Fej.

  1    1|            agarászegyesület ma tartja meg versenyét. Az ünnepségre
  2    1|              éjjeli vonattal érkeztek meg, le sem feküdtek, hanem
  3    1|               harcosok egy cirmos kan meg egy fekete szuka voltak,
  4    1|                akiknél még a padláson meg a pincében is versenybillikomok
  5    1|          agarak lennének az egerek, ő meg a macska. Nem ugrott föl
  6    1|              annak idején a Bárándiak meg a Balsaiak egy ősszel elhozták
  7    1|         agarakat követni, s hamarosan meg voltak verve, így tehát
  8    1|           pocsolyánál holtan találták meg a három versenyzőt. A tót
  9    1|          vízen, s a túlsó parton ölte meg a szélhűdés, Tigrist a pocso­
 10    1|          Gyöpre, magyar! Indul a bíró meg a két első agár!~Az urak
 11    1|         irányában könnyű kocsi jelent meg.~Két ménkő nagy trapper
 12    1|               sőt az ifiúr kravátlija meg mellénye. A Balsaiak, mint
 13    1|            fognak a hám mellé.~Nézzük meg a furcsa fogatot meg úri
 14    1|           Nézzük meg a furcsa fogatot meg úri gazdáját közelebbről.~
 15    1|         maradt ő, mert nem házasodott meg, s a nagyságos úr: az édesapja
 16    1|          bivalynagyságú nyulat fogván meg, pokolian üvöltött, a jeles
 17    1|             bliktri: rattler, dakszli meg pudli. A Bárándiaknak ellenben
 18    1|              lábon állanak a bírókkal meg miegymás, ami a Balsaiaknak
 19    1|               ő is majd csak „elnyeli meg kiteszi” a nyulat (vagyis
 20    1|             ifiúr édesapját, Kázmért, meg édesanyját, nem­különben
 21    1|             belseje akkora volt, hogy meg lehetett benne ágyazni is,
 22    1|          Úristen adta, hogy messziről meg lehessen ösmerni minden
 23    1|           Hiába vitte ki az ifiúr, no meg az öreg is a házi vadászatokra,
 24    1|             maga elé, s míg az öregúr meg a nagyasszony a harci láztól
 25    1|              csak nagy sokára szólalt meg egy kamáslis, kiskorú sportsman:~-
 26    1|              aki Pityu mögött szakadt meg annak idején. Ezzel nem
 27    1|                borús sejtelem szállta meg a szívüket. Alighanem hiába
 28    1|             ha az ember a Balsaiakkal meg a Bárándiakkal veti össze
 29    1|            együtt a színjáték főhőse, meg lehet kezdeni a csatát.
 30    1|           voltak, hogy mi a derekalás meg a zsinórba kapás, no meg
 31    1|              meg a zsinórba kapás, no meg a behúzás, s mire tizenöt
 32    1|              fért, s amikor a matézis meg a történelem és a klasszika-filológia
 33    1|         csekélység őket az érettségin meg az alapvizsgákon átsegíteni,
 34    1|              mesternek, minden erejét meg kellett feszítenie, hogy
 35    1|        szerint bíró az ágotai gyöpön. Meg kell hagyni, hogy szemre­
 36    1|         napjáig attól koldul. Tanulja meg a döge, hogy a bíró lovának
 37    1|              és olyan pártatlansággal meg komolysággal ítél, hogy
 38    1|             Klárika is, selymes haját meg­lobogtatja az őszi szél,
 39    1|             sarkan­tyúzással tiszteli meg őkelmét. A tarka haragszik,
 40    1|       visszateszi a fülét, de nem mer meg­mukkanni, miután egy gyors
 41    1|             ilyen zenebonában! Kormos meg volt szokva, hogy csendesen
 42    1|      kisasszonyhoz, aki most tiszteli meg először az agarászatot jelenlétével,
 43    1|    végtelenségnek. A bíró nem moz­dul meg.~- Nem méltó ez ilyen két
 44    1|          lódítana rajta, hogy Balsáig meg se állana. De aztán hátrapillantott
 45    1|               illik neki a zöld kabát meg a kockás angol sipka! És
 46    1|               zsebkendőket, és Kormos meg Bodrogköz megpillantván
 47    1|       elkeseredvén, mintha Buda dűlne meg szemük láttára. Végtére
 48    1|               itt méltányolni tanulta meg a történetíró nagy megilletődését,
 49    1|              ha a hangszálak mindjárt meg is szakadtak volna, azért
 50    1|          amelyért a vetélkedés folyt. Meg volt az kenve minden hájjal,
 51    1|         járhatott. Más agár talán már meg is unta volna a mulatságot,
 52    1|              is, akkor sem szégyeníti meg a gazdáját. Már két körmét
 53    1|               kanyarodik, és úgy ejti meg a tapsifülest. Hiszen ez
 54    1|        teringette, ilyen se esett még meg a Balsaiakkal!~Vége itt
 55    1|            össze? A fák nem roppannak meg? Az agarak nem változnak
 56    1|               a többieken; bizonyosan meg akarják tréfálni. De tréfának
 57    1|               lépkedett. Most történt meg Nácival először életében,
 58    1|              életében, hogy a szussza meg a hangja kifogyott. Egy
 59    1|              illik. Regösök énekelték meg a Balsaiak agarait, Rákóczi
 60    1|            milyen jó, milyen rossz ez meg az az alom, a falakon csupa
 61    1|              hogy enyhe láz remegteti meg, egyszerre kisírt szemmel,
 62    1|            Ágotára jőve, nem állhatta meg, hogy ki ne lopóddzék a
 63    1|             hogy eddig hamisan ítélte meg Balázst, könnyűvérű, csélcsap
