eleresztik a kravátlikat, s az agarak mellkasukkal a földet
  42    1|                 egy miatyánkot elmondani, az egyik agár, amely úgy dolgozott
  43    1|                  fogaival, mint a suszter az árral, már beszámolt a nyúllal.~-
  44    1|         Fönnmaradt a Tigris - hirdette ki az eredményt a bíró.~A Tigris
  45    1|                 akasztani a helyébe, vagy az oroszlánnak csörgősapkát
  46    1|                 de két szélsőség. A kutya az a kuvasz, amely csirkeólat
  47    1|                   és sonkacsontot lop, de az agár az sportsman, aki a
  48    1|              sonkacsontot lop, de az agár az sportsman, aki a széllel
  49    1|                szerez.~Mielőtt a társaság az újabb pár agárral nekiindult
  50    1|                  agárral nekiindult volna az avarnak, a község irányában
  51    1|                  ménkő nagy trapper húzta az alkalmatosságot, amelynek
  52    1|                  tehát Balsai-fogat, mert az az ő színük. Kék és piros
  53    1|               tehát Balsai-fogat, mert az az ő színük. Kék és piros volt
  54    1|                   a kocsisok bundája, sőt az ifiúr kravátlija meg mellénye.
  55    1|                mint látszik, megbecsülték az adományozott címert: ha
  56    1|                gazdáját közelebbről.~Maga az ifiúr, Balsai Náci, voltaképp
  57    1|         házasodott meg, s a nagyságos úr: az édesapja pedig még élt.
  58    1|               akkor lesz nagyságos úr, ha az öreg bevonul a balsai kriptába.
  59    1|                bevonul a balsai kriptába. Az ifiúr az éjjel kissé elszórakozott,
  60    1|                 balsai kriptába. Az ifiúr az éjjel kissé elszórakozott,
  61    1|                megkésett. Mit se tesz ez; az összevetésnél agara úgyis
  62    1|               csinálnak a többi kuvaszok, az Balsai uramat nemigen érdekelte.
  63    1|                   a Bárándiak agara. (No, az agár, és nem kuvasz - koncedálta
  64    1|                   koncedálta nagy nehezen az ifiúr.) De a többi, az bliktri:
  65    1|            nehezen az ifiúr.) De a többi, az bliktri: rattler, dakszli
  66    1|        Balsaiaknak természetesen derogál.~Az úrfi csöndesen hajtotta
  67    1|                 ahogy Pontius Pilátussal. Az agár csöndesen tudomásul
  68    1|            tudomásul vette mindezt, s még az utolsó, kissé sajátságos
  69    1|               kocsi is Balsaiakat hozott: az ifiúr édesapját, Kázmért,
  70    1|          huszonkét évvel később született az ifiúrnál.~A családfőt szállító
  71    1|                szóval megemlékezzem róla.~Az alkalmatosság, legyünk igazságosak,
  72    1|          készíttette annak idején, amikor az ónodi országgyűlésre ment:
  73    1|            esztendős jubileumtól. Ábrahám az ónodi gyűléskor már törődött
  74    1|        bőrszerkezet elszakadt, és Ábrahám az első zökkenésnél lepottyant
  75    1|                   lepottyant a nyeregből, az ükapa inkább szekeret építtetett,
  76    1|                  a mozgó szálában. Amikor az öregúr meghalt, a kocsit
  77    1|                 kocsit a fia örökölte, de az is csak fehér fővel használta,
  78    1|             egérszürke lett, amely színre az évtizedeken át kiállott
  79    1|                 sávokat húzott, amiért is az ifjúság a szekeret zebrának
  80    1|                  akkor ereszkedett le, ha az ajtót kinyitották. A kocsi
  81    1|                    a rugókat ugyanis csak az ónodi országgyűlés után
  82    1|           lehetett rajtuk kitekinteni, ha az ember fölkelt. Különle­gessége
  83    1|         pipatóriumra és pincetokra esett, az ember azt hihette volna,
  84    1|            mindenki a családban, s amikor az ebek a tarlón utána vetették
  85    1|                 ha nyitott kocsin ment ki az agarászatra, és elcsevegett
  86    1|               agarászatra, és elcsevegett az urával, a nyulak időnek
  87    1|                   nemes famíliához illik: az ágotai híres agarászbálon.
