Fej.

 1    2|        csinos arcú kisasszonnyal állt szemben; a hölgy nyilván
 2    2|         jóllehet valamennyin ott állt a Szent Nepomuk, jóságos
 3    2|         egy szekrény és egy szék állt benne; igaz, még egy ócska
 4    2|      küszöbön Bauernebel Jeromos állt, mögötte a házmester hálósapkában,
 5    2|     Bulcsu az ablakhoz ment. Ott állt egy ideig, és szomorúan
 6    2|           és Pető még mindig ott állt az udvar közepén, tétován
 7    2|       látta igazán, hogy szemben állt vele, hogy a közelségét,
 8    2|         veszekedni.~A jogász nem állt kötélnek.~- Önnek föltétlen
 9    2|    jogomban!?~Fabriczius ijedten állt meg.~- Igaza van, persze
10    2|         kérdezte mohón.~Pető nem állt kötélnek, beszélt az időjárásról,
11    2|         képviselte, aki zordonan állt meg előtte.~16~A zenész
12    2| kézbesíttetett neki, amelyben ez állt:~„Vaddisznófej mártással!”~
13    2|     aranypolgár leánya a sarkára állt.~- Kedves Pető úr - mondta
14    3|       közepén viruló fiatal lány állt, és kissé elfogultan, de
15    3| várakozás volt. Az édesanyja ott állt pár lépésre mögötte, mosolygott,
16    3|        úr szétterpesztett lábbal állt a kályha körül, és helyeslőleg
17    3|          hangulatokkal, most ott állt előtte az igazi élet, a
18    3|       maga a szomorúság. Tétován állt meg előttem, aztán csöndesen
19    3|       arcú asszonyra, aki háttal állt feléje, s nem látta, amint
20    3|          gyér világosság mellett állt az orvos, és a gyerek ütőerét
21    3|      akart eltűnni a kisfiú: ott állt előtte kékülő ajakkal, tágra
22    3|    teremre.~Garas Peti csöndesen állt a terem közepén, aztán kinyitotta
23    3|         hajdan lejátszódtak. Itt állt az öreg fűz, amelynél egymaga
24    3|         mögött húzódott meg. Ott állt dobogó szívvel, elfulladó
25    3|       ábrázattal, ünnepi ruhában állt a család. A járásbíróné
26    3|     füzesből. A kapuban peckesen állt az őr, és katonásan tisztelgett,
27    3|      kietlensége, dőre cifrasága állt előtte.~- Menj el! Menj
28    3|    Hiszed-e?~Titusz fölháborodva állt meg. Fél fejjel volt nagyobb
29    3|          Zsuzska - türelmetlenül állt mellette, és nem értette
30    4|         volt. Alig néhány házból állt, amelyek a tengerpartra
31    4|     leányának ez a mozdulata jól állt előkelő tartásához. Este
32    4|        És ez a kisleány? Előttem állt karcsú alakja, amint kicsi
33    4|          levelét hullató nyárfa, állt előttem, inkább megszeppen­
34    4|  lélegzetét.~Most pedig újra itt állt előttem az utcán, megint
35    4|       fakó lámpafényben a galamb állt előttünk. Első percben alig
36    4|         bűvös érintésre, előttem állt alakja, úgy, mint az utolsó
37    4|          és mégis biztos alakban állt elém a kívánság, hogy visszaadjam
38    4|        Mind a kettő már a helyén állt, és elgondolkodva nézett
39    4|         az utolsó percben szánkó állt meg a ház előtt, és egy