 64    1|               A táncot vacsora előzte meg: patkó alakban állottak
 65    1|              a Bodrogköz kaparintotta meg, elbánva Kormossal; a többi
 66    1|           szokás. Az igazsághoz híven meg kell jegyeznünk, hogy a
 67    1|            eset után? A tanácskozáson meg is jelentek valamennyien,
 68    1|             várják, hogyan védelmezik meg az utódok az ősök szerzette
 69    1|          olyan nyaklevessel tisztelte meg, hogy a következő családi
 70    1|          akkor könyörtelenül fizetjük meg neki a mai napot.~Többen
 71    1|       következik. Az első alkalom már meg is volna például, s ma el
 72    1|          összeakad, az eleve csinálja meg a testamentumot, azaz dehogyis
 73    1|              állott, hogy azok tegyék meg esetről esetre a szükséges
 74    1|                s Kázmér mosolyogva hí meg egy-két urat a holnap délelőtt
 75    1|             az a legény, akit könnyen meg­téveszteni lehetett volna:
 76    1|     Bogdánnyal, és nevetve emlékezett meg a Kormos-esetről... Mire
 77    1|       szomszédai egyre csak kutyákról meg lovakról beszéltek, de a
 78    1|               kereskedő, tanár, orvos meg hivatalnok kisasszonyai,
 79    1|            osztom. Sőt, ha nem hallja meg senki, azt is elárulom,
 80    1|    legkellemesebb társaság - jegyezte meg Balázs olyan gyöngéden,
 81    1|        rezignált mélabúval, az titok; meg kell azonban jegyeznem,
 82    1|           kiabált velünk, ha nem ette meg a levesét, édesanyánk négyesfogaton
 83    1|            van, kisasszony - jegyezte meg egy kis szünet után, mert
 84    1|               az óra mutatója előbbre meg előbbre halad: a gyertya
 85    1|            kártya, ha rossz. Egy izma meg nem rándul, a szeme se pislant;
 86    1|                és az az érzés szállja meg, mint amikor az utcán azt
 87    1|             kisebb, gyöngébb fiút ver meg. Ilyenkor az ember az utcán
 88    1|        sebtiben rakni, és állva nézni meg a blattokat, az biztos vereség,
 89    1|          könnyelmű emberek érdemelnek meg. Így ez nem megy. Okos ember
 90    1|            oda mérgesen.~- No, engedj meg - tiltakozott Kázmér. -
 91    1|           minden százezredik ember ha meg tudja cselekedni. De ez
 92    1|             ilyen rokonsággal áldotta meg a világ, képesek rá, hogy
 93    1|            Mit lehetett tenni, szépen meg­hajtották magukat, és egykettőre
 94    1|               egy levélre alkudhatott meg a sorssal. Ment is azonnal
 95    1|       előkeresni a kalamárist, azután meg a konyhába sietett ecetért,
 96    1|          sétált az inszurrekciós kard meg a hivatalosan leszerelt
 97    1|        dörmögött Kázmér. - Nem eszlek meg... Elment az étvágyam; tehát...
 98    1|          gazda odaadja mindenét: a jó meg a rossz borát, a sovány
 99    1|               a rossz borát, a sovány meg a kövér malacát, jókedvét,
100    1|               szót is játszva tanulta meg, alig pár hónapja, hogy
101    1|                 a vidám élet tetszett meg neki, nem a fűzfalombos
102    1|           gondos­kodni, a jó táncosok meg a jó kocsisok nem teremnek
103    1|               gyakran jelenetek közte meg a felesége között, de az
104    1|            cukorra a légy, az asszony meg ott kacérkodott valamennyivel.
105    1|             pátkai kastély alapjai is meg­inogtak ama három év alatt,
106    1|              özvegy csak most mutatta meg, hogy milyen szerzet. Most
107    1|            levest, hát ő is eszi majd meg.~Rebus bene gestis ülték
108    1|           megelégedéssel állapíthatta meg, hogy a csapda fölötte alkalmas
109    1|           Kázmér, s ezzel a szerződés meg volt pecsételve.~A téli
110    1|        megemelte előtte a kalapját, ő meg biccentett reá a fejével.~
111    1|            mények között született az meg. Kétségtelen volt előtte,
112    1|      ivószobába, és elhatározta, hogy meg fogja mutatni a Balsai kisasszonynak,
113    1|          engedelmeskednek? Bizonyosan meg van őrülve. A Balsaiak és
114    1|             szállítottak, hogy álljon meg egy percre, alighanem akad
115    1|               mozdulattal legyintette meg az ostorhegyest meg a nyergest,
116    1|       legyintette meg az ostorhegyest meg a nyergest, és azzal a kocsi
117    1|               kirándulással ünnepelte meg a társaság, közte Bogdány
118    1|             aki amíg az előkészületek meg a csata tartottak, a vendéglőssel
119    1|             jobb kezünk tenyere alatt meg tudjuk forgatni a kártyákat
120    1|           embert egy pár fülbevaló öl meg. A dolog az utóbbi példánál
121    1|  szépasszonynak a kocsisa, mutassa is meg, hogy ért a mulatáshoz,
122    1|              siker kíséri-e, kérdezze meg a kártyát, az majd megmondja,
123    1|            beszéd többet mondott ezer meg ezer szónál.~Klárika, aki
124    1|            kacagott, de sőt ugyancsak meg volt ijedve. A győzelem
125    1|                ennyit a tréfa nem ért meg. Kievickélt a hóból, és
126    1|                hol egy buckában akadt meg, egyszer majd hogy el nem