  88    1|             korukban a párducot juttatták az ember eszébe, de gondolkodás
  89    1|               volt, hogy róluk származott az alábbi inszurrekcióbeli
  90    1|                 postáskönyvben felbukkan. Az inszurrekciós urak ugyanis
  91    1|                   ne vedd rossz néven, de az orrod akkora, hogy kirí
  92    1|              verekedés, véres bosszú járt az orr nyomában, amíg végre
  93    1|           röstelkedett volna, elhencegett az orrával.~- Olyan az, atyámfia -
  94    1|           elhencegett az orrával.~- Olyan az, atyámfia - úgymond -, mint
  95    1|                 Wittelsbachok görbe füle. Az Úristen adta, hogy messziről
  96    1|           láttatok már sasorrú parasztot?~Az emberek azt mondták: ebbe
  97    1|             vannak hasonló példák, legyen az Könyves Kálmán vagy Vak
  98    1|          Balsaiakat nem pisz­kálták többé az ábrázatuk miatt, sőt voltak,
  99    1|                 arisztokrata vonás legyen az ábrázatán.~De hadd térjek
 100    1|                  térjek vissza Klárikára.~Az ifjú leánynak nemcsak az
 101    1|                  Az ifjú leánynak nemcsak az orra, de az egész arca szép
 102    1|              leánynak nemcsak az orra, de az egész arca szép volt: félig
 103    1|              hajjal és égszínkék szemmel. Az ellentmondó vonások dacára
 104    1|                ellentmondó vonások dacára az ábrázat mégis szabályos
 105    1|                  lélekkel elmondani. Hogy az ellentét közte és a család
 106    1|                   bebizonyította: egyszer az apja azon kapta rajta, hogy
 107    1|                 Egy agár szolgáljon, mint az uszkárok szokták! Talán
 108    1|                sem tudott összebarátkozni az agarakkal, és nem látta
 109    1|              süldő nyulat? Hiába vitte ki az ifiúr, no meg az öreg is
 110    1|                 vitte ki az ifiúr, no meg az öreg is a házi vadászatokra,
 111    1|              pokoli üvöltéssel lovagoltak az agarak után, ő megállott
 112    1|     egykedvűséggel nézett maga elé, s míg az öregúr meg a nagyasszony
 113    1|                   és alaposan unatkozott.~Az ifiúr ezalatt már megérkezett
 114    1|                    Dehogyis beszélt volna az agaráról; a diszkrét milliomos
 115    1|                   tisztelettel néztek föl az ifiúrra, s csak nagy sokára
 116    1|                  kiskorú sportsman:~- Hát az agarad mit csinál, Náci
 117    1|                   mit csinál, Náci bácsi?~Az ifiúr csak úgy félvállról
 118    1|                  Fidibusz híres unokáját. Az agár higgadtan fogadta őket.
 119    1|                  de közelebb menve hozzá, az embernek szembeötlött hatalmas
 120    1|            acélkemény, száraz csontozata. Az ifjúság csodálkozva járta
 121    1|                Bodrogközzel. Így legalább az egyik már az első összevetésnél
 122    1|                 Így legalább az egyik már az első összevetésnél leesik,
 123    1|                hol van a derék Bodrogköz?~Az urak körültekintenek a látóhatáron,
 124    1|          körültekintenek a látóhatáron, s az egyik látcső végre szerencsésen
 125    1|                van, a versenyzők arcát ez az árnyék sötétté tette, borús
 126    1|                   megtenni - mihaszna, ha az ember a Balsaiakkal meg
 127    1|                    Hiszen még hagyján, ha az agaruk gyöngébb a másikénál,
 128    1|                  fenevadak semmin hagyják az ellenfelüket, s ezt a szégyent
 129    1|                ügyesen, mint a cirkuszban az istállómester ostora elől
 130    1|                    kötelességemnek tartom az olvasónak a verseny egyik
 131    1|                bírót is bemutatni.~Miután az öreg Pataki bácsi előrehaladott
 132    1|                  nyár folyamán lemondott, az ágotai agarásztestület új
 133    1|                 kölykök hétévesek voltak, az apjuk lóra ültette őket,
 134    1|                   kivitte őket agarászni. Az ábécét még nem ösmerték,
 135    1|                lettek, a kisujjukban volt az egész agarásztudomány. Miután
 136    1|                hogy bebocsáttatást kérjen az agyba, a Bogdány fiúk, hogy
 137    1|                  nem volt csekélység őket az érettségin meg az alapvizsgákon
 138    1|         csekélység őket az érettségin meg az alapvizsgákon átsegíteni,
 139    1|           fiatalember ez idő szerint bíró az ágotai gyöpön. Meg kell
 140    1|               ravasz telivérhez, amelynek az agarászás is nagy mulatsága,
 141    1|                 mulatsága, de még nagyobb az, hogyha idegen ló a közelébe
 142    1|          elsőrangú.~Most, hogy bemutattam az agártörvényszék elnökét,
 143    1|            elnökét, ismét visszatérhetünk az ágotai gyöpökre, amelyeket
 144    1|             burkolt őszi nap fakóvá tesz. Az apró csatározások lefolytak,
 145    1|                 társaság mozgolódni kezd.~Az urak egymás után szállanak
 146    1|              selymes haját meg­lobogtatja az őszi szél, míg a „zebra”,
 147    1|                nagy zökkenéssel iparkodik az északi dombra. Az ifiúr
 148    1|               iparkodik az északi dombra. Az ifiúr egy nagy fejű, tarka
 149    1|                   meggyőződött róla, hogy az ifiúr kezében ott virul
 150    1|                   ifiúr kezében ott virul az elmaradhatatlan bikacsök.~
 151    1|                  szép előadásokat tartott az agárnak, de most egy szót
 152    1|                 csak akkorákat nyel, hogy az ádámcsutkája belépattog.
 153    1|           hidegtől, amely kétszeresen fáj az agárnak, miután egész éjjel
 154    1|                  Átkozott vendégfogadó is az a „Két korona”: három helyen -
 155    1|                muzsika egész éjjel; kutya az, aki aludni tud ilyen zenebonában!
