Fej.

  1    1|                helyre iparkodva rázni, ahogy szokás, a beleket, míg a
  2    1|                helyet, míg balra tőle, ahogy szubordináció szerint illik,
  3    1|              vagyis játszadozik vele), ahogy ilyen híres „keresztbe vágó”
  4    1|              inzselléreskedő kutyával, ahogy Pontius Pilátussal. Az agár
  5    1|          bemutatni a világnak, éspedig ahogy nemes famíliához illik:
  6    1|               fölment tréningtelepébe, ahogy ő lakását nevezte, ahol
  7    1|               hogy minden pillanatban, ahogy a helyzet megkívánja, jobbra-balra
  8    1|                is rossz ilyet mondani, ahogy még álarcosbálban sem illik
  9    1|      viaskodtak, férfiasan, egyenesen, ahogy magyar ebhez illik. Regösök
 10    1|  kutyaarisztokráciának, elbántak vele, ahogy ebekkel illik! A fölfújt
 11    1|                vitatkozó csoportokkal, ahogy az már ilyenkor szokás.
 12    1|               megtanítja karót vágni - ahogy lótenyésztési körökben mondják.~
 13    1|                Balázs olyan gyöngéden, ahogy csak ő tudott baritonjával
 14    1|            Kálmánka olyan hangon, mint ahogy a pék két krajcárt kér egy
 15    1|           intett a fejével.~- Meglesz, ahogy papa parancsolja.~Kázmér
 16    1|             kacérkodott valamennyivel. Ahogy némely embernek a kártyához,
 17    1|              zsineget a lovak szájába, ahogy a cigányok szokták.~De már
 18    1|       szerencsétlennel, és így tovább, ahogy azt a könnyűvérű fiatalemberek
 19    1|           nehéz megmondani, - épp­úgy, ahogy némely embert egy pár fülbevaló
 20    1|             megfizetni, és így tovább, ahogy azt a dolgok természete
 21    1|        pálmájával akadt volna össze. S ahogy elpártolt volna Klárikától,
 22    1|        melegségével mon­dotta el, mint ahogy Van Dyck a Grál-legendát.
 23    1|               kutyát, hogy megvetette, ahogy csak állatokat lehet gyűlölni,
 24    1|                 hát... ne utasítsd el, ahogy azt mint jó Balsai ivadék
 25    1|           atyám. Úgy fogok cselekedni, ahogy parancsolja.~14~A vizesréti
 26    1|           ügyességgel a szövését, mint ahogy Klárika el-elodázta a munka
 27    1|                legyünk hát az egymásé, ahogy a sors elrendelte, mi meg
 28    2|                idegekre van szükség!~- Ahogy parancsolja!~A pesti Krőzus
 29    2|            következő. Az aranypolgár - ahogy kortársai nevezték - hajthatatlan
 30    2|             sincsenek oly erős idegei, ahogy gondolta?~A diák vállat
 31    2|                  bólintott a háziúr -, ahogy másnak a szép lány, a pique
 32    2|       lefröcskendezte sárral. A diák - ahogy ilyenkor mindenki tenni
 33    2|             fogva fölemelte a magasba, ahogy a kutyakölyköket szokás,
 34    2|                 Vegyük a dolgokat úgy, ahogy vannak. Vegyük azt az egyszerű,
 35    2|           megismerkedett Jozefinnel, s ahogy én a helyzetet látom, ön
 36    2|          harsogja bennem, hogy minden, ahogy van, nincs jól, hogy földi
 37    2|                akit úgy szeretek, mint ahogy még ember a földön nem szeretett,
 38    2|               a fogsoromat tapogatták, ahogy a lovaknál szokás. Mind
 39    2|              és jótevőmnek nevezzem.~- Ahogy tetszik - jelentette ki
 40    2|         találkoztunk, s én udvariasan, ahogy az az egy házban lakók­hoz
 41    2|          kézben folytatjuk a munkát.~- Ahogy parancsolod. Én vakon bízom
 42    2|            esetet majd én mondom el!~- Ahogy parancsolja - hajlott meg
 43    2|               lem annak respektálását, ahogy én is tiszteletben tartom
 44    2|          mindenkiéi vagy senkiéi, mint ahogy a levegő vagy a napsugár.
 45    2|           opportunus és circumspectus, ahogy jó ügyvédhez illik. Mind
 46    2|            ifjúnak a lelkét szereti, s ahogy a vőlegényének el tudja
 47    2|          érteni. Hisz ez az ellenpont, ahogy mi, zenészek, mondjuk.~-
 48    2|        ellenpont. Avagy a contredanse, ahogy mi, jogászok, mondjuk.~A
 49    2|                piszkosan, viharverten, ahogy évek óta volt, hagyta a
 50    2|                kellene segíteni Petőn, ahogy ő is segített az ő ügyén?
