Fej.

  1    1|                Bárándi-agár megjelent, ott a küzdelem már eleve eldőlt.
  2    1|            Most is rátaláltak a tótra: ott billegtette füleit egy kóró
  3    1|             amelynek minden porcikáján ott ragyogott a kék szín a pirossal.
  4    1|               úgy félvállról felelt:~- Ott ül a kocsiban; bemutatkozhatol
  5    1|        fölfedezi a Bárándi-kocsit is - ott üget a túlsó parton, mögötte
  6    1|              világoszöld vadászruhában ott üget Balsai Klárika is,
  7    1|            róla, hogy az ifiúr kezében ott virul az elmaradhatatlan
  8    1|          lóhalálában küld érette, hogy ott kelepel már a gólya a födélen.
  9    1|              konven­tikulumot tartott. Ott voltak valamennyien a derék
 10    1|               nyomban menjen Losoncra, ott várni fogja szekerem. Megértetted?~
 11    1|                jót akartok!~Egy-kettő, ott is ültek már a nagy asztal
 12    1|         cukorra a légy, az asszony meg ott kacérkodott valamennyivel.
 13    1|              magyar gavallér, aki mind ott epedezett, sóhajtozott az
 14    1|              gyilkolás vágyával, amely ott él, hiába próbálják kiirtani,
 15    1|                udvarába, Kázmér mindig ott állott, és várta a várva
 16    1|         összetalálkozott Bogdánnyal, s ott volt Marianne is. Még mindig
 17    1|                fejlődött, Balázs egyre ott legyeskedett Marianne-nál,
 18    1|                oldala mellett. Most is ott volt, és szédítő sebességgel
 19    1|          Európában, sőt Amerikában is, ott kisebb-nagyobb üzletekben
 20    1|               s így Monte-Carlóban is, ott egy régi játékosfogást fedezett
 21    1|                a zöld lombokra.~Izidor ott maradt a piros görgetegen,
 22    1|          alatta.~Egy ideig megint csak ott ült, aztán fölkelt, és Marianne-hoz
 23    1|             könnycsepp, amely az elébb ott reszketett az asszony szép
 24    1|                mintha a kedvese hagyja ott. Mert a szeretőre rá lehet
 25    1|               felbiggyesztve, de azért ott csillogott előtte a ragyogó
 26    1|          értékessé tette bolyongásait. Ott feküdt előtte a drágakő,
 27    1|               vizesréti domb oldalába, ott uzsonnázunk, azután szalonkázunk,
 28    1|          mondott, a szívéhez szólt, és ott fényt és derűt ontott. Nem
 29    1|             összeakadtatok Bogdánnyal, ott mindig a rövidebbet húztátok.
 30    1|                Fütyülök rátok!” és még ott is hagyja őket, mint Szent
 31    1|           útból.~Délután óta állandóan ott lebegett előtte Klárikának
 32    1|             mindez Kormos miatt, amely ott lebzselt körülötte, és még
 33    1|           köszöntött be a házba, azért ott kószált lóháton vagy vadászfegyverrel
 34    1|              leánya szobájába.~Klárika ott ült karosszékében, behunyt
 35    1|            előbbi kérő ember eltűnt, s ott állott a komor, engesztelhetetlen
 36    1|            várba érkeznek, nézik, hogy ott van-e mindenki, s észreveszik,
 37    1|        rátalált az elveszettekre.~Sári ott ült a padon, és sültekről
 38    1|               se csapott le, és Balázs ott állott mosolyogva, és így
 39    1|          vejének, kettőjük közt évekig ott lebegett az ágotai agár
 40    1|              akart feledni, a szívében ott lappangott a kiolthatatlan
 41    2|      földszinten lakatosműhelyt talál, ott beszélhet vele.~Ezzel az
 42    2|       pénzszomja, jóllehet valamennyin ott állt a Szent Nepomuk, jóságos
 43    2|            órára bement a kávéházba, s ott egy pohár vizet kért, amelybe
 44    2|          Bauernebel úr ellenőrzi őket, ott ül egész nap a műhelyben,
 45    2|       Bemenjünk a Koronaherceg utcába? Ott pár éve egy ártatlannak
 46    2|          bemászott a kályhába, s azóta ott kúszik a kürtőkben: az ember
 47    2|               Bulcsu az ablakhoz ment. Ott állt egy ideig, és szomorúan
 48    2|             nekiszélesedett ábrázattal ott ült az ablakban, és látható
 49    2|       lépcsőházban, és Pető még mindig ott állt az udvar közepén, tétován
 50    2|             sárga ház kapuja alá, Pető ott találta Bauernebelt, aki
 51    2|                Ne mondja!~- De bizony, ott csattan, servus humillimus.~-