 156    1|                    hogy a cigányok sátora az éjjel leégett, ami éppenséggel
 157    1|              éppen a túlsó oldalról.~Elöl az öreg Bárándi, nyomában az
 158    1|                 az öreg Bárándi, nyomában az egész família, vagy egy
 159    1|                 ordítani! No de a Náci se az utolsó; ha ő kiereszti a „
 160    1|                      még ha megdöglött is az az agár, akkor is még egyszer
 161    1|                   még ha megdöglött is az az agár, akkor is még egyszer
 162    1|           pecéreknek, hogy menjenek előre az agarakkal. Amint így visszafordul,
 163    1|                 most tiszteli meg először az agarászatot jelenlétével,
 164    1|             elindulnak keresztbe a réten. Az agarak sólyomszeme várakozással
 165    1|                  hátra, és úgy Náci, mint az öreg Bárándi hely­ben­hagyólag
 166    1|                   kellett hátrafordulnia, az elég ok a haragra.~A csapat
 167    1|           lovászok, zsebkendővel fogva át az agarak nyakát, hogy adott
 168    1|               ereszthessék őket, mögöttük az ifjúság, készen, hogy a
 169    1|                aki mentől későbbre odázza az érdekfeszítő helyzet elintézését.
 170    1|             döfött a tarka oldalába, hogy az „öregúr”, amely pedig sok
 171    1|                    És hogy tud haragudni: az arca kigyúl, és az orrcimpái
 172    1|             haragudni: az arca kigyúl, és az orrcimpái megreszketnek.
 173    1|                  Aki nagyon tud gyűlölni, az nagyon tud szeretni, gondolja
 174    1|                   ő se a legutolsó legény az agarászok közt? Amint így
 175    1|                  délnek.~Balázs fölemelte az ostorát, rámutatott a guruló
 176    1|                  Hajrá, Bodrogköz! Hajrá!~Az agarak ugyan pillanat alatt
 177    1|         jobbra-balra forduljon, vágtatott az agarak után. A bíró mögött
 178    1|            kilométernyi távolságban volt, az mind fölkelt, és megrémülve
 179    1|                    a Balsaiak hörögtek, s az ember itt méltányolni tanulta
 180    1|                  nyúl egyenesen futott, s az agaraknak nagy darabot kellett
 181    1|                mulatságból. Hiszen vannak az életben más célok is, mint
 182    1|                 lesz, ha itt kiadjuk mind az erőnket és ambiciónkat?
 183    1|             Egyszerre aprók lettek előtte az emberek, s szép ajka körül
 184    1|                poroltak volna ki. Ez volt az első poén, s Mátyás királyunk
 185    1|             nyulat beérte. A Bárándi fiúk az ostorukkal integettek, a
 186    1|                  a tarkát, mintha ő volna az oka a szégyennek. A szegény
 187    1|                   együtt kitöri a nyakát. Az urak, mint mondom, már csak
 188    1|                mondom, már csak hápogtak, az egyetlen, aki még kiabálni
 189    1|                  aki még kiabálni tudott, az Náci volt. Jól kipróbált
 190    1|                   kipróbált torok volt ez az övé, kicserezte a hűvös
 191    1|                  rikkantott agarára, hogy az rémülten húzta be a farkát,
 192    1|                termett a cirmossal, amely az előbbi dühös vágásba fektetve
 193    1|         párhuzamos vonalban kezdett futni az áldozattal.~Micsoda izgatottság
 194    1|         mesterfogások: a keresztbe vágás, az agár erejének és ítélőképességének
 195    1|            legszebb bizonysága, amikor is az üldöző a nyúltól pár lépésnyire
 196    1|             amidőn bekövetkezettnek látja az időt, egyszerre keresztbe
 197    1|               derekát átnyalábolja. Ritka az ilyen agár, s akinek van
 198    1|                    most már a fekete lesz az úr. Kormos azonnal tisztában
 199    1|                   fiúk diadalittasan. Míg az ő agaruk vígan dolgozott,
 200    1|                 vérző körömmel iparkodott az ellenfél után.~Mint eddig
 201    1|                való, igen derék nyúl volt az, amelyért a vetélkedés folyt.
 202    1|                vetélkedés folyt. Meg volt az kenve minden hájjal, tudott
 203    1|       reputációjáért. Kivált a Bodrogköz, az vele érzett a Bárándiakkal.