127    1|              ők a páratlant tisztelik meg bizalmukkal. Mivelhogy pedig
128    1|              legyen a kép, állapítsuk meg, hogy annak idején Izidor
129    1|             Izidor, és hányta-vetette meg a dolgokat, mitévő legyen.~-
130    1|             vette szemügyre külsejét. Meg­állapította, hogy még mindig
131    1|            Balsai-orr nála se tagadta meg magát, s az idők szele némi
132    1|              a szupécsárdásnál nagyon meg találta forgatni Marianne-t,
133    1|       legérzékenyebb pontján támadnák meg: a hiúságánál, minden férfi
134    1|          éppen azért nem nagyon ijedt meg, sőt újra megfogta Marianne
135    1|         Kikaparom a szemét - jegyezte meg nyugodtan a szépasszony.~-
136    1|               ségemnek, s azt nyíltan meg is mondom a szemébe... Vagy
137    1|             párbeszéd lefolyt.~Izidor meg volt elégedve az első kísérlettel:
138    1|              úrifajták vagy parasztok meg nem verték, tépázták vagy
139    1|             dolog nagyon lassan érett meg. Bogdány úrfi költekezett
140    1|          elkövessen, mégse cselekedte meg. A család feje ugyanis nem
141    1|        hirtelen patkócsattanással áll meg; nyilván ügyes ember ül
142    1|            vajon miért vásárolták hát meg? Tetszett neki, hogy kijátszhatja,
143    1|         hirtelen mozdulattal állottak meg a lépcső előtt. Izidor meg
144    1|            meg a lépcső előtt. Izidor meg volt elégedve eddigi eredményeivel.
145    1|           együtt a teraszon. Lovakról meg kutyákról beszéltek, aztán
146    1|              a dolgot, de nem találta meg a helyes kiinduló­pontot.
147    1|               bár föl volt öltözve és meg volt fésülve, félóráig megvárakoztatta
148    1|              s mosolygó arccal jelent meg az ajtóban.~- Megvárakoztattam,
149    1|          fordult, és a tőrre célozva, meg­nyugtató hangon így szólt:~-
150    1|            szólt:~- Másodszor nem fog meg, szépasszony...~Marianne
151    1|           baja, Izidorkám - nyugtatta meg lovagját, s egy kis fiókból
152    1|            vett ki: karbolos gyapotot meg gézt. Még egy fekete szalag
153    1|             kedves embereknek mindent meg tudok bocsátani.~- Kár,
154    1|          ablaktól, az ajaka sem nyílt meg. Izidor jó darabig ült a
155    1|           könny pedig Balázst illette meg, őérte csillogott, őérte
156    1|               akárhogyan próbálják is meg, soha, de soha meg­bosszulni
157    1|       próbálják is meg, soha, de soha meg­bosszulni nem tudják magukat?
158    1|             vadászpuska, egy bőrkabát meg egy agarászostor. A kúriájukon
159    1|     megerőltetés nélkül cselekedhetné meg. S ha Marianne ma azt mondaná,
160    1|             csilingelhetne a szán! Ha meg azt akarná a szépasszony,
161    1|               kapni, de az asszonyért meg kell küzdeni, mint az oroszlánnak,
162    1|            alig látható mosoly jelent meg, amelyet csak Izidor tudott
163    1|             gyermek a gyorsan megunt, meg se értett játékszert...
164    1|          szivarokból és cigarettákból meg gyufákból rakta ki az asztalkán,
165    1|            legkönnyebben bocsá­tották meg maguknak.~- Önnek igaza
166    1|       Marianne - felelt a lovag -, de meg kell értenie egyet. Annak
167    1|        szomorúságot okozott - szólalt meg végre az asszony.~- De jóvá
168    1|                  maga kétszer alázott meg életében. Először, amikor
169    1|               egész dolgot, és ígérje meg, hogy máskor nem beszélünk
170    1|            hegyeket, és nem tartottam meg a szavamat, egyszer fordítva
171    1|         szavamat, egyszer fordítva is meg lehet cselekedni a dolgot.
172    1|         meghallja, miképpen bosszulta meg Izidor az ágotai agarat...~
173    1|            agarat...~Marianne annyira meg volt elégedve magával, hogy
174    1|          ügyesen épp a szívén sebezte meg a hiú közgazdát, a póz az
175    1|                és öt fagylaltot evett meg, úgyhogy estére doktort
176    1|           ösvényen kincset pillantott meg, amely egyszerre értékessé
177    1|              egy új hangulatot ösmert meg, amely a mezei virágok egyszerűségével
178    1|         virágok egyszerűségével lepte meg. Ezt a meglepődést azonban
179    1|               utóbb ismerkedett volna meg, úgy vonzotta most a fiatal
180    1|                a becsületüket támadta meg, mintha a nagyvilágon kutyán,
181    1|           bizal­mas­sággal szorította meg kezét, és mosolyogva, a
182    1|             szíve keserűséggel teljék meg... Nem fogja többé hallani
183    1|             egyszerre csordultig telt meg, a torka összeszorult, s
184    1|         komollyá tette.~- Ki bántotta meg, Klárika? - szólott csöndesen.~
185    1|            Balázs gyöngéden -, mondja meg hát, mi a baja?... Csak
186    1|           berendezve, földi pályánkon meg kell küzdeni minden lépésért,
187    1|        beszélni kezdett.~- Hallgasson meg, Balázs - szólott elhatározottan -,
188    1|           elhatározottan -, és ígérje meg, hogy szót fogad nekem...
