Fej.

  1    1|             egyszer visszanéz, majd újra megsodorja a bajuszát.~A
  2    1|   visszapillantott volna, tekintete újra összeért a Klárikáéval.
  3    1|       Bodrogköz csak nehezen kapott újra lábra, és vérző körömmel
  4    1|             a szívósan küzdő cirmos újra, egyre jobban közeledett
  5    1|           megértette a szózatot, és újra űzőbe vette a nyulat.~De
  6    1|             került, amelyet a végén újra dolgozó cirmos nem tudott
  7    1|             asztalt, s aztán Balázs újra lapot kért.~Kázmér arca
  8    1|         megivott egy pohár sört, és újra a táncterembe lépett. Éppen
  9    1|           kukkot: „Haj, haj.” Aztán újra semmi nesz. Kázmér letelepszik
 10    1|         ódon Heyden házban, jó lesz újra fölajzani a húrokat. Készséggel
 11    1|         Péterrel, aki, mint mindig, újra szerelmes volt, és minden
 12    1|             amit mondtam! - fordult újra a legényhez.~A kocsis lent
 13    1|           csettintett nyelvével, és újra teljes sebességgel hagyta
 14    1|             Rosszul vagy? - szólott újra a fiatalember. - Beszélj
 15    1|            rá a lányra, akinek arca újra mozdulatlanná, halott­halvánnyá
 16    1|           nem nagyon ijedt meg, sőt újra megfogta Marianne kezét.~-
 17    1|       szidva a bolond fejét, amiért újra fölült a kacérságnak.~-
 18    1|           vérbeli lovag volt, s így újra elfojtotta mérgét, és csak
 19    1|           leste az idők változását, újra malmozott, lapozott, gombokat
 20    1|             tudott tőle szabadulni. Újra csak meg-megjelent előtte
 21    1|         akkor mit szólna, ha holnap újra, mint szegény gazda kopogtatnék
 22    1|        mondatot. Panaszos arca most újra olyan volt, mint a beteg
 23    1|           hogy hosszabb szünet után újra egy kis családi megbeszélést
 24    1|      homlokáról. - Lűttek...~Izidor újra felállott, s az elnök felé
 25    1|         visszaküldött borítékot, és újra csak várta, hátha mégis
 26    1|      szólott kezet csókolva.~Izidor újra gúnyosan mosolygott.~Mégiscsak
 27    1|  visszafordul a kocsi, hátha Balázs újra belép a házba, és feljön
 28    1|            a földhöz vágták, mindig újra talpra állott, és amíg lélegzet
 29    1|            tésztákat, a család feje újra érezte a lehetőségét, hogy
 30    1|            e pár hét alatt, de most újra boldog vagyok, hogy a közelében
 31    1|           dologról, s egy idő múlva újra meg újra. De Klárika mindig
 32    1|            s egy idő múlva újra meg újra. De Klárika mindig talált
 33    1|            volna egyebet - várt, és újra várt. Elmúlt a tavasz, az
 34    1|       fölvette a süvegét a földről, újra lecsapta, és így kiáltott:~-
 35    2|          bontottak, s nem építettek újra, nem alakították át ócskaságaikat,
 36    2|          kiadó a házban? - kérdezte újra Pető.~- Igenis, fiatalúr -
 37    2|             a nyugalom ideje, mikor újra megtört a csönd, s a dalnok
 38    2|         szemét, elaludt, és álmában újra táncba bocsátkozott a kacér
 39    2|            önt lakomban - kezdte el újra a zenész -, és remélem,
 40    2|  hadastyánoktól.~Pár nap múlva Pető újra összeakadt a szép asszonnyal,
 41    2|             Pető szárazon.~A háziúr újra nevetett.~- Hahaha! Persze
 42    2|         szemben.~A fagottista tehát újra nagyot sóhajtott (numero
 43    2|            míg elgondolkodó barátja újra fölveszi a beszéd fonalát.