 204    1|                   magát, s látszott rajta az elkeseredés, a szilaj akarat,
 205    1|          közeledett a feketéhez, s amikor az egy vágással kissé oldalt
 206    1|                 Bodrog­köz, a Bárándiak s az egész közösség lázas izgatottsága
 207    1|             farkát, ami biztos jele, hogy az agár beadja a kulcsot. Szentséges
 208    1|              harag, a düh, a szenvedély s az a biztos ígéret, hogy a
 209    1|              biztos ígéret, hogy a fekete az első gémeskútra akasztatik
 210    1|                hogy társa közelébe érjen; az ő körme is letört, a nyelve
 211    1|                   a bíró volt közvetlenül az agarak mögött, a Bárándiak
 212    1|                 Éljen, éljen! - szuszogta az ifiúr, és odaérve Kormoshoz,
 213    1|                   a győzelem biztos volt: az első poént ugyan Bodrogköz
 214    1|                bíró lova a kocsikhoz ért, az izgatottság moraját néma
 215    1|                   szegeződött. Így lesték az istenek Zeus szavát, amikor
 216    1|               ítélt.~Bogdány megállította az öreg telivért, és nyugodtan
 217    1|         Balsaiakkal!~Vége itt a világnak! Az emberek elnémultak a meglepetéstől,
 218    1|                    mert ami most történt, az rettenetesebb, hihetetlenebb,
 219    1|        rettenetesebb, hihetetlenebb, mint az özönvíz. Egy Balsai-agár
 220    1|                  A fák nem roppannak meg? Az agarak nem változnak át
 221    1|             kravátlija csöndesen lobogott az őszi szellőben.~- No, hát
 222    1|                 bőréből. Mekkora bőr lesz az: belefér négy zsák krumpli!~
 223    1|                 néma arcokról. Megvakarta az orrát, ami nála a harag
 224    1|                   álarcosbálban sem illik az emberre ráfogni, hogy a
 225    1|             ráfogni, hogy a nagyapja vagy az apja tolvaj volt, avagy
 226    1|                igen hangosan káromkodott.~Az ifiúr egy pillanatig még
 227    1|               robogott a bíróhoz, aki már az új harcokra következő agarak
 228    1|              dühtől fuldokolva kivágta:~- Az én agaram kertelt, Bogdány
 229    1|                  kertelt, Bogdány Balázs? Az én agaram?!~A fiatalember
 230    1|                   mikor ötlik fel a nyúl.~Az ifiurat e hidegvér láttára
 231    1|              család ezt a sportot űzi, de az agarai mindig becsülettel
 232    1|             süveget emelt előttük, Csákón az ország nagy férfiai megkoszorúzták
 233    1|                  feneketlen mocsárba löki az egész agár­dicsőséget, évszázadok
 234    1|            évszázadok érdemeit, sőt magát az agarászó családot is, Fidibusszal,
 235    1|            törökökhöz, és rabláncra fűzte az egész famíliát: bosszúvágya
 236    1|             pillanat alatt elrobogtak, és az ifiúr hosszú orral, tajtékot
 237    1|            kezdett, mint a tapsifüles, ha az agarak körmei közé kerül.~
 238    1|              minderről nem tudott semmit. Az első hajtásnál már megunta
 239    1|              mulatságot, és ahelyett hogy az agarakat követte volna,
 240    1|                  követte volna, kiügetett az országútra, amely jobbra-balra
 241    1|           északnak. A tájkép csinos volt: az út itt-ott fehér kőhidakon,
 242    1|                  parasztkocsi, megrakodva az irtás gallyaival, a tél
 243    1|                 fiatal leány nem szerette az agarászatot, még otthon
 244    1|                    már kutyákról hallott, az első szó, amit megtanult,
 245    1|                    ez volt, hogy „hajrá”, az első öröm, amit szülői arcon
 246    1|                    amikor Pille megnyerte az országos versenyt, az első
 247    1|           megnyerte az országos versenyt, az első szomo­rúsággal Lázsiás
 248    1|    megnyilatkozása óta nem volt nap, hogy az agárral százszor ne találkozott
 249    1|                   jó, milyen rossz ez meg az az alom, a falakon csupa
 250    1|                    milyen rossz ez meg az az alom, a falakon csupa agárkép
 251    1|                   csupa agárkép csüngött, az udvar tele volt csúnya agárkölykökkel,
 252    1|               agarakért írtak, a vendégek az agarakat dicsérték, az ellenségek
 253    1|           vendégek az agarakat dicsérték, az ellenségek az agaraikat
 254    1|                  dicsérték, az ellenségek az agaraikat irigyelték...~
 255    1|              szállóba lovagolt. Este lesz az agarászbál, jó, ha még egyszer
 256    1|               minden holmija?~Együtt volt az mind, a hófehér selyemderék,
 257    1|                  velük hozott szobaleány, az Ancsa. Derék gömöri lány
 258    1|                 annak idején ostoba, mint az éj, de a Balsai-háznál,
 259    1|                   nem, őbelé is beleütött az agárbacilus, és így most
 260    1|                Ancsa megcselekedte: amint az agarak elugrottak, ő is
 261    1|                tehenek tejét, s egy ízben az ő istállójuk ajtajába is
 262    1|                    Bizonyosan kuvasz volt az apja!~- Nem volt kuvasz -
 263    1|                beh nagyszerű! Megdőlt hát az agárdicsőség, megadták a
 264    1|                 amelyről azt hitték, hogy az egész világ szeme rajta
 265    1|                 kártyavárat, széjjelüssön az értéktelen cserép között,
 266    1|                   Neki volt hát bátorsága az előítéletet megdönteni,
 267    1|                  üres hiúság, bolond tánc az arany kutya körül, túlzássá
 268    1|                   akaratot. Ó, be szép is az, ha vala­kiben ennyi szókimondás
 269    1|              odament kézitáskájához, ahol az ékszereit őrizte. Kivett
 270    1|                  korábban megtelt a terem az agarászokkal, akik gyorsan
 271    1|                híres agarászbál színhelye az ágotai szálló ütött-kopott
 272    1|                    patkó alakban állottak az asztalok, a díszhelyen csillogott
 273    1|                  úgy verte, mint a macska az egeret.~A szálló tele volt
 274    1|             vitatkozó csoportokkal, ahogy az már ilyenkor szokás. Az
 275    1|                   az már ilyenkor szokás. Az igazsághoz híven meg kell
 276    1|            gőgjükben már azt hitték, hogy az agaraik csak tüszkölnek
 277    1|           végeznek velem!~Hátrább ezekkel az agarakkal! Nagyon helyes,
 278    1|              akármilyen szégyen is legyen az, mégiscsak kertelt. A legtöbben
 279    1|                jobban esett nekik, mintha az ő agaruk verte volna le
 280    1|                 bálra? - kérdezte hetykén az a fiatalember, aki délelőtt
 281    1|              végtelen tisztelettel nézett az ifiúr kék és piros mellényére.~-
 282    1|                 haragosan, szilajon, akár az ónodi országgyűlésen. Érezték
 283    1|               Érezték a seb nagyságát, és az arcuk lánggal égett: itt
 284    1|                   itt tenni kell valamit! Az ősi virtus forgott szóban,
 285    1|                   csöndes novemberi estén az elhunyt Balsaiak bizonnyal
 286    1|             várják, hogyan védelmezik meg az utódok az ősök szerzette
 287    1|                  védelmezik meg az utódok az ősök szerzette virtust.