189    1|              Mária-képtől, hogy védje meg magát... Ha pedig éjjel
190    1|           haldokló, aki még nem tette meg minden intézkedését, és
191    1|        találkozni úgysem lehet. Tudja meg, hogy van egy nő, aki mindig
192    1|               ezt a titkomat senkinek meg nem mondhatom, mert senki
193    1|             nem mondhatom, mert senki meg nem értené, sőt csak bántódásom
194    1|          hitüket, a becsületüket, úgy meg nem bánthatta volna e családot,
195    1|             hiábavaló, Balázs - rázta meg fejét Klárika -, és bizonyára
196    1|     lemondással lehet segíteni, és én meg fogom próbálni, akármilyen
197    1|              Balsai családtól sem, és meg fogom nekik mutatni, hogy
198    1|            első, aki ezt nem engedném meg.~Balázs elhallgatott, és
199    1|           Bogdánynak.~- Egyet ígérjen meg nekem, Balázs - mondotta
200    1|        költözött volna, és némán adta meg magát a sorsnak, csöndesen
201    1|    sajnálkozott Kázmér, melegen rázva meg a vendége kezét. - Pedig
202    1|            Kázmér nem egészen értette meg az utóbbi, dölyfösen odavetett
203    1|             vágott a lovakba, amelyek meg­szeppenve rugaszkodtak neki
204    1|           nézegetve -, már csak egyet meg kell jegyeznem a megnyitó
205    1|        egyfejű ellenzék dühösen húzta meg magát karosszékében, és
206    1|            fejével betörte a lépcsőt, meg volt szeppenve, mint a diák,
207    1|              soha egy sem cselekedett meg. De hagyjuk ezt, lássuk
208    1|         fonalat Izidor. - Van alkalom meg­mutatnom ennek a gőgös fiatalembernek,
209    1|               és várta, mikor üti már meg a körülötte settenkedő guta.
210    1|           férfi én voltam! - jegyezte meg szerényen Izidor. - A rózsaszál
211    1|               ő hozta ide Marianne-t! Meg kell bolondulni, ha már
212    1|          szamarazni, s úgy magyarázni meg neki, hogy milyen őrültséget
213    1|               kép eredetijétől örökre meg kell válnia, egy szilajan
214    1|             hogy az ő lelke az, amely meg tudná érteni a Klárikáét,
215    1|               volt alkalmas. Próbálja meg a leg­természetesebb utat:
216    1|         menjen el Kázmérhoz, és kérje meg Klárika kezét? Ez lehetetlen:
217    1|             agarad nem kertelt!~Ezzel meg volna kötve a béke, a Balsaiak
218    1|               a szíve csordultig telt meg, s a szeméből könnyek peregtek
219    1|          össze, egy perc alatt mindet meg tudná fojtani, a fiatalember
220    1|          hideg, gúnyos mosoly villant meg.~- Engedje meg, hogy őszinte
221    1|         mosoly villant meg.~- Engedje meg, hogy őszinte szerencsekívánataimat
222    1|               De az elmaradt. Bogdány meg se rezzent, el se sápadt,
223    1|            ajánlotta magát.~- Engedje meg, hogy ismételten kifejezzem
224    1|          ablakban egy leányfej jelent meg, és izzó homlokát az üvegtáblákhoz
225    1|              már csak a színe villant meg a nap­fényben, már csak
226    1|        országúton csak egy üveges tót meg egy ekhós szekér ballag...
227    1|   koponyájában máris új eszme villant meg, és próbált kijegecesedni.
228    1|    megbosszulni azon a Bogdányon, aki meg­szégyenítette a Balsaiakat.
229    1|      mulatságot az illetők keservesen meg ne bánják?!~Az öreg arcát
230    1|             egyszer úgy istenigazában meg­csúfol­hatnám, de úgy, hogy
231    1|              fiatalember, s ugyancsak meg tudja ítélni, mi a szép.
232    1|             óta itt még egy szál fürj meg nem fordult... Az ilyen
233    1|              hideg közönnyel, ne vesd meg azonnal, hanem hadd, hogy
234    1|             és nekem is van önérzetem meg emlékezőtehetségem?” Semmi
235    1|             sárga földig... Hah, hogy meg volnánk akkor bosszulva,
236    1|             Remélem, hogy nem tagadod meg atyád kérését? Az egész
237    1|         mögött?~- Nem értem - szólalt meg végre.~A leány lélegzetet
238    1|            akkor kacagjam ki, alázzam meg, kosarazzam ki, szégyenítsem
239    1|           kosarazzam ki, szégyenítsem meg... Mondjam talán önnek azt: „
240    1|               most már értem... Nézze meg az ember; már csak meg kell
241    1|          Nézze meg az ember; már csak meg kell vallanom, hogy az édesapja,
242    1|         katonák, akik azt érzik, hogy meg kell nyerniük a csatát.~-
243    1|          Hallgass rám, mit mondok. Ha meg tudod csúfolni Bogdányt,
244    1|        dologról, s egy idő múlva újra meg újra. De Klárika mindig
245    1|           pattant föl Klárika, de már meg is bánta, hogy elszólta
246    1|               Én azt hiszem - szólalt meg végre szalmaszál után kapkodva -,
247    1|         elkezdett úgy hahotázni, hogy meg kellett fognia az oldalbordáit.
