Fej.

  1    1|             ráförmedt:~- Hol lehet most Marianne? - És be sem várva feleletét,
  2    1|              mondotta a fiatal leány. - Marianne Bécsben van, a múlt héten
  3    1|            fordult, mondjuk el, ki az a Marianne, aki után Kázmér a leányánál
  4    1|                 magánál látni óhajtott.~Marianne Balsai Pálnak volt az özvegye.
  5    1|             volt, amikor megházasodott. Marianne pedig - természetesen -
  6    1|                Valójában azonban Heyden Marianne szereplése mélyreható nyomokat
  7    1|              futókás, csöndes kriptába.~Marianne igaz könnyeket sírt a temetésen -
  8    1|          ahelyett hogy menekültek volna Marianne elől, csak még inkább a
  9    1|       Bogdánnyal. Kerüljön csak Bogdány Marianne kezébe, majd el lesz intézve
 10    1|                 délutánján, megérkezett Marianne, húsz nagy bőrönddel és
 11    1|               magához csalogassa.~Amint Marianne megérkezett, és sorra csókolt
 12    1|              vesznek benne, mint Heyden Marianne. Ez igazán neki való mulatság
 13    1|             lelkének rejtett fiókjában. Marianne csinos alakja kétsze­resen
 14    1|              falat került a körbe, mind Marianne felé kormányozták. Talán
 15    1|               megállotta helyét. Amikor Marianne pónifogata vadászat után
 16    1|            áldozat rohan a pusztulásba. Marianne ezzel ellentétben csöndesen
 17    1|           hiszen nyilvánvaló volt, hogy Marianne nem most került ki a zárdából.
 18    1|                ami.~Bogdány Balázs, aki Marianne fénykorában még diák volt
 19    1|             tudta, mi célból hagyta oda Marianne a Tuchlaubent.~Ezt a valakit
 20    1|             lesz egy fiatalemberből, ha Marianne közelébe kerül: a megyei
 21    1| összetalálkozott Bogdánnyal, s ott volt Marianne is. Még mindig csak futólag
 22    1|                  anélkül hogy Balázs és Marianne között valami történt volna.~
 23    1|             csak, ki ül a bakon: Heyden Marianne.~A szépasszony kipirulva
 24    1|   szomszédasszony? - kérdezte a vadász.~Marianne fáradtan dobta le az ostort.~-
 25    1|                 megáldja érette - vélte Marianne, s odaadta a szárakat a
 26    1|            zablákat szaporán.~A kocsis, Marianne is kérdőleg néztek rá.~-
 27    1|             dörmögte:~- Isten megáldja!~Marianne, aki szintén már biztosban
 28    1|                 sárga ügetésbe kezdett.~Marianne és a legény szájtátva bámulták
 29    1|              Várjon, művész - kiáltotta Marianne. - Én is fölszállok!~Ezen
 30    1|             Ezen a napon tehát Balázs a Marianne szekéren tért haza.~Két
 31    1|                 végül Bogdány Balázs, a Marianne két feketéjével.~Az indító
 32    1|                 egy szál cérnát. Amerre Marianne járt, Balázs mindenütt a
 33    1|               természete magával hozza.~Marianne értett hozzá, hogyan kell
 34    1|             került, míg ki tudták ásni.~Marianne mint egy szép nagy macska
 35    1|                    kacagott föl kéjesen Marianne, és forró tekintete Balázsra
 36    1|              mintegy csodálkozva nézett Marianne után, s a következő pillanatban
 37    1|                hogy annak idején Izidor Marianne asszonynak is udvarolt,
 38    1|               kellett szégyent vallania Marianne előtt, ő is el tudta kucsírozni
 39    1|              közbejött, Pál is meghalt, Marianne Bécsbe költözött, a búza
 40    1|            lobogóként fityegett mellén.~Marianne el volt bámulva, amikor
 41    1|            ijedt meg, sőt újra megfogta Marianne kezét.~- Kikaparom a szemét -
 42    1|             újabb kísérletet tett, hogy Marianne karcsú derekát átölelje,
 43    1|            átkarolhatom a szép derekát.~Marianne nevetett. Ilyen szemtelen
 44    1|                nekibátorodott.~- Tudja, Marianne - szólott, gyöngédebb lenni
 45    1|           menjen a dolgára! - pattogott Marianne tőle telhető haraggal.~A
 46    1|            griffmadaras kúriának, amely Marianne rezidenciájául szolgált.
 47    1|               rájaszegeződött Balázs és Marianne viszonyára, s ha most annyi
 48    1|                Balázs sokat forgolódott Marianne körül, de a dolog nagyon
 49    1|               locsolgatják vízzel, amíg Marianne képe egészen el nem mosódik.
