Fej.

 1    1|            választott, s a bizalom Bogdány Balázsban egyesült. Fiatalember
 2    1|         jöttek a világra. Amikor a Bogdány kölykök hétévesek voltak,
 3    1|  bebocsáttatást kérjen az agyba, a Bogdány fiúk, hogy modern módon
 4    1|       közelibe nem szabad jönni! A Bogdány fiú, aki egyebekben javíthatatlan
 5    1|            Amint így visszafordul, Bogdány Balázs egyszerre szembetalálja
 6    1|    véletlenül épp most nézegette a Bogdány úrfi zöld kabátját és bársonysapkáját.
 7    1|           és Hector ügyében ítélt.~Bogdány megállította az öreg telivért,
 8    1|              Az én agaram kertelt, Bogdány Balázs? Az én agaram?!~A
 9    1|           jön egy fiatalember, egy Bogdány, egy „ki tudom én, mi”,
10    1| bálványként imádtak.~Eszébe jutott Bogdány Balázs, és alakja most rokonszenvesen,
11    1|           Kerüljön csak össze vele Bogdány Balázs, Kálmánka megtanítja
12    1|        volt, észrevette a sarokban Bogdány Balázst, aki néhány úrral
13    1|       parolázott a fiatalemberrel. Bogdány nem volt az a legény, akit
14    1|      beszéltek pár szót egymással: Bogdány a szomszédnőjével volt elfoglalva,
15    1|          de azért nyugodtan nézett Bogdány szemébe.~- Csalódik - így
16    1|         baráti közvetlenség, amely Bogdány népszerűségének egyik tényezője
17    1|            fülébe csengett, amikor Bogdány már régen elment oldala
18    1|         Balázsban a jobb érzés.~De Bogdány, bár ritkán vasutazott,
19    1|        suite folytassa az üzletet. Bogdány azonban tagadólag intett.
20    1|        krajcárt kér egy zsemléért.~Bogdány ezt is elvesztette. Nem
21    1|      minden százezredik ember tud. Bogdány pedig ezek közé tartozik.
22    1|          Bogdánnyal. Kerüljön csak Bogdány Marianne kezébe, majd el
23    1|            Ő tehát bizony nem ment Bogdány után, nem is igen érdeklődött
24    1|           egy okos embert, amilyen Bogdány, éppen nem fog vonzani.
25    1|           akar látszani, mint ami.~Bogdány Balázs, aki Marianne fénykorában
26    1|          fáradt Tisza. Hadd menjen Bogdány Balázs az útjára, ha megérdemli
27    1|              Szereti ön az életét, Bogdány?~A fiatalember nevetett:~-
28    1|            azért... vigyázok rája.~Bogdány kacagott.~- Nem forgok olyan
29    1|      törődik azzal, hogy mit művel Bogdány Balázs, s mi lesz az életével:
30    1| kisasszonynak, hogy mennyit ér egy Bogdány. Ebben megállapodva, leült
31    1|     kezdett, amikor egy alkalommal Bogdány szalonkázásról tért vissza,
32    1|         szárakat a fiatalembernek.~Bogdány fölmászott a hajtóülésre.~-
33    1|    ünnepelte meg a társaság, közte Bogdány Balázs úr, aki az emlékezetes
34    1|       oldalán Klárikával, és végül Bogdány Balázs, a Marianne két feketéjével.~
35    1|            orra nem tetszett neki, Bogdány menten összetűzött a szerencsétlennel,
36    1|            a dolgot. Tényleg, ez a Bogdány mindenütt, ahol találkoznak
37    1|             lihegte a szépasszony.~Bogdány nem válaszolt semmit, odaadta
38    1|             A leány nem válaszolt. Bogdány arca elborult: ennyit a
39    1|            gyűlölettel töltötte el Bogdány Balázs iránt, s Klárika
40    1|            még az utolsó párnát is Bogdány Balázs húzza ki a dölyfös
41    1|           karcsú Marianne-t elütni Bogdány Balázs kezéről. Nem csupán
42    1|           nagyon lassan érett meg. Bogdány úrfi költekezett is, ki
43    1|       tulajdonképpen a Marianne és Bogdány ügye, amelyről már nemcsak
44    1|           és nem láttam Balázst.~- Bogdány kora délután volt itt, azaz...~
45    1|            felkötve... Haj, boldog Bogdány Balázs!~A szépasszony piros
46    1|         egy­szerre csak fölpattant Bogdány Balázs, és gúnyos, diadalmas
47    1|          íme lefőzi a hétszilvafás Bogdány, a dölyfös plutokratát a
48    1|     gyönyörű!... Ez tetszett úgy a Bogdány nagyságos úrnak is!~- Az
49    1|       nagyságos úrnak is!~- Az ám, Bogdány! - jutott eszébe egyszerre
50    1|         Mikor is volt itt utoljára Bogdány úr? - kérdezte a szobaleánytól.~-
51    1|       bizonyos szánkirándulás után Bogdány Balázs gondolkodóvá lett.