248    1|      leányától, és ment azonnal, hogy meg­keresse a Balázs félszének
249    1|          beszélték - még a sziklát is meg tudta fejni. Ment, mendegélt
250    1|             hiányzanak: a kapacsináló meg a Sári és a vezetőjük. Ezek
251    1|              mert előre úgy beszélték meg a dolgot a családdal.~Ahelyett
252    1|              Hát hol vagyunk? - ijedt meg a szepesi, aki a rablókat
253    1|            ilyen fura dolog nem esett meg velem!~Ez aztán fatális
254    1|            urak, ha szarvasra mennek, meg szoktak hálni.~- Hát keresd
255    1|           szoktak hálni.~- Hát keresd meg! - hagyta rá boldogan a
256    1|               a földre, a kapacsináló meg Sári letelepedtek egy padra,
257    1|         kapacsinálóné, így, a Matejkó meg az öreg Petur ravaszsága
258    1|           megállott, és nevetve fogta meg a vezető kezét.~- Matejkó!...
259    1|             volt, s az izgatottság is meg­viselte. Egy ideig csak
260    1|               ez kedélyes! - jegyezte meg egy csípős hang a homályban.~
261    1|          vigyázni a leányomra. Engedj meg, mégiscsak különös a dolog,
262    1|        gyermek? Óriási!... Pokoli!... Meg kell pukkadnom örömömben!~
263    1|            belőle semmi se - jegyezte meg Balázs arcátlanul. - Csak­
264    1|           este hazaküldtem - jegyezte meg a fiatalember nyugodtan -,
265    1|          pukkadt! Még ilyen nem esett meg Balsaival, még ilyen lókötőt
266    1|         melléje Matejkót, és építette meg a csapdát!~- Meg fogsz velem
267    1|             építette meg a csapdát!~- Meg fogsz velem verekedni életre-halálra! -
268    1|        vérengző természetű, nem nyílt meg, a sistergő istennyila se
269    1|       megváltoztathatatlanba. Klárika meg én szeretjük egymást, legyünk
270    1|           ahogy a sors elrendelte, mi meg nyújtsunk békejobbot egymásnak!
271    1|          egymásnak! Kutya miatt esett meg a história, s nincs a világnak
272    1|         agaradtól tanultam - jegyezte meg szemtelenül az új vő.~Kázmér
273    1|              eljegyzés másnap történt meg, az esküvő pár hét múlva,
274    1|         Balsai-vér, amely nem tagadja meg magát sem a sírban, sem
275    2|          Furcsa egy ház - állapította meg magában a diák, és kiballagva
276    2|                Nem - felelte az öreg, meg sem mozdulva.~- Ide utasítottak -
277    2|           amelynek bútorzata egy szék meg egy asztal volt. - A kiadó
278    2|            megmondani, hol találhatom meg Karpfenbiller urat?~Az öreg
279    2|           Pesttel, együtt gazdagodtak meg vele, csak a haladásban
280    2|              telke kétszer annyit ért meg, mint a rajta álló ócska
281    2|        mezsgyékre. Az utcán messziről meg lehetett őket ismer­ni borzas
282    2|           Bauernebel Jeromos engedett meg magának annyit, hogy délután
283    2|                az utcán a guta ütötte meg, két hordár cipelte haza
284    2|          álomképei, évszámra folytak, meg lettek apellálva, ki lettek
285    2|         apellálva, ki lettek bővítve, meg lettek újítva, részben anyagi
286    2|              hölgynek a hírét - rázta meg fejét az ifjú.~- Valóban
287    2|                Tegye azt, és esküdjön meg rá, hogy nem ösmeri Jozefint,
288    2|          szobát kiengedni!~- Az üzlet meg van kötve - szólt a háziúr,
289    2|              prémeskabátos.~- Engedje meg - szólt Pető a kalapja után
290    2|        jobbra-balra húzgálta az ágyat meg a szekrényt, úgyhogy Bauernebel
291    2|             mondom, ha ugyan első nap meg nem szökik innét!~E pillanatban
292    2|              felől harangok szólaltak meg, komoly, nagy harangok,
293    2|            régi cipőit mind én kaptam meg), és mikor Reinhold úr meghalt,
294    2|                ez kedélyes - jegyezte meg a diák, kiegyenlítve a targoncás
295    2|              Bauernebelek!~- Engedjen meg még egy kérdést, kedves
296    2|              a mi házunk előtt húzzák meg a gőzkürtöt, ami olyat szól,
297    2|        nevetett, és csak ezt jegyezte meg:~- Valóban kíváncsi vagyok,
298    2|                Ez se rossz - jegyezte meg magában Pető, mikor a szomszédja
299    2|           immár harmadszor erősítette meg.~A ház falai igazi Bauernebel-falak
300    2|      vastagságú idegekkel ajándékozta meg. Egy ideig ugyan bántotta
301    2|       Bauernebel Jeromos úr! Engedjen meg egy kijelentést. Ön tökéletes
302    2|              logika ezúttal nem állta meg helyét.~Bauernebel nyugodtan
303    2|            volt ugyan, de éppen azért meg tudta érteni, ha más embernek
304    2|              Bauernebel úr - jegyezte meg a diák nyugodt szemtelenséggel -,
305    2|             Bauernebel nem haragudott meg: mosolyogva kapta be a tejeskifli
306    2|              ön az ilyen embereket?~- Meg - felelte a diák, aki maga
307    2|            háziúr most sem haragudott meg.~- Hahaha - kacagott kesernyésen. -
308    2|               kacagott kesernyésen. - Meg kell mondanom, hogy az őszintesége
309    2|              Nagyon kedves - jegyezte meg a diák szárazon.~- Tervem
310    2|                 Ez esetben - jegyezte meg a diák - visszavonom a fölmondást.~
311    2|              üdeség zománca puhította meg.~- Nos, hogy tetszik? -
312    2|             rébuszt helyesen fejtette meg.~Tilda nem osztotta apja
313    2|             Ez is csak bók - jegyezte meg hidegen -, ha mindjárt más
314    2|              zavarba.~- Nem kezdhetem meg az ösmeretséget rögtön igazmondással -
315    2|      beleszólásom.~- Kérem - hajtotta meg magát az ifjú -, én nem
316    2|       amennyit megérdemlek - jegyezte meg az ifjú szerényen, s azzal
317    2|           Bocsánat, uram - szólította meg udvariasan a karbonáriköpönyegest -,
318    2|             szólt sóhajtva -, engedje meg, hogy röstelkedésemnek adjak
319    2|          szemben, de... nem tisztelne meg egy percre látogatásával? -
320    2|              szerencsémnek - hajtotta meg fejét Pető, s azzal már
321    2|              napsugár? Kit ne illetne meg a szépség, a szűzi tisztaság?