 288    1|               szerzette virtust. Bizonyos az is, hogy itt vannak az egykori
 289    1|           Bizonyos az is, hogy itt vannak az egykori agarak is, a Fidibusz,
 290    1|          kavarodás lenne!~A tanácskozáson az élők közül jelen voltak
 291    1|       valamennyinek hatalmas orr virított az ábrázata közepén. Amikor
 292    1|                  Balsai Kázmér elfoglalta az elnöki széket, a hangulat
 293    1|            bevárni, hogy a pater familias az összejövetel célját vázolja.
 294    1|              összejövetel célját vázolja. Az elnök komor szavai után
 295    1|            emeletet zuhanva, fejjel esett az első emeletre. A kőlépcső
 296    1|                  maga kontójára folytatja az esetet. A kuruc hazasietve,
 297    1|                   óra múlva köszöntött be az új csemete. A kaszinóban
 298    1|               fiát. Így került egy Izidor az ősi családfa árnyékába.~
 299    1|                  találkozott.~Végre ismét az elnöklő Kázmér vette át
 300    1|                  revolverrel felel, ettől az embertől, a délelőtti esetet
 301    1|                fejemmel, maradjunk inkább az ész fegyvereinél, ezekkel
 302    1|                 cirkuszi oroszlán, amikor az állatszelídítő előbb korbácsütésekkel
 303    1|                 mielőbb be is következik. Az első alkalom már meg is
 304    1|                  mondatot, elmosolyodott.~Az arcok felderültek, mégiscsak
 305    1|                 felderültek, mégiscsak jó az öreg a háznál, ő a legravaszabb
 306    1|               erőszak nem ér annyit, mint az ész. Itt van például Kálmánka,
 307    1|                  hogy aki vele összeakad, az eleve csinálja meg a testamentumot,
 308    1|               magukat Kázmér vezetésének. Az ő indítványára egy szűkebb
 309    1|               mindnyájan hozzájárultak, s az értekezlet „az elnök éltetésével
 310    1|           hozzájárultak, s az értekezlet „az elnök éltetésével véget
 311    1|                   éltetésével véget ért”.~Az idő nyolcra járt, amikor
 312    1|                   fel, és minden tekintet az újonnan érkezettekre irányult:
 313    1|                  délelőtt tizenegy órakor az ágotai gémeskútnál történendő
 314    1|                   agárakasztáshoz... Maga az ifiúr, bár belülről ecetesebb
 315    1|                   belülről ecetesebb volt az ecetnél, kívülről mézédes
 316    1|         miegymáshoz hasonlítva őket, hogy az ember öccsével, a költővel
 317    1|                  pattan szét a gránát.~De az eseményszomjas közönséget
 318    1|           közönséget újabb csalódás érte: az ifiúr már messziről Balázs
 319    1|                 Szégyenlem, de meghajolok az igazság előtt... Marad­junk
 320    1|          fiatalemberrel. Bogdány nem volt az a legény, akit könnyen meg­
 321    1|                  és kötve hitt a komának. Az öreg Balsai Kázmér egy oszlop
 322    1|                  szót váltott vele. Égett az arca a szégyentől, de azért
 323    1|          Kormos-esetről... Mire nem képes az ember egy kutyáért!~A vacsora
 324    1|                   asszonyokat vigasztalta az a tudat, hogy a város kereskedő,
 325    1|           hivatalnok kisasszonyai, vagyis az úgynevezett középosztály
 326    1|                  és most bizonyára sárgák az irigységtől. Hogy fognak
 327    1|               nekik:~- Reggelig mulattunk az agarászbálon... Olyan fess
 328    1|                    mint mindenkit, akinek az életben nincsenek komolyabb
 329    1|        korrupcióról, míg bal szomszédja - az a bizonyos szerelmes unokaöcs -
 330    1|                   mégiscsak különb ember, az nem fitogtatja szomszédnője
 331    1|                Bárándi família dicsősége. Az öreg Bárándi valahányszor
 332    1|                 öreg Bárándi valahányszor az agarát éltették, fölállott,
 333    1|              vigyázott Kálmánkára, nehogy az sokat nézzen a pohár fenekére,
 334    1|               nézzen a pohár fenekére, és az éjféli csatánál esetleg
 335    1|            matematikai professzor.~Amikor az utolsó szónoklat is elhangzott,
