Fej.

 1    1|           a párviadalban ítéljünk. Te is megnyered a díjat, Damoetas,
 2    1|       megnyered a díjat, Damoetas, te is, Menaleas.~Hogy milyen
 3    1|           a bolond?~- Mit beszélsz te kertelő agárról? - kérdezte
 4    1|          köhintve.~- Helyes, fiam. Te, látod, ma éjjel leülhetnél
 5    1|           kezével.~- Mit érted azt te? - vetette oda mérgesen.~-
 6    1|          Kálmánka a fejét rázta.~- Te ehhez nem értesz. Lehetsz
 7    1|          még egyszer a családfő. - Te itt maradsz!~A kisasszonyka
 8    1|            dolgot s azt mondani:~- Te, Kázmér, inzsellér a kutyád,
 9    1|      férfiakat meghódítani, mint a te idődben, hogy az ember rájuk
10    1|           szólott a szobaleány.~Ó, te szegény Izidor! Két hete
11    1|        gondolta:~Ügyes gyerek vagy te, Bogdány Balázs!~Mint minden
12    1|       kölyökagaraimat bemutatni, a te ítéletedre sokat tartok.~-
13    1|      rosszkedvűen a lányához -, és te még mindig nem tudod, széna-e
14    1|          Micsoda fiatal hölgy vagy te? Én az anyáddal egyszer
15    1|            szavait.~- Mit mondtál, te szerencsétlen?! - kérdezte
16    1|            De legalább megbecsüld, te... inzsellér! - fordult
17    1|           kertelni, azt tudsz!~- A te agaradtól tanultam - jegyezte
18    1|   karosszékéhez.~- No, mit akarsz, te kópé? - förmedt rá az öreg.~
19    2|           gyújtanom a fagottra. Ó, te utálatos szerszám - tört
20    2|          itt tanulni? Hát tudnál-e te itt előkészülni a vizsgára?”,
21    2| igazságomban vagyok, akkor megköve­te­lem annak respektálását,
22    2|           volt szontyolodva.~- No, te ugyan szépen képviseled
23    2|            egy Bauernebelnek, hogy te a világ legderekabb embere
24    2|     botjával.~- Mégis lángész vagy te, Pető! - jelentette ki erélyesen. -
25    2|        erélyesen. - Ilyesmi csak a te agyadban teremhet.~- No
26    2|            eleget sétált már ma.~- Te szerelmes vagy? - kérdezte
27    2|            Azt hiszed, kizárólag a te kedvedért találták föl ezt
28    2|            lenne elégedve.~- Hát a te ügyed rendben van-e? - kérdezte
29    2|     komolyabb következményei.~- És te? Igazán szereted őt?~- Azt
30    2|           valaki azt mondta neki: „Te vagy a hon legnagyobb jogásza!” -
31    2|         végigsimogatta homlokát.~- Te Bulcsu - szólt a jogász
32    2|             és két füled legyen.~- Te jó barátom, te! - tört ki
33    2|           legyen.~- Te jó barátom, te! - tört ki a zenészből a
34    2|        lelkesedés. - Remélem, hogy te is megérdemled!~- A fülemet
35    2|         ábrázattal a barátját -, a te ügyed nem kerül kátyúba.
36    2|       idegeit, azután így szólt:~- Te azt mondottad Jozefinnek,
37    2|          Miféle erkölcseid vannak, te szerencsétlen! Miféle erkölcseid!?~
38    3|           teneked is elmondták? És te elhiszed? Az anyád a legderekabb
39    3| hessegetett a kezével.~- Nem mégy, te sehonnai! - dörmögött vissza. -
40    3|  társaságban fordultam meg, ahol a te esetedről szólva egy ismert
41    3|      Eszményi gyilkos vagy például te, aki a becsületért cselekedtél,
42    3|  emlékeznek egy kissé a dologra. A te eseted nem oly közönséges,
43    3|             úriemberek vagyunk, és te is csak az vagy. Mit akarsz
44    3|      gúnyosan az erdész. - Persze, te szereted őt, ahogy szerettem
45    3|            Csönd legyen, Duchesse! Te csúfság! Csönd legyen!~De
46    3|         Isten, és ne felejtsd el a te Zsuzskádat.~Rápolty szólni
47    3|            nem fogsz neki mesélni, te vén bolond.~Másnap új dajkát
48    3|            visszamosolyogtam rá.~- Te, ugye, erős ember vagy? -
49    4|  lehorgasztva -, és most már talán te se tudsz rajtam segíteni!~
50    4|           ilyet, Miklós! Nem tudod te, mi az, szenvedni! Te rajongó
51    4|        tudod te, mi az, szenvedni! Te rajongó férfi vagy, a perc
52    4|          volna egy kissé -, ez nem te vagy!~Megszeppenve nézett
53    4|          szólt hozzám:~- Én most a te hitvesed vagyok, és te az
54    4|           a te hitvesed vagyok, és te az én uram! Mindörökké!
55    4|           De - fordult az urához - te is férfiasan viselted magadat,
56    4|           Nyújtsa a karját, kérem! Te itt maradsz - fordult a