 51    2|                barátságos téli estén - ahogy a régi regényírók mondanák -
 52    2|                mondotta olyan vitézül, ahogy Dugonics Titusz dörögte
 53    2|                   avagy a contredanse, ahogy ti jogászok hívjátok.~Pető
 54    2|            elhitt neked, szóról szóra, ahogy elmondtad.~- Elhitte? -
 55    2|             kint termett a folyosón, s ahogy volt, kalap, kabát nélkül,
 56    2|             neki az egész dolgot, úgy, ahogy volt, a tudatos hazugságok
 57    3|           hanem csak fél órával utána, ahogy egy híres orvos Bismarck­
 58    3|            azért megérezte közelségét, ahogy megérezzük, ha háttal fordulunk
 59    3|          vékonyan, állati hangon sírt, ahogy a szegény nyomorultak sírnak.~
 60    3|                az ezredorvos komolyan, ahogy Burián még sose hallott
 61    3|               vele, s minden hónapban, ahogy az a múltban sok úri birtokon
 62    3|                Persze, te szereted őt, ahogy szerettem én is, és szerette
 63    3|               halkan kinyílt, s a pár, ahogy jött, lopva, lábujjhegyen
 64    3|                terhet, és kissé leült. Ahogy a földre nézek, egyszerre
 65    3|              innenső partról látszott, ahogy lépései mélyebbre és mélyebbre
 66    3|           süllyednek a fekete hínárba, ahogy jobbra is, balra is keresgette
 67    3|                  mondja a kövérebb, és ahogy fejével megfontoltan bólint,
 68    3|            jobb karját magasra emelve, ahogy egyszer a nyári színházban
 69    3|             olyan tisztán és biztosan, ahogy csak gyerekkorunkban tudunk
 70    3|                minden megint úgy lesz, ahogy volt, leszedheted a bútorokról
 71    3|               megharapott, és gyűlölt, ahogy csak egy mindenkitől megrugdalt
 72    3|                ki a takarómra lelkeit, ahogy a gyerekek karácsony éjjelén
 73    3|           körül­futott velem a szobán, ahogy más gyerekkel az apja szokott.
 74    4|          fejemet, kiegyenesedtem, mint ahogy a legtöbb ember szokta,
 75    4|              elfordította finom fejét, ahogy a szél meglebbentette kalapján
 76    4|             vele! - kiáltottam föl, és ahogy voltam, egy kis kézitáskával
 77    4|            mellette Olga, úgy öltözve, ahogy a hajón, első találkozásunkkor
 78    4|             emberek nem olyan rosszak, ahogy hisszük, az emberek talán
 79    4|            mondjam, nem volt ifjúsága, ahogy Slemilnek nem volt árnyéka,
 80    4|              dohányzott és kártyázott, ahogy a szerelmes emberek szoktak;
 81    4|                A rétek felé indultunk, ahogy illik, karonfogva, mert
 82    4|               vizsgálgatna: éppen úgy, ahogy az édesanyja szokta, ha
 83    4|              vállára tettem a kezemet, ahogy az ember a gyerekekére szokta
 84    4|               rögtön sírni is kezdett, ahogy a gyerekek szoktak, akik
 85    4|        fiatalságával, az ábrándjaival, ahogy mások is megbocsátottak,
 86    4|                asztalra támasz­kodott, ahogy serdülő, fiatal lányok szokták.
 87    4|                és mégis nehéz szívvel, ahogy régi barátokhoz illik.~Mikor
 88    4|                megcsókolta az arcomat, ahogy a férfirokonok szokták,
 89    4|              fiatalságához menekültem. Ahogy az ember a könyvtára mélyében
 90    4|          arcomat, hűvösen, ártatlanul, ahogy csak igen kis gyerekek vagy
 91    4|            nélkül és könnyező szemmel, ahogy Netti szokta, ezért hát
 92    4|           szívtelen vagyok, szívtelen, ahogy más jó vagy tehetséges,
 93    4|              nem figyelt az előadásra, ahogy szerelmes emberek szoktak,
 94    4|                 barátsá­gosan néz rám, ahogy leégett házak belső falairól
 95    4|         pisztolyokkal fölfegyverkezve, ahogy az ember régi színdarabokban
 96    4|        indultunk el hazulról; a kocsi, ahogy illik, vágtatva vitt a kis
 97    4|                regényes Görögországot, ahogy illik, bársonynyerges öszvéreken,
 98    4|                világában olvadjon föl; ahogy vannak emberek, akiket a
 99    4|       utazókabát, a vállán kis bőrtok, ahogy vidéki színházakban az utazókat
100    4|             nehéz mesterséghez?~- Nos, ahogy vesszük.~- Istenem - folytatta
101    4|                ezek a született kezek, ahogy vannak született Montmorencyk
102    4|                meg pezsgőt rendeltünk, ahogy a diákok és varrólányok
103    4|                magasra emelt pohárral, ahogy a színpadon szokás.~- És
104    4|           magát, bolondul, céltalanul, ahogy a férfiak a kártyabarlangok
105    4|         akartam tenni, mohón, gyorsan, ahogy csak beteg emberek szokták,
106    4|          mintha magához akarná emelni, ahogy egy kisgyermeket szokás.~-
107    4|               nem tudunk úgy szeretni, ahogy gyűlölni tudunk?~És mialatt
108    4|       leveleket gondosan lepecsételte, ahogy a jó gazdaember a szilvóriumos
109    4| aranykereszttel. Tétován nézett körül, ahogy belépett a terembe; azután
110    4|         fáklyákkal és tizenkét pappal, ahogy barátom kívánta.~Negyvennyolc