 44    2|               kiáltotta Bauernebel, újra föltéve a taplósapkát. -
 45    2|             csinálunk?” - kérdeztem újra az ügyvéd urat. - „Pöröljük
 46    2|           oda, ahonnét kiindultunk. Újra ki kellett fürkészni Maurer
 47    2|             ügyvédje számára, aztán újra Petőhöz fordult.~- És most
 48    2|            jóindulatába!~A háziurat újra elfogta a méreg.~- Nincs
 49    2|          sas a süldő nyulat, másnap újra elment az öreg Bauernebelhez,
 50    2|        folyosón, de azért harmadnap újra fölkereste Bauernebelt azon
 51    2|       megmaradt a maga pályáján, és újra meg újra csak a nevezetes
 52    2|          maga pályáján, és újra meg újra csak a nevezetes galambokra
 53    2|          működnek, Jager úr” - szól újra a lányom. „Ó! Azok is!” -
 54    2|      hozzájuk képest. Szeptemberben újra két oldalról kapva gázsit,
 55    2|              Pető lelki szeme előtt újra fölvillant Maurer csizmadia
 56    2|            Ekkor azonban az ifjúnak újra eszébe jutott valami. Az
 57    2|            köszönhetek neki.~A szót újra Pető vette fel.~- Hát még
 58    2|     beleegyezést jelent - vette fel újra ravaszul a szót a jogász -,
 59    2|             ideig hallgattak, aztán újra a lendületbe jött jogász
 60    2|         között elvégezte föladatát, újra töprengeni kezdett a barátja
 61    2|          Nem korhelykedik?~A zenész újra lélegzetet vett.~- Ami a
 62    2|            és még egyet - vette föl újra a szót az asszony. - Milyen
 63    2|           kérdezte nyugodtan, aztán újra a kapcsokhoz tért vissza.~
 64    2|         talál rá módot, hogy a pört újra fölvegye, és Bauernebelt
 65    3|             a következő pillanatban újra a figyelmes gazdasszony
 66    3|           nem neheztelt meg; másnap újra megjelent a kávéházban,
 67    3|  visszatérne, ha legalább egy órára újra daruszőrű paripáján ülhetne,
 68    3|           megvagy-e már? - kérdezte újra Podraczky, erőteljesen megrázva
 69    3|   megfeledkeztek csekélységemről, s újra az abbamaradt kérdésre tértek
 70    3|         lesz, ha a vacsoránál lépek újra tényleges állományba.~-
 71    3|       tovább haragudott. A női hang újra megszólalt, közömbösen,
 72    3|                kiáltotta az asszony újra, látszólag ok nélkül kétségbeesve.~
 73    3|              amelyek azonban rögtön újra meglazulnak.~A vékony bajuszú
 74    3|             bedőlt gémeskútig, ahol újra homok kezdődött, de a jómadár,
 75    3|          kacskaringóznak előttem az újra felbukkanó finom homokban,
 76    3|         jobb sorsban lesznek, akkor újra hívhatnak vendégeket.~-
 77    3|           véget ért! Lásd az életet újra vidámnak, boldognak, könnyűnek,
 78    3|          piros bársonymentés szolga újra megjelent a küszöbön. Meghajolt,
 79    3|            látta volna magát, amint újra esküdözik, amint egy kisírt
 80    3|            haza. Vacsoránál a fejem újra kóválygott a mocsár tompa
 81    3|    összecsapzott hajamat. Egy hétig újra boldog voltam: gyermekvilágom
 82    3|          hogy kijárhassak a házból, újra megvesztegettem a kertészt,
 83    3|             lábadtam föl, de mindig újra visszavágytam csodálatos
 84    4|             megint sütött a nap, és újra meg újra ki kellett mennünk
 85    4|           sütött a nap, és újra meg újra ki kellett mennünk a dombocska
 86    4|       orvosért akar küldeni. Azután újra meg újra megkérdezte, csakugyan
 87    4|            küldeni. Azután újra meg újra megkérdezte, csakugyan meg
 88    4|          Nem felelt.~Bosszankodtam, újra ránéztem, az arca még mindig
 89    4|           tíz év múlva találkoztunk újra, váratlanul, egy határszéli
 90    4|           időre meg fogok nyugodni, újra átérzem és átkínlódom ez
 91    4| Visszagondoltam a nyár történetére, újra magam előtt láttam a percet,
 92    4|    botorkáló lovak horkanását, majd újra magam előtt láttam Olgát,
 93    4|            följegyzem, önkéntelenül újra magam előtt látom az államtanácsost
 94    4|  megtaláltam a magyarázatot. A haja újra leányos kontyba volt fonva,
 95    4|          szólt megvonva a vállát -, újra iskolás leány lettem, visszamentem
 96    4|       jelenek meg. És mégis, mindig újra és újra elkezdem a táncot,
 97    4|            És mégis, mindig újra és újra elkezdem a táncot, és keresek
 98    4|          mérgesen fújt egyet-egyet. Újra és erősebben éreztem, hogy
 99    4|          múlva Rómában találkoztunk újra.~- Ó, Miklós! - szólt, és
100    4|            ez?~Esztendők teltek el, újra külföldön találkoztunk össze;
101    4|        gyors lélegzetét.~Most pedig újra itt állt előttem az utcán,
102    4|            takar-e? Nos: itt vagyok újra, és most egy félórát adok
103    4|            Megráztam fejemet, aztán újra bemártottam a tollat, megírtam
104    4|             az utunkba akadt, aztán újra beültünk a vasúti fiákerbe,
105    4|             Hosszú idő telt el, míg újra hazautaztam, a sírhely mészoszlopai
106    4|     följegyzései megszakadnak, most újra én veszem át a szót, hogy
107    4|             írogatott egy ideig, és újra föltette a kalapját, és
108    4|             föltette a kalapját, és újra nyakába kerítette a furcsa
109    4|          csak hajnalban szólalt meg újra, félénken, türelmetlenül.~-