322    2|          barna ház előtt álla­pod­tak meg. A zöld kabátos inas leugrott
323    2|            szombat! - ezt kiáltották, meg azt:~- Néni, néni! Ha leesik,
324    2|            diáknak, hogy kegyelmezzen meg ifjú életének, hogy őt csak
325    2|        Őnagysága kecsesen biccentette meg fejét.~- Ön odaát lakik,
326    2|            csirke költötte - jegyezte meg mosolyogva.~- Valóban nem -
327    2|        könnyen lehet elbánni, ő tenné meg e szolgálatot nekik? Ó,
328    2|                 Kedves Pető úr, tegye meg nekem azt a szívességet,
329    2|    cselekedtem is, és tényleg, ön már meg is komponálta a históriát.
330    2|                 Nagyszerű! - jegyezte meg Pető gúnyosan -, óriási!
331    2|                De igen. Ön eltalálta. Meg szeretnék válni az élettől.
332    2|          kedves barátom - állapította meg a diák.~- Nem cselekszi
333    2|             helyesen, Pető úr - rázta meg a zenész dús fürtjeit. -
334    2|             ugyanez a pénz magyarázza meg, amiért Tilda sohase lehet
335    2|           fogja kiegyenlíteni - rázta meg fejét Bulcsu. - Nem, nem,
336    2|               nehéz. De most engedjen meg egy közbevető kérdést, hogy
337    2|         biztos, hogy így van. Engedje meg, hogy könnyítsék a lelkemen,
338    2|               hallja titkomat, tudjon meg mindent, és azután vessen
339    2|             mindent, és azután vessen meg.~A Nero szerzője most szünetet
340    2|      szomorúan mosolygott.~- Mindjárt meg fogja érteni - mondotta
341    2|          párját talán sehol sem lelik meg. Érti most már?~- Nem -
342    2|             Húzz ki egyet - jegyeztem meg rezignáltan -, s akkor mindjárt
343    2|               koponyájáért? - hökkent meg a jogász.~- Igen. A koponyámért.
344    2|          hozzá, ha fej nélkül jelenek meg, harmadsorban pedig a Barnai-múzeum
345    2|               a pénzt. És most vessen meg, kedves Pető úr - fejezte
346    2|            jogász azonban nem vetette meg barátját, sőt melegen kezet
347    2|             komolyan.~- Akkor engedje meg, hogy önt megöleljem, és
348    2|              világot, hogy az nem vet meg cselekedetemért, milyen
349    2|              a cókmókunkat, és nézzük meg Christophe urat, a kiváló
350    2|    lehetetlent se látok benne - vonta meg vállát Pető.~A zenész komoran
351    2|            dolognak. Csak egyet ígérj meg, azt, hogy leteszel arról
352    2|   kitöréseihez, ezúttal maga is kissé meg volt lepve az indulatok
353    2|            fogja hinni, hogy én öltem meg.~E többször elrecitált mondat
354    2|             be Pető. A harc nem lepte meg - rövid idő alatt a sárga
355    2|              nagy nyugalommal hajlott meg a háziúr előtt, majd bemutatkozott
356    2|               szeretettel, hallgasson meg ön is. Az eset tudniillik
357    2|           Ahogy parancsolja - hajlott meg Fabriczius udvariasan. -
358    2|             Ne izgassa föl magát! Még meg találja ütni a guta - szeretettel
359    2|           állítani, hogy én öltem önt meg.~- És abban a világnak igaza
360    2|    elhallgatott -, így sohasem értjük meg egymást. Lassan a testtel.
361    2|            annál szilajabban járta át meg át az ügyvéd flaskózöld
362    2|          izgassa föl magát - jegyezte meg a fiskális szerényen. -
363    2|             fiskális szerényen. - Még meg találja ütni a guta, és
364    2|              Melyik házirend tűri ezt meg? Miféle városban élünk? „
365    2|            Azt nem tudom.” „Hát tudja meg.” No, jól van, Stámpfl,
366    2|            magukat megfogni, másrészt meg, úgyis csak visszaröpülnének
367    2|             célhoz vezetni - jegyezte meg tőle telhető gyorsasággal.~
368    2|              egy dikics, egy kalapács meg egy csirizestál maradt,
369    2|               Úgy bizony. A rendőrség meg is indította a nyo­mozást,
370    2|        lyukadt. A tolvaj sosem került meg.~- És itt aztán bevégződött
371    2|             történt ezután - jegyezte meg kíváncsian.~- Hogy mi történt? -
372    2|                Az ilyen invázió ellen meg kell, hogy oltalmazva legyünk,
373    2|                másrészt pedig térítse meg nekem a káromat. A város
374    2|                 kiáltotta rekedten. - Meg én, ha addig élek is!~Pető
375    2|        erősebb mellett volt. Így eszi meg a fogoly a hernyót, a róka
376    2|           magyarázat helyes. Így eszi meg ön is a kis partájt, a fizetni
377    2|           győzi le önt végül a fiskus meg a hatóság, két bölcs tényező,
378    2|               Én is vagyok valaki, és meg tudom mutatni, hogy ki!~
379    2|              Bauernebel úr - jegyezte meg a jogász, és az ajtó felé
380    2|               Fabriczius ijedten állt meg.~- Igaza van, persze hogy
381    2|             hangján hozzátette:~- Még meg találja ütni a guta, s akkor -
382    2|          fogja mondani, hogy én öltem meg Bauernebel urat.~11~- Nos?