 336    1|                   pincérek széjjelszedték az asztalokat.~Balázs helyénvalónak
 337    1|                   hogyha igazságos voltam az agarászokkal, udvariatlan
 338    1|      kiegyenlíti-e a másik erényt? Kérdés az is, vajon az egész agarászás
 339    1|               erényt? Kérdés az is, vajon az egész agarászás megéri-e,
 340    1|                  és könnyedség ragyogott: az ilyen ifjakat a világ még
 341    1|                   elárulom, hogy gyűlölöm az agarakat, ezeket a nagy
 342    1|            Bizonyos, hogy fiatal leánynak az agár nem a legkellemesebb
 343    1|               Hogy miért mondotta például az agár szót rezignált mélabúval,
 344    1|                 szót rezignált mélabúval, az titok; meg kell azonban
 345    1|                 és nem érdemesek rá, hogy az ember szóba álljon velük.
 346    1|                velük. Különösen a Kormos: az egy elbizakodott, felfújt
 347    1|          édesanyánk négyesfogaton küldött az állatorvosért. Ő volt az
 348    1|                  az állatorvosért. Ő volt az első személy a családban,
 349    1|               erőltette magát, nem jutott az eszébe, de ezt a pár szót
 350    1|                    amiért megbüntette azt az elbizakodott ebet - fejezte
 351    1|                   hozzájuk. Jókedvű volt; az orra, mint a Kleopátra tűje
 352    1|                    hogy rögtönösen átadja az ítélőmesternek: Kálmánkának.~-
 353    1|         leányomtól, humillimus - nevetett az agarászkirály a bíróra. -
 354    1|      agarászkirály a bíróra. - Fölajánlom az egérutat; nézzünk a belső
 355    1|           tetszetős képpé olvadnak. Maguk az urak is előkelőek: fehér
 356    1|                 változik a helyzet, amint az óra mutatója előbbre meg
 357    1|           összegyűrődnek, bepiszkolódnak, az urak okos tekintete éhes
 358    1|         farkaspillantásoknak ád helyet, s az asztal, mintha a rajta történő
 359    1|                 és vasutat játszik. Vasút az chemin de fert jelent, a
 360    1|          formalitások választják el, mint az ypszilonistákat a jottistáktól.
 361    1|             jöttek volna a terembe; ennél az asztalnál is, amannál is
 362    1|               rándul, a szeme se pislant; az egyetlen mozdulat, amely
 363    1|                illik szorosan a játékhoz, az, amikor egy korty citromos
 364    1|              Kázmér és Balázs megjelentek az asztalnál, Kálmánka egyet
 365    1|            biccentett, s aztán tovább élt az üzletnek. Osztott, behúzott,
 366    1|                  Kálmánka jól tudta, hogy az ő hideg, szenvtelen modora
 367    1|              szenvtelen modora fölingerli az embereket, s ha valaki sokáig
 368    1|      kalmárkodását, végre is föllázad, és az az érzés szállja meg, mint
 369    1|                  végre is föllázad, és az az érzés szállja meg, mint
 370    1|                  szállja meg, mint amikor az utcán azt látjuk, hogy egy
 371    1|           gyöngébb fiút ver meg. Ilyenkor az ember az utcán meghúzza
 372    1|                ver meg. Ilyenkor az ember az utcán meghúzza a nagy kamasz
 373    1|                  tartom!”, s megpróbáljuk az erősebben a port elverni.
 374    1|              kártyaszobába, s le sem ülni az asztalhoz, hanem sebtiben
 375    1|              állva nézni meg a blattokat, az biztos vereség, amilyet
 376    1|                erőltetni kell a játékhoz, az bizton nyer.~A két diák,
 377    1|               tapasztalatlanabb Balázson. Az ifjúság tehát tisztelettel
 378    1|                   hogy en suite folytassa az üzletet. Bogdány azonban
 379    1|                   azért megpróbálta, hogy az osztás során változtasson.
 380    1|                  úgy nézte, hogyan próbál az egyik ifjú megbirkózni Kálmánkával.
 381    1|           kártyacsomó egyszer körülutazta az asztalt, s aztán Balázs
 382    1|               bedőlés.~Balázs elvesztette az első tételt, aztán megkettőzte
 383    1|                 tételt, aztán megkettőzte az összeget, és megint elvesztette.
