Fej.

 1    1|        házban és a kártyaszobában - szólott a muzsika egész éjjel; kutya
 2    1|          telivért, és nyugodtan így szólott:~- Fennmarad a cirmos, miután
 3    1|          kertelés miatt leejtettem.~Szólott és szalutált, s azután intett
 4    1|          most már türelmetlenül így szólott:~- Melyik maradt hát fenn?~
 5    1|           Megkeserülitek ezt még! - szólott, és ereiben fellobogott
 6    1|          Egy mindentudó agarász így szólott:~- Nem távoztak azok el,
 7    1|      megszorítva annak jobbját, így szólott:~- Belátom, hogy igazad
 8    1|           szemébe.~- Csalódik - így szólott -, ha azt hiszi, hogy atyám
 9    1|         öklével az asztalra, és így szólott:~- Semmiháziak vagytok!
10    1|         Balsai negyedóráig szót sem szólott, csak csibukjával kezében
11    1|             negyedóráig, azután így szólott:                                          -
12    1|            levelet még ma megírod - szólott zordonan. - És egy szót
13    1|         Amit tudok, azt tudom - így szólott -, de ez egyelőre nem tartozik
14    1|           magát.~- Igazad van - így szólott, és azt érezte, hogy melege
15    1|          szirma.~- Én is szeretem - szólott halkan Klárika. - És azért...
16    1|            az csak nevetett, és így szólott:~- Már ezt én jobban értem,
17    1|         tajtékos lovakat, aztán így szólott:~- Megengedi, hogy fölszálljak?~-
18    1|       hajtóülésre.~- Szálljon le! - szólott hátra a cifraszűrös kocsisnak.~
19    1|           felelt.~- Rosszul vagy? - szólott újra a fiatalember. - Beszélj
20    1|                Hogy mi bajom van? - szólott fuldokolva. - Hát nem látod,
21    1|   tapasztalatait összefoglalva, így szólott:~- Szép termésünk lesz...~
22    1|            le a fürdőig.~- Klári! - szólott hozzá megdöbbenve. - Klárika...
23    1|            csak maga volna, húgom - szólott könnyedén, s azzal nagy
24    1|          nézett sógorára, aztán így szólott:~- Ha békén marad, Izidorkám,
25    1| nekibátorodott.~- Tudja, Marianne - szólott, gyöngédebb lenni iparkodva -,
26    1|             intett.~- Izidor lesz - szólott a haját végigsimítva.~Kázmér
27    1|      szépasszony piros lett, de nem szólott semmit, hanem fölkelt, és
28    1|             panaszos ábrázattal így szólott:~- Mi lesz hát velem?~És
29    1|    termetétől.~- Mondja, Marianne - szólott halkan -, de komolyan, őszintén,
30    1|           azt akartam mondani!... - szólott kimérten, de belsőleg reszketve
31    1|            Igenis, kezét csókolom - szólott a szobaleány.~Ó, te szegény
32    1|            bántotta meg, Klárika? - szólott csöndesen.~A lány nem válaszolt,
33    1|     tekintett maga elé.~- Klárika - szólott Balázs gyöngéden -, mondja
34    1|            Hallgasson meg, Balázs - szólott elhatározottan -, és ígérje
35    1|              nem lehet az, Balázs - szólott Klárika halkan. - Én volnék
36    1|              én igazán nem tudom! - szólott félénken.~Kázmér haragosan
37    1|         szünetet tartott, aztán így szólott:~- Kedves atyámfiai, nemes
38    1|    mértékben csatlakozom az előttem szólott Kázmér bátyánk szavaihoz,
39    1|           és látnia semmit.~- Kár - szólott Bogdány, önkéntelenül elkomorodva. -
40    1|            kifejezzem hódolatomat - szólott kezet csókolva.~Izidor újra
41    1|             hallgatott.~- Klárika - szólott aztán -, komolyan akarok
42    1|           parancsolni, Klárika... - szólott az öreg enyhébben. - Kérni
43    1|        elsiklik.~Klárika semmit sem szólott, csak megszeppenve nézett
44    1|              Nos, azt kérem tőled - szólott, hangját enyhére fordítva -,
45    1|       megérintette a karját, és így szólott:~- Táncoljon velem, Balázs...~
46    1|           hát hiába!~- Azt hittem - szólott, és egyszerre mulatságosabbnak,
47    1|          közelemben lehet, Balázs - szólott aztán -, de nem tudom, nem
48    1|             Ha így beszél, Balázs - szólott Klárika csaknem elpityeredve -,
49    1|       megtenni nem tudom, Balázs! - szólott szomorúan.~Bogdány meghajtotta
50    1|           ősz is ránk köszönt már - szólott rosszkedvűen a lányához -,
51    1|          szemlét tartott, aztán így szólott:~- Bent a nagy erdőben.
52    1|            Hát tessék pofon vágni - szólott levonva a konzekvenciát.~
53    1|         alkotmány.~- Itt vagyunk! - szólott Matejkó, akinek sehogy sem
54    1|           állott mosolyogva, és így szólott:~- Kedves bátyámuram! Már
55    1|            házban.~- Hallottátok? - szólott büszkén. - Azt mondotta:
56    2|               Köszönöm, Bulcsu úr - szólott hidegen. - Nem akarom tovább
57    2|        ránézett vőlegényére, és így szólott:~- Hogy lehet, kérem, ilyen
58    2|         kezét.~- Jól van, barátom - szólott gúnyosan -, kívánsága szerint
59    3|       Imádlak.” Ez persze nem nekem szólott. Hát kinek?~Ah... Tehát
60    4|           fejét, mosolygott, és így szólott:~- Netti kisasszony már