 52    2|                elvitt az orvosi körbe. Ott a doktorok már a puszta
 53    2|         intézetétől, hogy szíveskedjem ott megjelenni. Elmentem, s
 54    2|            tőlük. Rövid időn belül már ott is ültek a kormos teremben,
 55    2| Lehetetlenségnek tartom, hogy az ember ott, ahol igaza van, a rövidebbet
 56    2|                házba rohanni; az ember ott fogja meg a dolgot, ahol
 57    2|                műhelybe. Hát mit látok ott? Azt, hogy a lakatos meg
 58    2|               kérdi ön. Azért, mert ha ott a fél liter három krajcárral
 59    2|             érdemli meg, hogy az ember ott vásároljon. És éppen azért
 60    2|                Ma este sárga dominóban ott leszek az álarcosbálban,
 61    2|            dolog álarcosbálba menni és ott hölgyekkel csevegni. Az
 62    3|           várakozás volt. Az édesanyja ott állt pár lépésre mögötte,
 63    3|         szobába, hogy kipihenje magát. Ott a füsttől alig lehetett
 64    3|          kellemesebb volt.~Alig feküdt ott pár pillanatig, mikor egyszerre
 65    3|            ragyogó hangulatokkal, most ott állt előtte az igazi élet,
 66    3|            spektábilisz!~- Nem, kérem: ott tor lesz.~- No, az még megjárja,
 67    3|      elálmosodott, és kiment az ivóba, ott alszik egy padon. Meg tetszik
 68    3|          készült, szerencsére hirtelen ott termett, és kimentette a
 69    3|              pillanatig tétován állott ott, aztán megpillantotta a
 70    3|          temetés... - mondta lassan. - Ott áll a ló.~Burián rémülten
 71    3|        telekkönyvvezető feje fölött.~- Ott áll a ló... - folytatta
 72    3|             hörgés volt a visszhang. - Ott van a bokrétája a fején!~
 73    3|            puszta falat látta.~- Nincs ott semmi, kisfiam! - felelte
 74    3|                megtörten. - Ne félj.~- Ott a tollbokréta rajta! - ismételte
 75    3|              ember széles fülei mögött ott lebegett az esteli szórakozás
 76    3|                akart eltűnni a kisfiú: ott állt előtte kékülő ajakkal,
 77    3|             régi híres betyártanyába), ott lerakták a küszöbre, s azzal
 78    3|             tölgy mögött húzódott meg. Ott állt dobogó szívvel, elfulladó
 79    3|             miatta csücsül csön­desen, ott lent, a fegyházban, a patak
 80    3|       gardróbba - szólt előzékenyen -, ott meleg van, és a nagyságos
 81    3|            élet. A pusztaságot itt is, ott is lebírja egy akácerdő,
 82    3|              én, bement a csenderesbe, ott leült, maga elé bámult,
 83    3|           gondolatban sem. Arcán egyre ott ült az ostoba elhatározás,
 84    3|                után. - Mi is hamarosan ott leszünk.~- Ez azonban nemcsak
 85    3|     keréknyomok nem szűnnek meg, egyre ott kacskaringóznak előttem
 86    3|                A síron minden vasárnap ott feküdtek a kacér ibolyák,
 87    3|              szülővároskájába. Mit fog ott csinálni? Gazdálkodni és
 88    3|              Hála istennek, nincsenek. Ott a nők hímeznek, és katonákat
 89    3|      nagynénjeim mellém telepedtek, és ott csinálták a tépést. Minden
 90    3|              zöld sziget képződött, és ott hangosan kurjantott egyet.
 91    4|            nincs kitérés, amely örökre ott fog lebegni álmatlan éjszakáim
 92    4|             színházakba, mulatságokba, ott majd megvigasztalódik. Mindenki
 93    4|               még egyszer a szobájába. Ott ült a fehér íróasztal mellett,
 94    4|               irodában!~Bekopogtattam. Ott ült a hosszú fenyőfa asztalnál,
 95    4|              igen sápadt, hol itt, hol ott egy piros pont gyúlt ki
 96    4|                előbbi lakója felejtett ott. Föl- és alá jártam, befűttettem,
 97    4|           hangulat vidám volt; itt is, ott is asszonyi nevetés hallat­
 98    4|          veheti, hogy ahol a kéz szép, ott az arcban sem fog csalódni.
 99    4|                partjához, és egész nap ott ülök a vadászlaknál, és
100    4|                az oltár fölött most is ott lóg az a kép, amelyet a
101    4|                a szerecsen király, aki ott született, ahol legforróbban
102    4|      elhaladtam, fölnéztem az ablakra. Ott ült a vaskosárban; csodálkozó,