 384    1|                  kibicelni. Később átment az ebédlőbe, megivott egy pohár
 385    1|                   kesztyűjét, és felkérte az éltesebb hölgyet...~A két
 386    1|                zsebébe gyűrve. - Köszönöm az ilyen munkát.~A nesztor
 387    1|              pedig ezek közé tartozik. Ez az ember, én mondom, kártyalángész,
 388    1|                 számításon alapszik, azon az egy tételen, hogy az embernek
 389    1|                 azon az egy tételen, hogy az embernek vannak szerencsés
 390    1|                  4~A Balsaiak haditanácsa az első vereség után két hét
 391    1|                vélte tehát, hogy kiálljon az útjából. Ő különben sem
 392    1|                részt a kutyaheccben, mert az alkalmat nyújtott egy-két
 393    1|           nyújtott egy-két kártyapartira.~Az urak délelőtt a deres gyöpön
 394    1|               fogattak, azután bevonultak az ebédlőbe, amelyet azon a
 395    1|                célszerűnek tartotta, hogy az értekezletet megnyissa.
 396    1|                   értekezletet megnyissa. Az ülésen az urakon kívül részt
 397    1|         értekezletet megnyissa. Az ülésen az urakon kívül részt vehettek
 398    1|             azonban szavazati jog nélkül.~Az ágotai agár esete most már
 399    1|           látszott, mint azelőtt - hiszen az egyik fontos kártya, Kálmánka,
 400    1|                  le a lépcsőházban, ismét az agyonütés mellett szavazott,
 401    1|                 mellett tört lándzsát. Ez az egyetlen célravezető és
 402    1|               egyiknek sem volt többsége. Az urak buzgón szopogatták
 403    1|                  Kázmér egyszerre leütött az öklével az asztalra, és
 404    1|              egyszerre leütött az öklével az asztalra, és így szólott:~-
 405    1|             hogyha soká ingerlik Kázmért, az megfordítja a csibukját,
 406    1|             valamelyiküket megnadrágolni. Az ifiúr, aki deres feje ellenére
 407    1|                Titusz is, Bertalan is, és az asszony szintén célszerűbbnek
 408    1|               volna. Azok nem érdeklődnek az agarak iránt, a nyulaktól
 409    1|                   panaszosan tekintett ki az ablakon: a fiúk már szapora
 410    1|             életében nem kuglizott, de ez az egyszerű szórakozás most
 411    1|              ragyogott lelki szeme előtt.~Az öreg Balsai negyedóráig
 412    1|                  enyhébb lett, sőt mintha az ajka körül valami ravasz
 413    1|                  vajmi keveset használták az írószerszámokat.~Kázmér
 414    1|                Kázmér még egypárat sétált az inszurrekciós kard meg a
 415    1|                    s csak titokban merték az öreg Balsai arcvonásait
 416    1|                  Nem eszlek meg... Elment az étvágyam; tehát... üljetek
 417    1|             egyedül fogom elintézni. Elég az hozzá, hogy kieszeltem valamit,
 418    1|                  vagytok, vagy mi a guta!~Az arcok derültebbé váltak,
 419    1|                   fordult, mondjuk el, ki az a Marianne, aki után Kázmér
 420    1|               Marianne Balsai Pálnak volt az özvegye. Pál hatvanéves
 421    1|                éve, Fidibusszal agarászik az Elyseumban. Az asszony bécsi
 422    1|                  agarászik az Elyseumban. Az asszony bécsi lány volt,
 423    1|            megtetszett neki Magyarország, az agarászó sport, a nyalka
 424    1|               voltak e tekintetben bajok. Az öreg férj eredendőleg is
 425    1|                féltékeny természetű volt, az asszony pedig nem sokat
 426    1|                  mint hogy tollat fosszon az ámbituson, inkább ül a négyesfogat
 427    1|                  férjnek sem volna ínyére az efféle. Voltak is emiatt
 428    1|                 meg a felesége között, de az asszony föl se vette a férje
 429    1|                  élte a világát. Végre is az okosabb enged, Pál beadta
 430    1|                 tett, amikor fehér fejjel az oltár elé lépett, s hallgatag
 431    1|       fiatalemberek, mint cukorra a légy, az asszony meg ott kacérkodott
 432    1|        vadászáshoz, lovagláshoz, sőt akár az iroda­lomhoz van talentuma,
 433    1|               bánni a férfiakkal, mint ő. Az egyiket szép szóval, a másikat
 434    1|             negyediket temperamentumával, az ötödiket mindenféle kedvességgel,
 435    1|                     fűzte magához, s mint az író az alakjaiban, úgy gyönyörködött
 436    1|              fűzte magához, s mint az író az alakjaiban, úgy gyönyörködött
 437    1|    összeveszítette egymással, nemkülönben az asszonyokat, lányokat, akikben
 438    1|                   viszály viszályt ért, s az anyagi romlás sem maradt
 439    1|                őszi napon Pál elköltözött az ősökhöz, a futókás, csöndes
 440    1|               Néhány hónapig nem is látta az asszonyt sehol senki, visszavonultságban
 441    1|                megnyílt a vendégek előtt, az asztal csakúgy terítve volt,
 442    1|                  lábait, s a váltókat nem az öregúr, hanem most már neje,
 443    1|                   özvegy közelébe került, az el volt veszve, de a férfiak
 444    1|               férfiak úgy vélték, hogy ez az elkárhozás édes, mert ahelyett
 445    1|                ott epedezett, sóhajtozott az ablaka alatt, aztán, amikor
 446    1|            Kázmérnak úgy rémlett, hogy ez az asszony lesz az, aki megbosszulja
 447    1|                   hogy ez az asszony lesz az, aki megbosszulja a Balsaiakat,
 448    1|                 nyakát őnagysága. Hogy ez az eljárás nem valami lovagias?