383    2|           rohanni; az ember ott fogja meg a dolgot, ahol lehet. Türelem
384    2|             ha ilyesmivel okos embert meg lehet győzni. Miután azonban
385    2|          dolgot, olyan erősen ragadta meg, mint a sas a süldő nyulat,
386    2|          összetalálkozik Tildával, és meg­indít­hatja az előcsatározásokat.
387    2|            hogy a galamboktól nem bír meg­szabadulni, rövidre fogta
388    2|            nehezen megy - állapította meg magában a folyosón, de azért
389    2|              a maga pályáján, és újra meg újra csak a nevezetes galambokra
390    2|              sehogy se megy - vakarta meg fejét a lépcsőházban, de
391    2|           például elkezdek haragudni, meg nem állanék másnap délig,
392    2|            kíváncsivá tesz - jegyezte meg a jogász, boldogan lélegezve
393    2|            ily alkalommal ösmerkedtem meg önnel is -, de arra utóbb
394    2|               jó ideig vígan folyt, s meg vagyok győződve, hogy Jozefin
395    2|              ott? Azt, hogy a lakatos meg a legényei kalapálnak ugyan,
396    2|     megvesztegette őket - állapította meg Pető.~- Kérem, ne szakítson
397    2|               Jozefin nem vesztegette meg a lakatosokat. Ez tévedés.
398    2|           őszintén a diák.~- Mindjárt meg fogja érteni, humillime -
399    2|          zenéjét, tehát nem bolondult meg érte fizetni.” A segédeknek
400    2|              még a légy zümmögését is meg lehet tőle hallani.” És
401    2|        burnótból.~- No, no - jegyezte meg csöndesen -, láttam én már
402    2|               ütött, és harmadszor is meg­kínálta vele vendégét. -
403    2|           intézni.~Pető sóhajtva adta meg magát, és elkeseredve szippantott
404    2|           Bauernebel mosolyogva rázta meg a fejét.~- Tévedni tetszik,
405    2|              megvette.~- És ez nyerte meg annyira az ön tetszését? -
406    2|               így Pető nem tagadhatta meg magától azt az élvezetet,
407    2|         Bauernebel úr. Hallgassa csak meg az esetet. Az én barátom
408    2|               hatvan krajcárt takarít meg, ami egy hónapban tizennyolc,
409    2|     csodálatos történet nem akadályoz meg abban, hogy Quastl urat
410    2|            hogy Quastl urat ne tegyem meg barátomnak, sőt esetleg
411    2|               tisztelt háziuram, hogy meg tud élni Fabriczius nélkül?~-
412    2|             vajon mivel indokolná ezt meg, ha szabad kérdeznem?~Pető
413    2|          legyen türelemmel, és mondja meg őszintén: mit szólna ön
414    2|           diák még mindig nem találta meg az egyensúlyt.~- Miért?...
415    2|           mindig az összes oldalukról meg szoktam hányni-vetni. Miután
416    2|               Bauernebel úr - hajlott meg a jogász, és végre csakugyan
417    2|           akadt, ahol az aranypolgárt meg lehetett fogni: ez a várossal
418    2|            belátta, hogy egy dikicset meg egy csirizestálat, ha egyszer
419    2|          állította helyre, amely ezer meg ezer feloldatlan csomót
420    2|               sarkára kell állnia, és meg kell magát bosszulnia a
421    2|           magát bosszulnia a városon, meg kell mutatnia, hogy ő is
422    2|             ifjú vagyok - állapította meg magában Pető, azzal rohant
423    2|             kávét iszik. Más embernek meg az a passziója, hogy kártyázik,
424    2|            aranypolgár, és nem ijedek meg egypár zöld hasú bankótól.~
425    2|              a városban tartani?~Pető meg tudott rá felelni:~- Tessék
426    2|              eszébe. Ha csak ez kell, meg tudom én úgy bosszantani
427    2|         szobában, aztán Tilda szólalt meg:~- Ha nem veszi rossz néven,
428    2|               a diák -, mindenekelőtt meg kell állapítanom, hogy én
429    2|           száján gúnyos mosoly jelent meg.~- Ön, úgy látszik, ki akar
430    2|           jelentette ki mosolyogva -, meg kell vallanom, hogy ön páratlan
431    2|                 Előbb azonban engedje meg, hogy Quastl urat üdvözöljem,
432    2|    terjesztette maga körül.~- Engedje meg kijelentenem - szólalt meg
433    2|            meg kijelentenem - szólalt meg Quastl úr vékony hangon -,
434    2|          kellemesen érint. És engedje meg, hogy hasonló módon tudakozzam
435    2|              Bauernebel mohón ragadta meg a kedvező alkalmat.~- Talán
436    2|              De mennyire érdeklődött! Meg is kérdezte az egyik kocsist,
437    2|               álmaiban gyakran jelent meg egy karcsú, lovaglóruhás
438    2|             Igazin kár. Milyen szépen meg lehetett volna beszélni
439    2|      tisztességes bolt, s nem érdemli meg, hogy az ember ott vásároljon.
