Fej.

 1    1|           vallanom, hogyha igazságos voltam az agarászokkal, udvariatlan
 2    1|            agarászokkal, udvariatlan voltam egy hölggyel szemben, s
 3    1|           Izidor. - Tegnap én is itt voltam, és nem láttam Balázst.~-
 4    1|           állottunk egymáshoz, én se voltam oly rideg gondolkodású,
 5    1|           helyesebben okos és ravasz voltam, ami a legnagyobb munka
 6    1|         tagadnám, mindig jó lélekkel voltam a maga irányában, és jó
 7    1|             irányában, és jó barátja voltam, amióta ösmerem. Amikor
 8    1|           mindennek.~- Az a férfi én voltam! - jegyezte meg szerényen
 9    1|           Értem én az effélét, én is voltam fiatalember. No, de ebben
10    1|            zésénél a Balsai-kúriában voltam, és nem találkoztunk, és
11    1|             a kis­asszonnyal egyedül voltam mostanáig. Itt tehát éppen
12    2|              nem létezik, mikor most voltam a lakásán, s magam szemével
13    2|             kezdett énekbe:~Míg ifjú voltam,~sok lányt csókoltam.~Tilaárom
14    2|           éjjel azt fújja: „Míg ifjú voltam, sok lányt csókoltam, tilaárom
15    2|    szomszédjában azt, hogy „Míg ifjú voltam, sok lányt csókoltam, tilaárom
16    2|     meggyőződésem ellenére kénytelen voltam elfogadni Jozefin őnagysága
17    2|         hacsak azzal nem, hogy lusta voltam. De e házban a helyzet más.
18    2|             látom, hogy igazságtalan voltam önmagammal szemben, s én
19    2|             evidens, hogy jogos úton voltam. Avagy tűrni vagyok kénytelen,
20    2|            is kíváncsi vagyok, bátor voltam az ön véleményét is kikérni.~
21    2|         Tegnap példának okáért bátor voltam az ön részére húsz kocsi
22    2|    nyikorgatja okarináján: „Míg ifjú voltam, sok...” De hiszen ön is
23    2|          eddig oly rossz véleménnyel voltam róla, de azt hittem, hogy
24    2| foglalhassanak helyet bensőmben, meg voltam róla győződve, hogy cinikus,
25    3|          igazságszolgáltatás lovagja voltam, nem tudott pótolni.~ ~
26    3|            az ura homlokát. - Boldog voltam veled, nem fogom elfelejteni,
27    3|           hazának. Bolondság! Fiatal voltam.~- És mikor utazik?~- Holnap -
28    3|           nevelt föl. Gyönge gyermek voltam, családomban gyakori volt
29    3|       hajamat. Egy hétig újra boldog voltam: gyermekvilágom benépesedett
30    3|          most India csodás fái alatt voltam, most a brazíliai őserdőkben
31    3|          volt ez évben, és én ötször voltam lázas, mindannyiszor erősen,
32    4|              gondolkodtam, és kényes voltam a becsületérzésemre, cél
33    4|          hidegen állott előttem, nem voltam kíváncsi a lelkére, a gondolatára,
34    4|            ültem le egy padra, össze voltam zúzva, mintha nehéz betegségből
35    4|             kiáltottam föl, és ahogy voltam, egy kis kézitáskával a
36    4|              fehér homlokát. - Bűnös voltam, de, istenem, annyira szerettem
37    4|           bevallom, hogy udvariatlan voltam. Engedje meg reménylenem,
38    4|         állunk? Negyvenhat esztendős voltam, és ha koromnál nem is tarthattak
39    4|               Másnap, harmadnap azon voltam, hogy lehetőleg keveset
40    4|     folytatta:~- Lássa, milyen balga voltam, mikor ábrándjaimban mohón
41    4|             eső kezdett esni. Messze voltam hazulról, a kocsinak nem
42    4|             Leültünk, fáradt és éhes voltam; nem volt szükség kínálásra.~-
43    4|               és aki, mikor magamban voltam, mind kikacagtam őket. Többet
44    4|             az anyám, és azért mégse voltam sohasem szomorú, ej, jó
45    4|          hölgy~Huszonnyolc esztendős voltam, amikor sorsom a zöld oroszkás
46    4|            kellett történnie! Boldog voltam, és meg tudok fizetni a
47    4|             És jól érezte magát? Nem voltam nagyon zajos?~- Hálás vagyok
48    4|          igen, a kedvesem! Féltékeny voltam, szakítottam vele, másnap
49    4|         Sírtam-e igazán? Mindig önző voltam, és ez egyszer megbosszulja
50    4|             viszont beárult, hogy én voltam az, aki a tisztelendő úrnak
51    4|  gonoszságait.~Majdnem huszonöt éves voltam, és házasodni készültem,
52    4|         tudtak, addig a rabszolgájuk voltam, amikor nem nevettek, fölhúztam
53    4|             vitorláimat. Rossz ember voltam? Bizonyára; én is csak fecske
54    4|         Bizonyára; én is csak fecske voltam, aki mindig a napsugarat
55    4|      fölmentünk a szobába. Én fáradt voltam, lefeküdtem, ő még írogatott