52    1|    gondolta:~Ügyes gyerek vagy te, Bogdány Balázs!~Mint minden férfinak,
53    1|           és forró lelkivilágával. Bogdány tehát úgy gondolta, hogy
54    1|            kipirult - érezte, hogy Bogdány a lelke mélyére lát.~Balázs
55    1|       megdöbbentette a tudat, hogy Bogdány sejti féltve őrzött titkát,
56    1| elhatározták, hogy éjjel eső lesz.~Bogdány valami más vigasztalót akart
57    1|          szent meggyőződésem, hogy Bogdány Balázs nem igazságot akart
58    1|      cselekedni. Az bizonyos, hogy Bogdány, ahol összeakadt velünk,
59    1|       kényes volt a becsületére.~- Bogdány Balázs - folytatta a szónok -
60    1|       balgák, akik örvendtek, hogy Bogdány Balázs „lefőzetett”, de
61    1|            Vége, uraim. Vége...~12~Bogdány Balázs még hazafelé kocsiztában
62    1|        érző és megértő lélekhez... Bogdány úgy gondolta, hogy az ő
63    1|       napja, amikor azt mondhatnák Bogdány Balázsnak:~- Alászolgája,
64    1|            hatást. De az elmaradt. Bogdány meg se rezzent, el se sápadt,
65    1|  előkerülni, még akkor sem, amikor Bogdány már több mint egy órája,
66    1|          hogy lehetne!... Átkozott Bogdány! Mindig és mindenütt csak
67    1|          folytatta ártatlan képpel Bogdány. - Az ifiurat már rég nem
68    1|         öcsém, mind!~- És Klárika?~Bogdány természetes hangon, könnyedén
69    1|        róka volt, észrevette, hogy Bogdány egy pillanatra elvesztette
70    1|         fiatal leány meghallotta a Bogdány négyesének csöngését, és
71    1|            semmit.~- Kár - szólott Bogdány, önkéntelenül elkomorodva. -
72    1|      arcába, aztán elgondolkodott.~Bogdány odament Marianne-hoz, aki
73    1|            tudom, látom, hogy ez a Bogdány vonzódik hozzád. Észrevettem,
74    1|          lassan halotthalvánnyá.~- Bogdány most is itt volt, s amikor
75    1|         hogy fölmentél a szobádba, Bogdány rosszkedvű lett, fogta a
76    1|  fiatalember, aki közeledbe kerül. Bogdány is fiatalember, s ugyancsak
77    1|        enyhére fordítva -, ha ez a Bogdány idejön, és körülötted legyeskedik...
78    1|        Nevetnem kell magán, kedves Bogdány Balázs! Csak nem felejtette
79    1|  durrogásától, cigányok zenéjétől.~Bogdány Balázs estefelé szintén
80    1|         tudom, nem rosszabb-e így?~Bogdány protestált.~- Ó, nem, nem.
81    1|             de így van. A csélcsap Bogdány Balázs fülig szerelmes,
82    1|       Balázs! - szólott szomorúan.~Bogdány meghajtotta a fejét.~- Remélem
83    1|            pirosodni kezdett, csak Bogdány Balázs ügye nem akart megérni.
84    1|          hóbortban szenved, kedves Bogdány... Egy Balsai lányt maga
85    1|  rajvonalakban a Bolond-toronynak.~Bogdány természetesen Klárikával
86    1|         balra?)~- Helyes! - felelt Bogdány. - Most vigyázz rám, betörő.
87    1|             és a kisleány elaludt. Bogdány betakarta köpönyegével,
88    1|   társaságon.~- Tényleg - mondotta Bogdány -, a helyzet furcsa, és
89    1|       dolog, egy fiatalember és...~Bogdány most kiegyenesedett.~- Kázmér
90    1|        szükség. Azt csak bízd rám.~Bogdány kérdőleg nézett Kázmérra,
91    1|            Úristen, én mondom, én, Bogdány Balázs, akin nem fogott