440    2|                 mondotta nyugodtan. - Meg fogom önt róla győzni, hogy
441    2|              A nyitány első üteme már meg is van. Az üstök szólnak,
442    2|      véleményeket terjeszt - jegyezte meg a kisasszony.~- Amit róla
443    2|              Ó, persze! Kérdezze csak meg a szabóját, a mosónőjét
444    2|              ezen a módon szerezhetné meg a mindennapit.~- No, ez
445    2|            egészen így van - jegyezte meg Pető, sértődöttséget színlelve.~
446    2|          nézze le a szegény embereket meg a munkát.~Pető meghajolt,
447    2|            körül, sehogyan se találta meg a társalgás fonalát, és
448    2|         legjobb, s azért így szólt:~- Meg kell vallanom, nagysád,
449    2|              beszélőszervekkel áldott meg a sors. Miután szeretek
450    2|               Akkor hát bátor leszek. Meg fogom állapítani elfogódottságom
451    2|            okát, de kérem, ne ijedjen meg tőle. Én ugyanis azt hiszem,
452    2|       valamiben, az ördögtől se ijedt meg, tovább folytatta:~- Igenis,
453    2|           magamat. Még sohase történt meg velem, hogy omnibusz helyett
454    2|             rothadt almákkal dobálták meg? Még ma is előttem áll a
455    2|               megszólítással tisztelt meg: „Duna-vadász.”~- Tényleg,
456    2|        tisztelni és szeretni tanultam meg. Nemcsak a karcsú alakját,
457    2|              lelkesedett Pető. - Mert meg kell vallanom, amikor vallomásomba
458    2|      foglalhassanak helyet bensőmben, meg voltam róla győződve, hogy
459    2|         képviselte, aki zordonan állt meg előtte.~16~A zenész szokása
460    2|        titokzatosan -, és aztán ítéld meg, helyes nyomon járok-e?
461    2|              Aminthogy az részben már meg is történt. Ha helyesen
462    2|            tiszteletet érdemel.” Majd meg: „Ha Bulcsu nem volna a
463    2|               cselekvő férfit tanulta meg ösmerni. Azért röviden végzett
464    2|             köztudomásúlag, nem felel meg a valóságnak.~17~Akik még
465    2|             bizonyára nem feledkeztek meg arról a för­telmes telekről,
466    2|             kezdetleges ólak húzódtak meg. A felügyelő szerepével
467    2|            csakhogy ellentmondhasson, meg tudta érteni, ha egy művészlélek
468    2| nyárspolgáriasság útjáról, és a szesz meg a nikotin által élénkíti
469    2|                Tildával se gyűlhetett meg a baja. A muzsikus vakon,
470    2|         mindezt éles szemmel figyelte meg. Esténként, ha Bulcsuval
471    2|         szerette volna, ha pajtása is meg lenne elégedve.~- Hát a
472    2|              No, azért még nem ijedek meg. Kitartással az ember sokra
473    2|              ember sokra megy, azután meg, hiszen arra sincs okom,
474    2|              csak futólag ismerkedtem meg vele.~Bulcsu lélegzetet
475    2|               barátja vagyok neki, de meg kell állapítanom a színigazságot.
476    2|          professzor találóan jegyezte meg Petőnek, hogy csak egy kérdésre
477    2|              tiszteletteljesen hajolt meg, titokban azonban a padmalyig
478    2|       megalázva ült karosszékében, és meg­állapította magában, hogy
479    2|       titokban azonban éppen nem veti meg az élet apró örömeit.~Quastl
480    2|               semmi esetre se tehetem meg.~A leány gúnyosan bólintott
481    2|             tradícióit nem tagadhatom meg.~A leány nem szólt többet.
482    2|               egy szakállon forduljon meg, egészen új és megdöbbentő
483    2|      legnagyobb jogásza!” - Quastl úr meg volt fogva, annyival inkább,
484    2|               tőle megválniok.~Bulcsu meg volt sértve.~- Kérem - mondotta
485    2|           visszafordult a tükörből.~- Meg vagy őrülve? - kérdezte
486    2|         mondta prózai hangon szakítva meg a beszélő némaságot -, kérem,
487    2|             zenész mellé telepedve -, meg kell vallanom, hogy egész
488    2|                Ó, ne félj - nyugtatta meg komoly ábrázattal a barátját -,
489    2|                 Ó, szívesen. Valóban, meg kell mondanom, hogy ily
490    2|     Vaddisznófej mártással? - döbbent meg magában a takarékos fiskális. -
491    2|          borjúszelet nem éppúgy tenné meg, s hozzá nem lenne táplálóbb!~
492    2|              verejtékcseppek jelentek meg. - Mi akar ez lenni, az
493    2|              ment, hogy Bauernebellel meg kell békülni, s e célra
494    2|               béke olajágát lebbentik meg előtte. Íme, a büszke város
495    2|               a kártérítés? Ki fizeti meg azt, hogy a galambokat évszámra
496    2|            méltóságteljesen. - A béke meg van kötve!~Így fejeződött
497    2|               becsülöm, tisztelem, és meg akarom óvni az ilyen könnyelműségtől!
498    2|              Bauernebelékhez, és kérd meg Tilda kezét. Egy pillanatig
499    2|                 Mit beszélsz? - ijedt meg a Nero szerzője. - Megkérjem
500    2|              viszlek!~És nem is várva meg a zenész válaszát, a jogász