 50    1|       látogatások alkalmával az öreg és Marianne bevonultak a legbelsőbb
 51    1|             Csak kitartás! - mosolygott Marianne. - Ne félj, öreg, én jól
 52    1|              este.~- Nyolcra - mondotta Marianne, pedig biztosan tudta, hogy
 53    1|          elégedve eddigi eredményeivel. Marianne szívesen vette furcsa szabású
 54    1|                 is áll tulajdonképpen a Marianne és Bogdány ügye, amelyről
 55    1|               és fölsietett a tornácra.~Marianne, bár föl volt öltözve és
 56    1|        meditációját az udvarló.~Ekkorra Marianne is elkészült állítólagos
 57    1|              aztán valami egészen újat.~Marianne kegyes mosollyal fogadta
 58    1|            átvonultak a másik erkélyre.~Marianne ledőlt egy piros vánkostömegre,
 59    1|                szobalány kiment, Izidor Marianne felé fordult, és a tőrre
 60    1|                 fog meg, szépasszony...~Marianne kacagott, majd fölkelt,
 61    1|               átkarolta a szépasszonyt.~Marianne, mint a kígyó siklott ki
 62    1|               Nem enged el? - kiáltotta Marianne.~- Nem! - felelte az ostromló
 63    1|              vizet - mondotta mérgesen.~Marianne nevetett.~- Nem lesz semmi
 64    1|            nevetett kacéran az asszony.~Marianne kimosta a kis sebet, bepólyálta
 65    1|         Nyugodtabb most már? - kérdezte Marianne a sebesülttől.~- Ó, igen -
 66    1|                úgy tetszik - mosolygott Marianne.~Izidor úgy tett, mintha
 67    1|              ilyenkor állítólag pihent, Marianne legalább azt mondotta, hogy
 68    1|             este - javította ki szavait Marianne. - Maga éppen elkocsizott
 69    1|                 várta, mikor tér vissza Marianne.~Asszonyoknál fő a türelem,
 70    1|          öltözetén negyvenkét gomb van.~Marianne nem mozdult el az ablaktól,
 71    1|                nézett, észrevette, hogy Marianne szeme szögletében könnycsepp
 72    1|              Balsai maga sem ismert rá.~Marianne ránézett. A szeme már nem
 73    1|                 cselekedhetné meg. S ha Marianne ma azt mondaná, e ragyogó
 74    1|                  az asszony, s közöttük Marianne is... Pénzed ha van, mindened
 75    1|           mindig összeértek, s ilyenkor Marianne ajka szélén alig látható
 76    1|           vezesse, érezte, látta, amint Marianne összeborzongott, s aztán
 77    1|            acélos termetétől.~- Mondja, Marianne - szólott halkan -, de komolyan,
 78    1|            maguknak.~- Önnek igaza van, Marianne - felelt a lovag -, de meg
 79    1|              írnokok nem jó Don Juanok, Marianne, s nem vagyok oly dőre azt
 80    1|                asszony.~- Az önéből is, Marianne, hagyjon csak kibeszélni...
 81    1|            megért egy kis földbirtokot. Marianne némi meglepetéssel nézte
 82    1|          látomás.~- Egyedül a pénz nem, Marianne, az bizonyos. De ha a pénzhez
 83    1|             tudó férfi volna kapcsolva?~Marianne mosolygott.~- Másodszor
 84    1|               Izidor? - méltatlankodott Marianne.~A szépasszony fölkelt,
 85    1|                  ismételte hangosabban.~Marianne nem válaszolt. A férfi türelmetlenül,
 86    1|           szegény gazda kopogtatnék be?~Marianne nem felelt, le volt fegyverezve.
 87    1|             cselekedni a dolgot. No, és Marianne is fog egyet aludni a dologra...)~
 88    1|              Izidor az ágotai agarat...~Marianne annyira meg volt elégedve
 89    1|                 hete? - gondolkodott el Marianne. - Hát, Kata, ha esetleg
 90    1|             komédia volt az egész, amit Marianne lovagjának eljátszott: a
 91    1|             Balsait. Micsoda győzelmek! Marianne eredetileg maga sem gondolt
 92    1|       összeveszett vele, amikor egyszer Marianne azt mondotta neki, hogy
 93    1|               aranyasszony lett belőle!~Marianne ragyogó arccal, megifjodva
 94    1|                játékszert látott, amely Marianne után kétszeresen megnyerte
 95    1|          elpártolt volna Klárikától, ha Marianne izgató kacérságával utóbb
 96    1|             Izidor. - A rózsaszál pedig Marianne; őt akarta Balázs meghódítani,
 97    1|                pályabért én nyertem el. Marianne szíve, kedves atyámfiai,
 98    1|                agarak, a család tagjai, Marianne, Balázs és Izidor s köztük
 99    1|              nagy társaság volt együtt: Marianne a vőlegényével meglátogatta
100    1|           kereste.~- Köszönöm - felelte Marianne hűvösen, és aztán vőlegényéhez
101    1|               más búcsúzás volt. Amikor Marianne eljegy­zésénél a Balsai-kúriában
102    1|                csípős hang a homályban.~Marianne volt, akit Kázmér agent
103    4|                kendőnek.~Egy nyáron egy Marianne nevű fiatal hölgy bukkant
104    4|               kalapja és nap­ernyője.~- Marianne - szóltam, mert a síró hölgy
105    4|                 lábával toppantva.~- De Marianne, egy öregember! És hozzá
106    4|                   tette hozzá haragosan Marianne, és nagyon csinos volt táguló
107    4|             aligha lesz az ínyére!~- De Marianne! Ne beszéljen bolondságot!
108    4|            kocsiban. Ám következő éjjel Marianne már megint egyedül sétált
109    4|          dobálta cigarettáit a vízbe.~- Marianne, megint baj van? - szólítottam
110    4|                  félrecsúszott kalapban Marianne futott el mellettem, könnyű
111    4|             úszott. A következő percben Marianne megint eltűnt a hullámok­