Fej.

1    2|         legmegbocsáthatatlanabb dőreség.~Pető mosolygott.~- No,
2    2|          Nem, nem; elég belőle! Dőreség volt egy pillanatra is ráhallgatni
3    3|    signora gyorsan lélegzett.~- Dőreség - szólt, aztán megrázta
4    4|      hogy mindez lehetetlenség, dőreség, de nem védekezhettem ellene,
5    4| ilyenkor nem tudok aludni. Mily dőreség!~Egymásra néztünk, a tekintetünk,