 449    1|                  nem valami lovagias? Hát az lovagias volt, egy ősi agarász
 450    1|             nagydobra ütni a dolgot, hogy az egész ország azon mulasson!
 451    1|                  Balsai fiúk, látva, hogy az idő kitisztult, faggatni
 452    1|                  gestis ülték tehát körül az asztalt, et fecerunt magnum
 453    1|                   két selyempinccsel, ami az időben fölötte divatos dolog
 454    1|            fegyverterembe, s jól bezárták az ajtókat, megnézték, nem
 455    1|                   úgyis eleget unta magát az ódon Heyden házban, jó lesz
 456    1|                  is, onnan is megérkeztek az őzfejes meghívók. A körvadászat
 457    1|                 hiába próbálják kiirtani, az ember lelkének rejtett fiókjában.
 458    1|             nyulak is boldogok voltak, ha az ő puskája terítette le őket...~
 459    1|              puskája terítette le őket...~Az ilyen vadászatokon természetesen
 460    1|                   mint a te idődben, hogy az ember rájuk mosolyog, és
 461    1|                  dolog el van intézve? Ma az ilyen asszonyt kinevetik,
 462    1|                valakivel bánni.~Megölelte az öreget, és megcsókolta a
 463    1|            ösmerte azt a közmondást, hogy az ember többnyire olyan szekér
 464    1|                   át mindössze annyi volt az érintkezésük, hogy Balázs
 465    1|            fejlődhetik ki ebből valami? Ő az asszonyokat a hatvanas évek
 466    1|                ellentétben csöndesen várt az alkalomra. Természetétől
 467    1|                volt, azonban érezte, hogy az ilyen genre-t a legkevesebb
 468    1|      tapasztalatlanoknak szeretjük látni. Az úgynevezett aszpáziai karakter
 469    1|                   a zárdából. Éppen ezért az asszony előtt a leg­helyesebbnek
 470    1|                  csak futólagosan ösmerte az asszonyt, csakhamar megállapította
 471    1|             fölszította harcias kedvét.~6~Az egész Balsai-kúrián egy
 472    1|                   mények között született az meg. Kétségtelen volt előtte,
 473    1|         pusztulására kérette apja Balsára az özvegyet, s jól tudta azt
 474    1|                Hadd menjen Bogdány Balázs az útjára, ha megérdemli sorsát,
 475    1|              fiatalemberhez?~- Szereti ön az életét, Bogdány?~A fiatalember
 476    1|         Mosolyogva nézett a leány arcába, az fehér volt, mint a szegfű
 477    1|                 Bogdány Balázs, s mi lesz az életével: az vallomásszámba
 478    1|                    s mi lesz az életével: az vallomásszámba mehetne.~
 479    1|                 kisasszony, hogy kedves-e az élete? Amikor a tánc véget
 480    1|                  becses egészségére, mint az uzsorás a pénzesládája kulcsára.
 481    1|                      Én majd bebizonyítom az illetőnek az ellenkezőt!~
 482    1|                 bebizonyítom az illetőnek az ellenkezőt!~Klárika nevetett,
 483    1|                 fontos. Haragosan fordult az ivószobába, és elhatározta,
 484    1|             szállott a szépasszonnyal, de az csak nevetett, és így szólott:~-
 485    1|            szalonkázásról tért vissza, és az úton egy négyesfogattal
 486    1|                vágtatásban menni. Balázst az ilyen dolgok mindig érdekelték,
 487    1|                Marianne fáradtan dobta le az ostort.~- Ezek olyan Balsai-dögök! -
 488    1|            Megengedi, hogy fölszálljak?~- Az Isten is megáldja érette -
 489    1|                  a bakról. Hogy akarja ez az ember egy zsinórral kormányozni
 490    1|                 Balázst, hogy viszik neki az első ároknak, és törik ízzé-porrá
 491    1|              ároknak, és törik ízzé-porrá az egész alkotmányt. A kocsis
 492    1|               mozdulattal legyintette meg az ostorhegyest meg a nyergest,
 493    1|                nagyon egyszerű dolog volt az, amit a szalonkavadász művelt.
 494    1|                   szerelem útjai, mondják az emberek, de elfelejtik hozzáfűzni,
 495    1|              közte Bogdány Balázs úr, aki az emlékezetes négyesfogat-korrektúra
 496    1|                   házbeliek, a vendégek s az urak versenyt rögtönöztek
 497    1|                   a közeli Hővíz-fürdőig.~Az út nagyon szép volt Hővízig.
 498    1|                 ket nehéz hó borított el. Az első ház volt a cél, a jutalom
 499    1|         versenyben négy fogat vett részt; az öregebb hölgyek s urak,
 500    1|                 Marianne két feketéjével.~Az indító szerepére Töhötöm